Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-24 / 20. szám

1961. Január 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a A jászfényszarui Petőfi Tsz-ben bőven osztanak A ZÁRSZÁMADÁS előtti hetekben a termelőszövetke­zetek irodáiban szüntelenül számolnak, kimutatásokat készítenek, beszámolókat, je­lentéseket gépelnek. Bizony nem ritkaság, hogy ezekben a mozgalmas napokban az ablakok még éjszaka is vilá­gosak. A tagok viszont tü­relmetlenül várják az ered­ményt Ilyenkor azt szokták mondani: a hálót félig már kihúztuk a vízből, csak azt nem látjuk még. hogy so­vány keszeg lapul-e, vagy kö­vér csuka ficánkol-e benne? Persze a jó termelőszövet­kezetekben azért mégis csak sejtik már az eredményt. Forgatják is róla a szót nap­estig, sőt nem ritkaság az sem, hogy máris arról pat­tog a vita: hogyan lehetett volna még többet osztani­AZ 1240 HOLD földdel rendelkező, 170 taggal dolgo­zó jászfényszarui Petőfi Tsz tagsága ügyesen dolgozott egész évben. De nemcsak a tenyerük törésével, hanem az eszükkel is dolgoztak. így hát nyugodtan néznek a zárszá­madás felé. Elnökük, R Nagy János, a nagyüzemi gazdálkodás erejének lelkes és fáradhatatlan hirdetője nyíltan meg is mondja a zár­számadás eredményéről ér­deklődő tagoknak: — Nem ócska keszeg, ha­nem szépen meghízott csu­ka van a hálónkban, mert egy munkaegységre 34 forint körüli összeget osztunk. De csakis rajtunk múlott, hogy nem oszthatunk még többet, mert az év elején bizony ne­hezen szilárdult meg a mun­kafegyelem. — Igazad Van János, — mondja Báli Vendel tehe­nész. Nem győzöm dicsérni az eszemet, hogy hallgattam rád, mert a magam fejétől aligha lett volna belőlem „ez­redes úr." Noshát e2 a magas katonai rang új fogalom a termelő- szövetkezet- életében. Jász- fényszarun azokat az okos tsz tagokat hívják tréfásan így, akik egész családjukkal együtt olyan szorgalmasan dolgoztak a közösben, hogy ezer vagy még ennél is több munkaegységet gyűjtöttek össze. — Pontosan 1212 munka­egységünk van — folytatja Báli Vendel. Persze hármar szereztük- Feleségem is itt dolgozott velem a tehenészet­ben, segített a fejésben. Lá­nyom viszont a kertészetben tevékenykedett, így aztán „ezredesek" lettünk. Hány pókhálós-eszű ember mond­ta nekem, hogy asszonynak, vaslapátnak otthon a helye, a lányféléről is azt tartották valamikor, hogy üljön meg a kemencepadkán. De én nem rájuk hallgattam, hanem a vezetőségre. így aztán lesz mit aprítani nemcsak a tej­be, hanem a káposztába is, mert 41 ezer forintnál na­gyobb összeg húzza le a zse­bünket BLASKÚ JÓZSEF, Csuz János és Sós Alajos szintén „ezredesi" rangot szereztek magutnak. Ugyancsak a csa­ládtagok segítségevei. Ok már azt is elmondták, ha a kö­zös munkától húzódozók előbb észretémek, 40 forin­tos is lehetett volna egy mun­kaegység. R. Nagy János megerősíti a gazdák szavát és elsorol­ja, hogy borsóból 30 holdról 80 ezer forint bevételt ter­veztek és a végén 193 ezer fo­rintot sepertek be a kasz- szába- Búzából előzetesen 10 mázsás átlagra számoltak, de félmázsával többet ter­meltek. A rozsból pedig 9 mázsa helyett nem kevesebb, mint 11 és fél mázsát. S az egész tsz büszke arra, hogy végsősoron állami értékesí­tésre a tervezett 8 vagon he­lyett, 12 vagonra való ga­bonát adtak át. Igen szép eredményeket ér­tek el egyéb területen is. Év elején mindössze 42 szarvas- marha volt istállójukba be- kötve, év végén pedig egy hí­ján száz. S ebből nem keve sebb, mint 44 tehén. Ezen kívül négy előhasi üsző is akad köztük. Tíz anyakocá­val kezdtek, most 40 röfög az ólakban, tehát pontosan a négyszerese. S ha a holdan­ként jövedelmet vizsgál gat juk, szintén találatunk biz­tató jeleket. Tizenkilenc hold paprikájuk 395 ezer fo­rint bruttó jövedelmet ho­zott, a holdankénti bruttó jövedelem tehát csekély hí­ján 21 ezer forint. S a net­tó jövedelem is megüti a holdankénti 15—16 ezret. — Három hold mákvetésük 25 ezer forintot jövedelmezett. — Vagyis valóban kezünk­ben lehetett volna a 40 fo­rintos munkaegység — mondia az elnök- — De lé­nyegében még induláskor kicsúszott onnét. A tavasz- szal ugyanis nagyon, sok im- bolygó-támolygó, fátyolos szemű ember akadt, akik a kertészethez szükséges kere­teket, deszka anyagot immel- ámmal késlekedve hordták össze, s bizony, mi tagadás, gyors és határozott indulás helyett hetekig egy helyben toporogtunk. Persze, úgy vél­jük, hogy itt a vezetőség is hibát követett el. MI A TEENDŐ tehát a jövőre vonatkozólag? A vezetőség úgy véli, a növénytermesztés területét munkacsapatokra kell osz­tani, hogy természetes ver­sengés fejlődjön ki közöttük, ösztönző premizálási mód­szert kell bevezetni a kerté­szetben, állattenyésztésben és nem szabad eltűrni, hogy Mátyás lustái téngődjenek a tsz-ben. *— Jelen pillanatban a tagság elégedett a 34 forin­tos munkaegységgel — hangsúlyozza R. Nagy Já­nos elnök —, de mindany- nyian azon leszünk, hogy jö­vőre akkor is elérjük a 40 forintot, ha 1;üzes szekercék potyognak az égből. — r a — Egy „nem szokványos“ beszámoló A gazdasági beszámolók egy év munkájáról, eredmé­nyeiről adnak számot. Leg­több szövetkezetünkben már elkészültek, vagy éppen ké­szülőben vannak. A követ­kező gazdasági év szempont­jából egyáltalán nem mind­egy, hogy ezek a beszámolók milyenek. Nem elég, ha csak egyszerűen regisztrálják az év eredményeit, ennél sok­Gondos szövetkezeti gazdák ■ Az ősszel a sok eső miatt a szajoli Vörös Csepel Ter­mel" rövetkezet gazdái sem tudták a lucernát elcsépel­ni. De nem is hagyták kint a földön, hogy megrohadjon, hanem tető alá hordták. Most, hogy felfagyott, elszállít­ják és elcsépelik. Emelkedett a műszaki színvonal — többet termelnek a tanácsi téglagyárak A hároméves terv idősza­kában népgazdaságunk több­millió forinttal segítette a Szolnok Megyei Téglagyári Vállalatot. E beruházások elsősorban a gyártás műsza­ki színvonalát növelték. így például 1957-ben a villamos­energiával legyártott nyers­tégla aránya az Összes gyár­táshoz képest 22 százalék volt, addig 196Ő-ban 94 .szá­zalék. A vállalat 8 téglagyá­rából hetet villamosítottak. A berendezést egyedül Jász­berényben hajtják meg Diesel erőgéppel. Az agyagbányászás egé­szen 1959-ig kézierővel tör­tént. A vállalat több, mint félmillió forintos beruházás felhasználásával a karcagi és a törökszentmiklósi tele­pén földkotrót helyezett üzembe. A nyerstégla előállítása még 1957-ben kézierővel is tör­tént. Azóta minden telepen téglaprést állítottak be, egyes telepeken pedig a régieket kicserélték. Az egy órára eső nyersgyártás 34 százalékkal nőtt 1957-hez képest. * A tervidőszak alatt — két téglagyár kivételével — többszázezer forintos beru­házással téglaszárítószíneket építettek. Míg 1957-ben az összes legyártott nyerstégla mennyiségének csak 35 szá­zalékát tudták fedett szín­ben szárítani, addig 1960- ban több, mint a felét. A kemencekihasználás 3 év alatt 26 százalékkal emel­kedett. A termelés színvona­lának emelkedését mutatja, hogy 1960-ban 33 százalék­kal kevesebb munkaórába került 1000 égetett tégla elő­állítása, mint 1957-ben. A hároméves terv alatt a termelés nyerstéglából 39 százalékkal, égetett téglából 40 százalékkal, mozaiklapból 63 százalékkal, betoncsőből és kútgyűrűből 42 százalék­kal emelkedett. Az égetett tégla termelés 1960-ban 10 millióval volt több, mint 1957-ben. kai többre hivatottak. i Mit mond ezzel kapcsolat- ' ban a Termelőszövetkezeti; ABC? „Ismertetni kell... a gaz­dálkodás minden ágának eredményeit, fogyatékossá­gait, azokat az okokat, ame­lyek a jó eredményeket hoz­ták, vagy a hibákat szülték... és azokat az intézkedéseket, amelyeket szükségesnek tar­tanak az eddig elért eredmé­nyek fokozása, illetve a hiá­nyosság megszüntetése érdé- IcébcTi»99 Az alábbiakban — mint jó példát — ismertetjük az abádszalóki Lenin Tsz elnö­kének, Varjú Sándornak be­számolóját, illetve azt a ré­szét, amelyben eltér a szok­ványostól. Legfőbb erénye az elem­zés. Nem áll meg a jó, vagy rossz eredmények felsorolá­sánál, azt is leszűri: Hogyan sikerült? Megállapítja: Mit kell tenni az említett jó eredmény fokozására, meg­határozza a hibák okait, azok elkerülésének módját, íme néhány részlete A háztájiban nem volt szárazság — Kukoricából 14 mázsás, májusi morzsolt átlagtermést terveztünk, ezzel szemben termet 11 mázsa. Mi ennek az oka? Sokan azt mondják: A nyári szárazság. Igazuk is van, mert valóban nem sok esőt kaptunk, amikor kellett volna. Hanem akkor hogy lehet az, hogy ugyanolyan minőségű területen a háztáji kukorica 30—35 mázsás csö­vestermést adott? — Nyilván azért, mert jobb munkát, gondosabb ka­pálást kapott. Emlékezzünk rá, hogy már a vetés is hiá­nyosra sikerült. Nem volt meg a kellő tőszám, ráadá­sul nem lett idejében és elég­szer megkapálva. Ezt a jö­vőben nem engedhetjük meg. — Javaslom, hogy az ilyen, • közösségre hátrá­nyos különbségek elkerülése végett ne osszuk szét a ház­táji földet. Legyen az egész évben a közös kukoricával azonos kezelésben, kapáljuk meg úgy, mintha háztáji lenne s év végén az egy holdra jutó átlagtermést osz- szuk szét. Ezzel elérjük, hogy minden kukoricánk egyforma jó munkát kap s a háztájiban sem lesznek szerencsés, vagy kevésbé szerencsés emberek, mert az egy hold kukorica mindenki­nek egyformán, mondjuk 26 mázsát ad. Aki másnak vermet ás — Amikor a burgonyát szedtük, a brigád vezetők, meg az agronómusok is gyakran figyelmeztették az embereket: Minél kevesebb sárral szedjék. Bebizonyoso­dott. hogy sokan elengedték a fülük mellett ezt a figyel­MEGYÉNK HATÁRAIN TOL Manapság az emberek ér­deklődése túlnő saját falu­juk, vagy akár megyéjük határain is. Figyelemmel kí­sérik a világesemények ala­kulását, de arra is kíván­csiak, hogy az ország távo­labbi megyéiben, falvaiban miként zajlik az élet. Lapoz­zuk hát fel a megyei újságo­kat, idézzünk cikkeikből, hí­reikből, amelyek azt tükrö­zik, hogyan sarjad az új, s milyen sikerek születnek a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében. A NÖORAD MEGYEI NÉPÚJSÁG Január 18-i számában adta hírül, hogy Nógrád megyé­ben befejeződött a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­se. Az érsekvadkerti Cseh­szlovák —• Magyar Barátság Tsz ünnepi alakuló közgyű­lésén, melyen csehszlovák vendégek is résztvettek — mondotta Jakab Sándor elv­társ, a megyei pártbizottság első titkára: •,— Itt, a megye legna­gyobb határú ég lélekszámú községében közölhetem első­nek, hogy Nógrád megyében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése”. * A dél-magyarorszAg írja: „A szegedi járásban már csaknem 8 ezer paraszt­családdal nőtt a szövetkeze­ti gazdák száma... — Két újabb helység, Balástya és öttömös is szövetkezeti köz­séggé vált Pusztaszer, Sö­vényháza, Kistelek, Csengé­ié és Pusztamérges után. Az új útra tért 7 ezer 803 dolgozó paraszt összesen 46 ezer 347 kataszteri hold földdel választotta a közös gazdálkodást Asotthalmon is nő az új útra tért gazdák száma. Né­hány nap alatt közel 200 dol­gozó paraszt írta alá a szö­vetkezetbe szóló belépési nyilatkozatot. Forráskúton néhány óra alatt 30 egyéni gazda döntött, s választotta a szövetkezést. Dorozsmán és Mórahalmán is szaporod­nak a tsz-be szóló belépési nyilatkozatok’’. AZ ÉSZAKMAGYAR­orszagbúl idézzük: „Aszaló a „nagy ugrás” faluja, máról-holnap­ra a szikszói járás egyik leg­nagyobb termelőszövetkezeti községévé fejlődött... Egy hónappal ezelőtt mégcsak 68 tagja volt az aszalói Szabad­ság Termelőszövetkezetnek, most meg már négvszázkét család és 3600 hold jelenti a Szabadság Tsz-t.” Még egy hír az Északma- gyarországból: Január 14-én Me7őcsáton, január 16-án pedig a szikszói járási aktí­ván jelentették be, hogy Borsod megyében két új szövetkezeti járás lett. A mezőcsáti járás területének 98.4, a szikszóinak pedig 96.3 százaléka már szocialista szektorhoz tartozik. * a kei ft-m agyar- ország című megyei lap szinte naponta ad hírt arról, hogy \iabb és újabb községek dolgozó parasztsága választ- ia a szövetkezeti gazdálko­dás útját Január 14-1 szá­mában adta hírül, hogy Tor- nypspálca, Nyírlövő, Ven- csellő és Laskod is szövet­kezeti község lett. Kedden már újabb községek neveit olvashattuk a megyei lap­ból: Ibrány, Búj és Lövő- petri is szövetkezeti köz­séggé vált. A január 18-i lapból idézzük: — „Tegnap délután jelentették a kisvár- dai járásból, hogy Cégény is szövetkezeti község lett. A csengeri, fehérgyarmati, vá- sárosnaményi, tiszalöki és mátészalkai járás után meg­született a hatodik szövet­kezeti járás, a kisvárdai.” • A HAJDÚ-BIHARI NAPLÚ írja: — s... Hajduhadház most éppen a nagy átalaku­lás, a változás napjait éli. A múlthét utolsó napjai ki­váltképpen mozgalmasak voltak. Csütörtökön 188, pén­teken 193, szombaton — fél nap alatt — 158 család lé­pett be a termelőszövetke­zetbe. Ez a szombati nap egyébként is nevezetes: ek­kor alakult meg egy új ter­melőszövetkezet, melynek létrehozására napok óta ké­szültek a hadházi gazdák.” Az alakuló gyűlésen az Űj Barázda nevet adták a gaz­dák szövetkezetüknek. A CSONORAD MEGYEI HÍRLAPBÓL idézzük: „Üllésen Kossuth néven új tsz alakult... A 411 parasztcsalád 1600 ka­taszteri hold földdel alakít új szövetkezetei. A közös gazdaságoknak közös elha­tározásból a Kossuth Tsz nevet adták.” * A PETŐFI NÉPE január 20-i számában ezt olvashatjuk: „A 8600 lakosú Izsák, megyénk egyik leg­gazdagabb községének hatá­rába is kikerült a tábla: Ter­melőszövetkezeti község. — Izsákon eddig két termelő- szövetkezet működött. A Pe­tőfi és a Mező Imre Tsz. — Mindkét termelőszövetkezet­be számos izsáki gazda kér­te most felvételét. A Mező Imre Termelőszövetkezet­ben, mely 45 forintot fizet munkaegységenként 181 új­belépő van. A meglévő ter­melőszövetkezeteken felül két új közös gazdaság ala­kult Új Élet és Sárfehér né­ven. A Sárfehér Termelő- szövetkezetben, amelynek eddig 470 tagja van és 1200 holdas szőlőterülete, már megválasztották a vezetősé­get. Az elnök K. Szabó Sán­dor lett,» meztetést Csak arra volt gondjuk, hogy gyorsabban teljen a zsák. A burgonya osztáskor aztán sokan pa­naszkodtak: Ök nem sarat, hanem krumplit akarnak venni. Dehát — ugyebár — a tsz csak olyat adhat ami­lyet a tagok felszedtek. A slendrián munkának lám sa­ját tagjaink vallották kárát. Ráfizettünk a spórolásra —• Nyáron, a szénakaszá­lás idején a vezetőség úgy határozott, hogy a széna át­rakására fordítandó munka­egység megtakarítása érde­kében a szálastakarmányo­kat hordás után rögtön ka- zalozzuk. így is történt. Ha­nem erre ráfizettünk, mert a szénát nem egy esetben a begyulladás veszélye fenye­gette, és utána át kellett ra­katni. Végül is megtakarítás helyett plusz kiadással járt. Az ilyen „spórolástól” a jö­vőben tartózkodni fogunk. Széna, va?y heremag? — Év közben sokat vitat­koztunk az agronómusokkal azon, hogy a második vagy a harmadik lucernát hagy­juk-e magnak. Ha a máso­dikat hagyjuk, biztonságo­sabb a magfogás, viszont ke­vesebb a széna. Ha a harma­dikat hagyjuk, több szénánk lesz, de reszkírozzuk a mag­termést. Végül is az utóbbit választottuk. Ebben is hibáz­tunk. — Jól lehet, részint a gépállomás hibájából, de egy csomó lucernánk még csépeletlen, — ráadásul egy nagy tábla kaszálatlan, ami­ből már nem sok magot vár­hatunk. Idén tehát a máso­dik lucernát hagyjuk magra Miért lett súlycsökkenés a hízómarháknál ? — Az állatgondozók egy részének munkájával nem lehetünk elégedettek. Mond­juk meg őszintén: csapniva­ló volt Valósággal vándorol­ta^ egész évben. Az olyan emberek miatt, — mint pl. Károlyi András, aki a bri­gádvezető tudta nélkül egy­szerűen otthagyta a munka­körét, — állt elő az a hely­zet, hogy a hízómarháknál a hóvégi mérlegelés alkal­mával nemhogy súlygyara­podás, hanem súlycsökkenés mutatkozott. — Jelentős részben a ha­nyag gondozói munka volt az oka a magas csibe-elhul- lási százaléknak is. így nem beszélhetünk jövedelmező állattenyésztésről. Aki hibá­zott, azt felelősségre vonjuk, azonfelül az egész vonalon javítanuk kell a gondozói munkát. Varjú elvtárs beszámolója valóban tartalmazta „a gaz­dálkodás minden ágának eredményeit, fogyatékossá­gait s azok okait?’. Ilyen hosszadalmas és minden rész­letre kiterjedő beszámolóhoz idő kell. Az abádszalóki Le­nin közgyűlése délelőtt 9-től délután 3-ig tartott. Ve alig hisszük, hogy egyetlen tsz- tag is panaszkodott volna a hosszú beszámoló miatt. El­lenkezőién mindenki bizo­nyos megelégedettség érzésé­vel távozctt, mert minden részletében áttekinthette a tsz egész évi p -dálkodásá- nak menetét. Erre van szük­ség minden termelőszövetke­zetben. P. M. Több mint 2 ezer bölcsőde áll a gyerme­kek rendelkezésére A szocialista Csehszlová­kiában igen nagy gondot for­dítanak a bölcsődei hálózat fejlesztésére. Jelenleg az or­szág több mint 2 ezer bölcső­déjében több mint 40 000 gyermeket részesítenek ellá­tásban. A bölcsődei hálózat széleskörű fejlesztése 1950— 1953. években indult meg. 4 év leforgása alatt a bölcsődék száma 698-ról 1135-re emel­kedett. Az elmúlt évben a csehszlovák bölcsődék napon­ta átlagban csaknem 29 ezer gyermek ellátásáról gondos­kodtak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents