Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-19 / 16. szám

1961. január 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP PANASZOK-GONDOK -VÉLEMÉNYEK MOST MEG LEHET CSINÁLNI Pusztaszuri megállóhely és Törökszentmiklós között há rom évvel ezelőtt, a régi Rá kóczi út mentén elterülő tér melőszövetkezet földje szé­lén, a városi tanács salakutat létesített. Az őszi rendkívül esőzések következtében iár hatatlanná sárosodott. Ezen az úton több, mint százan •árnak naponta a vonathoz. Helyes volna, ha a fagy idején újból salakoznák és akkor az olvadás kezdetén nem kellene ismét a sarat ta­posni. Fekete István Pusztaszuri ÖRÖM ES ÜRÖM Örömet okozott Tiszakür- tön, a Bogaras-szőlőben, hogy mozit kaptunk, örömünknek elrontója a mozipénztáros, — aki udvariatlanul bánik so­kakkal. Durvaságát tetőzi még azzal is, hogy a jegyek elosztásánál kivételeket csi­nál. Mi, mozilátogatók azt kérjük, magatartásának meg­változtatásával járuljon hoz­zá örömünkhöz. Tizenkét mozilátogató MAJD A JÖVÖHÉTEN Szeptember elején elvittem egy háromszárnyas tükröt, foncsorozás végett a török­szentmiklósi Építőipari KTS üveges részlegéhez. ígéret: két hét múlva készen lesz Majd a jövőhéten tessék jön­ni, — volt az újabb halasz­tás. Sokkal helyesebb lett vol­na, ha a részlegvezető azt mondja: kettő, vagy három hónap múlva lesz csak kész Ezért igazán nem haragud­tam volna. Búzás Erzsébet Törökszentmiklós AZ ÜVEGEN ELSÖOSZTÄLYÜ Nagyon szeretem a para­dicsomot. Sűrűn szoktam venni egy-egy üveggel. Az utóbbi időben csak szeret­ném kedvenc ételemet fo­gyasztani, de kevés kivételé­vel élvezhetetlen, mert több­nyire romlott. A kereskedő egyszer-kétszer visszacserélte, de az utóbb időben megma­kacsolta magát. Valóban, ő nem is hibás. A Kecskeméti Konzervgyár felelős ezért. — Pedig az üvegre az van írva hogy I. osztályú. Mi lenne, ha tényleg I. osztályú lenne a tarta'ma is? Biztos örülné­nek a vásárlók. Ifi. Szüle László Kisújszállás AKI SZÓDAT FOGYASZT, AZ IS VENDÉG A mezőtúri SZTK Köz­ponti Rendelőintézetéből in­dultunk haza kislányommal. Mivel 6 szomjas volt, a Dó­zsa György úti kiscukrászdá- ba tértünk be. Vendég alig volt. Az elárusitónő a tálaló ablakba könyökölve beszélge­tett, ügyet sem vetett ránk. Utánunk néhány percre egy hölgy lépett be a. cukrászdá­ba, akit roppant szívélyesen fogadott és azonnal kiszol­gált. Majd utána pénzét szo­rongató kislányomat is meg­kérdezte: mit akarsz? Mikor a gyermek két kispohár szó­dát kért, gúnyos mosollyal megkérdezte: Mennyi pénzed van? Természetesen erre már én feleltem. — Kérnénk, hogy az illetékesek hívják fel az elárusitónő figyelmét arra, hogy az is vendég, aki két kispohár szódát fogyaszt. Sz. S.-né . Mezőtúr Megkezdődött a Dunabizottság 19. ülésszaka Szerdán Budapesten megkez­dődött a Dunabizottság 19. ülés­szaka. A tanácskozáson részt- vesznek bét dunamenti ország, Ausztria, a Bolgár Népköztársa­ság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Nép­köztársaság, a Szovjetunió kül­döttségei. A Dunabizottság idei Uléssza- ■uilliillliHiiiiiiiiilllillilllllliliilHiniiliiiiiu Néeymi//io férőhely az NDK turista- szálló ban A Német Demokratikus Köztársaságban sok híve van a turisztikának. Fiatalok és korosabbak egyaránt szívesen ismerkednek a köztársaság tájaival a Thüringiai erdő­ben, a „szász Svájcának ne­vezett Elba mentén és más festői vidékeken. Sok külföl­di turista is ellátogat az NDK-ba. A turistáknak mind több turistaszálló és szétszed­hető turistaház áll rendelke­zésére. A férőhelyek számát 1960-ban négymillióra bőví­tették. (A „Berliner Zeitung”-bői) kán többek között megtárgyalja majd a hajózás javítását szolgá­ló munkák 1961—65-ös terveit, a dunai országok vámeljárásának egyesítését, intézkedéseket vitat­nak 'meg a Dunavíz szennyeződé- MAJOROSI Cl) január 18. LAP sének megakadályozásáról, a jel­zőberendezések egységesítéséről. Az ülésszak jóváhagyja a bizott­ság idei munkatervét és költség- vetését. Napirenden szerepel a Dunabizottság kapcsolata a Raj­nai Kereskedelmi Kamarák Szö­vetségével, valamint a dunai ál­lamok részvétele az Európai Gaz­dasági Bizottság által kidolgo­zott, a belvizi áruszállításokra vonatkozó szerződésben. Felül­vizsgálja az ülésszak a dunai egészségügyi szabályzatot. A Dunabizottság előreláthatóan két hétig tanácskozik Budapes­ten. (MTI). Több mint száznegyven millió mozü&togató 19ö0-ban As idén százötven játékfilmet mutatnak be Elkészült a végleges sta­tisztika az ország filmszín­házainak tavalyi forgalmá­ról. A végeredmény 1960- ban 140,060.000 jegyet váltott az ország népe a mozik elő­adásaira. Hazánkban hat év alatt több, mint 40 millió­val nőtt a filmrajongók tá­bora, s ma már — ha az el­adott mozijegyek számát el­osztják az ország lakosainak számával — a városok és falvak min­den lakójára 14 moziláto­gatás jut évente, több, Megalakult a megyei színjátszó szakbizottság Az öntevékeny színjátszó mozgalom vezetésére és tá mogatására a megye legjobb szakembereiből — a Megyei Népművelési Tanácsadó mel­lett szakbizottság alakult Feladata az, hogy kidolgoz­A Műcsarnok e*»y évi mérlege: 269 kiállítás, 410 ezer látogató A Műcsarnok elkészítette évi „mérlegét", amelyből ki­tűnik, hogy az ország váro­saiban, valamint kisebb la­kott helyein összesen' 269 tárlatot rendeztek 1960-ban s ezeket 410 ezer ember ke­reste fel. A vidéken rende­zett kiállításokat kétszázez­Me»farIot(ák a mezőgazdasági szabadegyetem első előadását A Magyar Agrártudományi Egyesület Szolnok megyei szervezete és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ag­rártudományi szakosztálya tegnap délelőtt Szolnokon, az MSZBT klubban ' tartotta a megyei mezőgazdasági sza­badegyetem 1961. évi első elő­adását. Horváth Imre elvtárs, a megyei pártbizottság titkára üdvözölte a jelenlévő szak­embereket és Láng Gézát, a METESZ főtitkárhelyettesét. A szakelőadás előtt Bereezki Lajos elvtárs, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osz­tályvezetője a moszkvai nyi­latkozat szellemében tartott tájékoztatót a legfontosabb politikai kérdésekről. Magas László, a megyei ta­nács VB mezőgazdasági osz­tályának főállattenyésztője az állattenyésztés területén lé­vő feladatokról tartott igen értékes előadást. Az előadás ismertetésére lapunkban visz- sza térünk. ren tekintették meg, min­tegy hetven-nyolcvanezerrel többen, mint a megelőző esz­tendőkben. Ez a gyors gya­rapodás is mutatia, hogv nő az érdeklődés a képzőművé­szet iránt, s a művészeti in­tézmények és a társadalmi szervek erőfeszítései fokról- fokra meghozzák az ered­ményt. Január végén a Műcsar­nokban nyílik meg Holló Lászlónak, Debrecen neves festőművészének tárlata, — egy érdekes és gazdag élet­mű legszebb alkotásaiból. Holló László kiállítása veze­ti be a vidéken élő művé­szek idei budapesti bermi- tatkozását. >— A műcsarnok "ffvik terve szedőt a lövő- ben megelevenedik a buda­pesti és a vidéki művész' A1et kapcsolata, kölcsönös ki­állítások formájában is. — Február közepén például Németh József, Hódmezővá­sárhelyen élő fiatal festő- mnt'>tin be rnunVá!' a Műcsarnok kamaratermé­ben. (MTI)­za, népszerűsítse a belső ne­velő munka legjobb módsze­reit, gondoskodjék azok al­kalmazásáról. Biztosítani kell azt is, hogy a színjátszó szak­körök — jelenlegi csoportok — saját művészeti águk szak­mai kincsének birtokosai le­gyenek. Nagyon nehéz, de nagyon szép feladat ez, s a mi szakembereink vállalkoz­tak erre­A kollektíva tagjai már kidolgozták — alig egy hét alatt a négyhónapos járási szintű színjátszó és rendező tanfolyam matematikáját, az előadók az előadások jegyze­teit készítik, a kijelölt négy járás népművelési felügyelő­je pedig a hallgatók szerve­zésén, a tanfolyam előkészíté­sén dolgozik. Hasonló tovább­képzés lehetséges még ebben a félévben a többi művésze­ti ágban is. Valamennyi járásunk, vá­rosunk élére a színjátszó munka minőségének fokozá­sára, különös tekintettel a Ságvárl Endre Kulturális Szemlére — szakembert állí­tott, aki társadalmi munká­ban járja majd a községeket, tsz-eket, hogy tudásával, — ügyszeretetével segítséget ad­jon. őszintén reméljük, hogy a szakbizottságot támogatni fogják munkájában az intéz­mények. a szakcsoportok ve­zetői és kultúrmunkásaink szívesen fogadják majd a kol- ’ektíva önzetlen segítőkészsé­gét. mint Franciaországban, Kanadában, Svájcban. Tavaly egyébként 148 já­tékfilmet, 2 egész estét be­töltő dokumentumfilmet és 5 rajzfilm-összeállítást mu­tattak be hazánkban, ezen­kívül két régi sikeres filmet felújítottak. A múlt év új­donságai közül 17 magyar művészek alkotása volt- A statisztikából az is ki­derül, hogy 1960-ban összesen •— 34,900,000-en váltottak je­gyet a magyar filmek elő­adásaira, 4,987.000-rel töb­ben, mint 1959-ben. A szovjet filmek nézőinek száma 1,400.000-rel emelke­dett A legnagyobb közön­ségsikert a Vörös tinta, a Két emelet boldogság, a Virrad, az Emberi sors, a Ballada a katonáról, a Nyo­morultak, a Salami boszor­kányok, a Nagy kék ország­út és a Háború és béke arat­ta. Az elmúlt évben 58 új szé­lesvásznú mozi nyitotta meg kapuit hazánkban és 48-cal emelkedett az úgy­nevezett normálmozik szá­ma. A fővárosban és vidéken összesen 158 szélesvásznú mo­ziban játszanak filmeket, s ebből 71 a falvakban műkö­dik. A mozihálózat fejlesz­tése egyébként nemcsak ennyiből állott. Ezenkívül is számos olyan községben gon­doskodtak állandó vetítési lehetőségről, ahol eddig nem játszottak filmeket. Ennek köszönhető, hogy amíg 1959 december 31-én 411 faluban nem volt mo­zi. addig 1960 december 31-ig 274-re csökkent et a szám. Az ország hét megyéjében, Bács-Kiskun, Békés, Csong- rád, Hajdú, Komárom, Szol­nok és Tolna megyében egyébként befejeződött a mo- zihálózat fejlesztése- Az idén tovább folytatják a meglévő mozik korszerűsí­tését, tatarozását, néhány új filmszínház is megnyitja ka­puit. A változatos, jó műsor­ról^ pedig 150 új játékfilm műsorratűzésével kívánnak gondoskodni. (MTI(. Békés József: Öttől kilencig — Hányszor mondtam már, hogy csináltasd meg a hajadat? Ügy nézel ki, mint egy... Károly dühösen legyintett. Utálta ezt a reggeli haj- cihőt, a síró, álmos, nyűgösködő gyerekeket, a gyors öl­tözködést, az állva bekapott falatokat, a rohanást a vil­lamosmegállóhoz, a bölcsődébe, onnan ismét a HÉV- megállóhoz. Ma pedig még az átlagosnál is sokkal inge­rültebb volt, mert egy csomó külön bosszúság járult hozzá a mindennapi adaghoz. Az egész az órával kezdődött. Ezzel az átkozott órá­val, amelyiknek már vagy egy éve nem volt üvege, ami­vel azonban ennek ellenére egész a legutóbbi időkig semmi baj nem volt. Pontosan tegnapig, míg Karcsi, a két és fél éves kisfiú kezébe nem kaparintotta, és össze­vissza nem tekergette a mutatókat. Aminek az lett a következménye, hogy hiába állította be tegnap este llus, a felesége a csörgőt háromnegyed ötre, az óra éjjel egy óra után kezdett el csörögni, vadul és ádázul, felébresztve mind a négyőjüket. A kicsi Annuska felriadt, sírni kez­dett, Karcsi kijelentette, hogy éhes, enni akar, aztán pe­dig öltözni, llus azt se tudta, hogy melyiket csendesítse, míg ő az órával bajlódott, és próbálta úgy beállítani a mutatókat, hogy összhangban legyenek egymással. Ez persze nem ment egyszerre, az óra újból és újból csörögni kezdett. llus minden csörgésnél dühösen szisszent fel. mert a kislány éppen akkor aludt volna már el, mig végre álmos fejjel rájött, hogy az órát akkor is lehet állítani, amikor a csörgője el van zárva, mert a kattanás úgy is jelzi, hogy mikor akar csengetni. Jó félóra beletelt, míg elcsendesedett a szoba, ekko­rára azonban töké'etesen kiment a szeméből az álom. Vagy egy másik félóráig forgolódott, míg végre sikerült elaludnia. A bosszúság pedig reggel még csak tovább folyta­tódott. A kicsit reggel természetesen tisztába kell tenni, llus összeszedi a pelenkákat, keresi a száraz gumibugyit, de nem találja. Nincs sehol se. Hogy hova lehet eltenni egy gumibugyit! És hogy egy asszony ne tudja, hol a gyerek gumibugyija! llus idegesen szaladgál, kapkod mindenhova, ő pedig dühösen állt és nézte, mert segítene, de hát nem tud, mit segítsen egy férfi ilyen esetben? Különben is 6 segít Ilusnak, amiben tud, de hát a gyerekekkel olyan ügyet­len, a kicsit kezébe sem meri venni, áll hát és dühöna, mert máshol ilyesmi biztosan nem fordul elő, hogy reg­gel ne találják a kicsinek a guminadrágját... Végre megkerült a nadrág, de csupa lyuk, bizfos Karcsi szórakozott vele. llus szárítgatja a másikat, mert teljesen le kellett mosni, nagy nehezen ezzel is elkészül, rohan a konyhába reggelit főzni a gyerekeknek, felteszi nekik is a teát, közben készíti az uzsonnákat... Nem­sokára indulnának, össze van már minden pakolva ... De hát hogy néz ki? Olyan a haja, hogy így igazán nem lehet utcára menni. — Igazítsd meg a hajadat, fiam. tlus arcán, elkínzott arcán zavart, kínos kis mosoly­gás, próbálja csak úgy kézzel megigazítani a haját, de nem sokat használ. — Hányszor mondtam már, hogy csináltasd meg a hajadat! Ügy nézel ki, mint egy... Károly dühösen legyint, és bár tudja, hogy fájni fog, csak kimondja: , — Ügy nézel ki, mint egy cirkuszos. llus áll, karján már a kisebbik gyerekkel, vállán egy nylonszatyorral, kezében w táskája, moccanni is alig tud, ha most nekikezd újra fésülködni, talán Károly még az autóbuszt is lekést, mert a HÉV-et már biztos lekéste. Arca megrándul, egy másodperc még és elkezd sírni. De nem. csak sóhajt, keze nagynehezen ismét eljut a hajá­hoz, ismét megigazítja és indul. Károly tudja, hogy fáj neki, tudja, hogy megbán­totta, sőt azt is tudja, hogy llus haján nem segítene már csak egy jó „hidegdauer”, de az erre való 60 forint min­dig elmegy, különben is, mikor van neki ideje órákra beülni a fodrászhoz. llus nem mondja ezt most mind el, hanem megy elől, elszántan, szokatlanul hosszú lépésekkel. Károly követi, szeretné már egy kicsit enyhíteni az előbbieket, de semmiképp sem tudja, hogyan fogjon hozzá. Ezért 6 is csak hallgat, és közben még inkább beledolgozza ma­gát a mérgelődésbe. Ami ritkán szokott megtörténni: úgy válnak el a bölcsőde előtt, hogy még csak meg se csókolják egymást. Igaz, hogy jött már a villamos, és neki ugomia kellett, de azért... Na. mindegy. Így legalábp még elérte a HÉV-et. És a HÉV-en legalább kipihenheti egy kicsit magát. Ül hát a kocsiban, szívja a cigarettáját, körülötte újságol olvasnak, beszélgetnek az emberek, de neki egyikhez sincs kedve. Fejében még mindig a reggeli dol­gok járnak. Igen, hiába is sértődött meg llus, neki volt- igaza. Nem járhat úgy, mint egy... A fene egye meg, nem jut eszébe jobb kifejezés. Pedig nem helyes azt mondani, hogy „cirkuszos”. De hát ebben valahogy benne van az a ziláltság, a megállapodottság hiánya, sok min­den, amit nem is lehet így külön elsorolni. Tudhatja, hogy ő mindig kényes volt erre. Hisz leánykorában is... Leánykorában bezzeg mindig olyan volt, mintha skatu­lyából húzták volna ki. Mindig patyolattiszta blúzok, a haja ápolt, igazán végigmehetett vele akárhol, minde­nütt csak büszke lehetett: ilyen lánnyal jár Lénárt Károlyi Hisz amikor először megvárta a gyárkapuban, akkor fs szinte az döntötte el a sorsukéit, hogy az egész lány csak úgy sugárzott, ragyogott. Mert miután a műhely­ben megismerte, azzal állt oda a porta elé, hogy „na, most megnézem, hogy is fest felöltözve”. Amikor idáig ért és eszébe jutott megismerkedésük története, rossz kedve ellenére is, halványan elmoso­lyodott. Igen, ez is így nyár elején vagy talán még inkább tavasszal volt. Az biztos, hogy már jobb idők jártak, mert deszka nélkül feküdt ’’e a kocsik alá, erre ponto­san emlékszik. Akkor természetesen méá műhelyben dolgozott, mégpedig pontosan a lökhárítók szerelésén. Tavasz volt és hónap vége. Valószínűleg április vége. És hajráztak, vadul hajráztak, mert le voltak maradva jónéhány kocsival. Ahogy csak tudott, úgy sietett ö i$: egyik autóbusz alól ki, a másik alá be. Javában dolgo­zott az egyik kocsi alatt, amikor egyszer csak zsupszl —> csupa víz lett a lába. Azonnal tudta, hogy ez csak vala­melyik fényező lehetett: persze, hajráztak ők is. De azért akármennyire siet is valaki, akkor is lehet annyi esze, hogy ne öntse ész nélkül a nagyvilágba a vizet. Nagyon dühös lett, elkezdett káromkodni a kocsi alatt, és káromkodva mászott kifelé, bakancsától fölfelé csaknem derékig csuromvizesen. Szemével dühösen ke­reste a tettest. A kocsitól nem messze egy lány állt, kezében vödörrel. Semmi kétség, csakis ő lehetett. — Nem tud vigyázni?! Miért nem nyitja ki a szemét! — kiabált rá dühösen, A lány — nemrég jött a műhelybe, mert eddig még sohase látta —- ijedten nézett rá vissza nagy, barna sze­mével. Nem szólt semmit, csak nézett, és enyhén csipkés, összeszoritott ajkai meg-megrándultak. Tovább akarta még mondani, de aztán valahogy benne szorult a szusz, ö is csak nézte a lányt, aztán egyszerre csak elnevette magát. (Folytatjuk^ *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents