Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-31 / 308. szám

TTLAn PROLETARIAT. EGYESÜLJETEK! "Cienlan A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MS&XLI TANÁCS LAPJA XL évfolyam, 308. szám. " Á»*a 50 fillér I960, december 31., szombat / ,i A Szolnok megye! képviselőcsoport napirendjén.' az 1961. évi község- és város- fejlesztési tervek lakosra 7,71 forint jut, ami a megye 9,51 forintos, egy főre jutó' átlaga alatt van. A szá­mok azt mutatják, hogy a társadalmi munka területén nem használtunk ki minden lehetőséget. HiszamsnJlíegiiiáís teljesí elte évi lenét Tegnap az est! órákban jelen­tős esemény zajlott le a Tisza- menti Vegyiművekben. Mint Cs. Farkas elvtárs, üzemi tudósítónk jelentette, az üzem teljesítette évi tervét. A Tiszamentl Vegyiművek idei terve az 1959 évinél 10 százalék­kal több termelést irányzott elő. Megvalósítását az üzem intenzifi- kálásl munkálatai gátolták. Gazdag szilveszteri program Szolnokon Új ér — új A mostani évforduló sok­kal több a megszokottnál. Most zárul a hároméves terv, s kezdődik az ötéves. S bár az idei el*:~'nyzatok teljesítésének adatai még teljes egészükben nem áll­nak rendelkezésünkre, az előzetes számításokból kö­vetkeztetve bizton mond­hatjuk: jó kiindulási ala­pot teremtettünk az ötéves terv sikeres valóraváltásá- hoz. Az utóbbi három év alatt m gyénk ipari termelése ugrásszerűen emelkedett. A Törökszentmiklósi Mező- gazdasáai Gépgyár produk­tuma például az idén — az előző évekhez képest — több, mint 100 százalékkal növekedett. A martfűi Ti­sza Civőgyár 196Ó-ban több, mint 8 millió pár lábbelit gyártott — közel kétszere­sét a kapitalista Magyar- ország egy évi lábbeli gyár­tásának. Dicsérően kell megemlékezni más üze­mekről is. A Tisza Bútor­gyár már május elsejére, a Szolnoki Papírgyár novem­ber 7. tiszteletére teljesítet­te hároméves tervét. Jóval a határidő előtt valóravál- totta évi előirányzatát a szolnoki Ruházati Vállalat, a Szolnok megyei Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat stb. Az ipari termelés nagy­mértékű növekedése annál inkább örvendetes, mert a hároméves terv valóravál- tása során számtalan új cikket is előállított me­gyénk ipara, s ezeknek ter­vezése, a velük kapcsolatos kísérletezések, szerszámok, berendezések készítése, a többhyire képzetlen mun­kások tanítása sok időt vett igénybe, csökkentette a mennyiségi termelést. En­nek ellenére azt mondhat­juk: a gyártmányfejlesztés­re irányuló igyekezet ha­szonnal járt, megérte a fá­radtságot. Ennek köszönhe­tő jónéhány — a világnia- con is keresett — cikk elő­állítása, a gyártási költsé­gek csökkentése. Az utóbbi évek új termé­kei között szerepelnek a számottevő valutát jelentő hűtőelemek, a háztartásban kedvelt hűtőszekrények, a tetszetős, könnyű női cipők, a kertészek munkáját na­gyon megkönnyítő palánta­ültető óévek — s ki győzné mind felsorolni. A hároméves terv valóra- váltása során sokmlllió fo­rint értékű külföldi és ha­zai gyártmányú géppel gya­rapodtak üzemeink. — A munkafeltételekkel együtt javultak a kulturális, szo­ciális viszonyok is. A Tisza Cipőgyár dolgozói például korszerű étkezdét, többszáz személves — filmvetítésre is alkalmas — színházte­remmel e’iátott művelődési házat kaptak. A most záruló tervidő­szak legnagyobb eredmé­nyeként a termelékenység növekedését lehet elköny­velni, No, nem azért, mert minden rendben van üze­meink termelékenységi mu­tatójával kancsolatban. Ko­ránt sincs így. De hosszú idő után az utóbbi két év­ben kimozdultunk a holt­pontról, s egvre nagyobb mértékben a termelékeny­tervidőszak ség fokozásával, s nem a munkáslétszám gyarapítá­sával növeljük a termelést. Sőt, már olyan példával is büszkélkedhetünk, mint a szolnoki Papírgyáré: 1960- ban a többlet termelési ér­ték 85 százalékát a terme­lékenység növelésével ér­ték el. Az ilyen munka követése méltó más üzemekben is. Tűzzék célul más gyárak­ban is a termelékenység nagymérvű növelését. Ter­vezésben — s minden bi­zonnyal a megvalósításban is — jó példát mutat a jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár. Jövőre a termelési érték növelésének 87 százalékát a termelé­kenység fokozásával érik el. Igaz, a műszaki színvo­nal nem minden gyárunk­ban áll olyan magas fokon, mint a Fémnyomóban. Az is igaz viszont, hogy — ha valamivel kisebb mérték­ben is — kihasználatlan le­hetőség mindenhol adott, csak fel kell kutatni és élni vele. Néhol már jó úton járnak. A szolnoki Jármű­javítóban például az évek óta kihasználatlan sajtolók- hoz most terveznek külön­féle szerszámokat, hogy a kovácsműhelyben megszün­tessék a várakozási időt, il­letve, hogy korszerűbben végezzék az ottani munkát. Az új tervidőszakban je­lentős beruházásokat esz­közölnek megyénk üze­meiben. Megépül a szuper- foszfátüzem, az új kénsav- gyár, új gyárépületet kap a Tisza Cipőgyár, hozzákez­denek a porfestékgyár épí­téséhez, — hogy csak néhá­nyat említsünk. Számottevő mértékben emelkedik ezál­tal üzmeink műszaki szín­vonala. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a központilag irá­nyított beruházásokkal minden műszaki fejlesztés­sel. technológia-korszerűsí­téssel kapcsolatos feladatot megoldottnak tekinthetünk. Sok mindent elérhetünk „házilag” is, — így például a hegesztési munkák kor­szerűsítését. Hasznos tanul­ságul szolgált erre a közel­múltban a jászberényi Ap­rítógéngyárban tartott he­gesztési tapaszt, latcsere. Van néhány feladat, ami­ket meg éppenséggel úgy­szólván teljes egészében helyileg kell megoldani. — Ilyen például a gyártmány­fejlesztés. Nagyon sok mú­lik azon. hogy műszaki szakembereink mennyire érzik magukénak ezt az ügyet az új tervidőszakban. Van ugyanis néhány olyan gyártmányunk még ma is, amely felett elszáll az idő. Lassan elavul már a kö­zépblokkos építési mód is, a fejlettebb államokban a házakat a szó szoros értel­mében összeszerelik, s ná­lunk az ' építőanyagipar rendre gyártja a kisméretű téglákat. Sürgősen korsze­rűsíteni kellene az építő- anyaeinar gyártmányait. S nemcsak azét! Munka tehát bőven lesz. Aki örömét leli az alko­tásban, aki szíwel-lélekkel kész dolgozni ennek az or­szágnak felvirágzásáért, bi­zakodva nézhet a jövőbe. S. B. Tizenhárom milliárd forint értékű közös vagyont leltároznak a termelő* szövetkezetekben Az esztendő végén kezdő­dött a nagy számvetés a ter­melőszövetkezetekben: csak­nem kilencszázezer termelő­szövetkezeti gazda egész évi közös munkájának eredmé­nyét, a közös gazdálkodás jö­vedelmét veszik pontosan számba. Az állóeszközök lel­tára már elkészült: kereken tízmilliárd forint értékű épü­let, gép, berendezés, igás- és tenyészállat adatait jegyez­ték fel a leltári ívekre. Most a forgóeszközök leltározásán dolgoznak: ennek során kö­rülbelül három milliárd fo­rintot kitevő termény, hízó­állat és fogyóanyag mennyi­ségét és értékét állapítják meg. A leltározás január első napjaiban valamennyi ter- melősÉövetkezetben befejező­dik, s akkor kerül sor a tu­lajdonképpeni zárószámadás­ra, a gazdálkodási eredmény pontos megállapítására. Eb­ben a munkában nagyszám­mal vesznek részt a szövet­kezeti tagok is, s a tapaszta­latokról a vezetőség több íz­ben tájékoztatja a közgyű­lést. (MTI) A túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetben évek óta nagy gondot okozott a murkaegységhígítás, a rend­kívül magas munkaegység­szám teljesítése. A normák alacsony volta miatt átlag­ban hatszáz munkaegység ju­tott egy-egy dolgozóra, ami­kor más termelőszövetkeze­tekben háromszáz-négyszáz körüli az átlag. De az sem tartozik egyedi esetek közé a Vörös Csillagban,, ha valaki­nek jóval ezren felüli mun­kaegységet írtak jóvá. Ilyenformán a munkaegy­ség becsülete kettőnél kezdő­dött. Egy munkaegységért nem szívesen csináltak bár­milyen munkát is a szövetke­zeti dolgozók. A munkaegy­ség értékét a szövetkezeti gazdák szpmóben csökkentet­te az is, hogy a sok .munka­egységre kevés előleget tudott fizetni a Vörös Csillag, már­pedig a munkaegységelőleg- fizetósnek nagy becsülete van a szövetkezetekben, hiszen a háztáji gazdaság bevételén kívül ez jelenti a háztartás költőpénzét. Ez vezette a túrkevei Vö- vfio pcjiiag Termelőszövetke­zetet, hogy munkaegység- reformra szánja el magát. Az egyik reform: az ez évben teljesített munkaegység­mennyiséget 30 százalékkal zsxirkentik. Vagyis minden 100 munkaegység harminc munkaegységgel megfogy-t- kozik. Anyagilag ez nem érinti a szövetkezeti gazdá­kat, hiszen az eredeti munka­egység-mennyiségre jutott volna 28 forint, a csökkentett mennyiségre 35 forint jut majd. Mi lesz a jó hatása? Az hogy így a jövő évben már tizenöt forintot tudnak ha­vonta előlegezni egy munka- egvséere. s ebből következően a munkafegyelemre lesz jó hatással r értékecehb mun­kaegység. Ezzel egyidőbeo a ifyg. ■ délelőtt a Hazafias Népfront székházában hwos János elnöklésével tanácsko­zott a megyei képviselőcso­port. Bevezetőben Váczi Sándor elvtárs tájékoztatta a meg­jelenteket a december 10-én megtartott elnöki értekezlet­ről. A tájékoztatót élénk vita követte. Az elnöki összefog­laló után javaslatok hangzot­tak el a soronkövetkező kép­viselői beszámolók megtartá­sára. Végezetül a képviselőcso­port megvitatta a községfej­lesztés időszerű feladatait és jelenlegi problémáit. Megállapították: Az utóbbi években egyre számottevőbb a tanácsok köz­ségfejlesztési alapja, az az összeg, melyet jelentős rész­ben a község ad össze a vá­rosok °s falvak gyarapításá­ra. Míg 1955-ben 4 millió 245 ezer forint volt, addig 1958- ban ez az összeg 21 millió 861 ezer forintra, több. mint öt­szörösére emelkedett. 1958-hoz képest jelentős mértékben emelkedett a tár­sadalmi munka értéke. A kö­zös célok elérését hét város lakossága 1960-ban 2 millió 183 ezer forint értékű társa­dalmi munkával segítette. A megye 72 községének lakos­sága 2 millió 215 ezer forint értékű munkát végzett — a lclekszámot tekintve — egy Földművelésügyi Miniszté­rium által kiadott munkaegy­ségnormákat is revízió alá vették Túrkevén, s azt saját adottságaiknak megfelelően módosították. A közgyűlés határozatától ít!ggrer. más mádon is arra törekszenek, hogy érdekeltek legyenek a termelésben, a jó munka végzésben a szövetke­zeti dolgozók. Bevezetik a brigádvezetők premizálását Eddig egy brigádvezető, aki­hez körülbelül ezerkétszáz hold tartozik, havonta hetven munkaegységet kapott a ter­melőszövetkezetben. Ezt ak­kor is megkapta — de ennél sem többet, sem kevesebbet nem írtak jóvá részére —, ha nyolc ha tíz, ha tizenöt má­zsa búzát termelt a brigád. A jövőben úgy csinálják: a Régi hagyomány az év utolsó éjszakájának muzsiká­val, szórakozással töltése, hogy jókedvűen, szeretteink­nek jókívánságainkat tolmá­csolva lépjük át az újeszten­dő küszöbét. Itt Szolnokon bőséges al­kalom kínálkozik azok szá­mára, akik nyilvános helyen, nagyobb társaságban akarják „átmulatni” ezt az éjszakát. A táncolni kívánó fiatalok a Ságvári, vagy Ady Endre művelődési házba mehetnek, mindkét helyen hajnalig „lejthetik” a tangót, vagy „rophatják” a mambót. A Ságvári művelődési házban disznótoros vacsora v^irja az igazi jó magyar gyomornak való ételek kedvelőit és éj­félkor a tombolán két rózsa­színű kismalacot nyerhetnek a szerencséskezűek. Az Ady Endre művelődési ház meg­brigádvezető minden száz hold után négy munkaegysé­get kap hónaponként. Ez kö­rülbelül ötven alapmunka­egységet jelent. Ámde meg­állapítanak egy betervezett termésszintet. Történetesen búzából tizenhárom mázsát Ha már tizennégy mázsa te­rem, akkor a munkaegységen felül premizálják a brigádve­zetőket. S ugyanígy, ugyanezt a módszert fejlesztik tovább a növénytermesztési, az állat­tenyésztési dolgozók anyagi érdekeltségének biztosítására. A túrkeveiek tanultak az idei ősz embertelen munkát kívá­nó betakarításából, s munka­egységreformjaik, jövede­lemelosztási elgondolásaik szerint nem szabad mégegy- szer későre maradnia az őszi mezőgazdasági munkáknak. lepetése: a tombolajegyeket igazi kéményseprők árusít­ják. Cigányzenében sem lesz hiány Szilveszter éjszakáin. A vendéglőkben — így a Nemzetiben is — friss csár­dásokkal pezsdítik jókedvre a népzenészek, az étterem lá­togatóit. A legkulturáltabb szórako­zás azonban Szolnok legszebb vendéglátó üzemében, a Tisza Szálló éttermében kíné’ko- zik. Négyszáznyolcvan sze­mélyre van itt hely, s már napokkal ezelőtt lefoglalták mindet. Ezen a helyen nem­csak zenét hallgathatunk: a Szigligeti Színház művészei­nek műsorát is élvezhetjük. Van tehát hol tölteni az ó-év utólag éjszakáját... So­kán mégsem' a nyilvános he­lyeket választják: otthon, családjuk körében, a televízió vagy a rádió mellett köszön­tik az új évet. S bizonyára ők is éppen olyan jól érzik rpajd magukat, mint a2ok, akik a vendéglőkben szóra­koznak. — Kemény — Ülésezett a Jászberényi Városi Tanács Tegnap délelőtt ülést tartott a Jászberényi Városi Tanács. Bá­nyai János, a vb. elnöke jelen­tést tett a lejárt és az előző ta­nácsülésen hozott határozatok végrehajtásáról, valamint a vég­rehajtó bizottság munkájáról. A városi tanács meghallgatta és tu­domásul vette a választási elnök­ség beszámolóját, valamint a mandátumvizsgáló bizottság je­lentését a december 4-én meg­tartott Időközi tanácstagi válasz­tásokról. Megtárgyalta a városi népi ellenőrző bizottság Jelenté­sét, majd kiegészítette a végre­hajtó bizottságot. A tanács elfo­gadta az 1961. évi munkatervet és jóváhagyta a pórteleki tanács vb. kirendeltség működési sza­bályzatát. Mindennapok életmentői Sikolt a sziréna, az úttesten haladó jár­művek félrehúzódva, lassítva engednek utat a mentőautónak. Az emberek a gya­logjáróról enyhe borzongással néznek a száguldó autó után: vajon ki, milyen sú­lyos balesettel, életveszélyes állapotban fekszik benne? S még egy önkéntelen gon­dolat: de jó, hogy nem nekem, vagy vala­melyik kedves hozzámtartozónak kellett igénybe venni a mentőszolgálatot. És ha mégis így történne? — Feltárcsáz­zuk a 04-et, felcsörren az ügyeletes szobá­jában a telefon, a szolgálattevő pillanato­kon belül feljegyzi az adatokat, s alig telik el hatvan másodperc, felsivít valamelyik bent várakozó autó szirénája, és a lehető legrövidebb időn belül megkezdődik az életmentés. A baleset színhelyére, vagy a beteg lakására érkező ápoló elsősegélyben részesíti azt. akihez hívták, rögzíti a törött kart vagy lábat, bekötözi a sebet, igyek­szik enyhíteni a szenvedő fájdalmait. Az ügyeletes feljegyzi az adatokat és nappal egy, éjjel két percen belül elindul az életmentő autó... De csak akkor, ha az adatok pontosak! — Sajnos, vannak esetek, amikor ez nem így van — mondja a szolnoki Mentőállo­más vezető orvosa — és kénytelenek va­gyunk felhívni a beteg lakhelyén a pos­tát, vagy a körzeti orvost, hogy megtudjuk az utcát és a házszámot. Élet múlhat eze­ken a gondatlanság miatt elvesztegetett perceken. Ez azonban még menthető a hívó _izgatottságával. De megtörténik az is — és sajnos elég sűrűn —, hogy indokolatla­nul rendelnek ki bennünket. Akkor nem percekre, hanem esetleg órákra vonják el a kocsikat olyanoktól, akiknek valóban sürgős orvosi segítségre van szükségük. ... Szilveszter éjszaka van ... Az ügyele­tes éberen figyeli, mikor csörren fel a a csöndben az asztalon lévő telefon közül valamelyik. Az év utolsó éjszakája moz­galmas szokott lenni... Alkoholmérgezés, életveszélyes verekedés, ittasság miatt tör­tént szerencsétlenség gyakori ilyenkor. Ez mind olyan dolog, amit keVő mérsék­lettel és a KRESZ-hez való alkalmazko­dással el lehetne kerülni. S ennyivel talán tartozunk is ennek az egészségünk, életünk védelmében minden­kor segítségre kész egészségügyi szerve­zetnek. Munkaegységreform a túrkevei Vörös Csillag T ermelőszövetkezetben Gyorslista a II., III., IV. Békekölcsön Y u sorso ásóról . : , . n»r ......... Sós Palinak új esze támad Családi körben

Next

/
Thumbnails
Contents