Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-22 / 301. szám
(o c^ VTLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! \y í ipii/íiri Munkára készen IEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XI. évfolyam, 301. szám. A-J* 5'» fillér I960, december 22. csütörtök. „Sok fontos feladatot kell erdőben végrehajtanunk” . Előző lapszámunkban beszámoltunk a megyei párt- bizottság és a megyei tanács együttes tanácskozásáról, vitáról. Az alábbiakban Sándor Kálmán elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Csorbái Állami Gazdaság igazgatójának hoz"^<"7Ólását közöljük. Tisztelt megyei pártbizottság! Tisztelt megyei tanács! Csáki elvtárs beszámolójával egyetértek, javaslatát elfogadom. Egy-két dologgal azonban szeretnék foglalkozni. Először azzal: Csáki elvtárs elmondotta. hogy ha a Központi Bizottság határozatát végrehajtjuk, ha e tél folyamán a termelőszövetkezeteket az egész ország területén megszervezzük, a nagyüzemi mezőgazdaság győz Magyar- országon. Ezt azonban olyan időszakban kell megszerveznünk. amikor a meglévő termelőszövetkezetek megszilárdítása központi kérdés, és amikor sok fontos feladatot kell ezzel egyidőben végrehajtanunk. Ha azt is megvizsgáljuk, hogy a még kívül álló embereknek többsége nem is otthon a faluban, hanem más helyeken dolgozik, többségük csak 1—2 hold földdel rendelkezik. látjuk. mindez megnehezíti munkánkat Fzek között van több megsértődött ember is. A múltkor vonaton utaztam és olyan emberrel beszéltem, aki elmondotta: már volt termelő- szövetkezetben, de megsértették. kilépett és most nincs tsz-ben. Szeretnék foglalkozni a termelőszövetkezetek megszilárdításának kérdésével Is. Azt hiszem — Csáki elvtárs elmondása alapián — Szolnok megyében is, de az ország többi helyein is nagy a termelőszövetkezetek jövedelmezőségének Ingadozása öt-hat forinttól 70 forinttá terjed az egy munkaegységre eső érték. Eltérések ta pasztalhatók Szolnok megye szövetkezeteiben is. Ez hozzájárul majd a mostani, téli szervezéshez. Mert amikor a termelőszövetkezetek egy munkaegységre eső hozama bizonyos összeggel csökken, a kívülállók sokszor felzsája 2—3000 forint. Csak azért, mert nem tudtak dönteni a kukoricatörés vagy i lucernamag cséplés sürgős sége között, sok helyen el maradt a lucernamag csép- lése. Ez igen komoly kiesést jelent szövetkezeti és nem zetgazdasági szempontból is. A lucernában komoly károkat okozott az is,' hogy nem védekeztek megfelelőin a kártevő' tél. Erre szeretném külön felhívni a termelőszövetkezetek figyelmét. A másik, amiről szólni kell, az állattenyésztés. A nagyobb termelőszövetkezeteknél — de még a kisebbeknél is — úgy tartják, hogy ahol több az állat, kevesebb a jövedelem. Igaz, a termelő- szövetkezeteknél az állat- tenyésztés még általában nem elég jövedelmező. Ennek egyik alapvető oka, hogy alacsony a hozam, az egy tehénre eső vaj-, tejtermelés, vagy az egy tyúkra eső tojáshozam. Természetesen ez kihat a ráfordításokra is. nagyítják, félremagyarázzák ezt. Csáki elvtárs beszámolójából kitűnik: komoly eredményt értek el a termelőszövetkezetek a növénytermelésben. Én nem foglalkozom ezzel részletesen. Egy kérdés, amelyre ezen belül sói-ml nagyobb gondot kell fordítani: az aprómag termelés. Szolnok megyében a lucerna- mag sok helyen kint maradt a termelőszövetkezetek területén cs*”-tétlenül, vagy kazalban. A lucernamag máKisújszálláson voltunk Zagyi elvtárssal a Búzakalász Tsz-ben. Megnéztük a tehenészetben. hogy mennyi a kifejt tej értéke, amit a termelőszövetkezeti tagság kézhez kap, mit jelent a 6—3 dolgozó fizetése. Azt jelentette, hogy ami tejet kifejtek, annak értékét a tehenészek nagyrészében munkaegységelőlegként elvitték. A takarmány még pluszköltség, ilyen esetekben jövedelmezőségről pedig szó sem lehet. Ebből következik azután, hogy esetenként vajat az "z- letekben nem lehet kapni, a piacon is kevés van, és a tojás is 1,80—2 forint. Az a véleményem, hogy a jövő gazdasági évben a termelő- szövetkezeteknél a hozam növelését, az állattenyésztésnél is nagyon lényeges dologként kell számon tartani. Számoljuk az 1 liter tejre, vagy az egy tojásra eső önköltséget is. Törekedjünk, hogy olcsóbb tejet, tojást tudjunk adni a népgazdaságnak. Az őszi betakarításról: Most hallottam Kisújszálláson. hogy kukorica vetőmagot már Romániából hozunk be, mert sok vetőmag tönkrement, kevés is van. A meglévő kukorica tárolásával is sok a probléma. Ahol kazlakban van a termés, jó lesz megvizsgálni. Nagyon egyetértek azzal is, hogy adjunk a termelőszövetkezeteknek segítséget — a szervezésnél, a tervezésnél, zárszámadásnál. Ilyen értelemben segítsük a termelő- szövetkezeteket. Vállaljuk azt, hogy minden erőnkkel azon leszünk, hogy ezeknek a feladatoknak eleget tudjunk tenni. Ma'dnem 170 mil anyagot takarítottak in a nehézipari A Nehézipari Minisztérium | az év elején a Bányász, a Vegyész és a Vasas Szakszer- | vezettel együtt anyagtakarékossági versenyt írt ki vál- i lalatainak, nagyösszegű jutalmakkal. A verseny céljául azt tűzte ki, hogy az 1959. évi anyagfelhasználáshoz képest csökkentsék az anyagköltségeket és keressék a módját, miként helyettesíthetnék a drága külföldi anyagokat olcsóbb hazaival. A nehézipari üzemek 79 százaléka bejelentette részvételét a versenyben. A most kiszámított háromnegyedévi részeredményekből már tátlió forint értékű leg ki enc hónap a att vállalatok A vegyiparban a kőolaj és földgázkitermelő vállalatok sorában a Lovászi Kőolajtermelő Vállalat a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalattal együtt holtversenyben halad az élen. A színesfémiparban a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat, az Almásfüzitői Timföldgyár, továbbá a Magyaróvár! Timföld- és Műkorund Gyár takarítottak meg eddig legtöbb anyagot. A nehézvegyiparban a Borsodi Vegyikombinát ke... áll a daru a szolnoki Kossuth téren. Az építők rohammunkában végzik az új lakótömb alapozását, s mint képünk is mutatja, a falak felhúzására is alaposan felkészülnek. szik, hogy a verseny eléri célját. Kilenc hónap alatt a vállalatok 160 millió 890 ezer forint értékű anyagot takarítottak meg. Ami a vállalás 73,86 százalékos teljesítésének felel meg. A három ágazat közül összegszerűen eddig a vegyipar takarékoskodott legjobban, 112 millió' 350 ezer forint értékű fel nem használt anyaggal. Ez a vállalás 80,26 százalékos teljesítésit jelenti háromnegyed év alatt. A szénbányászatban a Komlói Szénbányászati Tröszt vezet az anyagtakarékossági versenyben. Az ércbányák közül az Ürkuti Mangán-Ércbánya, az ásványbányák Közül a Hegyaljai Ásványbánya Vállalat az első pillanatnyilag. rült vezető helyre. Az energiaágazat versenyében a Salgótarjáni Erőmű és a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat vezet. (MTI) Elhagyta New Yorkot a magyar ENSZ- küldöttség New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán részt vett magyar delegáció Péter Jánosnak, a külügyminiszter első helyettesének vezetésével hazautazott Budapestre. A küldöttség tagjai az ülésszak első részében — amely» december 20-án fejeződött be — 34 beszédet mondottak a teljes ülésen, a különböző bizottságokban. Ülést tartott a Szolnok Városi Tanács VB. Tegnap délelőtt a Szolnok Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ülést tartott. Meghallgatta a vb elnök beszámolóját a korábbi határozatok végrehajtásáról, megvitatta az építési- és közlekedési csoport tevékenységét, az építés és közlekedésrendészeti szabályok betartását. Meghallgatta az egészségügyi osztály vezetőjének tájékoztatóját a szociálpolitikai helyzetről, valamint az orvosi rendtartás gyakorlati alkalmazásáról. Megvitatta az ipari csoport vezetőjének tájékoztatóját a helyi tanácsi vállalatok beruházási-, felújítási-, vállalatfejlesztési hitelének felhasználásáról. Végezetül ellenőrizte a költségvetési intézményeknél végzett vizsgálatok megállapításait. Folytatja munkáját a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Moszkva (TASZSZ). Szerdán délelőtt 10 órakor a Szovjetunió Legfelső Tanácsának két háza, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács külön-külön folytatta a vitát részben a Szovjetunió Életkoruk: 7 hónap Atlagsúlyuk: 111 kilogramm Nagyszerű eredmény a sósavas hiYalással Tiszagyendán Czinege József brigádja több mint 12 ezer mázsa silót készített ezer Az állami gazdaságokban dolgozó ifjúsági brigádok közül többen beneveztek a silózó versenybe is. A Tiszafü- red-Kócsi Állami Gazdaságban Czinege József nyolc fős brigádja 153 százalékra teljesítette silózási tervét Időben és jó minőségben készítettek 12 558 mázsa silót. A Csorbái Állami Gazdaságban Pádár István brigádja eredeti tervét 10 ezer •mázsával fölözve, 34 ezer 721 métermázsa jó minőségű silót készített. A húsz fiatal 76 hold apatengerit úgy silózott be, hogy a kukoricát elő- -zör letörték. A brigád társadalmi munkával közel 1200 köbméter silót készített. — Ezt hizlaljuk meg karácsonyra — mutatott a nagyfalka négy-hatftetes malacra. — Lehetetlen. Kizárt dolog, hogy akkorra elérjék a kívánt súlyt. Jobb lesz, ha megveszik azokat a süldőket. — Nem vesszük! Majd meglátja, jók lesznek ezek a malacok. Ez a párbeszéd júliusban hangzott el Tiszagyendán. a Lenin Tsz udvarán Marik András állattenyésztő és az Állatforgalmi Vállalat kirendeltségvezetője, Ladányi között. Marik bizonykodott, Ladányi hitetlenkedett. És december 19-én 51 db 7—7V2 hónapos hízót • adott át a Lenin Tsz — a tervezett 106 helyett 111 kilós átlagsúlyban. Az átvételnél azt mondta Ladányi: — Ha Marik ezután ötkilós malacokat kínál szerződésre és ígéri, hogy időre meghíz- lalja. azt Is elfogadom. Héthónapos korú hízóknál 111 kilós átlagsúlyt elérni — ez valóban éXpresszhizlalás S a titka: enyhén sósavas takarmány. Alkalmazása Marik András állattenyésztő érdeme. — Az ötletet jópár évvel ezelőtt az adta — meséli —, hogy az orvosok a gyengén fejlődő gyermeknek sósavas pepszint adnak Aztán kezembe került dr Tangl Harald egyetemi tanár szakkönyve. Abban a következő- vet olvastam: „A sósav a nehezen emészt hető fehérlék szétbontásé* megkönnvíti... hozzájárul a szénhidrátok emésztéséhez. sőt baktériumölő hatása is van ... Különösen a fiatal malacoknál kevés a gyomor sósavképzése. Fertőzésre való hajlamosságuk is részben a sósav hiányával magyarázható”. — Máshol a fiatalkori növekedési erély kihasználásáról olvastam. Az elmélet tehát adva volt. Magam is pa- rasztizáltam 1949-ig, saját állataimon próbáltam ki először. S az eredmény: két savas takarmánnyal etetett hízó 142 kilós lett, a kontroll állat pedig 110 kiló — ugyanannyi idő alatt, ugyanolyan összeállítású takarmánytól. — A savval kezelt állatok étvágya rohamosan nőtt, többet ettek, gyorsabban emésztettek és a daraértékesítés 2 százalékkal jobb volt, mint a másiké. — Amikor az Állatforgalmi Vállalat kirendeltségvezetőjével vitáztam, erre az eredményre gondoltam, s arra: a savas módszert a tsz- ben is kipróbáljuk. Mint minden újnak, ennek is akadt ellemője elég. Veres Sándor tsz-elnök dicséretére legyen mondva, hogy nem ismerte ugyan a módszert, de hitt benne, helyeselte. Az állatorvos viszont ellenezte, attól tartott: mérgezés lesz a vége. Nem hitte el a tsz tagsága sem, hogy ebből valami jó származik. S mint a jó orvos, aki egy új gyógyszert önmagán próbál ki legelőször, Marik András többek szemeláttára felhajtott egy stampedli hígított sósavat. Persze, semmi baja se lett tőle. Végül mégiscsak elfogadtatta elgondolását. Gondosan elmagyarázta a sertésgondozóknak, hogyan kell alkalmazni, s aztán hozzáfogtak. — Szopós korban, választás előtt kezdtük adagolni. Minden 100 kg száraz takarmányhoz fél liter 1 százalékos, hígíAi Idei tanfolyam-évad mérlege: 420 hallgató Még alig kezdődött meg a téli oktatások időszaka, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya máris jelentékeny sikereket könyvelhet el. Rendezésében eddig nyolc állfi*‘°nyés7tési brigádvezetői tanfolyam zajlott le, ízesen 210 résztvevővel. Az itatásos borjúnevelést két tanfolyamon oktatták, 40-en sajátították el a legfontosabb tudnivalókat. Ezenkívül lebonyolítottak egy takarmánygazdálkodási tanfolyamot 32 résztvev*-- >1 86-an vettek részt a baromfitelepvezetői tanfolyamon, jelenleg pedig az új tsz-ek baromfigondozői részére tartanak oktatást Kunhegyesen. Ez utóbbin 18 termelőszövetkezet 52 ba- romfieorxSozó’a saiátítia el a nen^'-'-aramfi takarmányo- 7ő<rit»ni elhelyezésével és nevelésével kapcsolatos tudnivalókat. tott sósavat adtunk — persze, bőséges vízben elkeverve. Ennék lehet többet is, de állandóan figyelni kell az állatok székletét, s ha ritkul, azaz hasmenés jelei mutatkoznak, azonnal csökkenten kell az adagot. A sósav persze nem tesz csodát. A serié sek lelkiismeretes gondozást szakszerű takarmányozást is kívánnak. S hogy nálunk ilyen eredményt sikerült el érni, abban idős és ifjú Bu svik Sándor, a két sertésgon dozó odaadó munkája is benne van. A módszer lényege az hogy a hízási erély, a takar- mányhasznösítás növeléséve kevesebb napra kell a lét- fenntartó takarmány, kevesebb munkabért igényel, jobt a férőhely kihasználása, s íg< kevesebbe kerül — tehát jövedelmezőbbé válik a sertéshizlalás. Egy sertés napi só- savszük'ő'riete "ár fillér ér tékű. Tiszagyendán ugyar gyógyszertári sósavat használtak, de az ipari még jobb. mert az kevés arzént is tartalmaz. ami megint csak serkentő hatású. Marik András a tiszagyen- dai Lenin Tsz állattenyésztőié feltétlen lismerést érdemel azért, hogy bátran alkalmazta ezt az új. alig, vagy "váltplán nem ismert mó'l- zert. Mégis arra inti az ál- 'pttenvesz+őket: tekintsék az mdményt csupán kísérleti- "’°k. A szakszerűtlen adago- ás károkat is okozhat. Ezért ■’óbb próháiiá’- ki esetleg -shínv állaton, s ha heválik, ’sak akkor alkalmazzák nagyüzemi n''ra*°vben. Pa.kós Mihály 1961. évi állami népgazdaság- fejlesztési tervének és költségvetésének tervezetéről, részben pedig az 1959. évi állami költségvetés teljesítését ismertető jelentésről. —- (MTI)
