Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-23 / 302. szám

1960. december 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLA 3 O Ne a közpénzen ! A »megyei Népi Ellenrőzési Bizottság legutóbbi ülésén a vállalatok, üzemek reprezen­tációs költségeinek felhasz- nálásá. ól tárgyalt. A népi el­lenőröket az késztette erre a vizsgálatra, hogy az utóbbi hónapokban több jelzés érke­zett a közpénzen való ban- kettezésről. A népgazdaság szempontjából káros az ilyen jelenség, ellentmond a párt gazdaságpolitikájának és a takarékossági intézkedések­nek. A megyei NEB ellenőrei megvizsgálták a Tiszamenti Vegyiművek, a Szolnok me­gyei Építőipari Vállalat, a Ti­sza Cipőgyár, a Bánhalmi Ál­lami Gazdaság, a Szolnoki Állami Gazdaság, a Dohány­beváltó és a Dohányfermen­táló Vállalat reprezentációs költségfelhasználását. Ezek­nél az üzemeknél is a norma szerint állapították meg a reprezentációs költségeket. A Tisza Cipőgyárban például évenként 6—7 ezer forint áll rendelkezésre erre a célra. Ez jelentős összeg, de úgy lát­szik, mégsem elég, mert a ci­pőgyáriak már az első há­romnegyed évben lényegesen túllépték ezt az összeget. A Bánhalmi Állami Gazda­ságban több „kisebb vendé­geskedés”, vagy „igazgatói vegyes vendégelés” megjelö­lési számla bizonyítja, hogy itt sem vetik meg a reprezen- tálást Az egyik alkalomból 3582 forint költség keletke­zett ebből, mert a gazdaság vezetői „nem tudtak” előle ki­térni. Néhány vállalatnál egy-egy új létesítmény átadását el sem tudják képzelni a költekező ünnepségek nélkül. A Szol­noki Dohánybeváltó ez év augusztusában új épületet avatott, melyre minden szó- bajöhető szerv képviselőit — közte a Belkereskedelmi Mi­nisztérium küldöttét is — meghívták. A nyolcvan sze­mély vendéglátása 2340 fo­rintba került a népgazdaság­nak. Szomorú, hogy a Do­hánybeváltó költekezéseit a főhatóságuk rendelte el és fi- nafaszírozta. A NEB ellenőrei a vizsgá­lat során összehasonlítást tet­tek a tavalyi és az idei repre­zentációs költségek felhasz­nálásában. Megállapították, hogy az idei kiadások a csök­kenés helyett lényegesen emelkedtek. A Bánhalmi Al- ’ami Gazdaságban kétezerről hétezer forintra, a Tisza Ci­pőgyárban 14 ezerről 18 ezer forintra növekedett. Általánosnak mondható, hogy a reprezentációs kerete­ket — melyet egyébként is túlléptek — más módon igye­keznek „kiegészíteni.” Jó al­kalom erre az igazgatói alap 'elhasználása. Az építőipari vállalat a kiváló dolgozók megvendégelése címén 1300 'orintot, a cipőgyár a „belföl­di reprezentációs költségek” címén 5353 forintot az igaz­gatói alap terhére számolt el. Hasonlóan tették ezt a Szol­noki Állami Gazdaságban i*. A vizsgálatnál a NEB ellen­őrei visszaéléseket nem álla­pítottak meg, az azonban nyilvánvaló, hogy a reprezen­tációs költségek felhasználá­sánál egyáltalán nem érvé­nyesülnek a takarékosság kö­vetelményei. Súlyos hiba, hogy a megvizsgált vállala­tok főhatóságai is elnézik a reprezentációs költségek túl­lépését, és a figyelmeztetés helyett jóváhagyják az ilyen mérlegbeszámolókat A takarékosság népgazda­sági érdek, ezért nem szabad megengedni a közpénzen való oktalan vendégeskedéseket. Az új létesítmények átadását is el tudjuk képzelni dáridó- zások nélkül. Figyelembe kell venni azt is, hogy a pénz- pocsékolás sérti az egyszerű emberek önérzetét és helyte­lenítik azt. A Szolnok megyei NEB fel­kérte a Központi NEB-et, hogy a minisztériumoknál megfelelő intézkedéseket kez­deményezzen a reprezentációs költségek nyilvántartására, kezelésére és felhasználásá­nak ellenőrzésére. f— máthé — AKÜV-ös ajándék A cukorrépaszedés élenjá­rói között tartják számon a' jászberényi 54. sz. AKÖV dolgozóit. Minden várakozást felülmúló, nemegyszer meg­lepetésszerűen kiemelkedő eredménnyel segítették és se­gítik ezt a munkát. Ám, ha a meglepő eredményekről be­szélünk, folytathatjuk a sort egy újabb meglepetéssel is. A herényieket „moszkvai” mintájú autóbuszokkal látják el újévtől. Az eddigi tervek szerint a Petőfi tér—Vasútál­lomás, továbbá a Felsőjászsá­gi & Ujerdei Állami Gazda­ság, valamint a Fémnyomó és Lemezárugyár felé közlekedő buszvonalakon. Ezeken az au­tóbuszokon (kivéve a pótko­csit) nem lesz kalauz és az utasok a viteldíj ellenében egy tömbről saját kezűleg szakítják majd le a menetje­gyet A „becsület”-buszok létrehozását megkönnyíti az, hogy az említett járatokon ál­talában „törzsutasok” közle­kednek. n Névadó ünnepség Jászberényben | ZSÚFOLÁSIG megtelt a jászberényi Lehel Fémnyomó Munkás Klub díszterme a napokban, a leánygimnázium névadó ünnepsége alkalmá­val. Ott volt a gimnázium egész ifjúsága, a középfokú testvériskolák diákküldöttsé­ge és tanárai, nevelői, vala­mint szülői munkaközössé­gei is szép számmal képvisel­tették magukat Részt vett az ünnepségen a Művelődésügyi Minisztéri­um Középiskolai főosztályá­nak képviseletében Bánk Endréné főelőadó, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lya és a KISZ megyei bizott­ság, az MSZMP városi bi­zottsága, a Szakszervezetek Megyei Bizottsága, a peda­gógusok szakszervezetének városi képviselői, továbbá a város iskoláinak, intézmé­nyeinek vezetői közül többen. 1 KÁLLAI EvAT, |a magyar munkásmozgalom kiemelke­dő hősét választották névadó­ul, aki az 1956-os októberi ellenforradalom idején ál­dozta fiatal életét a hazáért, a pártért, a népért A gimnázium tanulói kö­zel fél éven át készültek er­re az ünnepségre. Felkeres­ték névadójuk hozzátartozóit, gyűjtötték azokat a forráso­kat pmlékaket. visszaemlé­an, hanem mint három kis­gyermek szerető édesanyját; a gondos feleség és anya mintaképét is, aki nemcsak a saját családjáért, hanem minden gyermek, minden család boldogságáért, békés, örömteli holnapjáért küzdött egész életében és áldozta éle­tét AZ ÜNNEPSÉG 1 tovább folytatódott az iskolában, ahol leleplezték a névadó arcképét. Itt a városi nőta­nács és a szülői munkaközös­ség képviselője mondott megható emlékbeszédet. — Majd Ránk Endréné elvtárs­nő átadta a Művelődésügyi Minisztérium ajándékát •*- egy modern mikro-vetítőgé- pet — az iskola részére. Horváth Éva iiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiii í árvíz-! líseg az i! Vj Delhi (MTI). Dr. Réczei László, a Magyar Népköztár­saság indiai nagykövete fel­leste Dzsavaharlal Nehrut, az Indiai Köztársaság mi­niszterelnökét és a magyar kormány nevében átadott 15 ezer rúpiát a legutóbbi indiai árvíz károsultjainak segélye­zéséra kezéseket, amelyek birtoká­ban hősünk élete, életműve, önfeláldozása hitelesen, tiszta fényben áll előttük. Az ün­nepi műsorban olyan fiatal költők — köztük Szolnok me­gyeiek — értékes alkotásait adták elő, akik az 1956-os el­lenforradalom élmény anya­gát, örök időkre szóló tanul­ságait énekelték meg. A feltárt forrás- és élmény­anyag alapján Kállai Évát nemcsak mint a forradalom hősét mutatták be sokoldalú­Á szolnoki boltok ünnepi nyitvatartási ideje A Szolnok városi tanács VB kereskedelmi felügyelő­sége a bolti kiskereskedelmi egységek karácsonyi és újévi nyitvatartását a megyei ta­nács VB kereskedelmi osztá­lyának 21 011-55/1960. sz. le­irata alapján a lentiekben szabályozza: 1960. december 24-én (szom­baton): A város területén lévő va­lamennyi élelmiszerbolt a szokásos szombati nyitva­tartási rend szerint üzemel, de legfeljebb 18 óráig tart nyitva (tehát minden élelmi­szerbolt, amely pl. szombaton 19 óráig üzemel, az is 18 óra­kor bezár), valamennyi ipar­cikk bolt 17 óráig tart nyitva, ezen a napon, vagyis az egyébként előbb záró boltok is 17 óráig tartanak nyitva. 1960. december 25-én (va- ?áriuw): Minden bolti kiskereskedel­mi egység zárvatart! 1960. december 26-án (hét­fő): A vasárnap egyébként is nyitvatartó dohánybolt, vala­mint élelmiszerboltokon (1. sz., 4. sz. és tejivó) kívül csak a jegyes tejet árusító élelmi­szerboltok tartanak nyitva 7—10 óráig. 1960. december 31-én (szom­baton): A város területén levő va­lamennyi élelmiszer- és ipar­cikk bolt a szokásos szomba­ti nyitvatartás szerint üze- I. 1961. január 1-én (vasár­nap): Az egyébként vasárnap is nyitvatartó dohánybolt, vala­mint élelmiszerboltok (Élel­miszer Kisker. 1. sz., 4. sz.. tejivó). dohányáruda tarta­nak nyitva a szokásos módon. Városfejlesztés a Szolnok Városi Tanács előtt Tegnap délelőtt tartotta ülését a Szolnok Városi Tanács. Az ülésen megjelent Sípos Károly, a városi pártbizottság titkára. A tanácskozáson Bátyi László tanácstag elnökölt. Az ülésen több fontos napirendi pontot tárgyaltak meg. Fehér József, a lakás­gazdálkodási állandó bizottság elnöke beszámolt a város lakás- gazdálkodásáról, illetve az állandó bizottság tevékenységéről. Ró­zsás Frigyes rendőrömagy, a járási és városi kapitányság veze­tője Szolnok közrendvédelmi helyzetéről tett jelentést. Csényi László, a városi tanács vb. titkára beszámolt a tanácsülésnek a vb. szakigazgatási szerveinek panaszügyi intézéséről. Vincze Sán­dornak, a városfejlesztési állandó bizottság elnökének jelentése alapján megtárgyalták az 1960. évi városfejlesztési terv végre­hajtását. Végül az ülés jóváhagyta a tanács 1961. évi munkater­vét. Az alábbiakban közöljük az I960, évi városfejlesztést terv végrehajtásáról szóló beszámolót. Az 1960. évi városfejlesztés bevételi tervét november 30- ig 100 százalékig teljesítet­ték. — Ebben az évben több mint 12 millió forint bevé­telt irányoztak elő Szolnok fejlesztésére. Ebből az ösz- szegből két jelentős szám­adat: a lakosság községfej­lesztési hozzájárulása meg­közelíti az egymillió forintot, melyet 108.8 százalékra telje­sítettek. A másik, a lakosság önkéntes felajánlása, vagyis a társadalmi munkája, mely megközelíti a 900 ezer forin­tot. A fejlesztésben a társa­dalmi munka értékét 123 szá­zalékra túlteljesítették. Eb­ben az évben Szolnokon az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 20,13 forintot tesz ki. E két számadat azt igazolja, hogy a szolnokiak szeretik városukat és nem sajnálják a pénzt, és a fá­radságot, amikor városunk szépítéséről van szó. A szolnoki városfejlesztési terv főbb mutatószámait tel­jesítették, illetve túltel­jesítették. Többek között 4210 négyzetméter utat, 7032 négyzetméter járdát, 3256 fo­lyóméter vízvezetéket és 2620 folyóméter csatornát építet­tek. Befejezéshez közeledik a Sajtó utcai makadámút épí­tése és tovább építik a Nyúl utcai makadámutat a X. ke­rületi iskoláig. Nemsokára elkészül az Ady Endre út és a Hold utca közötti szakasz., valamint a Gárdonyi Géza utca csatornázása. Szintén befejezéshez közeledik a Fer­tő utcai vízvezeték építése, valamint a Kőműves utcai és Nyúl utcai vízhálózat lefekte­tése is. A lakosság kérésére — ahol a közkutak nagy távol­ságra voltak egymástól a Ti­szavirág és a Szellő út sar­kán új közkutat létesítettek. Tovább korszerűsítik és sű­rítik a városi közvilágítást. A tél folyamán Jcb. 1600 utcai lámpát szerelnek fel Szolno­kon. Megkezdték a VI. kerü­leti 75 férőhelyes óvoda épí­tését. Felhúzták a főfalakat és jelenleg a födémezési mun­kák folynak, hogy a tetőszer­kezetet elkészíthessék. A tanácsülés 50 ezer forin­tot szavazott meg a kertvá­rosi művelődési ház építésé­re. A környező lakosság, va­lamint az MTH-iskola növen­dékeinek szorgalmas mun­kájával az építkezés szépen halad előre. Az Üttörőváros további fejlesztésére ebben az évben 30 ezer forintot for­dított a városi tanács. A beszámoló foglalkozott a központi beruházási munkák menetével is. Átadták a me­gyei kórház belgyógyászati épületét, amely több mint 2 millió forint értékben léte­sült. A Kassai úti 6 termes, tomatermes iskolát szintén átadták rendeltetésének. Erre 5 millió forintot fordítottak. A Madách utca sarkán épülő beruházási bank és 16 lakás építésére több mint egymil­lió forintot használtak fel. Befejezéshez közeledik 72 szövetkezeti lakás építése, megkezdték a Magyar utca sarkán a 61 lakás, a Csokonai út végén pedig 8 lakás épí­tését. Megkezdték a Sólyom utca sapkán 38 lakás, továb­bá 48 szövetkezeti lakás épí­tésének előkészületeit. A városi tanácstagok közül számosán tolmácsolták vá­lasztóik köszönetét körzetük út, járda, vízvezeték és vil­lanyhálózat építéséért. A vá­rosi tanács ülése Balyi Lász­ló zárszavával ért véget. Közelebb az emberekhez ’ A megyei tanács nagyter­mében értekezletet tartott a BM. Szolnok megyei Főkapi­tánysága, amelyen részt vet­tek a meeve őrsnaranesnokai és körzeti megbízottai. Bohondi Lajos elvtárs, rendőralezredes iránymutató előadásában részletesen fog­lalkozott a rendőrség körzeti megbízottainak munkájával. Hat éve alakult meg a kör­zeti megbízotti rendszer. Ki­tűnően bevált. Derék rend­őreink a városok külterüle­tén, a megye külső részein felelősségteljes munkát vé­geznek. Sok szép eredményt értek el, napról napra csök­ken a bűncselekmények szá­ma, a jogrend szilárd, a sze­mélyi- és vagyonbiztonság megnyugtató. Megyénkben 1960-ban ftz előző évihez viszonyítva 14 százalékkal csökkent a bűn­cselekmények száma és 22 százalékkal kevesebb utcai bűncselekmény ügvében kel­lett eljárni. 31 százalékkal alacsonyabb a kerékpár lopá­sok száma, 13 százalékkal csökkent a betöréses lopások sora, a tesjd sértések száma is 20 százalékos visszaesést mutat. Érdemes megjegyez­ni, hogy a legtöbb utcai bűn- cselekmény az év során Kun­hegyesen, a karcagi és a tö­rökszentmiklósi járásban for­dult elő. Aránylag a legtöbb betöréses lopás Cserkeszöl- lőn történt, legalábbis a múlt hónapig, amikor is sikerült a két legveszedelmesebb tettest letartóztatni. Jelentősen javult a helyzet a társadalmi tulajdon védel­mében. A körzeti megbízot­tak a megyei pártbizottság­nak a társadalmi tulajdonnal kapcsolatos határozata értel­mében 860 kiselőadást tar­tottak. A tudatosító munka is hozzájárult, hogy a társadal­mi tulajdon elleni cselekmé­nyek száma alaposan csök­kent és az okozott kár 93 szá­zaléka megtérült. Az eredmények a körzeti megbízott elvtársak jó és fe­lelősségteljes munkáját dicsé­rik. A körzeti megbízott hű­séges munkatársa az önkén­tes rendőr. Bohondi elvtárs előadását vita követte, amelyen sok hasznos javaslat hangzott el a körzeti megbízottak munká­jának megjavítására. R. K Vigalom gyomormosással Szombaton este barátai tár­saságában tért be a szolnoki földmflvesszövetkezeti halász- csárdába a kocséri Halasi József. Tóth Mihály felszol­gáló addig hordta számára az italt, míg a vendég az eszméletlenségig ' lerészege- dett. Talán az életét köszön­heti a rendőrjárőrnek, mely a mentőkkel kórházba szál­líttatta — gyomormosásra. A lelkiismeretlen felszolgáló el­len eljárás induL A MARTFŰI PÉLDA... Jóbarátom, a martfűi Ti­sza Cipőgyár KISZ-titkára meghívott, hogy látogassam meg üzemüket, beszélgessek a fiatalokkal. Nézzem meg munkájukat, hogyan dolgoz­nak? Hogyan élnek? Szombaton érkeztem, s ba­rátom, H. Nagy Mihály vé­gigvezetett az üzemben. Divatos cipőket készítenek* ezek a nyugati gyártmá­nyokkal is bátran versenyez­hetnek. Mint a serdülő gyermek, aki kinövi ruháját, úgy fej­lődik ez az üzem. És a fejlő­déssel egyidőben a munká­sok gondolkozása is megvál­tozik. Meglepő, hogy az üzem fia­taljai között állandó beszéd­téma: a műszaki fejlesztés, a gyártástechnika és a terme­lékenység emelése. Győri Sándor. a lakatos­műhely művezetője mondja: — A kisgépek alkalmazása különösen jelentős nálunk, mert a gyár kapacitását ily- módon olcsón növelnénk. A kisgépesítés másik jelentő­sége: könnyebbé teszi a dói­gozók munkáját és emeli a cipőipari technológia színvo­nalát. Nap, mint nap felvetődik, hogy szükség volna egy olyan üzemrészre, amely kisgépek gyártásával foglalkozna. óta ritkán kerül szóba a ka­lapáló automata. Félni le­het, hogy a terv csak terv marad. A lakatosműhelyben lefoly­tatott beszélgetés után felke­restük a műszakiakat. Pocsai Tibor gépészmérnök szívén viseli a fiatalok prob­lémáját. Megnyugtatott ben­nünket: — A kéregmártó automata műszaki kivitelezése folya­matban van. Bállá Emil ké­szíti a műszaki rajzókat. Elő­reláthatóan december 31-ig befejezzük a munkát. Elké­szülünk a műszaki kivitele­zéssel. A rajzokat a jövő év első hónapjában megkapják a fiatalok és megkezdhetik » kisgép gyártását. Jóleső érzéssel búcsúztunk a műszakiaktól. A fiatalok kezdeményezé­sének — a gyár hírnevébe’ méltóan — van támogatói? A jövőben főleg a ragasztó* eljárással készült cinők gyár tásához szüks^oes gépparkjá' fejleszti a gyár. • Van tennivaló bőven. S íg> a lakatosműhely kiszistáin.i1- kezdeményezése, a martfű Tisza Cipőgyár „önberuházá­si” mo7P?imának egyik for­mája lehat. A. J. Bállá Emil gépészmérnök készíti a műszaki rajzot. A lakatosműhely fiataljai /állalták, hogy társadalmi munkában a gyártástechnika színvonalának emelésére kis­Győri Sándor. — Örültünk, hogy végre mi is tehetünk valamit a gyártáste^hni ka fejlesztésének érdekében. Az­gépeket készítenek. Annak­idején szóbakerült, hogy a műszakiak egy kalapáló automatát és egy kéregmártó kisgépet konstruálnak. — A KISZ fiatalok lelke­sedése nagy volt — mondja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents