Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

1960. december 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 r Légfüggöny — tejadagoló automata a 121-es csemegeboltban Gazdag kirakatok mögött, megújult berendezéssel, bősé­ges árukészlettel várta teg­nap reggel Szolnokon a Kos­suth Lajos utcai 121-es cse­megebolt vásárlóit. Kilenc óra 5 perckor — néhány perccel a nyitás után — már alig lehetett belépni az ajtón a sok embertől, úgy, hogy a tegnapelőtt még tágasnak vélt helyiség egyszerre szűk­nek bizonyult. — Pedig most 60 cm-el na­gyobb helyünk van — fordul hozzánk Duda Mihály, a bolt ban elhelyezett tartályból. Űj — magyar gyártmányú —• négykarú Casino kávéfőzőgé­pünkön pedig az eddiginél is jobb feketét főzünk. A kávé valóban kitűnő, ezt bizonyítják a dicsérő szavak, amelyeket azoktól hallunk, akik már ..eg’.ó. olták. A gépeken kívül újdonság a boltban a falakat borító halványzöld olasz műanyag­burkolat, amely egyszerű le­mosással tisztítható. Az áru­féleségeket feltüntető, fekete alapból elővilágító piros és vezetője. — A harmadik ajtó jefalazása és a pénztárak nás elhelyezése is nagyobb eret biztosít. Ez a mostani forgalom bi­zonyára nem lesz állandó. 5ok embert a kíváncsiság ho­zott ide: körül akarnak nézni, ni változott a boltban? — Négy országból hozat­unk hűtőberendezést — be- izél tovább Duda elvtárs. — \ Szovjetunióból, az NDK- jól, Nyugat-Német- és Len­gyelországból. Két beépített lűtőszekrényünk, hűtőpul- unk és egy mechanikus fél- mtomata tejadagolónk van, ímely egy-egy fogantyú fél- •ehúzásával 2 deci, fél és egy iter tejet „mér ki” a raktár­sárga neonbetűk, a sárgasze­gélyű zöld rekeszek és fió­kok kellemes összhangban vannak a mennyezet színezé­sével. Ez utóbbit külön meg­csodálja mindenki: moder­nebbet el sem képzelhetünk a szürkés-zöld és banánsárga alapon elszórt színes kockák­nál. Tervezője Fülöp János, a szolnoki énítőipari és javító vállalat fest'részlegének ve­zetője. Kellemes és a réginél erő­sebb világítást ad az új ge­renda fénycső. A bejárat fö­lött elhelyezett infravörös su­gárzású lámpák légfüggönyt biztosítanak. Megoldódott végre a személyzeti öltöző kérdése is. Tágas, hideg-me­leg vízzel ellátott helyiség áll a dolgozók rendelkezésére a régi szűk, raktári előtér he­lyett. ... Csupa ragyogás, higié­nia és rend, ez az ínycsiklan­dó különlegességekkel teli bolt. Az emberek gyönyör­ködve álldogálnak a torták­kal, édességekkel megrakott emeletes állvány, a hideg- konyhai különlegességeket kínáló hűtőpult és a csillogó üvegektől ro^’-adózó konzer- ves polcok előtt. S hogy mindez ennyi jóíz­léssel, ötletességgel és célsze­rűen, pontos határidőre elké­szült, az a szolnoki Építő­ipari és Javító Vállalat veze­tőjének, Vincze Sándornak, Jani László munkavezetőnek. Duda Mihály boltvezetőnek és munkatársainak köszön­hető. Huszonhat napon át sokszor éjt-napoallá téve dol­goztak, hogy a vásárlók által annyira várt megnyitás még az ünnepi csúcsforgalom előtt megtörténhessék. — Kemény — Az önköltségcsökkentést hitelek felhasználásáról Felkerestük dr. Hoksári Jánost, a Magyar Beruházási Bank Szolnok megyei Fiókjának vezetőjét, s megkértük, nyilatkozzon lapunknak az önköltségcsökkentési hitelek felhasználásával kapcsolatos tapasztalatairól. — Az önköltségcsökkentési hitelek célja — mondotta be­vezetésül Hoksári elvtárs — olyan szükséges és gazdasági számításokkal indokolt, gyor­san térülő, önköltségcsökken­tést eredményező beruházá­sok finanszírozása, melyekre a népgazdasági terv fedezetet nem biztosít. Ezek általában kisebb beruházások, s a köz­ponti anyagkészletet nem csökkentik. — Igen közkedvelt hitel­forma volt ez, nagy érdeklő­dést tanúsítottak iránta a vállalatok, úgyannyíra, hogy a bank csak korlátozott mér­tékben tudta az igényeket ki­elégíteni. Az idén az érdeklő­dés változatlanul nagy, de az építőanyag és kivitelezői ka­pacitás korlátozott volta miatt határt kellett szabnunk az építési jellegű beruházá­sokra folyósított hitelnek. Csak akkor engedélyeztünk ilyen hitelt, ha a vállalatok, Vilá^yáros számokban 1626-ban Manhattan szige­tét, a mai New York köz­pontját 24 dollárért adták el angol bevándorlóknak. A la­kosság — mindössze vagy 200 fő — annakidején primitív kunyhókban lakott. Ma, 350 évvel később New Yorknak S millió lakosa van. A kuny­hók helyén 683 000 cementből, acélból és betonból épült fel­hőkarcoló emelkedik a ma­gasba. Az épületek és telkek értéke adóbecslések szerint kb. 19 milliárd dollár. Huszonkétezer rendőr és 12 ezer tűzoltó gondoskodik a la­kosság biztonságáról. A biz­tonság fenntartása egymagá­ban évi 210 millió dollárba kerül, a városi közigazgatás költségei pedig mintegy évi 1277 millió dollárt tesznek ki. Naponta kb. 200 ezer turis­ta érkezik a városba; ellátá­sukról 12 ezer vendéglő, valaT mint 128 ezer szobával ren­delkező 500 szálloda gondos­kodik. New Yorkban 83 nyelvet beszélnek és másodpercen­ként száz telefonbeszélgetést folytatnak. A new yorki víz­művek évenként kb. öt mi1­liárd liter ivóvizet szolgáltat, emellett mintegy 25 milliárd pohár sört és egyéb italokat mérnek ki. (A „Basler Nachrichten”-bői) Melyik a kellemesebb? R. Robinsontól, a neves amerikai hivatásos ökölvívó­tól nemrég megkérdezte egy riporter, hogyan érzi magát vereség után? — Olykor jobban, mint győzelem után — válaszolta Robinson gondolkodás nél­kül. — Hiszen gyakran a ve­reségért sokkal több pénzt kapok, mint a győzelemért. (A „Szovjetszkij Szport”-ból.) A szolnoki „Hangos Újság!” — a Szol­noki Rádió ifjúsági műsora. A műsor tartalmából: Karca­gi fiatalok között. — Még- egyszer a megyei KISZ érte­kezletről. — Hírek. gazdaságok házilag építkez­tek, s nem igényeltek a köz­ponti anyagkészletből. A korlátozás ellenére 28 hi­teligényt jóváhagytunk, mintegy ötmillió forintot folyósítunk erre a célra. Sok hasznos ötlet látott napvilágot. Például: bányákból kiselejte­zett síneket felhasználnak a gazdaságokban termények szállításához s az istállókhoz. A talpfákat hulladékanyag­ból készítik. Az Állatforgalmi Vállalat arra kért hitelt, hogy kocsijaiba platót építsen, s így a sertéseket, s általában a kisebb állatokat kétszintű kocsiban, nagyobb tételben szállíthassa. A jászberényi szakiskola exportra kerülő bikák tenyésztéséhez tenyész­állatnevelőt készít, arra kért hitelt. A Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat a gázbeveze­tésre, s ezáltal az energia- költségek csökkentésére kért segítséget. A Surjáni Állami Gazdaság 2"' méteres bekö­tőút építésével 3 kilométeres kerülőt tesz feleslegessé. — Figyelemre méltó azon­ban, hogy az építő'- igények korlátozása ellenére az idén folyósított ön1--- ségcsökkeo- tési hitelek mintegy kéthar­mada építési jellegű. Kevés a termelési berende­zések korszerűsítésére, gép- beszerzésre vonatkozó hitel­igény, pedig ezeket min­den további nélkül ki tud­nánk elégíteni. Kevés olyan példát tudnánk felsorolni, mint a Malom­ipari Vállalaté, amely az őr­lési technológiai folyamat korszerűsítésére kért és ka­pott pénzür i fedezetet. A hitel felhasználás'nak ered­ményeként évenként — csu­pán az energiaköltséget fi­gyelve — 63 ezer forintot tud­nak megtakarítani. Hasonló célt szolgál a Tejipari Válla­lat fázisjavító kondenzátorá­nak beszerzése. — E példák felsorolásával azonban majdnem kimerült az üzemek korszerűsítésére kért hitelek sora. Mi ennek a magyarázata? Talán az, hogy vállalataink termelőberende­zése semmi átalakításra, sem­mi fejlesztésre nem szorul? Korántsem mondhatjuk ezt, hiszen az ötéves tervjavasla­tok kidolgozása idején na­gyon is sok gépbeszerzésre, berendezésfejlesztésre tettek javaslatot. — A tervjavaslatok elké­szítése és az önköltségcsök­kentési hitelek felhasználása tehát bizonyos fokig ellent­mond egymásnak. Vagy a ja­vaslatok voltak túlzottak, vagy az üzemekben nincs kellő törekvés a beruházási hitelek felhasználása mellek minden lehető módon — így az önköltségcsökkentési hite­lek felhasználásával is — nö­velni a termeiért, korszerűsí teni a gyártási folyamatot. A jövő évi hiteligényeknél jó volna gondolni ezekre is. biztosítani, hogy az üzemek fejlesztésére ilymódon biz­tosított összegek ne marad­janak felhasználatlanul. Ne kerülje el figyelmünket: a beruházásoknál a főcél nem az építés, hanem a már meg­lévő termelőberendezéseink korszerűsítése és minél jobb kihasználása — fejezte be nyilatkozatát dr. Hoksári Já­nos — sb -* Egy szovjet tudós laboratóriumában már egy órás klinikai halál után is életre tudják kelteni az embert Moszkva (MTI) Több, mint háromezer szovjet állampol­gár köszönheti megmentését a haláltól Vlagyimir Nye- govszkij professzornak, aki kidolgozta az emberi szerve­zet életrekeltésének módsze­reit. A professzor módszereit sikeresen alkalmazzák a szü­lészetnél, a baleseteknél nyújtott orvosi segítségnél. Laboratóriumában a klini­kai halál időtartamát sike­rült már öt-hét percről egy órára növelni. A tudósok úgy érték ezt el, hogy a szervezet életrekeltésének komplex módszerét mesterséges lehű­téssel kapcsolták össze. — A professzor a TASZSZ tudósí­tójának beszámolt az e téren elért újabb sikerről. Kutyá­kon végzett kísérletek bebi­zonyították, hogy még mesz- szebb ki lehet tolni a klini­kai halál idejét. A kísérleti állatok két órán át voltak a klinikai halál állapotában. ­C Szóin oh megyébe is ellátogatnak a néphumorgyűitő irodalomtörténészek — Egy érdekes irodalmi vállalkozás történetéből — A dolog úgy kezdődött, hogy a Szolnok megyei Nép­lap részére szedtem össze egy cikk anyagát a fiatal iro­dalomtörténészek Csabai L. Ernő által vezetett munkakö­zösségétől. Mikor a Simonyi Mária hagyatékában talált Móricz Zsigmond-anekdoták közlésére került sor, Csabai L. Ernő rámutatott arra a két vaskos dossziéra, amiből az ízes Móricz Zsigmond hu­moreszkeket ismertette: — Ezekben a testes kö­tetekben e<*vik legérdekesebb vállalkozásunk anyaga van — mondotta. — Elhatároztuk, hogy megcsináljuk a magyar Humorenciklopédiát. Évek óta dolgozunk rajta. Egyik részlegünk külföldi viccla­pokból a különböző népek humorának jellemző és leg­érdekesebb válogatását csi­nálja. Másik részleg időrend­ben a magyar anyagot dol­gozza fel Jókai Üstökösétől a Borsszem Jankón keresztül napjainkig. A harmadik cso­port az élő anyagot, nap­jaink megnyilvánulásait ku­tatja fel és gyűjti egybe. Ez a részleg indította el volta­képpen az egész munkát az­zal, hogy a rádió, a kiadó- vállalatok irattárában és a lapok régi évfolyamaiban rejtőző, ismeretlen Móricz, Koszto’ányi, Hunyadi, Móra, Karinthy-anyag felkutatása közben különválasztotta a nagyszámú humoros írást, így kerültek elő a Móricz- anekdoták is, sok egészen is­meretlen Karinthy, Krúdy humoreszkkel és egy egészen sajátos humorú, eddig egyik Kosztolányi-gyűjteményben sem szereplő novellával, „A „könyvmoly”-jal együtt. — Először csak ezt az anyagot akartuk közreadni „Utazások Hahotában” címmel. Aztán a gondolat kiterebélyesedett és egy nagyszabású humorgyűj­tésre, mely a csak felszínen aranyló élcektől, a csattanós, meghökkentő poénekben rob­banó viccektől a legmélyebb magyar humort, a humorrá tisztult életismeretet jelentő adomákig és anekdotákig fel­öleli: min nevetett keserves és derűs időkben a magyar ember. Mert a magyar humor egyik érdekes megnyilvánu­lása az, amit „akasztófahu­mor” néven emlegetnek, amikor az ember saját nyo­morúságát is szinte kívülről tudja nézni és a fonák hely­zetben kineveti önön sorsát is. Bizony, a boldognak mon­dott ferencjózsefi korban és a Horthy-idők gyilkos lég­körében főleg ez a fajtája „virult” a humornak. Lapozgat a terjedelmes anyagban és a gyűjtött anyag egyes alfajait ismerteti ve­lünk ezután Csabai L. Ernő. — Ilyen például az egy- időben annyira felkapott ci­gányviecek sorozata. Talán mutatóba néhányat: A CIGÁNYHUMOR Szilva cigány kiér a front­ra és nemsokára kezdetét ve­szi a lövöldözés. Csudálkozva néz körül:, — Hová hoztak engem? Ugyancsak ő már második napon megkéri az őrmeste­rét: — Tessék megmutatni ne­kem, melyik azoktul az én ellenségem? — Miért? — Mert ki akarok vele bé- külni, aztán hazamenni.., Vele történt még az első órákban, hogy amikor a lö­vedékek kezdtek bevágódni a hadállásba, hevesen geszti­kulálva, felháborodva kia­bált az ellenség irányába: — Hé marhák, mit csinál­tok, ide ne lőjetek, itt embe­rek vannak. Aztán: Már az első napon nyúzta egyik bajtársát Szilva, aki hadilábon állt a betűvetés tudományával, hogy segítsen egy levelet megírni az asz- szonynak, mert megígérte, hogy megérkezve beszámol a helyzetről. A fedezékben az­tán kiteríti a baj társ a levél­papírt, mepefmezi a boríté­kot: Szilva Ernőné Püspök­ladány, Cigánytelep ... Az­tán biztatja Szilvát: — No, most mondd a szö­veget ... — Csak annyit tessik írni, hogy „Jáj!” — mondta toll­ba Szilva. A GYEREKSZÁJ Persze, se szeri, se száma a gyerektörténeteknek. Gyűj­teményünkben sokszáz ilyen „gyerekszáj-eset” sorakozik. Mutatóba ebből is egyet-ket­tőt: — Editke vendégségben van. Tiszta abrosz az aszta­lon, mire anyukája figyel­mezteti a kicsit, nagyon vi­gyázzon. A paradicsomszó­szig nincs is semmi baj, de akkor megtörtént a baleset: a kislány nagy pecsétet ejtett a fehér abroszra. Pillanatig meghökkenve nézi, aztán méltatlankodva felkiáltott: — No, itt is szépen mos­nak! A gyerekviccek jellegzetes alakja volt a tudálékos Mó­ricka. Egy Móricka-vicc: Tanító: Hogy keletkezik a gőz? K Móricka: Úgy, hogy a víz­nek melege lesz és izzadni kezd. NÉPHUMORGYÜJTÉS ORSZÁGSZERTE Eddig három megyében: Zalában, Győr és Hajdú me­gyében végeztünk kutatást. Tsz-ekben, disznótor s esté­ken. lakodalmakon, amikor a fehér asztal mellett szik­rázni kezd a kedély, remek történetek sora kerekedett ki és került papírra... A téli hónapokban Szolnok, Békés, Vas és Baranya megyében végzünk humorgyűjtést... Ebből a humorfajtából is kapunk egy-két ízelítőt: András bácsit annakidején kegyetlenül becsapták a ló­vásáron két kimustrált, rossz gebével. Útközben találko­zik komájával, s megkérdi, mit szól a lovakhoz: A koma meghányja, veti a dolgot. Ha őszintét mond, András rosszkedvű lesz, el­marad az áldomás. Ezért így fogalmazza meg szakértői véleményét: — Ha az egyik lű olyan vóna, mint amilyennek a másiknak kéne lönni, ilyen két lú nem lönne az egész határba. Ez is még a harmincas években történt. Antal Imre a jeg":ői irodába kesereg: — Osztán van szíve a te­kintetes úrnak annyi pízt el- kírni ezír a pár sor írásír? — Hja barátom, a toll az én ekém! — Nohát — parázslik fel az indulat Antalban — ilyen drága ökör se húzta még az én ekémet. Ebből a fajtából való ez a-história is: — A négyholdas Gál Pé­ter 50 pengővel tartozott az ügyvédnek. — Jaj, tekintetes űr, nincs ám nekem annyi pinzem — mondta a felszólítás után. — Akkor elveszem az egyik tehenét. Gál látta, hogv már úgyis reménytelen az eset Dühös fény csillant meg a szemé­ben: — Hát akkor lega.ubb fis­kális lesz a vejem — mondta sarkonfordulva. AZ IRÓVILÁG HUMORA A humorenciklopédia leg­gazdagabb anyagát a művész­élet, az íróvilág szolgáltatta. Ebből is közreadunk néhá­nyat: — A század elején sok ma­gyar író megfordult Párizs­ban. Közéjük tartozott Hel- tai Jenő is. Az írók, úísáe- írók állandó pénzszűkében élő emberek voltak és sűrűn menesztettek Pestre oénzké- rő sürgönyöket. Egyik leg­szorgalmasabb táviratozó volt Heltai is, úgy, hogy a szálloda közelébe»’ lévő pos ta hivatalnoka már jól is­merte, s egyszer meg is je­gyezte: Furcsa nyelv ez a magyar... Minden mondata ezzel a két szóval kezdődik: küldjön sürgősen. » A humorgyűjtők végigjár­ják a régi színészeket, írókat, festőket, felkeresik az üze­meket, termelőszövetkezete­ket és összegyűjtik a néphu­mor, a művészhumor C' ■» aranyló anyagát. Sok helyen magnetofonra veszik eredeti előadásban ezeket a történe­teket. Január végén a Szol­nok megyei termelőszövet­kezetekbe, üzemekbe is el­jutnak, mint a munkaközös­ség vezetője, C_ !_ai L. Ernő elmondotta. Kiss István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents