Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-14 / 294. szám

I960, decémber 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Beváltottuk adott szavunkat A Járműjavító ÜV kiszis- tái teljesítették a kongresz- szus tiszteletere tett vállalá­sukat. Hosszú időn át vég­zett munkánk gyümölcse érett be ekkor. A KISZ Központi Bízott sága határozatának megje­lenése után hamarosan az üzemi KISZ alapszervezetek vezetőségi üléseken megtár­gyalták a teendőket, mivel készülhetnek a KISZ kong­resszusra. Számbavettük az üzem adta lehetőségeket. Elsőnek a kovácsműhely és a megmunkáló műhely fiataljai tettek felajánlást. — Az üzemnek legjobban hiányzó alkatrészek, 150 db vonóhorog, — száz darab fékorsó és 200 db vonócsap­szeg legyártását vállalták társadalmi munkában. E kezdeményezés csakhamar elhalt, mivel sem a közvet­len művezetők, sem a mi­nisztérium nem járult az említett alkatrészek legyár­tásához. Ellenben javasolták a fia­taloknak, hogy gyűjtsenek fémet, tartsák tisztán az üzemet és javítsák a mun­kafegyelmet. Ezek után az alapszervezetek taggyűlésein ismét tettek vállalásokat. — Üjabb vállalásukban fém­gyűjtés, OH. anyag felhasz­nálás, társadalmi és sport­munka szerepel. A vállalá­sok teljesítése augusztus 20- ával kezdődött. Első feladat volt az ifjú­sági brigádok szervezése, a két szocialista és a 3 szocialista címért küzdő brigád példája nyomán. Ezt igen fontosnak tartottuk minden üzemrészben, mivel eddig 5 ifjúsági brigádunk működött. Most azonban si­került a vállalás teljesítése után újabb hat ifjúsági bri­gádot alakítani, akik verse­nyeznek a kitűntető címért. A fémgyűjtést a vállalt .90 tonna helyett 185 tonná­ra teljesítettük. Ennek ösz- szesen 380 ezer forint az ér­téke. A szeptember 4-én tartott kongresszusi vasárna­pon 90 ifjúmunkás 47 úttö­rővel 54 tonna vasat gyűj­tött össze és adott át a szer­tárnak. A vízitelep karban­tartására, a MÁV uszoda rendbehozására, üzemszépí­tésre és patronálásra is sok társadalmi munkát fordítot­tunk. A vállalt 1630 órát 2032 órára teljesítettük, s 10160 forint értékű munkát végeztünk. Ezzel teljesítet­tük, sőt túlteljesítettük az 1 KISZ tagra eső kötelező tár­sadalmi munkaórát. OH. anyag felhasználá­sunk mint megtakarítás, csak üzemi szinten jelent­kezik. De érzékelhető ez a munkánk a kovácsműhely példáján, ahol 625 ezer kiló OH. anyagot használtak fel. Ez 210 ezer forint megtaka­rítást eredményezett augusztustól ezidáig. Zsák István ifjúsági brigád­ja vállalta: 200 na OH. csö­vet használ fel és ezidáig 430 fm-el dolgoztak. KISZ alapszervezeteink a szakma ifjú mestere tanfolyam II. évfolyamát is megszervezik 150 hallgatóval január 1-től. Ezidáig 88 fő jelentkezett szakmai továbbképzésre. Kongresszusi vállalásuk Hétszáztizenhat öröklakásba költöztek be, újabb ezerhetvenhat épül Az Országos Takarékpénz­tártól kapott tájékoztató sze­rint az idén eddig 22 örök­lakásos társasház épült. Hét­száztizenhat lakásba már be is költöztek a lakók. Néhány nap múlva újabb három tár­sasház építése fejeződik be. A népszerű akcióban jelent­kező igények kielégítésére eb­ben az esztendőben újabb ezerhetvenhat öröklakás épí­tését kezdték meg, illetve folytatják. Harmincöt—negyven dekás termést érlelő paprikafajtát nemesítettek ki az újszászi Szabadság Tsz-ben Az újszászi Szabadság Tsz gazdái — számolva a kedvező víznyerési lehetőségekkel — az idén 75 holdra bővítették a konyhakertészetüket. Öt­ven holdat a Zagyva vizéből árasztásos módszerrel öntöz­tek. A termelőszövetkezet kertészei tavasz ó$a 60 vagon oaprikát, paradicsomot, salá­tát és egyéb zöldségfélét ter­meltek. Különösen híressé vált a közös gazdaság papri­kája. A kiváló fajtákból na­gyobb mennyiséget külföldre, többek között Moszkvába is szállítottak. A sikereken fel­buzdulva az idén már papri­ka nemesítéssel is foglalkoz­tak. Pál József kertészeti bri­gádvezetőnek és Molnár Illés főagronómusnak sikerült egy olyan paprikafajtát nemesí­teni, amelynek egy-egy töve a nyári tenyészidőszakban 16—18 termést érlelt. A hú­sos paprikák súlya elérte a 35—40 dekát. teljesítésével nem elégszünk meg. A lendületet még fo­kozni akarjuk. Most ismer­tetjük az 1961. éves műszint tervet a dolgozókkal. Tudott dolog, hogy következő évek során 26—29 százalékkal akarjuk emelni a dolgozók reál bérét. Ez azonban csak szorgalmas, becsületes mun­ka ellenében valósulhat meg. Ezért a termelékeny­séget 37 százalékkal kell nö­velnünk. Üzemünkre is jut ebből tennivaló bőven. Már 1961-ben 5.8 száza­lékkal kell emelnünk a ter­melékenységet, ami bizony jobb munkaszervezést, jobb gépkihasználást és a kocsik javítási átfutási idejének csökkentését követeli tő­lünk. A kocsi javítás meg­gyorsításának egyik biztosí­téka a szalagszerű javítás. Ezzel az eljárással a kocsi átfutási ideje 9.9 napról 4—5 napra csökkenhet. Ezt a módszert március 1-el kezdjük. Mint minden új, ennek híre is idegenkedést keltett a dolgozókban. Az ifjúsági brigádok már ké­szülnek erre és szeretnének segíteni megbarátkozni e módszerrel. Jövőre az 5.8 százalékos termelékenység emelése mellett 10100 db teherkocsi javítása vár ránk az ez évi 9957 helyett. Van, s lesz tehát mit tennünk. Üzemünk gépekkel jól el van látva. Hiba azonban, hogy az elmúlt hónapokban rossz volt, 7—7.5 óra a napi gépkihasználás. Sok az el­avult gépünk, van köztük 100 éves is. Ezeknek kicse­rélésére és újakkal való he­lyettesítésére kevés a mun­kaerő. A kiszerelők munka­bére is magas. Ezért a KISZ szervezet szocia­lista szerződést kötött a vállalattal, az ócska, se­lejtezésre kerülő szer­számgépek kiszerelésére. Öt gépet szereltünk le ez­idáig, még négyet fogunk ezután. Ezzel már segítet­tünk abban, hogy vállalati szinten a gépkihasználásunk napi 9 órára emelkedett. Ezt jövőre 12 órára akarjuk nö­velni. A felsorolt eredmények arról tanúskodnak, hogy az üzemünk ifjú munkásai, KISZ tagjai, a munkát, a termelést tartják ma a leg­fontosabbnak. Ez egyetlen feltétele és biztos alapja az életszínvonalunk emelésé­nek, második ötéves ter­vünk sikeres teljesítésének. Tímár Gyula a Járműjavító KISZ titkára Szolnok Kellemesen töltik szabadságukat a mezőgazdasági dolgozók Budapesten, a Rege utcai SZOT üdülőben. Nem kell az ismerősökhöz futkosni... — ELSEJÉTŐL minden hó­napban félreteszek száz fo­rintot — fogadkozunk sok­szor. Hónap végefelé azon­ban csak hozzányúlunk az eltett pénzhez és apródon- ként elköltögetjük utolsó fil­lérünket is. Pedig milyen jó volna, ha egy-egy rendkívüli kiadás alkalmával elővehet­nénk valahonnan a hiányzó összeget. A szekrénypolc —, vagy az íróasztalfiók tehát nem bizonyul elég jó „spór- kasszának1’. Ezért alakította meg az üzemekben és válla­latoknál az OTP a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárt. Hogy mi ez tulajdonkép­pen, milyen előnyei vannak Az élelmiszerboltok nyitvatartási ideie December 18-án — arany- vasárnapon — az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 1. sz. önkiszolgáló, 4-es sz. ve­gyes élelmiszer-, 24-es sz. édesség- és 34-es számú tej­boltja reggel 7—11 óráig lesz nyitva. Más élelmiszerbolt — előző híradásunktól eltérően — december 18-án nem tart nyitva Szolnokon. és hogyan lehet ide belép­ni, ezekre a kérdésekre a TITÁSZ Vállalat KST ügyin­tézője, Velkei Irén válaszol nekünk’ — Legalább ötven tag szükséges a KST megalakítá­sához, Mi 1956 tavaszán öt­venöt fővel kezdtünk. 1957- ben hatvanöt, 1958-ban nyolc­vanhat, 1959-ben százhu­szonegy, az idén pedig már százhatvanhét a KST tagok létszáma. A betett összeg 1956 óta 4 ezer 500 forintról 163 ezer 550 forintra emelkedett. Nagy előnye a KST-nék, hogy a tagok három hónap után kölcsönként az általuk befizetett összeg dupláját ve­hetik ki. A kölcsönt négy hó­nap alatt kell törleszteniök. Decemberben pedig három százalékos kamattal minden­ki visszakapja a betett pénzt. MEGTÖRTÉNIK, hogy va­laki o’vasmit akar vásárolni, amihez nagyobb összegre van szüksége. Akkor is van mód a segítségre. Azok, akik csak év végén szándékoznak elkölteni pénzüket — példá­Önkiszolgáló boltok a tanyavilágban Megyénk városaiban, köz­ségeiben, az idén 9 millió forintot költöttek a földmű­vesszövetkezetek a kereske­delmi hálózat fejlesztésére. Ebből az összegből 50 új üz­letet nyitottak és 93 boltot át­alakítottak önkiszolgáló, ön­kiválasztó rendszerűre. Az idén arra is jutott, hogyata­Kanszenímártonban A közelmúltban nyílt meg a művelődési otthonban a zegedi vasutas szakszervezet épzőművészeti szakkörének kiállítása. Szőke Győző táj­képeket, Szekfü Gyula tiszai tájakat, Rimanóczy Pál zsá­nerképeket állított ki. A kunszentmártoni műve­lődési otthon képzőművészeti szakkörének tagjai néhány nap alatt összebarátkoztak & zegediekkel és a kunszent­mártoniak, Kovács László szakkörvezető, Jernei Irén és Mák István szakköri tagok örömmel vették a szegedje’ meghívását egy, a közeljövő­ben induló tanfolyamra é m;y távolabbi jövőben meg­törendő kunszentmárton szakköri kiállításra Szegeden. *int érdekességet említjük meg, hogy a kiállítás anyagá­éi kunszentmártoniak í et vásárolt k meg kb. 400” "orint é”' ’ V|»n rr a kiállítás­nak több, mint 1200 látogató­ja volt L A mi tyúkunk tojókáljon... December tizenhárma Lvca napja, vagy helyesen Lucia napja. A Luciából Lu­cává kopott név magyar spe­cialitás. A haoyomány szerir, a Gergely naptár előtt Luca napjával kezdődött az év és ekkor volt az es-*cndő. legrö­videbb napja és legho? éoca A ja. A néphit szerint »na hosszú éccakán elsza­badultak a gonosz szellmek, amik ellen az emberek igen i 7t tosan védekeztek A zagyvarékasiak például fok­hagymával kenték meg az aj­kat, abla,. ’ í, más helyen 5vrűt támasztottak a két aA- féí közé, hoezzel ú!.'' Vják a aovosznrk. Mivel égi" yr Lucán'**'' veit az év első napja, ezen a non m^den cselekedetet yon meg k llett fontolni t amilyen volt a kezdet 'ny alakult az év során a folv '"fős. Óvakodni kellett a kői c. inadástól, mert akkor a kö­vetkező esztendőben sok min­den elment a háztól. „Okosan tették" az asszonyok, ha Luca napján a helyükön maradtak, mert a szomszédolással szét­hordták a szerencsétlenséget. Ezen a napon nem volt aján­latos a varrás, mert ezzel a háziasszony bevarrta a tyú­kok tojóját. Amikor beesteledett, elér­kezett a jövőbelátás ideje. A lángol ólmot öntöttek, mert a vízbe ejtett forró ólomból ki lehetett olvasni a jövendő­beli kérő foglalkozását. — A nombócfőzés szintén csaIha­tatlan eszköze volt a jövőbe­látásnak. Minden gombócba egy papírszeletre egy férfi keresztnevét kellett írni. — Amelyik gombóc főzés köz­ben elsőnek bukott a felszín­re, az rejtegette a leendő vő- '"oény nevét. Alkonyat után a Szolnok 'negyei gyerekek beóvakodtak a szomszédok udvarára és hangosan kiabálták a tyúk­ólak felé: „A mi tyúkunk tojókáljon, a kendteké kotkodáljon.” Bátor férfiak Luca napján fogtak hozzá a lucaszék elké­szítéséhez. Mindennap csak egy vágást, fúrást, faragást lehetett a széken csinálni, a még hátralévő munkát kará­csony estéjén kellett elvégez­ni. A széket a készítője elvitte a templomba éjféli misére. — Csak elsőnek léphetett be a székkel. Benn a templomban leült rá és ebben a helyzetben megláthatta, hogy a faluban melyik asszony a boszorkány. A Luca napi babonák már csak a hagyományban élnek. Még az öregek beszélnek né­ha-néha a Luca napjáról. Né­hány közhely őrzi az egyre oorósodó emlékeket. Például °gy nagy kínnal készülő mun­kára jegyzi meg a magyar: — Ügy k' ~rül ez, ’ tok-e, mint a lucaszéke. R. K. nyaközpontokban is építse­nek korszerű üzleteket: a jászjákóhalmi, kunszentmár­toni & jászárokszállási ta­nyavilágban létesítettek bol­tokat. Űj vendéglátó egysé­gek, köztük kiscukrászdák is épültek. Zagyvarékason, Szandaszöllősön, Kőtelken és Kenderesen, még az év vége előtt átadják rendeltetésük­nek ezeket a közkedvelt szó­rakozó helyiségeket. A nagyarányú bővítés mel­lett gondoltak a meglévő üz­letek felújítására, tatarozá­sára is. Erre a célra ebben az évben több mint 2 millió fo­rintot fordítottak. Több he­lyen a lakosság, a földműves­szövetkezeti tagok jelentős társadalmi munkával járul­tak hozzá az építkezésekhez. Cserkeszöllőn 40 ezer forint értékű munkát végzett a föld­művesszövetkezeti tagság. ul sertésvásárlásra, vagy ka­rácsonyi ajándékokra — köl­csön adják mgszorult társuk­nak. így volt ez Barna Gá- borné esetében is, aki egy rit­kán kapható csehszlovák szo­babútort akart megvenni, s összegyűjtött pénzéhez két­ezer forint hiányzott. — Alig várom a visszafize­tést, — mondja a közben be­lépő Bálint József né, aki négy éves „őstagja” a KST- nek. Jól jön ez ilyenkor, de­cemberben. Már ki is válasz­tottuk a hizót, amit vásáro­lunk rajta. Serétes Lászlóné három hó­napja ment férjhez, ő kelen­gyére vett ki ebben az évben kétszer is nyoleszáz-nyolc- száz forintot Kiss Lászlóék Csehszlovákiába utaztak a nyáron, s erre ezerkétszáz fo­rintot kaptak a KST-tőL Ta­si László házat épít, sók pénz kell a hozzávalóra. — Nagyszerű dolog ez a KST — lelkesedik. — Meg sem érzem azt a százast, most év végén ezerkétszáz forint üti a markomat AZ EGYIK szerelőnek al­kalmi vételként kínálkozott egy ezerkétszáz forintos fényképezőgép. Ha nincs a KST, fájó szívvel nézheti mint vásárolja meg más négyszáz forintért a régen áhított gépet *— Sokan csak azóta tud­nak takarékoskodni, mióta a KST tagok — mondja búcsú­zóul Velkei Irén. — Kedvet ad a gyűjtéshez a biztonság- érzés, hogyha előre nem lá­tott kiadás jön közbe, van mihez nyúlni, nem kell az ismerősökhöz futkosni köl- csőnért *— kemény — Helyesbítés Lapunk november 30-1 számá­ban a „Kérdésekre válaszo­lunk” című rovatban választ ad­tunk özv. Csortos Imréné kun­hegyes! lakosnak, a házadéval kapcsolatos panaszára. A szöveg­ben 150% jelent meg, lakáshely­reállítási költség címén. Helye­sen ez 15 százalék. Ezerötszáz fajta búza — egyetlen kísérleti telepen országok gabonájá­Ezerötszáz fajta búza van Tápiószelén, az Agrobotani- kai Intézet kísérleti telepén. Több mint ötszáz fajta eddig teljesen ismeretlen volt ha­zánkban; magjuk az idén ér­kezett öt világrész 23 orszá­gából. Japánból, Tuniszból és Űj-Zélandból eddig még nem érkezett fc-'za Magyar- országra, — most negyven különböző fajtát vetettek el e távoli ból. Az Agrobotanikai Intézet rövidesen teljes jegyzéket jelentet meg a gyűjteményé­ben található fajtákról, ame­lyek között — az idei szer­zeményekkel együtt — hét- ezerkétszáz gabonafajta sze­repel. A jegyzék fontos tájé­koztatásul szolgál majd az új magyar növényfajták ne­mesítéséhez. (MTI). 1953 űe,

Next

/
Thumbnails
Contents