Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-22 / 301. szám
1960. december 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s VILAQOS ABLAKOK MÖQÖTT DÉLUTÁN 5 6RA.[ Csűcs_ forgalom az autóbuszon, nömpölygő emberáradat a főutcán és tolongás, zsúfoltság az üzletekben. A háziasz- szonyok az esti bevásárlással megkezdik a második műszakot, s ugyanebben a percben a Verseghy gimnázium folyosóján felberreg a csengő hetven embernek jelezve az ő második műszakjuk kezdetét. Ennyien tanulnak a dolgozók gimnáziuma esti tagozatának két első és egy második osztályában. Fiatalok és fiatalos kedélyű, fiatalos lendülettel, bátorsággal nekivágó Nősebbek. Heti három alkalommal 4—5 órát töltenek az iskolapadban. A tanulás, felkészülés szintén hosszú órákat igényel, hiszen a követelmények nagyok, a tananyag és a heti óraszámok egyes tárgyakban alig térnek el a nappali tagozatú gimnazistákétól. Mi ad vajon erőt ahhoz, hogy négy éven át folytassák a küzdelmet a kérlelhetetlenül rohanó órákkal és napokkal, a betűtől elszokott szem fáradtságával és a mozi, a sportedzés, vagy egy könnyű regény estéről estére felbukkanó csábításaival. Bódi Márta költő akar lenni. Nem a szavak, — az omló bársonyok, csillogó brokátok, finom, elegáns, merészvonalú ruhaköltemények poétája. Ez a cél lelkesíti gyermekkora óta. Általános iskolában csak közepesrendű volt, de amikor bekerült női szabó tanulónak az MTH iskolába, eredménye tüneményes gyorsasággal kitűnőre javult. Az MTH-ból javasolták ruhaipari technikumba, de oda csak gimnáziumi érettségin át vezet az út. Határozott hangon, s magától értetődő természetességgel beszél terveiről, ez a 17 éves lány. Tudja, hogy az út, amelyen elindult, nehéz, de nem elhagyatott Farkas Ferenc halkszavú, zárkózott fiatalember, de a nehezen, csendes szerénységgel elejtett néhány mondatából a Bódi Mártáéhoz hasonló kemény elszántság tükröződik. — Gyermekotthonban lakom, s ott nem szeretik, ha késő estig fennmaradok tanulni. Ezért ügy osztottam be, hogy a munkahelyemen készülök fel az órákra. Egykor végzek, s délután ötig nagyjából elég is az idő. Feri ugyanis tanuló a postán, hatórás munkaideje van, 7-től 1-ig dolgozik. Postafőtiszt akar lenni, s eltökéltségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egyetlenegy órát sem mulasztott az iskolából. A DOLGOZOK | gimná_ ziuma I. a. osztályának nagyrésze húsz évesnél fiatalabb. Többnyire MTH iskolát végezi.k, mert sürgősen kellett a kereset, vagy azért, mert akkoriban még nem fűlt a foguk a tanuláshoz. Ma már mindannyian másképp gondolkoznak erről. —- En néhány évig csak dolgoztam a szakmunkás oklevél megszerzése után — szólt közbe Barta István. — Komolyan mondom, hiányzott a tanulás. Az, hogy minden szeptemberijén újra kezdhetek valamit, s mindig magasabb fokon. Mióta idejárok abba kellett hagynom a sportolást. Az edzőm többször is szólt már, hogy menjek, el-elkapott az utcán, de ezt a négy évet most már végig- küzdörr E kamaszvilágban, húszévesek közt ül a szűkresza- bott padban Hernádi János, a Szolnoki Cukorgyár 42 éves raktárosa. Naponta négykor kel. A gyárban kampányidőszak van, mi a szokásosnál is több munkát jelent, s a tanulás sem könnyű oly sokévi szünet után. — Beosztásom tette szükségessé, hogy megszerezzem az érettségit. A gondolataink találkoztak: éppen akkor szólítottak fel a gimnázium elvégzésére, mikor magam is jelentkezni akartam — meséli nyugodt, közvetlen egyszerűséggel. — Foglalkozást én már nem akarok változtatni, maradok ott, ahol eddig voltam, de ha már csinálja az ember, csinálja rendesen. S van még egy külön célom a tanulással. Ellenőrizni akarom a fiamat, mert bizony az nagy betyár. Tizenhárom éves és sajnos, csak közepes tanuló. CÉLTUDAT, / akaraterő: fűti át mindazokat, akik négy éven át minden este a könyv fölé hajolnak otthon, vagy a tanterem padjaiban. Nem könnyű a dolguk, de segíti őket megfelelő munkabeosztással a vállalat, s megértéssel, türelmes magyarázattal az iskola tantestülete. — Meghatott és emelkedett hangulatban távozik a látogató a gimnáziumból, melynek ablaksora még hosszú órákig ontja a fényt a téli este sötétjébe. A világos ablakok mögött életetformáló, komoly munka folyik. ZILAHI JUDIT Kisújszállási kezdeményezés í Lakást épít a négy tsz, a tanács és a földművesszövetkezet Kisújszálláson is sok gondot okoz a város vezetőinek és a családoknak a lakáshiány. A mintegy 14 ezer lakosú városban jóval több az igénylő, mint a kiutalható lakás. Megnehezíti Kisújszállás lakáshelyzetét az is, hogy a második világháború során a megyében Szolnok után ez a város szenvedett legtöbb épületkárt A félszabadulás óta magánerőből 146, szocialista szektoro1; által 78, leŰjmódi Betlehem A legjelentősebb francia irodalmi díjak egyikét a Gon- court díjat ítélték oda Vinti- la Horiának, az igazságszolgáltatás elől külföldre távozott román fasisztának. A rendkívül középszerű mű bizonyára címével érdemelte Jci a Goncourt Akadémia döntő- bizottságának magas elismerését. Ez a cím ugyanis a szovaros vizébe. A felháborodás hullámai egyre szélesebben gyűrűznek a francia nép tömegeiben, mely már régóta aggodalommal figyeli De Gaulle egyszemélyi hatalomra törő politikáját, s a franciaországi Bundeswehr-tá- maszpontokat. A közvélemény nyomására meg kellett változtatni a fasizmus előrecialista Romániára szórt panaszos vád s önön magának, a hazájából „méltatlanul” elüldözött, „ártatlanul senyvedő” léleknek . dicsőítése: „Száműzetésben született az Isten”. A díj odaítélése iszapot kavaró kőként csobbant a francia közvélemény amúgy is zaKÁMtt (Az L’Humanité karikatúrája.) választásokkal 49 lakás épült. Ez nagyon kevés, főként, ha tudjuk, hogy csupán ez év szeptemberében 270 lakásigénylést tartottak nyilván a tanácsnál. A fejlődéssel, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével együtt jár az is, hogy a szétszórt tanyavilágban élő emberek igyekeznek a Városban lakáshoz jutni. Az utóbbi években is -ok tanyát lebontottak. Ez nem is volna baj, de sok esetben a bontott anyagokat nem lakóépület készítésére használják fel. Kisújszállás belterületén is kevés épület létesült a lebontat tanyák helyett. A szakember- vándorlásnak is a lakáshiány az egyik oka Sokszor amiatt fullad kudarcba egészségügyi-, művelődésügyi- mezőgazdasági-, állattenyésztési szakember alkalmazása, hogy nem tudnak lakást biztosítani számára. A második ötéves terv során állami hitelből mintegy 28 lakás épül a városban. Ez csak igen csekély mértékben enyhíti a lakásgondokat. Ezért nagyjelentőségű a városi pártbizottság és tanács kezdeményezése, melynek alapján elkészült a törleszté- ses 1ST éves lakásfejlesztési terv. Mit is tartalmaz ez a terv? Elsősorban is rögzíti, hogy a városi tanács a községfejlesztési alapból évente 165 ezer forintot ad erre a célra. A négy termelőszövetkezet — Ady, Dózsa, Búzakalász, Kinizsi Tsz —•, valamint a földművesszövetkezet is szintén ugyanennyi összeggel járul hozzá évente a lakásépítkezéshez. Már 1961-ben az így biztosított 990 ezer forintból hat ikerház készül, 12 lakással. A kétszobás, fürdőszobás lakásokat az építtető szervek osztják el saját dolgozóik között, akik a lakás értékét — 82 500 forintot — 15 év alatt törlesztik le. A törlesztésből befolyt összegeket is újabb lakásépítésekre fordítják. Ez iazt jelenti, hogy a 15 éves lakásépítési terv harmadik esztendejében, vagyis 1963- ban már nem hat, hanem hét ikerház épül 14 lakással. 1975- ben pedig egy év alatt a terv szerint tizenöttel szaporodik az ikerházak száma. Ekkorra összesen 146 ház épül fel, 292 lakással. Ez annyit jelent, hogy 15 év alatt csaknem teljesen megoldódik Kisújszálláson a lakásprobléma E jelentős és hasznos terv megvalósításában a város vezető szerved számítanak a lakosság segítségére, főleg társadalmi munkára Ha a termelőszövetkezeti gazdák és más építtető szervek dolgozói társadalmi összefogással segítenek, még nagyobb lehetőség lesz arra, hogy a tervezettnél egy évben több lakást készíthessenek el. A társadalmi munkával csökkenteni lehet az építkezés költségeit, gyorsítani lehet a terv valóraváltását A kisújszállásiak kezdeményezése is igazolja, hogy sok mód és lehetőség adódik a lakásgondok enyhítésére. De ennek első feltétele, hogy a sok helyen még ma is megtalálható szemlélet — miszerint mindenki az államtól várja, hogy lakáshoz juttassa —■ megváltozzék. A lakosságnak, egy-egy családnak is érdeke, hogy anyagi erejéhez képest résztvegyen a lakásépítkezésben. Államunk a kislakásépitési akcióhoz támogatást nyújt S mint a kisújszállási példa bizonyítja, található lehetőség arra, hogy egy-egy városban, községben a társadalom segítségével oldják meg a lakásproblémát,. 2Í. K. > iacmnmrrxrinnnrv^ AMIT MÁR ÉVEZREDEKKEL EZELŐTT IS ÜNNEPELTEK A, karácsony eredetéről A fenyőfán kígyóinak a gyertyák. A legtöbb családban bensőséges ünnepet ülnek szombaton. Karácsony előestéjét. Ilyenkor ajándékkal kedveskednek egymásnak a családtagok és a jóbarátok. A felvilágosodott emberek számára ez a szép ünnep nem más, mint alkalom a békés érzések, a családi kötelék szorosabbrafűzésének kifejezésére. Igen sokan vannak még azonban, akik vallási okokból ülik meg ezt az ünnepet, akik számára ez a nap Jézus születésének, a „világ megváltójának’’ ünnepe. A keresztény vallás éppen az emberek békés törekvéseire, szép családi érzelmeire apellál, amikor ezt az ünnepet Jézus személyével kapcsolja össze. A tudomány szemszögéből nézve azonban éppen fordított a helyzet. Nem azért ünneplik december 25-ét Jézus születése napja gyanánt, mintha a történelem szerint bebizonyítot- tan e napon született volna Jézus, hanem Jézus születésének fiktív, (elképzelt, feltételezett) napját tették erre a napra, mely a kereszténység létrejötte előtt is mar régen ünnepi jelentőségű volt. Az egyháztörténészek erősködnek, hogy Jézus élete történelmi valóság, az igazság azonban az, hogy sem Jézus születésére, sem életének egyetlen eseményére sincs történelmileg hitelesnek tekinthető adatunk. Ha összehasonlítjuk az evangélisták történeteit, lépten-nyomon kiderül, hogy Máté, Márk, Lukács és János elbeszélései egymásnak is, és helyenként maguknak is ellentmondanak. Hogy egyebet ne is mondjunk: Názáret városa, ahol Jézus szülei letelepedtek, egyszerűen nem is létezett, Heródes, aki legyilkol- tatta a jeruzsálemi gyermekeket, négy évvel Krisztus általuk leírt születése előtt meghalt. Krisztus családfáját is egymásnak teljesen ellentmondóan állította össze Máté és János. A könyveikben szereplő helységnevek legtöbbje kitalált név és létező helyeket, amelyeken Jézusnak, ha élt volna, meg kellett volna fordulnia, meg sem említettek. Miért lett hát karácsony a kereszténység legnagyobb ünnepe? Elsősorban azért, mert az erre a napra eső, számos más vallás által megünnepelt megújulási ünnepségek kezdete éppen erre a napra esett. A kereszténység széleskörű elterjedését a hanyatló római birodalomban az tette lehetővé, hogy egységes vallássá olvasztotta össze a birodalom népei és néprétegei között elterjedt különböző kultuszok közös elemeit, jóformán minden élő és ható pogány nézetet, ünnepet, szertartást. Természetes, hogy a karácsonyt, amelynek szintén bőségesen vannak pogány előzményei, az ünnepek sorába iktatták, de csak a IV. század közepétől ünneplik december 25-én, A téli napforduló idején ünnepelték például Mithras perzsa isten születésnapját. Mithras tisztelete éppen akkor lett népszerű a római birodalomban, amikor a kereszténység is elterjedt. Mithras egy sziklabarlangban született, születésekor pásztorok vették körül. Ugy-e mindenkinek a betle- hemesek jutnak az eszébe a barlangutárfzatú istállóval és a Jézust körülvevő pásztorokkal? A betlehemi barlang, amely különösképpen istálló is volt, és amelyben ma is mutogatják Jézus születése helyét, ugyancsak egy ősi isten: Adonis egykori szenthelye. Adonis ugyanúgy, mint Jézus, meghaló és feltámadó isten. Nem kisebb egyházi tekintély, mint a IV. században élt szent Ágoston írja róla vallomásaiban, hogy azonos Krisztussal. (Ezt a vallomását ugyan később visszavonta.) Az istenek közül december 25-én született Mithras, Ozi- ris és a szír iái Sabazios is. Ezekben az istenekben közös vonás, hogy valameny- nyien napistenek. Sorsuk a mitosz formanyelvén fejezi ki a nap sorsát. A Napét, amely az őszi hónapokban mind rö- videbb ideig világítja meg a földet, alulmarad a sötétség, a tél elleni küzdelem, majd a téli napforduló idején újjászületve, előkészíti a természet tavaszi ébredését. A vallásos képzelet a téli napfordulót, mint az új nap, a „napgyermek” születését fogja fel. Nem véletlen tehát, hogy régi egyházi művekben Jézus, mint „az Igazság napja”, a legyőzhetetlen Nap, a „világ világossága” (János evangéliuma) szerepel. Ezek- után nem tekinthetjük véletlennek, hogy Krisztus és Mithras születésnapja egybeesik. Az újszülött napgyermek jegyei szálltak át az újszülött Krisztus figurájára. A karácsony ünnepének tartalmát azonban a kor társadalmi mozgása is meghatározta. Kudarcba fulladt rabszolgalázadások, a szabad szegények tömegének rohamos elnyomorodása jellemzi azt a kort, melyben a kereszténység kialakult. Ilyen körülmények között a felszabadulásra irányuló törekvések már egyre inkább csak a képzeletben, vallásos formában juthattak kifejezésre. Ismeretes az, hogy a „megváltás” kifejezés abból a korból maradt vissza, amikor a társadalom legfontosabb csoportosulása a nemzetség volt. A nemzetség tagjait életre, halálra szóló szoros kötelék fogta össze. Minden ember számíthatott rá, hogy nemzetségtársai „megváltják” a fogságból, vagy adósságból. Az akkori fogalmak szerint úgy tűnt, hogy a nemzetség istene „váltja meg” a bajbajutott nemzetségtagot. A megváltásnak ez a jelentősége később elhomályosult, de az isteni megváltás reménye ennél nagyobb jelentőségre tett szert a néptömegek elnyomorodásának időszakában. A kereszténység időszakában nem volt szinte egyetlen olyan király sem, aki ne vette volna fel a „Megváltó” címet Maga az ünnep a római Saturnalia ünnepségek nyomán keletkezett. Ilyenkor a rabszolgákat uruk asztalához ültették, megajándékozták, gyertyákat gyújtottak és lakomákat ültek. A Saturnalia ideje nagyon közel esett a karácsonyhoz és a IV. században a kettő szokásai már egybefolytak. Az ünnep tartalma: Az a remény, hogy a napisten-megváltó eljön és megszabadítja nyomorúságukból a szenvedőket. A keresztény vallás karácsonya, a földöntúli szabadulást és boldogságot ígérő megváltó születésnapja is arra hívatott, hogy a szegényeknek, elnyomottaknak némi reményt nyújtson. A valóságban a reménytelenség tükröződik benne. Két nap illúziója egy olyan világban, amelyben nincs remény és nincs szeretet, elhomályosította a tömegek tisztánlátását, gyengítette * erejét és a két nap vigaszt annál kegyetlenebb kiábrándulás követte. * A karácsonyi szokások egy részének eredete az ősközösségi időkbe nyúlik vissza. Az ünnepek ekkor varázsszertartások és drámai aktusok voltak együtt. A közösség tagjai megjátszották az isteni történések menetét. Ezeknek a misztériumoknak emléke részben a vallási szertartásokban, részben az olyan — az egyház által hol megtűrt, hol eltiltott — szokásokban, mint a betlehemi játékok maradt fenn, A karácsonyfaállítás ősi germán, pogány szokáson alapszik. Az ajándékozáshoz semmi köze, a kísértetek elleni védekezéshez annál inkább. A gyertyákkal díszített karácsonyfák állítása a XVIII. században terjedt csak el, de Spanyolországban és Olaszország déli részében még ma sem kültiválják Volt olyan időszak, amikor a Vatikán lapja az Ossér- vatore Romano pogány és protestáns szokásnak bélyegezte a karácsonyfa állítást, 1935-ben, * Senkisem tagadja, hogy a karácsonyi ünnephez igaz és nemes érzelmek fűződnek. De ezek az érzelmek meddőek maradnak, ha nem jön létre egy olyan társadalmi rend. amelyben a jó szándékú emberek maradéktalanul boldogulhatnak. A mi ren ..ükben lett csak igazán a karácsony a béke, a szeretet, a jobb jövendőben való biztos tudat ünnepe. Mi nem a képzelt mennyei gyermektől várjuk a jobb jövőt, hanem a saját erőnkbe, saját gyermekeinkbe, jövőnk letéteményeseibe vetjük bizalmunkat. És amikor rejtelmes, misztikus vonásaitól megfosztjuk ezt a szép ünnepet, azért tesszük, mert mi nem csupán óhajtjuk és reméljük, de egyre inkább meg is valósítjuk az emberek megbecsülését, megváltásukat a megalázó nyomorból és jogfosztottságból: megvalósítjuk mindazt, aminek valamikor a karácsonyi ünnep éppen a hiányát jer lentette. Ákos Károly cikke nyomán. (Világosság, I960, & azJ törését jelző szégyenletes döntést s visszavonni a díjat. A francia nép nem jeer az újmódi Betlehemből, mert világosan felismerte, hogy a Vintila Horia-féle „istenek” jászola fölött nem a szentlélek, hanem Mussolini és Hitler szelleme Őrködik.
