Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-02 / 284. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKt XI. évfolyam, 284. szám. Ara 5D fillér I960, december 2., péntek. ® e illést tartott az országgyűlés Az országgyűlés csütörtökön összeült. Részt vett az ülésen dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai. Csergő János. Czinege Lajos, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losonczi Pál. Nagy ,Józsefné, dr. Nezvái Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sik Endre, Tausz János, Traut- mann Rezső miniszterek, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Résztvettek az ü’ésen a hazánkban tartózkodó görög kéo- vlselAocnnort tasMai. Ar ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az oszággyűlés tudomásul vetté a népköztársaság Elnöki Tanácsának írásbeli jelentését az 1960. augusztus 5-én berekesztett ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd Rónai Sándor javaslatára elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A bányászé tról szóló törvényjavaslat tárgyalását; 2. A honvédelemről szóló törvényjavaslat tárgyalását; 8. A Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeinek megválasztását; 4. A nemzetközi helyzetről szóló beszámolót; 5. A mezőgazdaság helyzetéről és a soron következő feladótokról szóló beszámolót. A föld méhének kincsei a nép vagyonát képezik Czottner Sándor elvtárs felszólalása Ezután következett az első napirendi pont, a bányászatról szóló törvényjavaslat tár «valása. Elsőnek Czottner Sándor nehézipari miniszter szólalt fel. Bevezetőben megállapította, hogy a bányászatban létrejöttek e fontos törvény megalkotásának előfeltételei Létrejött az a gazdasági alap. amelynek jogi vetületit törvényben foglalhatjuk ősz-' sze. — E törvényben — mondotta — tulajdonképpen megvalósulnak alkotmányunknak az ásványi nyersanyagokra és a bányákra vonatkozó ismert deklarációiéban foglaltak, amely szerint a fö’d méhének k’ncsel, a bánvák, az egész nép vagyonát képezik. A miniszter ezután elmondotta. hogy a szocialista bányászatra vonatkozó törvénytervezet az Országos Bá- nyamős7aki FőfoHisvelőség és a Nehézínnri Minisz+**-iiim közös munkájával készült. Köszönetét mondott a törvénytervezet elkészítéséhez nyújtott segítségért a Szakszervezetek Országos Tanácsának. a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének és az elflVáczítő munkában résztvevő főhatások vezetőinek. Ez a törvény, — amelynek tervezetét most az országgyűlés tárgvalia — az első maavar bányatörvény szerepét hivatott betölteni. Néninknek eddig nem volt öná'ló. sajátosan magyar vfszouvokra készült bánya- törvénye. A letűnt uralkodó osztályok, bármilyen buzgón hangoztatták is magyarságukat rpécris eltűrték, hogv a bá- nvászsti vis7onvokat hazánkban előbb a Míksa-féle bányarendtartás. majd az alsó- ausztriai főhercegségek egv- korl hűhóri viszonvait tükröző 1854. évi osztrák á1*a lános bánva+örvénv S7abá- lvo7za. Eltűrték, mert ren- megfeleltek osz- tálvérdekeiknek. A nagybirtokosok nem szívesen váltak volna meg a földjükben levZ szén hasznaitól, a bánvavál- ]ajko7ék nrrt'g nem Iríván+ak temondani arról a lehetőségről, hogy a bányákban a munkabér, s a munkaidő ne legyen szabad alku tárgya, vaíam nt. hogy ne foglalkoztathassanak gyermekeket és nőket. Nem kívántak korszerű bányatörvényt már csak azért sem, hogy a bányászok képviselői, vagy a szakszervezet semmiféle ellenőrzési jogot ne kaphasson a termelés, vagy a biztonság kérdésében. Ezután rámutatott, hogy például az egyik hivatalos statisztika azt a megdöbbentő képet nyújtja 1902-ből, hogy a bányászatban és az akkor még hozzátartozó kohászatban az összes dolgozók közel egytizede gyermek volt. Lehet, hogy a feudalizmus képviselői megalkudtak volna a munkáskérdéshen a bányavállalkozók rovására, s lehet, hogv a hányavállalkozók egyetértettek volna a szén kárnótlásnélküli sza- haddátételében a nagybirtokosok rovására, azonban mindketten úgv igyekeztek elhárítani az érdekeiket vé. “fills erősen sértő veszélyeket. hogy közösen zátonvra juttatták a bányajogi kodi- fikáeió hajóját. Népi demokráciánk tehát a polgári törvénykönyv kiadása után az egykori uralkodó osztályok egyik régi mulasztását pótolja, amikor bánya- törvényt alkot. Az 1956 óta egyéb területen megkezdődött különböző kodifikációs munka bányászati vonatkozásai nagyban hozzájárultak a megfelelő gazdasági alap kialakulásához és megszilárdulásához. Ezek közül külön ki kell emelni a polgári törvénykönyv szerepét, amelynek a tulajdonjogi és a kártérítési kérdésekkel kapcsolatos szabályaihoz viszonyíthattuk a bányászati adottságokat. Egyre szélesebb körre tér iednek ki a földtani kutatások. s ez megetonozta az ország ásvánvkincs-védeimé pék biztosításét; g terVS7Pr’* 1ntta<ások. a felkutatott ásványi nyersanyagok nyilván tartása és megfelelő értékelése viszont szilárd alapot teremtett ahhoz hogv a föld méhének kincseivel a népgazdaság igényel szerint gazdálkodjunk. A bányatörvény-tervezet kidolgozásában szorosan együttműködtek az állam- igazgatás szervei és a szak- szervezet. A beérkezett mintegy másfélezer javaslat, vélemény, ezúttal Is bebizonyította, milyen helyes és eredményes, ha jelentős jogszabályokat az érdekelt dolgozók, tudósok véleménye alapján készítünk elő. Ugyanakkor tapasztalatcserére külföldre küldtük az előkészítő bizottságok néhány tagját, akik a baráti államokban megismerkedtek az ásványi nyersanyagok kitermelésére vonatkozó jogszabály okkal és azok gyakorlati eredményeivel. Meghívtunk, meglátogattunk nagytudású külföldi szakembereket, akikkel megvitattuk elgondolásainkat. így a tervezetben messzemenően érvényesültek barátaink tapasztalatai is, amelyeket mindenkor igyekeztünk sajátos viszonyainkhoz alkalmazni. A tervezet tehát dicséretes kollektív munka eredménye. Beszéde végén a bányászatról szóló törvénytervezet politikai jelentőségét méltatta. Ez a törvénytervezet kiemeli a bányászatban a biztonság és a gazdaságosság szerepét. Megtestesül benne az az elv, hogy a legfőbb ért* - az ember, s hogy az ásványi nyersanyagok, a bányavagyon társadalmi tulajdon, amelynek védelme mindenkinek a kötelessége. Ugyanakkor a törvény védelmet nyújt minden rablóbányász- kodással szemben. Másodsorban az adja meg a tervezet jelentőségét, hogy tételesen kifejti az állam bányászati joga érvényesítésének a szabályait és ezzel biztosítja az iparágban a törvényességet. A jövőben a bányaigazgatás, a kutatás és a termelés gazdasági szervei egyaránt pontosabban ismerik majd hatáskörüket és feladataikat, tudják, milyen körben felelősek a bányászat működéséért. A tervezet nemcsak lerögzíti az elért eredményeket, hanem hosszabb időre irányt mutat a további fejlődés számára is. A tervezet meghatározott munkakörökben magasabb képesítést követel meg; ezzel elősegíti a bányászatban dolgozók műveltségi színvonalának emelését és biztosítja szakmai tudásuk korszerű bővítését. Végül pedig feloldja a törvénytervezet a népgazdaság és az állampolgárok érdekeinek összhangba hozatalával, megfelelő szabályozás útján azt az ellentétet, amely a külszíni ingatlantulajdonosok és a bányavállalat között a bányászati tevékenység folytán elkerülhetetlenül felmerül. A tervezet rendelkezései a jövőre is irányt szabnak. Az a tény, hogy a bányászat a törvény által megadott keretek között szilárdan teljesítheti feladatait, azt is jelenti, hogy a jövőben nagyobb gondot fordíthatunk a műszaki fejlesztésre, a munkaidő megrövidítésére és a nehéz bányamunka gépesítés útján való megkönnyítésére. a munka- és üzemszervezés megjavítására, a beruházások koncentrálására és mindarra — p bányászat egészéhez viszonyítva részletkérdésnek tűnő — feladatra, amelynek megvalósítása és kifejlesztése elmélyülő, komoly részlet- munkák eredménye lehet. Felszabadulásunk óta ez az első olyan jogszabály, amely a megszilárdult gazdasági alapokon nyugodva, egy iparig összes számottevő kérdését törvényi szinten szabályozza. Ez a tény is biztosítéka annak, hogy a bányászat az előtte álló feladatokat megoldja és a népgazdaságot ellátja a szükséges ásványi nyersanyagokkal. Végül a miniszter elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot. Dr. Sályi István felszólalása Ezután dr. Sályi István, az országgyűlés ipari bizottságának elnöke, a bányászatról szóló törvényjavaslat előadója mondott beszédet. Bevezetőben méltatta a törvényjavaslat beterjesztésének jelentőségét. A törvény- tervezet tárgyalása arról tanúskodik, hogy az elmúlt másfél évtized alatt hazánkban leraktuk a szocialista bányászat alapjait. A felszabadulást megelőzően a szén nagyrésze teljesen kezdetleges, sokszor csak időszakosan működő bányákból került ki. Ércbányászatunkat mindösz- sze négy hiányos és elavult felszerelésű ércbánya képviselte, a bauxitbányászat pedig csupán három — korszerűnek egyáltalán nem nevezhető — bányában folyt. Csak az ásványi kincsek állami tulajdonba vétele tette lehetővé hazánk ásványvagyonának egységes elvek alapján történő felkutatását, feltárását és kitermelését. Hazánk szénkészlete mai ismereteink szerint csaknem ötmilliárd tonna, melyből kö-t'U'e’.'u l'írpmrpii’iárd tonna tekinthető a becslések szerint ' ioppnpU>ot5 szánva gyónnak. Ez a mennyiség körülbelül százszorosa évi széntermelésünknek. ami felhívja a figyelmünket a földtani kutatások fontosságára is. Kedvezlek kőolaibányás7atunk fe;- ’űűésének kilátásai. Jelentősek a földgázkutatás utóbbi Tanácskoznak a nép választott képv' jIőL években elért eredményei, amelyek most már alapot adnak országos földgázvezetékhálózat kiépítésére. Bányáink fejlődésével, műszaki felszereltségének javulásával együtt alaposan megváltozott a bányák népének élete is — hangoztatta a továbbiakban dr. Sályi István. A bányatelepek ma már ren-, delkeznek a városi lakosság Igényeinek megfelelő kulturális létesítményekkel, a lakások száma csaknem megkétszereződött és új boltok, mozik, könyvtárak, szórakozóhelyek, kórházak, orvosi rendelők, bölcsődék, óvodák épültek. Bányászaink jó munkájáról, e munka erkölcsi megbecsüléséről pedig nemcsak sok-sok kitüntetés tanúskodik, hanem az is, hogy a bányászokat ott találjuk az állam életét irányító apparátus csaknem minden szintjén. Dr. Sályi István ezután beszámolt arról, hogy az új bányatörvény paragrafusaiban kifejezésre jut, hogy a szocialista bányajog minőségileg különbözik a kapitalista rendszer hasonló jogrendszerétől. A törvénytervezet 1961. július 1-ét javasolja az új bányatörvény hatálybalépésének időpontjául. Az országgyűlés ipari bizottsága behatóan megvitatta a bányászatról szóló törvény- tervezetet A bizottság határozatában azt javasolja — s ehhez mint a törvénytervezet előadója — én is csatlakozom, hogy az országgyűlés a benyújtott formában fogadja el és emelje törvényerőre a bányászatról szóló törvény- tervezetet — mondotta beszéde végén dr. Sályi István. Vita a törvényjavaslatról A törvényjavaslat vitájában először Jakab Sándor Nógrád megyei képviselő szólalt fel. Hangoztatta, hogy a törvényjavaslat az egyéni és a közösségi érdekek szem előtt tartásával intézkedik az úgynevezett bányakárok elhárításáról, illetőleg a bekövetkezett károk megtérítéséről. Jelentős megtakarításokat eredményezhet népgazdaságunknak, ha a külszíni fejtés területét szakszerű munkával ismét mezőgazdasági művelésre alkalmassá tesz- szük, vagy erdőt telepítünk a bányászati célokra elvont területre. Bizonyára sok bányakártérítési eljárást előzhetünk meg a törvénynek azzal a rendelkezésével is, amely kimondja. hogy a községek távlati rendezési terveinek ösz- szeállításakor gondosan figyelembe kell venni, nem kezdődik-e a következő években az érintett területeken bányaművelés. Jakab Sándor felszólalása végén Indítványozta, hogy a Műszaki Egyetem bányászati tagozatán tegyék kötelezővé a bányatörvény oktatását. A következő hozzászóló, Klujber László képviselő arról beszélt, milyen nehézségekkel kell bányászainknak megküzdeniük a föld mélyén. Évről évre sok kárt okoz a betörő víz, a sujtólég slb. örvendetes, hogy e veszélyek elhárítására államunk hathatós intézkedéseket tesz. A törvény például előírja, hogy a bányaüzemek műszaki-gazdasági tervükbe vegyék be a szükséges óvóintézkedéseket és gondoskodni kell a megfelelő költségfedezetről is. Különösen jelentősnek tartom a törvénynek azt az intézkedését, amely előírja: az államigazgatási szervek kötelesek elősegíteni a bányászat munkáját. Rendkívül sokat tehetnek a bányászok letelepedési problémáinak megoldásáért, bizonyos beruházások és egyéb anyagi eszközök előteremtéséért is. Meggyőződésem — mondotta befejezésül Klujber László —, hogy a törvénytervezet rendelkezései helyesek, indokoltak, jók. Paragrafusai kifejezésre juttatják, hogy államunkban valóban a legfőbb érték az ember. A törvénytervezetei elfogadom és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Molnár István képviselő a bányamunkák gépesítéséről, a bányák műszaki színvonalénak fejlesztéséről beszélt. Elmondta, hogy ma már a bányamunkák egy sor ágában szállító, rakodó és egyéb gépek könnyítik a nehéz fizikai munkát Ma már az összes szállítás 57,3 százalékát gépi erővel bonyolítják le. Van olyan bányánk is, ahol a rakodás gépesítése elérte a 88.4 százalékot, a fejtésrakodás pedig a 76,7 százalékot. A törvénytervezet irányt mutat a bányászatnak a műszaki fejlesztés, a tudományos, kutatási és kivitelezési problémák megoldásában, segíti bányászatunk ötéves tervének megvalósítását, ezért a törvényt az országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Az országgyűlés a hozzászólások után úgy határozott hogy Jakab Sándor képviselő indítványát — a.-.ely szerint az új törvényt, mint tantárgyat oktassák * műszaki egyetemen — megvitatásra az ipari bizottsághoz utalja. A bányászatról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Őszinte hívei vagyunk az általános és teljes leszerelésnek Czinege La!os honvédelmi miniszter felszólalása Ebédszünet után az ország- gyűlés áttért a honvédelemről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Elsőnek Czinege Lajos honvédelmi miniszter emelkedett szólásra. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy kormányunk mindenkor a békés egymás mellett élés valamint az általános és teljes leszerelés mellett száll sikra. A magyar nép békét akar. békében kíván élni a világ minden népével, országával, tekintet nélkül annak társadalmi rendjére, őszintén hívei vagyunk az áltálé nos és teljes leszerelésnek annak, hogy az emberis*? egyszersmindenkorra megszabaduljon az annyi szenvedést okozó és a mi korunkban az egész emberi társadalmat alapjaiban fenyegető háborúk rémétől. A továbbiakban rámutatott, hogy a békét, hazánk szabadságát és fügaetlensé- gét azonban nőm p'é<r csu(Folytatás a 2. oldalon.)
