Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-30 / 307. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. december 36. As amerikai imperialisták agressziójuk fokozására törekszenek Laoszban Hanoi (MTI). Az Uj Kí­na hírügynök:ét. jelenti, a ‘houmi Nosavan lázadó-klikk december 26-án kényszerítet­te Szavang Vatta 1. őszi ki­rályt, hogy Luang Prabang- ból utazzék Vientianeba. Nyu­gati hírügynökségek megálla­pításai szerint az amerikai imperialisták „törvényesíte­ni” igyekeznek a Boun Oum vezette bábkorr ányt és rá akarják bírni a királyt, hogy hivatalosan nevezze ki Boun Oumot miniszterelnökké. A Patet Lao harci egységek rádiója szerdai kommentárjá­ban élesen meeb'yegezte az az amerikai imperialistáknak és az őket kiszolgáló áruló Boun Oum—Nosavan-klikk- ne - azt .. törekvését, hogy a király Vientiane-ba kénysze­rítésével a Laosz elleni to­vábbi agresszió terv ‘t ková­csolják. A rádió rámutat, a lázadók nyilvánvalóan azzal a céllal kényszerítették Vien- tiane-ba a királyt, hogy ily- módon elismertessék vele a P.oun Oum vezetési ala­kult bábkormányt és rábír­ják a törvényes Souvanna Phouma-kormány felmenté­sére. V ashington Nyugati hírügyn gek je­lentik, hogy Mansfield szená­tor, a szenátus külügyi bi­zottságának tagja nyilatko­zatban foglalkozott a laoszi helyzettel. Mansfield hangoztatta, hogy véleménye szerint La­oszban „a helyzet napról napra romlik” es szemére vetette az Eisenhower kor­mánynak, hogy „a Laosznak az elmúlt hat-hét év alatt nyújtott csaknem háromszáz- millió dollár segély ellenére az országban káosz és elége­detlenség tapasztalható.” Rang un A burmai Nemzeti Egység­front Elnöksége szerdán köz- j leményt adott ki és abban élesen megbélyegzi a SEATO agresszív katonai tömb által tervezett hadgyakorlatokat. A hadgyakorlatokat február 8 és 19. között tartják Thai­föld laoszi és kambodzsai ha­tárán. KÜLFÖLDI UíuU BERLIN (MTI). A Német Kommunista Párt Központi Bizottsága Hamburgban tar­tott plenáris ülésén egyhan­gúlag jóváhagyta a kommu­nista és munkáspártok moszkvai értekezletén elfoga­dott okmányokat. A határo­zat hangsúlyozza, hogy a bé­ke erői számára nagyjelentó- ségűek a moszkvai értekezlet okmányai. drágul a benzin és az egyes eddigi olcsóbb cigaretta-faj­ták is. * HAVANNA (MTI). Kuba cukorkivitele lapjelentések szerint 1960. december 18-ig 5 226 441 spanyol tonna volt, szemben az elmúlt év azonos időszakában exportált 4 mil­lió 397 000 tonnával. * MOSZKVA (TASZSZ). A Pravda csütörtöki számának egész harmadik oldala a 40 éves fennállását ünneplő Francia Kommunista Párttal foglalkozik. Ezt az oldalt az Humanité szerkesztősége ké­szítette. • HAVANNA (TASZSZ). A Kubai Felkelők Ifjúsági Szö­vetségének meghívására Komszomol-küldöttség érke­zett Havannába Sz. Pavlov- nak, a Komszomol Központi Bizottsága első titkárának ve­zetésével. * BÉCS (MTI). Rádiójelenté­sek szerint Ausztriában a kenyér, a péksütemény és a liszt ára 1961. január 1-től 5—11 százalékkal megdrágul. Ausztriában január 1-étől 25 százalékkal emelik a vasúti viteldíjakat, továbbá meg­LONDON (TASZSZ). A nukleáris fegyverek elveté­sét követelő különböző szer­vezetek és csoportok kezde­ményezésére négy nappal ez­előtt Liverpoolból az ország nyugati partvidékéről béke­menet indult Hullba, a ke­leti partvidékre, hogy kife­jezésre juttassa határozott meggyőződését: „Angliát meg kell menteni a nukleáris fegyverektől és a külföldi táj maszpontoktól”. A menet szerdán a félúton fekvő Bumsley városba érkezett. A városban este tömeggyűíést tartottak, amelyen Stanley Ewans londoni pap, a menet egyik résztvevője kijelentet­te, hogy nemzeti gyásznappá kell nyilvánítani február 18- át, a Polaris rakétákkal fel­szerelt első amerikai tenger­alattjárók Angliába érkezé­sének napját Emelkedik a lakosság életszínvonala a szocialista országokban Az ipar, a mezőgazdaság és a többi termelési ág gyors fellendülésének eredménye­ként szüntelenül emelkedik a dolgozók anyagi és kultu­rális színvonala a szocialista országokban. A nemzeti jövedelem a Szovjetnióban 1959-ben csak­nem 2.5-szer, Albániában 2.5- szer, Bulgáriában 2.6-szer, Magyarországon 1.8-szer, az NDK-ban 2.3-szer, Lengyel- országban kétszer, Romániá­ban 2.4-szer, Csehszlovákiá­ban 1.9-szer, a Kínai Népköz- társaságban 4.2-szer, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaságban 3.4-szer volt na­gyobb, mint 1950-ben. A szocializmus országaiban a nemezti jövedelem teljes egészében a dolgozókat il­leti és az ő érdekeiknek megfelelően kerül felosz­tásra: körülbelül háromne­gyed részét a lakosság sze­mélyes anyagi és kulturális igényeinek kielégítésére fordítják, a többit pedig a szocialista termelés bővítésére és más társadalmi szükségletekre. Az állam jövedelmének alapvető forrása nem a dol­gozóktól szedett adó, mint a kapitalista országokban, ha­nem a szocialista üzemek felhalmozása. A Szovjetunió lakosságától szedett adó 1960- ban az állami költségvetés bevételeinek csupán 7.4 szá­zalékát alkotja. Ez év októ­Kairó (MTI). Az Ázsiai és Afrikai Szolidaritási Tanács kairói állandó titkársága szer­dán bejelentette, hogy a ta­nács január 21-én kétnapos rendkívüli ülésre jön össze A rendkívüli ülés kizárólag Kongó kérdésével kíván fog­lalkozni. Elisabethville. — Elisabeth- villeben Kongó Katar ga-tar- tománya Csombe-féle „kor­mányának” szóvivője szerdán a sajtó összehívott képvise­lői előtt ismételten megkísé­relte, hogy rágalmakkal han­gulatot keltsen a tartomány területén élő és Kongó törvé­nyes kormányához hű Balu- ba-törzs ellen. Azt állította, hogy Baluba harcosok „véres támadást intéztek egy sze­mélyvonat ellen”, amely Eli- sabethvilleből Kamina felé haladt bér elsején megkezdődött a munkások és alkalmazottak kereseti adójának fokozott megszüntetése. — 1950-ben Csehszlovákiában a lakos­ságtól szedett adók az állami költségvetés bevételeinek 16 százalékát, 1959-ben pedig már csak 11.7 százalékát al­kották. Albánia állami költ­ségvetésében az adók rész­aránya ugyanezen időszak alatt 11.5 százalékról 3.4 szá­zalékra, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságban az 1949. évi 24.5 százalékról 1959-ben 2.2 százalékra csök­kent. Lengyelországban ez év augusztus elsejétől kezdve a munkások és alkalmazottak jelentős része teljesen men­tesül a s jövedelemadótól, s több mint kétmillió ember­nél csökkentették a kereseti adót. Valamennyi szocialista or­szágban örökre megszűnt a munkanélküliség, évről-év- re emelkedik a lakosság foglalkoztatottsága a nép­gazdaságban. Bugária nép­gazdaságában a munkások és alkalmazottak száma 1948—1959. között 2.5-sze- resére emelkedett és körül­belül 1.5 millió főt tesz ki. Magyarországon a munká­sok és alkalmazottak száma az 1949. évi 1.5 millió főről 1959-ig 3.1 millióra emel­kedett. A szocialista országok kom­munista- és munkáspártjai Csőmbe képviselőjének ál­lításait az ENSZ elisabethvil- lei szóvivője — bár kelletle­nül, de — lényegében meg­cáfolta. Hangoztatta, hogy ed­digi értesülései szerint a Ba­luba harcosok a vonatot csu­pán feltartóztatták, továbbá, hogy a kapott adatokból „nem állapítható meg, hogy a harcosok erőszakot alkaL maztak volna az utasokkal szemben”. Johannesburg. — Mint már jelentettük, Hammarskjöld ENSZ-főtitkár, aki hétfőn in­dul New Yorkból Leopoldvil- lebe, kongói látogatásának befejezése után tovább uta­zik a Délafrikai Unióba, ahol a fajüldöző politikájáról hír­hedt Verwoerd-kormány tag­jaival óhajt tárgyalni. fáradhatatlanul gondoskod­nak a dolgozók életszínvona­lának emeléséről. Ez a név­leges bérek és reálbérek, a nyugdíjak, s a munkásoknak és alkalmazottaknak a jutta­tott különböző segélyek emelésében, a közszükségleti cikkek gyártásának növeke­désében, a kiskereskedelmi árak rendszeres csökkentésé­ben is megnyilvánul. A szovjet munkások és al­kalmazottak reálbére az ál­lam által folyósított kifizeté­sek és kedvezmények figye­lembevételével 1959-ben két­szerese volt az 1940. évinek. A kínai munkások és alkal­mazottak átlagos évi keresete 1959-ben 1.5-szerese volt az 1952. évinek, a román mun­kások és alkalmazottak átla­gos évi keresete 1955—1959- ben 1.3-szeresére, a bolgár munkásoké és alkalmazotta­ké 1952—1959-ben 81 száza­lékkal emelkedett. Bulgáriá­ban 1960-ban átlag 21 száza­lékkal emelték a hírközlési és a közlekedési dolgozók keresetét. A szocialista országokban gyors ütemben folyik a la­kásépítkezés. A Szovjet unió az ezer emberre eső épülő lakások számát te­kintve első helyen áll a vi­lágon. A Kínai Népköztársaságban a népi hatalom tíz éve alatt 350 ^ millió négyzetméternyi iakást és középületet emel­tek. A német dolgozók csu­pán az elmúlt két évben 143 ezer lakást, a magyar dolgo­zók pedig 88.4 ezer lakást kaptak. A Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságban az 1950—1953. évi háború alatt lerombolt lakásállo­mány több mint 80 százalé­kát helyreállították. Szüntelenül javul a lakos­ság egészségügyi elltása. Az ezer lakosra jutó orvosok számát tekintve a Szovjet­unió első helyen áll a vilá­gon, Csehszlovákia, Magyar- ország, Builgária, Románia pedig a világ élenjáró orszá­gai közé tartozik. ÉRTESÍTÉS Értesíti a Tiszaszentimrei Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága a község dolgo­zóit, hogy 1961. január 1-étől a tiszaszentimrei községi ta­nácsnál ügyfélfogadás reg­gel 8 órától déli 12 óráig van. Hétfőn ügyfélfogadás nincs. Fekete Lajos vb. titkár Kádár János elvtárs ajándéka a nagyfügedi Dózsa Tsz-nek Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára zenegépet ajándéko­zott a nagyfügedi Dózsa Ter­melőszövetkezetnek. Az aján­dékot csütörtökön adta át a gazdaság dolgozóinak Sándor József, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömeg­szervezeti osztályának veze­tője. (MTI). Vásárnaptár Országos állat- és kirakodó vásár lesz január 3-án Jász- I fényszarun, január 5-én Ti­szafüreden, január 8-án pedig I Jászdózsán. A vásárokra vészmentes helyről szabályos járlatlevél- lel mindennemű állat felhajt­ható. ttlIIIIKIIIIMIIIIHIIIIUIIIIIIIHIilllllllllllUIIUH A szolnoki SlÄVlMte Falusi híradó: számvetés az 1960-as évről. — Szív kül­di szívnek szívesen. — Egy kis statisztika: beszélő szá­mok. — Riportműsor. llllllllllllllllllllllUllllllllllllllllltltlHillllllM Értesítés I Értesíti Törökszentmiklós város és járás, valamint Sza- jol község dolgozóit, hogy a Kismalom üzemeltetése meg­szűnik 1960. december 31-én. Akiknek követelése van a malommal szemben, kérjük jelentkezzenek elszámolás végett Kismalom, Törökszentmiklós 51. sz. AUTÓKÖZLEKE­DÉSI VÁLLALAT azonnali kiképzésre felvesz kalauzi munkára VIII. általános Iskolát végzett 18—35 éves életkorban férfiakat és nőket Jelentkezés: 1961. január 5-én 8 órakor a Forgalmi Osztályon. Szolnok, Jó­zsef Attila u. 91. sz. Az Afrikai és Ázsiai Szolidaritási Tanács Kongóval foglalkozó rendkívüli ülést hívott össze Hammarskjöld a Délafrikai Unióba utazik A szovjet külpolitika okmányai írta: I. KOBL/AKOV Moszkvában megjelent „A Szovjetunió külpoliti­ka okmányai” című mű első négy kötete. Az okmányokat a szovjet kormány határoza­ta folytán adják ki abból a célból, hogy a szovjet nép megismerkedjék a Szovjet­unió külpolitikájával és a nemzetközi kapcsolataival. A megjelent kötetek az 1917 no­vember 7-től 1921 végéig ter­jedő időszakot fogják át. A négy kötet összesen 1.594 ok­mányt tartalmaz, k' zülük 805-öt most hoznak először nyilvánosságra. Az először nyilvánosságra hozott okmányok közül szá­mos dokumentum a szovjet külpolitika lényegének és céljainak megértése szem­pontjából igen nagy jelentő­ségű. A közkinccsé tett okmá­nyokon vörös fonalként hú­zódik végig a különböző tár­sadalmi-gazdasági rendszerű államok békés egymás mel­lett élésének elve. V. I. Le­nin, a szovjet állam meg­alapítója, erre az elvre épí­tette az új állam politikáját. Már a szovjet állam első kül­politikai aktusa, a békéről szóló dekrétum, amelynek tervezetét Lenin írta, java­solta az összes hadviselő né­peknek és kormányoknak, hogy haladéktalanul kezdje­nek tárgyalásokat az igazsá­gos, demokratikus békéről. A békés egymás mellett élés lenini elve konkrétan kifeje­zésre jutott az oroszországi küldöttség által 1917 decem­ber 9-én Bresztben javasolt hat feltételben. A különböző társadalmi- gazdasági rendszerű államok békés egymás mellett élésé­nek lenini elve, miként az okmányok bizonyítják, a há­borúnak, mint a vitás kérdé­sek megoldási eszközének el­vetését jelentette. Ez az elv feltételezte az államok és né­pek közötti együttműködés minden lehető módon való fejlesztését és erősítését. A szovjet köztársaság kül­ügyi népbizottsága gyakor­lati munkájában éppen ezt a lenini útmutatást követ­te. Ez a lehető legjobban megcáfolja azon legkülönbö­zőbb hamisítók koholmánya­it, akik megpróbálták „be­bizonyítani”; hogy Lenin el­lenezte a békés egymás mel­lett élést, s csupán Hruscsov vetette fel 1956-ban, hogy a kommunizmus céljai békés eszközökkel elérhetők. A közzétett okmányokból " kiderül, hogy a szovjet kormány már fennállásának első napjaiban mindent meg­tett a béke megteremtése és a normális viszonyok helyre- állítása érdekében. Ez első­sorban Németországra vonat­kozik. A szovjet kormány nem egyszer hangsúlyozta, hogy „határozottan jószom­szédi viszonyt és békés egy­más mellett élést óhajt Né­metországgal, noha a két ál­lam rendszere különböző”. Az első kötetben közölt ok­mányok arról tanúskodnak, hogy a szovjet kormány 1917 november 7-től 1918 decem­ber 31-ig 15 alkalommal ke­reste meg békeajánlataival az Egyesült Államokat, Ang­liát, Franciaországot és a töb­bi Antant-államokat. A kö­vetkező másfél esztendőben, mint ahogy a második kötet okmányaiból kitűnik, hogy az OSZSZSZK és a többi szovjet köztársaság kormá­nya hatszor intézett béke­ajánlatot és békefelhívást * a világ valamennyi népéhez ás kormányához és 11-szer az Antant-országokhoz. A szovjet kormány, hogy a vezető nyugati hatalmakkal mielőbb megteremtse a békét és a békés kapcsolatokat, ki­jelentette, hogy a cári Orosz­ország háborúelőtti adóssága­inak elismerése tárgyában kész messzemenő engedmé­nyeket tenni. így az 1921 ok­tóber 28-án keltezett, s az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és más álla­mok kormányaihoz intézett jegyzékében kijelentette, — hogy a háborús veszély elhá­rítása és a gazdasági együtt­működés fejlesztése céljából kész elismerni Oroszország háború előtti adósságait, ha a tőkés országok kedvező fel­tételeket biztosítanak ezen adósságok kifizetésére, s kö­telezettséget vállalnak, hogy megszüntetik a szovjet köz­társaságok elleni harcot, va­lamint a szovjet országgal megkötik a végleges békét. A szovjet kormány válto­zatlanul arra törekedett, hogy normalizálja gazdasági kap­csolatait a kapitalista orszá­gokkal. Ezt tükrözte többek közt a Szovjet-Oroszország és az Egyesült Államok gaz­dasági együttműködésének fejlesztéséről 1918-ban kidol­gozott terv. Ezt a tervet, Le­nin által aláírt levél kíséreté­ben, a szovjet kormány 1918 május 14-én juttatta el az Egyesült Államok kormányá­hoz Robins ezredesnek, az Oroszországban levő Ameri­kai Vöröskereszt misszió ve­zetőjének közvetítésével. Meg kell jegyeznünk, hogy az első kötet 42 olyan okmányt tar­talmaz, amely a szovjet-ame­rikai viszony normalizálásá­nak kérdését érinti. A ha­sonló jellegű okmányok száma a második kötetben 53, a harmadik kötetben 26. A szovjet kormány rendkí­vül nagy jelentőséget ulajdo­nit az Angliával való vi­szony normalizálásának és a gazdasági kapcsolatok rende­zésének. Ezt igazolja többek közt az az értékelés, ame­lyet Csicserin, a szovjet köz­társaság külügyi népbiztosa adott az 1921 március 16-án megkötött angol—szovjet ide­iglenes megállapodásról. G zovjet-Oroszországban ^ azt remélték, hogy a március 16-i angol—szovjet megállapodás új oldalt nyit meg az orosz—angol viszony történetében, — mondotta Csicserin az egyik angol tu­dósítónak adott interjújában. — Mi, a magunk részéről, szigorúan megtartjuk vállalt kötelezettségeinket és teljes joggal elvárjuk, hogy Anglia is becsülettel teljesíteni fog­ja az ellenségeskedés meg­szüntetésére vonatkozó köte- telezettségeit. Csicserin emel­lett hangsúlyozta, hogy „kül­politikánk alapvető célja a béke és a minden országgal való gazdasági együttműkö­dés.” Ám az angol kormány folytatta a Szovjetunióval szemben ellenséges politiká­ját, g ennélfogva az 1921 március 16-i egyezmény nem töltött be olyan fontos sze­repet, mint amilyent betölt- hetett volna. A szovjet békepolltikát V. I. Lenin ihlette és irányítot­ta. Az 1919-től 1921-ig terje­dő időszak folyamán Lenin többször tett olyan nyilatko­zatokat és adott olyan inter­júkat, amelyekben megvéd­te és hirdette a békés egy­más mellett élés eszméjét. Közéjük tartozik az az ok­mány, amely Leninnek a Chicagó Daily News tudósí­tója számára 1919 október 5-én adott válaszait tartal­mazza. Lenin itt kijelentette, hogy „Mi határozottan az Amerikával — minden or­szággal, de különösen Ameri­kával — kötendő gazdasági megállapodás mellett va­gyunk.’* A Szovjetunió fennállása " óta a bé’ és egymás mellett élés politikáját foly­tatja. Meggyőzően tanúsko­dik erről a szovjet kormány egész tevékenysége, különö­sen pedig az ENSZ Közgyű­lés XV. Ülésszakán az álta­lános és teljes leszerelésről benyújtott javaslata. A szovjet külpolitikára vo­natkozó okmányok közzété­tele mindenki számára lehe­tővé teszi, hogy önállóan ta­nulmányozza a Szovjetunió külpolitikájának lényegét és céljait

Next

/
Thumbnails
Contents