Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-22 / 301. szám
1960. december 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 / A községfejlesztési célok megvalósítása a lakosság életét szépíti Lapunk tegnapi számában közöltük a megyei párt- bizottság és a megyei tanács együttes ülésének beszámolóját, melyet Váczi Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára mondott el, a községpolitika, községfejlesztés helyzetéről és feladatairól o második ötéves terv időszakában. Az alábbiakban kivonatosan közöljük a tanácskozás második napirendi pontja feletti vitát. Kerékgyártó Mihályné, a jászjákóhalmi községi párt- bizottság titkára községük fejlődéséről beszélt. Elmondotta, hogy Jászjákóhalma a felszabadulás óta eltelt 15 év alatt többet fejlődött, mint korábban évtizedek alatt. Űi mozit kaptak, korszerűsítették a kultúrotthont, új bölcsőde, óvoda és sportpálya létesült Azelőtt az egy óvoda is soknak bizonyult, most a kettő is kevés. Az újonnan létesült vízvezetékhálózat megszüntette a községben a vízért való sorbaállást Községükben nincs olyan utca, ahol új .ár da ne létesült volna. BIZTOSÍTSUK a községfejlesztés MŰSZAKI FELTÉTELEIT Karsai Mihály, a kunszentmártoni járási pártbizottság titkára a községfejlesztési tervek nevelő hatásáról beszélt Hangsúlyozta, hogy a szépen gondozott községek, az új létesítmények is hozzájárulnak az emberek gondolkodásának alakításához. Elmondotta, hogy több helyen tervszerűtlenség uralkodik a községfejlesztésnél és nagy a kapkodás. Tiszaugon például három évvel ezelőtt új járda készült, de most újat építenek helyette. Ez pocsékolás. Az a tapasztalata, hogy a községi pártbizottságok nem a jelentőségének megfelelően foglalkoznak a községfejlesz- tésseL Helyes lenne, ha a párttaggyűlések legalább negyedévenként értékelnék a községfejlesztési tervek végrehajtását. Javasolta, hogy több gondot fordítsanak az illetékesek az új létesítmények minőségi ellenőrzésére és átvételére. Addig ne engedélyezzenek építkezést, amíg ennek műszaki feltételeit nem biztosították. Kapás Rezső, a Szolnok városi tanács VB elnöke elmondotta, hogy a várospolitikai tervek megvalósítása kihatással van az emberek munkakedvére is. Ha szépül a város, megszűnik a sár, kevesebb lesz a munkásvándorlás, mert otthonosan érzik magukat az emberek. A társadalmi munkával kapcsolatban hangsúlyozta: jobban kell bízni a tömegekben. Korábban Szolnokon is olyan nézet volt, hogy a munkások ledolgozzák nyolcórai munkaidejüket és utána pihenni akarnak. Amióta az üzemi pártszervezetek, a népfront bizottság rendszeresebben foglalkozik a városfejlesztéssel, a társadalmi munkában is jelentős változás állt be. Korábban évente 150—160 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, ebben az évben pedig 1 millió forint értékűt. A társadalmi munka gazdasági és technikai előkészítése nagyon fontos. Ezért olyan létesítmények építésénél vegyük igénybe — járda-, útépítés, parkosítás —, ahol a legtermékenyebb a felhasználása. Elmondotta még, hogy a második ötéves terv időszakában Szolnokon kb. 5 kilométer járdát építenek. lét és lehetővé teszik, hogy a lakosság képességeinek megfelelően kapcsolódhasson be a társadalmi munkába. Járásukban 14 forintra növekedett az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. Kalocsai Béla, a megyei tanács vb. kereskedelmi osztályvezetője felhívta a figyelmet, hogy a városok központjában a parkosításra kerülő volt piacterek helyett erre alkalmas árusítási helyeket jelöljenek ki. Javasolta, hogy fokozatosan szüntessék meg a földön való árusítást. A napirendi pont feletti vitát Váczi Sándor elvtárs foglalta össze, majd az együttes tanácskozás határozatot hozott, melyben megbízta a két végrehajtó bizottságot, hogy a beszámoló, a határozati ja- ' vaslat és az elhangzott vita alapján dolgozza ki a községfejlesztésről szóló határozatot. A megyei tanácsülés a mandátumvizsgáló bizottság jelentése alapján érvényesnek mondta ki Molnár György és Tóth Imre — a legutóbbi időszaki tanácstagi választásokon megválasztott megyei tanácstagok mandátumát. Majd elfogadta a Megyei Népi Ellenőrzési Bizott- s. g ln61. évi munkatervét. A megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülése Fodor Mihálynak, a megyei tanács vb. elnökhelyettesének zárszavával ért véget. Megszűnik a munkaegységrendszer — pénzfizetésre térnek át az abádszalóki Lenin Tsz-ben Az abádszalóki Lenin Tér melőszövetkezet gazdái tizenkét évi eredményes gazdálkodás után eljutottak oda, hogy új alapokra helyezzék fizetési rendszerüket. A tagság jóváhagyásával a munkaegység-könyv alapján hat kategóriába sorolták, az összes előforduló munkákat. Egyes kategóriák 35 forinttól 75 forintig terjednek. Így az új rendszer szerint egy hold kukorica egyszeri kapálásáért 117 forintot állapítottak meg. Ugyanezért a munkáért edMUNKÁBAN A KISZ BRIGÁD A JÁRÁSOK LEMARADTAK A KÖZSÉGFEJLESZTÉSBEN Nemes András, a tiszafüredi járási tanulmányi felügyelő a politechnikai oktatás feltételeinek a megteremtéséről beszélt Javasolta, hogy a tanácsok a jövő évi községfaj- lesztési terv elkészítésekor gondoljanak a politechnikai műhelyek létesítésére, illetve ezek felszerelésére is. társadalmi munkájával. Náluk a termelőszövetkezetek kollektíván vállalnak munkát a város fejlesztésére. 1956-ban mindössze 26 ezer forint, ezév november 20-ig pedig 400 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek Túrkevén. Kutí György, a megyei taA szolnoki Járműjavítóban az esős időjárás ellenére is havonként teljesíti tervét Szántó Ferenc bognár kiszista brigádja dig 30 forintos munkaegységet véve alapul, 97 forintot osztottak. A növénytermesztésben sajátos agrotechnikát dolgoztak ki. Ennek időbeni és minőségbeli betartása terméstöbbletet eredményez és növeli egy hold szántó bruttó bevételét. Éppen ezért többet tudnak fizetni, mint a munkaegységrendszer szerint. A havonta végzett munka 50 százalékát készpénzt on kapják meg a gazdák. A többit pedig az év végére tartalékolják. Az egész évben végzett munka 30 százalékát a tagság terményben válthatja ki. Egyes terményfélesé- gekből megállapították a legmagasabb szintet. Kenyér- gabonából például személyekként 3 mázsát vásárolhatnak, más terményekből pedig a háztáji állatállomány szükségleteinek megfelelően juttatnak. Az ünnepekre a legjobb szórakozást a KARCAGI FÖLDMÜ- VESSZÖ VETKEZET Vendéglő Étterme biztosít. Karácsony mindkét napján este 8 órai kezdettel nagy műsoros karácsonyest Zala-Tóth Erzsébet rádió énekesnő és Németh József táncdal énekes közreműködésével. Kiváló disznótoros vacsora, halételek, frissen sültek. Nagy borválaszték, likőrök, hangulatos zene, Előzetes asztalfoglalás telefonon: 148. Komszomol küldöttek látogatása a mezőhéki Táncsics Tsz-ben Vad András, a túrkevei városi pártbizottság titkára városuk fejlődéséről szólott 1930 és 1940 év között mindössze 201 ezer pengőt fordítottak a város urai a fej- 'esztésre. 1945 és 1960 köpött 95 millió 275 ezer forintot ruháztak be. A két számadat is mutatja, hogy a szocialista rend milyen nagy gondot fordít az emberek szebb életkörülményeire. A ársadalmi munkával kapcsodban elmondotta, hogy je- mtősen lehet a városfejlesz- 3si alapot növelni a lakosság E nagy eltérés mutatja, hogy a városok fejlesztése tervszerű, a lakosság — a népfront és a tanács — közös ügye lett A városokban a választó szervek is nagy gondot fordítanak a városfejlesztési tervekre. A járási tanácsok nem a súlyának megfe- 'elően foglalkoznak a községfejlesztéssel, mert leszűkítik ezt a végrehajtó bizottságokra, illetve a községfejlesztési csoportokra. A különböző kampánymunkák — aratás, betakarítás — elvonják a figyelmüket e fontos kérdéstől. Ennek is tulajdonítható, hogy ebben az évben hozzávetőlegesen 25 millió forint marad felhasználatlanul a községfejlesztési alapból. Ez is mutatja, hogy jogos volt az állami hozzájárulás csökkentése, mert évről évre nőtt a fel nem használt ösznács vb. titkára az 1960. évi községfejlesztési tervek végrehajtását értékelte. A járások és városok november 30- ig 96,3 százalékra teljesítették a községfejlesztés bevételi tervét, a kiadást pedig csak 69 százalékra. Amíg a városok 91 százalékra, a járások csak 57,9 százalékra teljesítették a kiadási tervüket. Karcag 141, Szolnok pedig 121 százalékra áll a város- fejlesztési alap felhasználásában. A törökszentmiklósi járás mindössze 38,7 százalékra teljesítette kiadási tervét. szeg. Kuti elvtárs hangsúlyozta, hogy nem jó vezető az, aki az adott lehetőséget nem használja fel a lakosság érdekében. A falusi ember az ország szépülését elsősorban saját községének a fejlődéséből vonja le. Ezért sem szabad a községfejlesztési munkát elhanyagolni. Semsei Imre, a kisújszállási városi pártbizottság titkára elmondotta, hogy városukban a tanács kezdeményezésére a négy termelőszövetkezet. a földművesszövetkezet és a tanács közös erőfeszítéssel 6 ikerházat épít évenként. Ez 15 éves távlatban azt jelenti, hogy kb. 280—300 új lakást tudnak összefogással felépíteni. Nem várnak az állami beruházásra, a lakáshiányt vö7ös erőfeszítéssel meg tudják szüntetni: — Ne haragudjanak a késésért, de túl zsúfolt volt a programunk — e szavakkal lépett ki a kocsiból Marina Iljicsnyina Zsuravljova a megyehatárnál, hogy üdvözölje a rájuk várakozó kis társaságot. Persze a szavak oroszul hangzottak el, a tolmács azonban segítségünkre jött. Zsuravljova elvtársnő, a Komszomol Központi Bizottságának titkára a KISZ- kongresszus szovjet delegációjának vezetője, s Moszin elvtárs — másik vendégünk — szintén a delegáció tagja. Kicsit körülnézünk Magyarországon — jelentették ki a kongresz- szus befejezése után, mire a KISZ Központi Bizottsága gondoskodott róla, hogy ne unatkozzanak. Fővárosi üzemek, vidéki városok, falvak, termelőszövetkezetek megtekintése szerepelt a programban, s a szovjet fiatalok nem tudtak eleget tenni a sok-sok meghívásnak. Ideérkézésük időpontja is többször változott s azért kezdte már az első pillanatban bájos szabadkozással Zsuravljova az ismerkedést. A kedves vendégek között volt Komócsin Zoltán, az MSZMP Po’-'tikai Bizottsáz póttagja, a KISZ Központi Bizottság első titkára. Bizony sötétedett már, mire a kis társaság a mezőhé' ' Táncsics Termelőszövetkezet be érkezett A tsz fiataliai 1 többen a szomszédos állam- Gazdaság kiszesei közül, né hány idősebb tsz-tag mer Zagyi János, a párt megyei SZŰNTESSÜK MEG A FÖLDÖN VALÓ ÁRUSÍTÁST Szabari István, a jászberé-1 hozzanak létre szakmai bri- nyi járási tanács elnöke ja-1 gádokat. melyek előkészítik a vasolta. hogy a községekben 1 létesítmények műszaki kiviteA JÓ VEZETŐNEK SZÍVÜGYE A KÖZSÉGFEJLESZTÉS VB tagja, Molnár Dezső, a megyei KISZ bizottság szervezőtitkára, a megyei és járási KISZ bizottság több munkatársa körülfogta a vendégeket, s élénk beszélgetésbe merültek. Az elnök, Tresser Pál elmesélte a szövetkezet életét, a megalakulástól napjainkig. Olajos Rózsi, a tsz KISZ- titkára a fiatalok munkájáról és életéről beszélt. — Amikor alapszervezetünk létrejött, még csak hu- szonhatan voltunk, s ma — három év után — negyven KISZ-tagunk van. Igaz, hetven fiatalból negyven kiszes — ez még kevés. De remélem, mire legközelebb meglátogatnak bennünket az elvtársak, már arról számolhatok be, hogy mind a hetven fiatal belépett a KISZ-be. Mosolyogva jegyezte meg erre Zsuravljova elvtársnő: — A nyáron eljövök újra, hiszen Magyarországon töltöm a szabadságom. Valaki javasolta: nézzék meg a tsz büszkeségét, a tehénistállót. Hipp-hopp, a kiszesek gumicsizmát varázsoltak elő, s a vendégek nevetve öltöztek be a „terepjáráshoz”. Kellett is. Csizmaszárig érő sárban közelítettük meg az istállót, koromsötétben. Tresser Pál sorra mutogatta a fejőgépet. automata etetőt, trágyakihor- dót, s a teiházat. Beszélt a fejésátlagról, s arról a haszonról. amit a tehénállomány teiből. teit-ermékből hoz a szövetkezetnek. — Megnézhetnénk a kis- borjakat? —• kérdezte Zsuravljova. A társaság átvonult a borjúistállóba. Közben Komócsin elvtárs a fiatalokkal beszélgetett. — Az eredmények, amelyekről hallottunk, nagyon szépek. És a tervek is. S azokat maguk, fiatalok fogják megvalósítani. Ezért kell tanulni, tanulni minél többet. Magának Rózsika milyen iskolai végzettsége van? — fordult a KISZ-titkár felé. — Nyolc általános. — Nem akar tovább tanulni? Szeretne. Csak körülményes innét Törökszentmik- lósra járni a technikumba. Jövőre osztályt helyeznek ki ide, s akkor aztán... Visszaindultak a kultúr- otthonba. Űjabb bonyodalmak a sárban. Valakinek beragadt a csizmája, s az egész társaság egy fiút ugratott, aki cipőben indult á sártengernek. Sikerült is elmerülnie. A víz azonban helyrehozott mindent. A kiszesek asztalhoz invitálták a vendégeket, s a szövetkezet vezetőit. Ilyen kirándulás után jól esik a vacsora. Rózsika kongresszusi beszámolóia Borozgatás közben tréfálkoztak a vendégek. — Megemlegetik majd ugye a mezőhéki sarat? Nevetve hárították el: — Sár nem zavarhatja meg a barátságot! Komócsin Zoltán közbeszólt: — Tréfán kívül: amit it: láttak — fordult a szovjet vendégek felé —, az a magyar szövetkezeti mozgalom jövője. Nekünk teljesen őszintén kell beszélnünk barátainkkal. Ilyen szövetkezet az országban lehet annyi hogy ketten’ a két kezünkön össze tudjuk számolni. De ez a jövő... Igazolja, hogy ez az út, melynek úttörői a szovjet kolhozisták voltak, az itt Is jó. A perspektíva világos... Tulajdonképpen — mosolyo- dott el Komócsin elvtárs — ez volt Rózsika kongresszus beszámolója. Egy napig voll csak fenn és nem jutott szóhoz... Meggyőződésem, hog> a második ötéves terv végrehajtásában ez a szövetkezet is kiválóan fog dolgozni. S most javaslom, Igyunk a szovjet—magyar barátság kedves vendégeink egészségére s a szövetkezet jövőjére A fiatalok átnyújtott b ajándékaikat a küldöttsér tagjainak. Zsuravljova is átadta a Komszomol ajándékát: piros selyemzászlót. Azután megszólalt. — Ilyen őszinte, kedves emberek között nagyon j1' éreztük magunkat. S ha nerr lenne előre meghatározott programunk — akár tetszik a szövetkezet vezetőinek akár nem —, n.íg egy napi? itt maradnánk... Minél több ilyen gazdaságot szeretnénk látni, nemcsak Magyarországon, de nálunk, a Szovjetunióban is... És — elmosolyodott — ilyen aranyos kis- borjúkat nem lehet látni csak itt és képeken. A nyáron újra eljövök ide — viszontlátásra! Ezt az utolsó szót maöya rul mondta. ~ rónai —
