Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-26 / 22. szám
1Q61. január 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az utolsó pohár Valószínű, hogy soha senki sem akart cipőboltban kalapot, vagy kalapüzletben cipőt vásárolni, noha mindkettő ruházati cikk. Huzamos időn keresztül más volt a helyzet a cukrászdában, hol a süteményestálcák mellett békésen megfért a likőrös, Jconyakos- üveg, sőt a söröspalack is. Mindezt természetesnek találtuk, mert így szoktuk meg. Az a belkereskedelmi miniszteri rendelet, mely egycsapás- rcí, határozottan véget vetett egy helytelen gyakorlatnak: nemcsak szükségszerűségéből eredően fontos, de — remélhetőleg — erős bázisa lesz annak a támadásnak, melyet mind erélyesebben indítunk az alkoholizmus éllen, A következőket mondotta Varga Illés, a MÉSZÖV elnöke az említett rendelet megjelenése után: „A cukrászda legyen cukrászda — a vendéglő legyen vendéglő". Biológiai törvényszerűségből ered. hogy az édességre elsősorban a fejlődő szervezetű fiatalok, a gyermekek áhítoznak. Míg a cukrászdák polcain ott állott az édes narancslikőr, az édes csokoládélikőr, az édes triplesec — állandó volt az ifjabb vendégek, de a bolti dolgozók kísértése is. Az előbbieké arra irányult, hosry megigyák, az utóbbiaké pedig, hogy kiszolgálják a fiatal szervezetre különösen ártalmas — éppen ezért tizennyolc éven alul tilalmazott — szeszesitalt. Tágabb értelemben vett ne- velési szemvontokra hivatkozva is joggal kárhoztatták sokan és többször a cukrászdák szesz árusítását. Gyakran lehettünk tanúi, mint koccintgatnak — s olykor becsípnek — gyermekek szeme- láttára a felnőttek. Ennek kapcsán gyatra mentegetőzés lett volna a közismert spártai példára hivatkozni: Hadd lássák, milyen rút a hangoskodó, ittas ember,.. Megyénk állami vendéglátóiparát csak kisebb részben érinti a belkereskedelmi miniszter rendelete; mindössze öt cukrászdából kell eltávolítani a tíkőrösüvegeket. A földművesszövetkezetek azonban megyeszerte harminchat cukrászdát üzemeltetnek — számukra nagyobb gond, hogy mit kínáljanak szomjas vendégeiknek alkohol helyett. Pressokávét máris adhatnak: nyárra pedig Karcagon, Kunhegyesen, Jászberényben és Törökszentmiklóson megindul az üdítő italok nagyüzemű gyártása. Helyeselnénk, ha valamennyi cukrászda — a hideg időre tekintettel — mielőbb forró, citromos teát is felszolgálna. A szeszfogyasztás korlátozását célzó miniszteri rendeletet mindenki helyesli, aki a lerészegedésnél szívesebben látja a vidám csevegést, akinek nem mindegy: milyen példa kerül gyermekei elé. aki a szocialista életformát nem csupán több húsban, jobb színházi előadásban., több televízióelőfizetőben keresi — hanem a maga helyén, maga módján szórakozásban is. A rendeletben nincs szó arról, hogy ezután már ne igyunk. Igyunk, de mértékkel — és a vendéglőben. S ez váljék éppúgy egészségünkre, mint az utolsó pohár likőr, melyet minap ,a cukrászdában ittunk ... borváró Többezer mezőüazdasáoi dolgozó ismerkedik télen a fővárossal, üzemeivel munkásaival A SZÖVOSZ és a ME- DOSZ kezdeményezésére az IBUSZ társasutazásokat indított Budapestre mezőgazdasági dolgozók részére. Kél napot töltenek a fővárosban, megtekintik Budapest nevezetességeit és ellátogatnak gyárakba, főleg azokba az üzemekbe, amelyekben a mezőgazdaság számára készítenek gépeket, munkaeszközöket, sth. A fővárosban felkeresik megyéik képviselőit is és elbeszélgetnek velük. A két napos programhoz tartozik egy-egy színházi, vagy operaelőadás megtekintése is. Janiár közepétől február végéig minden megyéből érkezik ilyen társasvonat Budapestre: egy-egy vonat átlag félezer mezőgazdaság dolgozót hoz a fővárosba. Első ízben Fejér megyéből lőttek, most csütörtökön Túrke- ve és Mezőtúr indít társasvonatot Budapestre- A termelőszövetkezeti tagokat, a mezőgazdasági üzemek dolgozóit szállodákban helyezik el. A legnagyobb szövetkezetek, mezőgazdasági üzemek jutalomként küldik a fővárosba iól dolgozó tagjaikat és munkásaikat. Az Állami Biztosi- tó termelőszövetkezeti önsegélyező csoportjának alapjából, többszáz dolgozó számára teszi lehetővé, hogy ingyen utazhasson Budapestre. íMTI). Több mint százezer gyermek tanúi az általános iskolai napközi otthonokban A múlt esztendőben állami támogatással 1151 általános Iskolai napközis csoport volt az országban. A Művelődésügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint ez a szám az idén újabb 500 tanulócsoporttal növekszik. Az iskolai napközi hálózat bővítésére államunk ez évben ötven- , millió forintot fordít. Az Iskolai j napközikben elhelyezett gyerme- i kék száma ebben az esztendőben | már meghaladja a 101 OOO-et. — I MTI.) ( i s íl I m I il lü= i Keresse fel a baromfi- felvásárlót és kössön tojásértékesííésre szerződést! A felvásárlási ár mellett tolásonként 8 dkg' j. takarmány futtatásban is részesül ZÁRSZÁMADÁSOK Hétfőn tartotta első zárszámadását az alattyáni Haladás Tsz Másfélmillió forint beruházás mellett — 27 forintos munkaegységérték HÉTFŐN ALATTYANBAN a Haladás Tsz első zárszámadó közgyűlésén csaknem száz tag vett részt. Az 570 holdas gazdaság 1960 márciusában alakult. A szövetkezeti gazdák az első naptól kezdve szorgalmasan dolgoztak és már a közös gazdálkodás első kilenc hónapjában jó eredményeket értek el. A nagyüzemi adottságok kihasználásával a növénytermesztésben és az állattenyésztésben teljesítették a terveket, mintegy 20 vagon búzát, több vagon más terményt és áruhúst adtak a népgazdaságnak. Megalakuláskor 36 forintot terveztek munkaegységenként Valójában 9 forinttal kevesebb lett, mert a tagság beleegyezésével évközben másfélmillió forintot saját erőből beruházásra fordítottak. A közös állatállomány részére egy 300 férőhelyes juhhodályt, 250 férőhelyes sertéshizlaldát, lóistállót, baromfiólakat és egyéb más gazdasági épületeket emeltek. A nagy megterhelést jelentő kiadások ellenére jó javadalmazásban részesült a tagság. A SZORGALMASABBAK, mint például Berkó Pál, Boczó Ferenc, 850, illetve 680 munkaegységet szereztek. A tsz rendszeresen fizetett munkaegységelőleget, pénzben és terményben a zárszámadásig mintegy 18—19 forintot osztottak. Földjáradék címén 30 ezer forintot fizettek ki, ez aranykoronánként 8 kiló búza értékének felel meg. Most, a zárszámadáskor az alattyáni Haladás Tsz és Vörös Csillag Tsz tagjai kimondták az egyesülésüket. így jövőre az alattyáni tsz-tagok együttesen mintegy 2600 hold földön gazdálkodnak. Mérlegen az első közös esztendő Az első közös esztendőt hagyták a hátuk mögött a tiszaszőllősi Petőfi Tsz gazdái. Háromszázötvenkét család 2692 hold földön alakította. A múlt év elején úgy számoltak, hogy saját erőből 216 ezer forintot fordítanak beruházásokra. Ez a tervük azonban várakozáson felül sikerült Évi bevételükből több mint egymillió forintot költöttek beruházásokra. Lénárt Gyula főkönyvelő kezdi a felsorolást: Szükségletünk szerint 50 férőhelyes tehénistállót, egy 50-es sertésfiaztatót, hatvan férőhelyes növendék istállót építettünk. Két süldőszállást téliesítettünk és egy ásott kúttal megoldottuk a jószágállomány ivóvíz ellátását — Ezekre a gazdasági épületekre nagy szükségünk van, mert jószágállományunk rohamosan fejlődik- Több, mint háromszáz szarvasmarha, —- száztizenkét anyakoca és ezer törzsbaromfi képezi jószágtenyésztésünk alapját Az áruértékesítési mutatókból kiderül, hogy szarvas- marhából túlteljesítették az előirányzatot, sertésből és baromfiból azonban még nem érték el a tervezett szintet — Hizómarhából száztíz darabot értékesítettünk, húszat oedig a közeljövőben adunk át — veszi át ismét a szót a főkönyvelő. Harminc hektói iterrel több tejet értékesítettünk a tervezettnél. miát végzett mezőgazdásza fűz magyarázatot a növénytermelés adataihoz. — Búzából holdanként 50 kilóval, tavaszi árpából három mázsával, cukorrépábó hatvanhat mázsával takarítottunk be többet a tervezettnél. Bizonyságot nyertünk afelől is, hogy kifizetődő a napraforgó termelés. Jövőre — ha a Magtermeltető Vállalat biztosítja hozzá a feltételeket — hatvan holdon akarunk vetőmagszaporítás céljára napraforgót termelni. Beszélgetésünk során szó esett a közös vagyon gyarapodásáról is. Nem kis büsz keséggel újságolták, hogy az egyéves szövetkezet közös vagyonának értéke kevéshi- íán eléri az ötmillió forintot22.500 munkaegység megtakar tis — Hogy idáig jutottunk az jórészt tagságunk takarékos gazdálkodásának tulajdonítható —, jegyezte meg Jól fizet a növénytermelés Mák Kálmán a tsz akadéKiss Lajos, a tsz párttitkára. Az első esztendőre százezer munkaegység felhasználását irányoztuk elő. Ezzel szemben — a kitűzött feladatok nagyrészét teljesítettük — és 22.500-al kevesebb munkaegység került felhasználásra. A tiszaszőllősi Petőfi Tsz tervszerű gazdálkodására jellemző, hogy a 3004/2-es kormányhatározat alapján jelentős kedvezményben is részesülnek. Csak az áruértékesítés után kevéshiján negyedmillió forintot írnak jóvá. A beruházások utáni hitelelengedés mértéke felül van a 350 ezer forinton. Az össz-eredmények alapján határozták meg a kifizetésre kerülő összegeket. Földjáradék címén például 220 ezer forintot kap a tagság. Egy munkaegységre pedig 24 forint 32 fillért osztanak. — Igaz. hogy ez két forinttal kevesebb, mint terveztük, — mondja Paksi István, a szövetkezet elnöke- — Meg kell azonban jegyezni, hogy mi már a jövőbe is néztünk előre. Sajáterő beruházásainknak jövőre és a kővetkező években látjuk majd a hasznát. — Én nem félnék az érettségitől, de... — Én is attól félek, amitől te. _ ÉRETTSÉGIZŐK Ez a beszélgetés három' diákkal a kunszentmártoni gimnázium földrajzi szertárában folyik. Körülöttünk földgömbök, térképek, és valami komoly ünnepélyes csend. A három diák: Szilá- gvi Tóth Fo’-enc és Gyólai Béla kicsit feszélye- zettek, mintha az újságírói iegyzettömb legalábbis érettségi elnöki osztályozó ív 'enneÉs hogy miért a félelem, az hamarosan kiderül. Valahonnan azt az értesülést szerezték, hogy az idei érettségik már nem a régi rend szerint lesznek. Vagyis nem tételt húznak, hanem elbeszélgetnek a bizottsággal valamilyen kérdésről. Kissé csodálkozunk. Aztán vitatkozni kezdünk. Végeredményben ha lesz ilyen változás (a tanárok még nem tudnak róla. dehát a diákok hír- szolgálata csodálatos csatornákon keresztül ér el a legkisebb vidéki gimnáziumig is) az csak előnyére válik mindenkinek. Kevesebb a feszél yezettség és nem egy véletlen esetlegességtől függ a vizsga sikere. Beszélgetés közben azután megállanodunk abban, hogy -'em érdemes drukkolni. — ""gyet érdemes: iól tanulni, de semmi esetre sem magolni Aki téteteket mognt léiek- telenül. az már eleve nem számíthat sikerre, akármilyen is lesz az érettségi rendszere. Milyenek hát a mostani érettségizők, mik a vágyaik, elképzeléseik, erről faggatjuk őket most az utolsó félév küszöbén. A három diák véletlenül jött össze- Délután vetődtünk a gimnáziumba és Ferenczi László, a KISZ tanácsadó tanár a tornateremből és az egyik tanulószobáról „kaparta ösz- sze” a három diákot Abban megegyeznek, hogy mindegyik tovább akar tanulni. Ez különben a gimnázium egészére jellemző. Legtöbben a mérnöki és a pedagógiai pályára szeretnének menni, orvosi karra — az előző évek konjunktúrájával szemben, idén mindössze egy jelentkező akadt Kunszentmárton- ban. A jelenlévők mind a hárman olyan pályát választanak. amely a gyermekekkel van kapcsolatban, Tóth Ferenc a Pedagógiai Főiskolára megy biológia-földraiz szakra, Gyólai Béla pedig egyetemre kérte magát matematika és ábrázoló geometria szakra. Mint mondják, a természettudományos tantárgyak érdeklik őket és az ilyen tantárgyat tanító pedagógusokból van nagy hiány. — Aztán ’rány Budapest? — Nem, — rázza a fejét határozottan Gyólai Béla. — Vissza akarok menni a falumba, Tiszasasra. Tóth Feri is onnan való, ő is visszajön. Ha a faluba nem megy, hát a megyébe — No és a gyengébb nem? Szilágyi Mária kicsit elpirul. — Nekem is határozott életcélom van, valamelyik gyermekvárosba szeretnék kerülni gondozónőnek- Mindig érdekelt az elhagyott gyerekek problémája és tudom, hogy fokozott szeretetre, — nagy tapintatra van szükségük. Ezt választottam életcélul és érettségi után gyermekgondozói tanfolyamra akarok menni. Ki sem néztünk ebből a szerénymosolyű lányból eny- nyi határozottságot. De nagyon jóleső érzés hallani, hogy ilyen célkitűzésekké! és ilyen lelkesedéssel indul valaki az életnek. fpl+f*cc7Ük a kérdést: — Szükség van-e eg'általán érettségi vizsgára? Drukk ide, drukk oda, — mindhárman határozottan azon a véleményen vannak, szükség van az érettségire. — Rendszerezi a tanultakat, — mondja Gyólai. — Az általános műveltség. Íz in befelezik a malom par niiamosisa Felépül a karcagi 2000 tonnás rizsraktár 1961 jelentős év a malomipar fejlődésében: az idén az ország második legnagyobb malmában, a békéscsabai István malomban is végrehajtják a villamosítást, s ezzel lényegében befejeződik a minisztériumi malomipar villamosítása. Ebben az évben teljes korszerűsítésre kerül sor a körmendi, a bicskei, a szikszói, a berettyóújfalui és a pétervásári malomban, megkezdik a termelést a makói és a baktalorántházi malomban. A karcagi rizshántoló malom telepén év végéig elkészül a 2.000 tonna befogadó képességű készáruraktár- — Szentesen előreláthatólag a harmadik negyedévben megkezdi a termelést az ország legkorszerűbb erőtakarmány- gyára. A Fejér megyei tapasztalatok alapján 1961-ben a malomipari vállalatok az ország 8 megyéjében 34 takarmánykeverő üzemet létesítenek. A takarmánykeverők szerelését a malomipari vállalatok végzik, ezek azonban a terményforgalmi vállalatok kezelésében működnek majd. A szentesi gyár építésére és felszerelésére 45, a keverőüzemek létesítésére pedig 11 millió forintot fordítanak. (MTI). Hét vidéki városban is megszervezik az iskolai tejakciót Az idén Szombathelyen és Miskolcon vezetik be a tejpalackozást A szombathelyi palackozót még ebben a hónapban üzembe állítják. A miskolci tejüzem átépítésével és palackozó üzembehelyezésével lehetővé válik napi 15 000 liter tej üvegbe töltése. A tejipar idei terve, hogy azokban a városokban, ahol palackozó üzem dolgozik, 50 százalékra emeljék az üveges tej arányát. A forgalomba kerülő tej másik részét továbbra is kimérve árusítják. Az új palackozógépek lehetőséget adnak arra, hogy ezekben a városokban még az első negyedévben megszervezhessék az iskolai tejellátási akciót. Az Itteni iskolákba két és féldecis üvegekben szállítok majd naponta a tejet (MTI) a kifejezőkészség és sok minden más képességet tesz próbára egy ilyen vizsga, — így Tóth Ferenc. A hangulat feloldódott, —> most már vidáman beszélgetünk az általános műveltségről, a túlterhelésről, ami „nem is olyan borzalmas”, politikáról és sok minden másról. Az a benyomásunk, a három fiatal talpraesett jó* meglátású, a világ eseményeivel lépésttartó diák, tegyük hozzá egyik sem kiemelkedő képességű, ketten jórendűek, egy közepes, tehát az iskola átlagát képviselik. Legvégül megkérdezzük őket, mi lenne az a bizonyos mesebeli három kívánságuk? Nagy nevetés, aztán két kívánságban villámgyorsan megegyeznek mind a hárman. Az első: jól sikerüljön az érettségi, a második sikerüljön az egyetemi felvétel, a harmadik az megoszlik. Van közöttük egv ötös lottó- szelvény (Gyólai) és egy olyan is, hogy jól szerepeljenek a megyei terem kézilabda bajnokságon- Ezt Tóth Feri kívánta. Szilágyi Margit harmadik kívánsága, hogy a gverekek majd nagyon szeressék. Az újság jelen esetben nem sokat tehet, miután nincs kapcsolata a jó tündérekkel. M'nden esetre azt kívánjuk, teljesüljön a három kívánság. o— hernádi —
