Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-03 / 2. szám

1961. január 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ä termelési értéknövekedést 87 százalékban a termelékenység fokozásával érjük el Vállalatunk sikeresen haj­totta végre a második 3 éves népgazdasági tervből reá há­ruló feladatokat. Bár e cikk megírásának időpontjában még konkrét számadatok nem álltak rendelkezésünkre, elmondhatjuk, hogy 3 éves tervünket termelési vonat­kozásban összességében kb. 103 százalékra teljesítettük. Az 1960-as esztendőben — a 3 éves terv utolsó évében — tovább javítottuk a mun­ka termelékenységét, szigo­rítottuk a technológiai fe­gyelmet. Megvalósítottuk azt a célkitűzést, hogy gazdasá­gosabbá tesszük vállalatunk működését. Nagy figyelmet fordítottunk gyártmányaink gazdaságos előállítására, s így csökkentettük önköltsé­günket. — Az anyagtakaré­kosságot az eddiginél foko­zottabban a műszaki, a ter­vező munka gyújtópontjába állítottuk és célul tűztük az anyagtakarékosságot ered­ményező újításokat. A műszaki munka során nemcsak az anyagnorma fe­lülvizsgálatával, hanem a gyártmányok áttervezésével is törekedtünk az anyagta­karékosságra. A kormány megfeleleőn célkitűzéseinek EMELKEDETT DOL­GOZÓINK ÁTLAGOS KERESETE IS. Dolgozóink lelkiismeretes, gondos munkájának eredmé­nyeként— nem utolsósorban a technológiai fegyelem megszilárdításával, — csök­kent a munkaselejt is, vál­lalati szinten alig 0.3 száza­lékot tesz ki. Ipari munkánk mellett se­gítséget nyújtottunk az álta­lunk patronált Március 15 Tsz-nek, és a Lehel-kürt Tsz- nek, de más, hozzánk segít­ségért forduló tsz-eket is tá­mogattunk. 1961-ben, a második 5 éves népgazdasági terv első esz­tendejében újabb jelentős feladatokat kell megolda­nunk. — A termelés volume­ne az előző évhez képest 18.7 százalékkal magasabb. A terveink készítésekor figye­lembe vettük pártunk irány­elveit a termelékenység to­vábbi fokozására, így a ter­melési érték növekedését 87 százalékban a termelékeny­ség fokozásából fedezzük. — Meg van a lehetősége annak, hogy munkásaink átlagos ke­resete az előző évihez képest kb. 2 százalékkal emelked­jék. A vállalat 1961. évi terme­lési feladatainak érzékelte­tése céljából a következők­ben ismertetem néhány főbb gyártmányunk tervünkben szereplő mennyiségét; 100 l-es kompresszoros hűtőszekrény 10 000 db S csősoros hűtőelem 5 000 m2 alumíniumedény 400 1 olajos- és zslrosbordő 80 000 db hobok-kanna 400 000 db autosyphon palack 130 00 db dísztiílca 66 000 db mosógép alkatrészek 120 000 g Természetesen a felsorol­takon kívül kisebb mennyi­ségben egyéb gyártmányok is szerepelnek termelési ter­vünkben. AZ ÖNKÖLTSÉG TOVÁBBI CSÖKKEN­TESE Érdekében számos intézkedést foga­natosítunk. Néhány pél­dát megemlítek: A bakelit­füles, úgynevezett „belga” edényekhez az eddig forgá­csolással, kooperációban ké­szült fém-fülbetéteket a nagy mennyiségben rendelkezé­sünkre álló hulladékanyag­ból sajtolással állítjuk elő. Edényenként a megtakarí­tás 1 forint. Ugyanennél az edénytípusnál a bakelitfülek sütésére célgépet szerkesz­tettünk. A célgép révén a fülek beszerzési ára dara­bonként kb. 50 fillérrel csök­ken, — így edényenként to­vábbi 1 forint a megtakarí­tás; illetve ha a fedőket is számításba vesszük: 1.50 fo­rint. Az autosyphonokhoz ré­gebben egyenként készítet­tük a tálpkarikákat mélyhú­zással, jelenleg pedig 6 talp­karikát kiadó csövet „hú­zunk le”. Ezáltal a hulladék egyhatodára csökkent. Egy talpkarikánál a megtakarítás 3.25 forint. A hűtőszekrények gyártá­sánál elsősorban az ÜJ TÍPUSÚ KONSTRUKCIÓVAL kívántunk jelentős anyag­megtakarítást elérni. — Az anyagsúlyban megmutatko­zó csökkenés hűtőszekré­nyenként kb. 17 kg, amely — figyelembevéve, hogy fi­nomlemez helyett műanya­gokat is nagy mértékben al­kalmazunk, — egy hűtőszek­rénynél kb. 180 forint meg­takarítást jelent. A hűtőelemeknél a távtar­tó gyűrűk helyett úgyneve­zett „piskótákat” alkalma­zunk. Ez csak a beszerzett anyag árában 1000 gyűrűn­ként 7,20 forint, egy hűtő­elemnél (312 000 db gyűrű) 2,240 forint megtakarítást jelent. 1961-ben exporttervünk, bár anyagbeszerzési nehéz­ségek következtében 20 szá­zalékkal alacsonyabb az ideinél, mégis jelentős fel­adatokat ró vállalatunkra. A fentebb említett 400 tonna alumíniumedényből 300 ton­nát kell exportra gyárta­nunk, míg az 5000 m2 hűtő­elem teljes mennyiségében exportcikk. Nem közömbös tehát, hogy a mennyiségi ter­melés mellett milyen minő­ségű munkát végzünk. En­nek érdekében következete­sen kiállunk A TECHNOLÓGIAI FEGYELEM BETARTÁSÁÉRT Növeljük joszágallományuiikat A Magyar—Román Barát­ság Tsz-ben az építkezés szé­pen halad. Készül a második 40 méteres sertésól, az egyik fiatal süldők, a másik pedig az anyakocák számára. A második ötéves tervben ugyanis jelentősen növelni kívánjuk jószágállományun­kat. Az első zárszámadás ta­pasztalatait is felhasználjuk majd arra, hogy még ered­ményesebben gazdálkodjunk, még biztosabban haladjunk előre. Pinczés Pál Cserkeszöllő MEGBICSULIÜt A IBÍGEÍ Termelőszövetkezetünk első éves közös gazdaság. Kijutott bőven a bajokból, de az első zárszámadáson mégis eredményekről számolhatunk be. A rendkívüli időjárás ellenére minden őszi mun­kát elvégeztünk, s a munkaegységgel is takarékos­kodtunk. Az évre betervezett 42 ezer munkaegység­ből 39 ezret használtunk fel. Pontosan még nem tud­juk mennyit ér egy munkaegység, de úgy számítjuk meglesz a tervezett 30 forint. Teljesítettük az állammal szembeni kötelezettsé­günket, rendeztük a gépállomási munkadíjakat is. Többre jutottunk volna, ha a családtagokat jobban si­kerül bevonni a közös munkába. Ez az év tanulságul is szolgál, hogy a jövőben még jobban dolgozzunk, s még inkább vegyük igénybe a családtagok segítsé­gét, CSÄNYI JÁNOS Jászágó, Kossuth Tsz és számítunk dolgozóink lel­kiismeretes munkájára. Küz­dünk a munkaidő minél jobb kihasználásáért. Mű­szaki-, szervezési intézkedé­sekkel a termelést gátló té­nyezőket minimálisra csök­kentjük. Élünk a szocialista munkaverseny mozgósító ere­jével, mely az elmúlt évben is segítője volt terveink meg­valósításának. Mindezek alapján bízunk abban, hogy második ötéves népgazdasági terv vállala­tunkra háruló 1961. évi fel­adatait sikeresen fogjuk vég- . rehajtani. Goriánz Ignác igazgató Fémnyomó és Lemezáru- gyár 1960-ban több mint 84 ezer holdon végeztünk növényvédelmi munkát A Szolnok megyei Nö­vényvédő Állomás 1960-ban azt a feladatot kapta, hogy 59 343 holdon végezze el a növényvédelmet. Állomá­sunk kollektívája ezzel szem­ben 84190 hold növényvédelmi munkával 140.73 százalék­ra teljesítette tervét. Csökkentettük a géphiba miatti állást, a megengedhe­tő 3 százalék helyett 2 szá­zalékra. Az üzemanyagfo­gyasztás a gépek ledolgozott üzemórájához viszonyítva a tervben megadott 2.5 l/ó fo­gyasztással szemben 2.06 l/ó volt. — Az önköltség alaku­lása 1 holdra vegyszer nél­kül 37.47 forint, 4.78 forint­Magyarországon eddig nemgyártott gépeket készítünk I960, évi termelési tervünk kb. 22 százalékkal volt maga­sabb az előző évinél. Tervün­ket mintegy 8—9 százalékkal túlteljesítettük. Termelési eredményeinket úgy tudtuk elérni, hogy igye­keztünk az év eleje óta ál­landó rendet tartani a nor­mákban és a fejlődő gyártás­hoz korszerű normákat adni. Ezenkívül olyan nagyterme­lékenységű berendezéseket szereztünk be, melyek jelen­tősen rövidítették a munka­időt Nagy gondot fordítottunka többkéses megmunkálásra és száműztük a korábbi ütőké­ses marást a gyakorlatból. Miután a vállalatunknál je­lentős hegesztőmun ca folyik, lemezek vágását félautomati­kus szekátorral oldjuk meg. Ez olyan minőségű szélt ad, mely alkalmas tovább-he- gesztésre. Ugyanakkor beve­zettük az automata-hegesz­tést és fedőpor alatt kitűnő minőségű varratot tudunk előállítani. Komplett fogaző-részleget hoztunk létre, mely jófor­mán teljesen k'küszöböli a bérfogazást, kivéve a rendkí­vüli méretű kerekeket. Export tevékenységünk is jelentős, hisz gyártmányaink­nak kb. 25 százaléka kül­földre megy. Igyekszünk olyan minőségű és termelé­kenységű berendezéseket konstruálni, mellyel még szi­lárdabbá tehetjük helyzetün­ket a külföldi piacon. Munkáink közül kiemelke­dik a lábatlani 75 méteres forgókemence, melyet kiváló minőségben sikerült legyár­tani. A magyar építőanyagipar­ban a cementgyárak rekonst­rukcióját vállalatunk végzi. Egyébként jelentős cement­ipari berendezéseket is ex­portálunk, így Bulgária ré­szére szállítottunk komplett őrlőberendezést. 1961-re több, mint 30 szá­zalékkal emelkedik tervünk és a termelékenységünk ja­vításában is jelentős kötele­zettségeket veszünk ma­gunkra. Új, Magyarországon eddig nem gyártott gépeket készí­tünk most, olyanokat, melyek külföldön igen keresettek, így: faforgácslapgyártó komplett üzemeket terve­zünk részben és szállítunk Jugoszláviába, rizshéjlap- gyártó kísérleti üzemet ter­vezünk és gyártunk, melyet megyénkben, Karcagon he­lyeznek üzembe, átvesszük a pozdorjalap előállító üzemek berendezésének gyártását. Csányi Egon főmérnök Aprítógépgyár Jászberény tál kevesebb, mint 1959-ben volt. Eredményeink titka a párt és szakszervezet, valamint a gazdasági vezetés jó szervező-, irányító tevé­kenysége és dolgozóink helytállása, szorgalma. A kampányidőszakokban ver­senymozgalom bontakozott ki, például a vegyszeres gyom­irtás és a csávázás időszaká­ban. Ezenkívül állomásunk valamennyi dolgozója éves versenyben is részt vett, melynek célja a kitűzött ter­vek teljesítése, illetve túltel­jesítése, időben és jó minő­ségben végzett munka volt. Sokat fejlődött a megyei Növényvédő Ál­lomás. Száz kilowattos trafó- állomást, teljesen új villanyhálózatot kap­tunk. Megépült a száz sze­mélyes öltöző és fürdő is. Emellett a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédel­mi Szolgálata egy televíziót juttatott állomásunk dolgo­zóinak jó munkájuk elisme­réséül. A novemberben kise­lejtezett gépek helyett 13 újtípusú Rapidtox II. porozó és permetező moto­ros-gépet kaptunk. Ez is azt a célt szolgálja, hogy a munka termelékeny­ségét fokozzuk, s még haté­konyabban segítsük a ter­melőszövetkezeteket a nö­vényvédelmi munkában. 1 évi ereupli már az orsz versenybe is bele kívánunk szólni imiiwmttHimmiHiiiiHmtiimmiimmtHiimiiiiiiiiiiiniimiHtiimiiiiMiiiHMiiHiuimMiNi Örömmel tölt el szövetkezetünk fejlődése I Már nyugdíjas tsz-tag vagyok, de azért én is figye­lmemmel kísértem termelőszövetkezetünk fejlődé­sét, — s örömmel tölt el, — amikor azt látom, hogy ' gyarapodik, gazdagodik. —■ 1960-ban saját maguk ere- j jéből építettek egy 500 férőhelyes sertésszállást és egy szép nagy raktárt. A kertészetből és állattenyésztésből sok árut adtak: zöldségfélét, tojást, csibét, kacsát, most pedig tömik a sok libát, amelyet szerződésre adnak át. A beta(j^rítással is szépen haladtak, most pedig már a 45 hold új gyümölcsös telepítését végzik. A szőlőterület is növek­szik, 10 holdas új telepítéssel. A nyáron betegeskedésem ellenére is részt vettem a mi.- T-nban, amiért 60 munkaegységet írtak javamra. 10 évet töltöttem a Petőfi Termelőszövetkezetben, sok bajjal-gond- dal küszködtünk, de munkánk, helytállásunk nem volt hi­ábavaló. Ezt bizonyítja a szövetkezet fejlődése. Szaszkó Józsefné Jászberény TERMELŐSZÖVETKEZE­TÜNK 1960-ban nem tarto­zott a jól gazdálkodó szövet­kezetek közé. Ennek egyik oka, hogy mint új közös gaz­daság nem rendelkezett nagyüzemi tapasztalatokkal és a községben Tiszakanyar néven működő tízéves tsz sem a legjobb példát szol­gáltatta. Ma már úgy emlegetik ter­melőszövetkezetünket, mint olyan közös gazdaságot, — amely az őszi mezőgazdasági munkákat idejében elvégez­te. Az utóbbi hónapok ered­ménye az is, hogy a két ter­melőszövetkezet (Hunyadi, Tiszakanyar) egyesült, s az 1961-es termelési tervet már együtt készítik, Tiszamenti név alatt. Tervünk az, hogy 1961-ben az őszi gabonákból a járási átlag felett, kukoricából, cu­korrépából pedig annyit ter­melünk, hogy eredményeink­kel az országos versenyekbe is beleszólhassunk. Állatte­nyésztésünk fejlesztésének, hizlalási tervünk teljesítésé­nek még korlátot szab a gyenge takarmányalap. 1961- ben viszont megteremtjük annak alapjait, hogy e téren is előbbre jussunk. Bízunk abban, hogy az új esztendő­ben közös gazdaságunk a jó termelőszövetkezetek közé küzdi fel magát. EHHEZ SEGÍTSÉGET és lehetőséget nyújt pártunk és kormányunk termelőszövet­kezeti mozgalmat segítő ren­deleté és a tagság termelő- szövetkezetbe vetett hite is. Détár Mihály tsz elnök Vezseny, Hunyadi Tsz. 1961-ben az eddig végzett növényvédelmi munkán túl mintegy 1U ezer holdon kívánjuk elvégezni a kukori­ca vegyszeres gyomirtását. Célunk az is, hogy segítsük a KISZ-tagok kezdeménye­zését, az önálló KlSZ-brigá- dok megalakítását. A fiata­lok ugyanis azt a célt tűzték maguk elé, hogy jó munkájukkal, eredmé­nyeikkel megszerzik a szo­cialista brigád megtisztelő címet. A jó minőségű munka ér­dekében a téli hónapokat dolgoziónk szakmai és poli­tikai nevelésére fordítjuk. A most folyó politikai iskola mellett januárban 28 perme­tezőmesterünk részére há­romhetes szakmai tanfolya­mot tartunk. Ezentúl járá­sonként a termelőszövetke­zeti tagok számára is tar­tunk előadásokat a növény- védelmi tennivalókról. Pataki István Kenderes Növényvédő Állomás niiiHiiiiHiiHiiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiuiif Szorgalmas jász asszonyok Jászárokszállás annyit fejlődött az elmúlt évben, hogy ml ma­gunk, helybeliek is meglepődünk olykor. Jókora területet parko­sítottak, modern épületet emel­tek a sportpályán, villanyt ve­zettek a Széchenyi utcába, sőt ugyanide eljutott a vízvezeték is. Különös öröm számomra, hogy több asszonytársammal magam is részfvehettem a lefektetett csővezeték betemetésében. Családom számára is sok szé­pet hozott az óév. Mosógépet, kétezernyolcszáz forintos rádiót vettünk; megkerestük árát a szövetkezetben. VARGA ISTVANNE Jászárokszállás, Szabadság Tsz Tanácstagi beszámoló Bihari László, a 12-es vá­rosi választókerület tanács­tagja 1961. január 3-án 19 óra­kor Szolnokon, a leánygimná­zium földszinti tanácstermé­ben tart tanácstagi beszámo­lót. Aki előre ivott a róka bőrére Nem régen történt. Legeltetett a juhá­szunk. Egy galagonya bokor mögé húzódott a szél elöl, s kampós botjára támaszkodva elmerengett, miköz­ben a nyáj békésen legelészett. Kutyája ugatása verte föl. A hangokból Jiivettc, hogy a jó eb viasko­dik valamivel. Meg­közelítette a viadal helyét, hát látja ám, hogy egy bozontos­szőrű vörös róka az ellenfél. Nosza, megforgatta kezében a kampós botot, s úgy vágta ol­dalba a ravaszdit, hogy .2 menten kiad­ta a lelkét. Az első fa lehajló ágára akasz­totta föl a dögöt, s még mielőtt kihűl ne­kifogott, hogy meg­nyúzza. Szép summa pénzt remélt a róka­bőr fejében, előre örült a váratlan bor­ravalónak: Másnap piacnap lé­vén, útnak eredt egy tsz kocsiján, hogy zsákmányát értékesít­se. Ahány kocsma fa­jokba esett, minde­nütt megkóstolták: milyen bort mérnek. Sok volt a kocsma, lassan r aludtak, ha­nem azért csak elér- te}c a MÉH telepig. Az ár jegyzéken föl­sorolták az ürgétől a vízin _ofc bőréig egy rakás állat bőrének árát — csak épp a ró­kabőr maradt le a lis­táról. A juhász meg úgy gondolta, ha a kisállatok bőre 4 meg 6 forint, miArt ne ad­nának az ő rókájáért egy százast? Száz fo­rintot biztos megér ez a bozT os, szép vö­rös szőrme. Akkor esett csak le az álla, amikor meg­mondták, hogy egy tízest esetleg kaphat érte. Egy tízes — ala­csony taksa. Eddig már százhúsz forintra rúgott a cehh, amit a róka bőrére csinált barátunk, a juhász. Meggondolja százszor is mielőtt még egy­szer rókára vadász­na. .. Fehúr Ferenc Surján

Next

/
Thumbnails
Contents