Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-02 / 284. szám

1960. december 2. SZOLNOK MEG'S El NÉPLAP 3 34 millió forintot fizetnek hi földjáradék emun Szó. nők megye termelőszövetkezetei Szolnok megye termelőszö­vetkezetei az alapszabály ér­telmében a földdel belépett tagjaiknak rendszeresen fi­zetnek földjáradékot. A múlt esztendőben 13,5 millió forin­tot fizettek ki ezen a címen, az idén pedig erre a célra fordítódó összeg meghalad­ja a 34 millió forintot. A nagyarányú emelkedés első­sorban annak tudható be, hogy a tavaly még fiatal kö­zös gazdaságok egy év alatt Jelentősen megerősödtek és maradéktalanul eleget tud­lak tenni az ilyen irányú endeleteknek. A közgyűléseken a tagság így határozott, hogy a föld- íradék nagyobb részét pénz­en fizetik ki, így mintegy 30 miliő forintot készpénzben apnak meg a szövetkezeti gazdák. A nagy termelőszö­vetkezeti városok — Karcag, Kisújszállás, Túrkeve — kö­zös gazdaságai általában 10 forinton felül tervezték az egy aranykoronára eső föld­járadék értékét. Ez az összeg négy forinttal több, mint amit az elmúlt esztendőben fizettek ki. A magasabb földjáradék fi­zetéséhez az is hozzásegíti a tsz-eket, hogy a kormányha­tározatokban biztosított le­hetőségek kihasználásával, több, mint 100 millió forint értékű állami kedvezmény­ben részesülnek. Több terme­lőszövetkezetben, mint a ti- szaföldvári Petőfiben is. ter­ményben fizetik a földjáradé­kot, már csépléskor megkap­ta a tagság. Szövetkezet es k staká A Hazafias Népfront Szol­noki városi bizottsága a kö­zeljövőben filmbemutatással és kiállítással egybekötött szövetkezeti és kislakásépítő ankétot tart. Az ankét célja, hogy a vá­ros és a járás dolgozóival megismertesse a szövetkezeti társasház építés és a saját erőből épülő kislakásépítés feltételeit A Mezőtúri Földművesszö­vetkezetbe is beköszöntött az új kereskedelmi forma. A központi helyen levő 31-es boltot az önkiszolgálás rend­szerének megfelelően építet­ték át, teljesen új berende­zéssel szerelték fel. A bol­tot a múlt nyáron adták át a forgalomnak. Az egység kitűnően bevált jól teljesíti a tervét. Országszerte szaporodnak az önkiszolgáló könyvesbol­tok. A mezőtúri föld-szöv könyvesboltja a legmaga­sabb igényeket is kielégíti. Az áru elhelyezése olyan, hogy a vevők könnyen tájé- i kozódhatnak és mindenki , szinte pillanatok alatt kivá­laszthatja a betűrendbe ra­sépítő ankét Szo'eoli' A csütörtök délutáni előké­szítő bizottságban résztvettek a városi és megyei tanács ki­küldöttei, az OTP, Tüzép, — Épületszerelő vállalat. Terv­hivatal, az Fmsz városi és já­rási központ és az Építőipari KTSZ megbízottai. Az előze­tes megbeszélésen megállapí­tották az ankét időpontját a szervezés feladatait és szán­két vitaanyagát kott könyvek közül a neki megfelelőt. Az élelmiszerboltok átala­kítása az idén is tovább folyt. A 7. számú és 14. szá­mú élelmiszerboltokat, mint önkiszolgáló egységeket az idén adták át a forgalom­nak. Ennyi az, amit elmondha­tunk a földművesszövetke- ezt tervszerű átalakítási munkájáról. Ezzel azonban még nem fejeződött be a vá­rosban a bolthálózat korsze­rűsítése. Az fmsz dolgozói társadalmi munkát kezde­ményeztek a Honvédség és a téglagyár dolgozóinak segítségével a város kele­ti részén, az újvároson ön- kiszolgáló élelmiszer és tej­boltot építettek. A bélyegklubban Nem is hinné az ember, hogy Szolnokon milyen népes tá­bora van a bélyeggyűjtőknek. Különösen vasárnap dél­előttönként gyűlnek össze a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának székházában. Sávai Géza, a szolnoki Vasipari Vállalat dolgozója Bognár Józseftől a gyűjteményből még hiányzó bélyegeket váló gat ja — cserében. S mint lát­hatjuk, bőven van utánpótlás is, Rigó József, Rigó Sán­dor és Berta István az újabb érdeklődők. 4 képviselőcsoport idei munkájáról Megyénk országgyűlési képviselői az idei esztendőt arra használták fel, hogy megismerkedjenek választó- kerületük életével, az üzemek és a termelőszövetkezetek munkájával, hogy minél sok­rétűbb támogatást tudjanak adni a problémák megoldásá­hoz. Egész évben rendszere­sen részt vettek a tanácsülé­seken. A harmadik negyed­évben például tizenöt alka­lommal jelentek meg a : községek, városok tanácsai­nak értekezletén, ahol meg­hallgatták választóikat s hasznos tanácsokkal segítet­ték a vezetők további munká­ját. Segítettek a megye máso- ! dik ötéves tervének kidolgo- ; zásában. Külön üléseken fog­lalkoztak a megyeszékhely : és más helységek gázellátá­sával. A képviselőcsoport lel- 1 kés munkája is hozzájárult ahhoz, hogy elkészültek a tervek és jövőre Szolnokon ötszáz lakásba megkezdik a gáz bevezetését. A képvise­lők több üzemet, termelőszö­vetkezetet és állami gazdasá­got kerestek fel. A helyszí­nen tanulmányozták az ipari és mezőgazdasági nagyüze­mek munkáját, megismer­kedtek a dolgozók életkörül­ményeivel. A legutóbbi ülé­süket például Karcagon tar­tották, ahol a közös gazdasá­gok gépesítéséről tárgyaltak. A helybeli Lenin Tsz-ben, a megye egyik legjobban gépe­sített gazdaságában tett láto­gatás után megállapították, hogy szükség van a tsz-nek saját gépparkra és a gépesí­tést fokozatosan kell végre­hajtani. A látogatásokkor felvetődött gondok megoldá­sát egy-egy képviselő vállal­ta. Üj kereskedelmi forrni Mezőtúron Közös cél felé — egyenes úton Német újságíró magyarországi tapasztalatairól ERNST HÖHNE elvtársa­mat és jómagámat, a Német Demokratikus Köztársaság Schweriner Volkszeitung cí­mű lapjának munkatársait az a nagy szerencse ért, hogy a Szolnok megyei Néplap meg­hívására néhány napot tölt­hettünk Szolnokon és kör­nyékén. Szerencsénkhez a rossz időjárás képében bal- szerencse társult, de ennek a 'elejthetetlen és tanulságos dőnek emlékét sem szél, sem •ső nem tudja elmosni. Munkásokkal, szövetkezed Mazdákkal, színészekkel foly­atott beszélgetésekből kiala­kult a kép: Magyarországon nagy érdeklődéssel kísérik or­szágunk életét, problémáinak megoídását. Megbizonyosod­tunk arról, hogy Magyaror­szágon jó szövetségeseink vannak a Nyugat-Németor- -zágban újjáéledő fasizmus és militarizmus ellen, mely sötét erők a, magyar népre is rengeteg szenvedést zúdítot­tak s második világháború dején. Szilárdan hisszük, -ogy szakadatlan közös har­cunk végül győzelemre vezet, s a Szovjetunió vezetésével -kerül meezal niáznunk a isizmust, biztoshanunk a bé- ét. A szocializmus ipítése kö- ns cél. melyért orvágunk. a 'ómot DpTnriVm*!'^!!­aság Magyarországgá váll­vetve küzd. Magyarország gazdasági eredményeinek te­hát együtt örülünk, a modem technikával dolgozó pompás gyárakat mi is majdhogynem a gazda büszkeségével jártuk végig. Láttuk a jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyá- rat, és a martfűi Tisza Cipő­gyárat, mely utóbbi különö­sen megragadott készítmé­nyeinek kiváló minőségével és ízléses kivitelével. Az itt készített cipőket egyébként hozzánk, az NDK-ba is ex­portálják. Szőkébb hazánk, Schwerin és környéke mezőgazdasági terület; természetes tehát, hogy elsősorban a Szolnok megyei termelőszövetkezetek életével akartunk megismer­kedni. Mezőhéken és Túrke- vén valóban páratlanul érté­kes tapasztalatokat gyűjtöt­tünk E két kiváló szövetke­zetben még az istállók is ra­gyognak a rendtől és a tiszta­ságtól (Nálunk ezt bizonv nem minden termelőszövet­kezetről lehetne elmondani.) A jó eredmények ellenére a növénytermesztésből és állat- tenyésztésből származó jöve­delmek még nem érik el a kellő szintet, de az elkövet­kező években emelkedni fog­nak. MAGYAR TÁT AT ábrázó­r£gi Ppcfrn óy hatatlan puszták és ágaskodó kútgémek panaszolták a vi­dék szegénységét, elhagya- tottságát Ma ezüstös hidro- glóbusokat láthatunk a fe­hérre vakolt, vadonat új is­tállók mellett. A hidroglóbus — mely számunkra újdonság volt — az új típusú, kulturált magyar falvak ismerős, szük­séges tartozéka, a falvaké, hol csinos, nagyablakos pa­rasztházak nőnek ki gomba­módra a régi kunvhók he­lyén. Meglepő, s szinte megható a magyar fiatalságot eltöltő tudásszomj. A jólsz^rvezett iskolahálózat, a diákszállók, s az ízlésesen berendezett, gazdag műsort kínáló kultúr- házak nedig lehetővé is teszik e tudásszomj kielégítését. Magyarországon a kultúra és a szociális intézmények terén olyan eredmények születtek, melyre eddig nem volt példa az ország történetében. Ezt a meggyőződésünket a Szolnok megyében tapasztaltak mel­lett csak megerősítette a mát­raházi üdülőben tett látoga­tás élménye. Szépek a magyar üzemek, gyárak, a hozzájuk tartozó lé- tesítménvek. Szépek a terme­lőszövetkezetek új épületeik­kel. a hidroglót-ucokkal. víz­vezetékekkel. És szépek az •"dűlők szanatóriumok, az is­kolák kultúrkóznk -Tó volt az egri bor is és feledhetetle­nül szépek a város műemlé­kei. Magyarországi utunk leg­szebb, legmaradandóbb emlé­kei mégis azok a beszélgeté­sek, melyeket az emberekkel folytattunk. Némethnével a martfűi Tisza Cipőgyár futó­szalagja mellett; Davidovics Erzsébet munkásnővel és Trautmann Rezső építésügyi miniszterrel a mátraházi SZOT üdülőben; dr. Kató László orvossal és feleségé­vel Szolnokon, Tömösközi Sándor és Vad Lajos szövet­kezeti parasztokkal Mezőhé­ken; Tóth Tibor iskolaigazga­tóval Túrkevén; László Mária elárusítóval Szolnokon, s még sok-sok rokonszenves és kitűnő emberrel, akiket, saj­nos, nem tudunk mind név- szerint felsorolni. HÁLÁSAK VAGYUNK jó munkájukért, hiszen eredmé­nyeik a mi eredményeink is. Köszönjük és sohsem felejt­jük el a magyar vendégsze­retetet. Hazatérve sokat me­sélünk majd Magyarország­ról. hogv ezzel is szorosabb­ra fonjuk népeink barátságá nak szálait. Összetartozá­sunk erős és megbonthatat­lan s mindennapi munkánk­kal is csak egy a célunk- erőc-.'tnni ezt a barátságot, a békét Ernst Parchmann Készül a szolnoki takarmány brikett A Szolnoki Cukorgyárban igen nagyhasznú újítást v zettek be. A répaszeletnek jelentős részét nem nedve­sen adják át a fogyasztók -ak, hanem megszárítjá' összepréselik, s így sokkal könnyebb a szállítása, keve sebb helyet foglal. Képeink bemutatják: a Szolnoki Cukorgy-v-b’-'-’ boo-,a készül ez az újfajta takarmányféle. A cukorgyárból nedvesen érkezik a szárítóba a répasze­let. M- ’ 'r József préskezelo szabályozza, mennyi nyers­szelet juthat a présre. Kissé távolabb a szállítószalag már száraz répaszeletct továbbít Ifjú Hermann Keresztély azt figyeli, mennyi a nedvességtartalma a kanalakban felfelé futó szeletnek A brikettáló gép a szárított szeletet 6—8 centis rudacs kákra préseli, amelyet szállítószalag továbbit a raktár ba. Lankus István a kész brikett minőségét vizsgálgati Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki I Tanácsa Karádi Gyulának, j a külkereskedelmi miniszter j első helyettesének 50. szü- ' letésnnpja alkalmiból ered- [ ményes munkája elismeré- i séül a Munka Érdemrend k tüntetést adományozta. A kitüntetést Kiss Károly, a Elnöki Tanács elnökhelyr tese nyújtotta át IMTtt.

Next

/
Thumbnails
Contents