Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-20 / 299. szám
I960, december 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Együttes ülést tartott a megyei pártbizottság és a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) készítés időszakában — a többi munkával együtt oldjuk meg a még kintiévé dolgozó parasztok beszervezését. E feladat végrehajtása sem új szövetkezet létrehozását, sem külön anyagi eszközök beruházását nem igényli, mert a gazdaságok szétszórtan vannak a megye minden területén, s a meglévő termelőszövetkezetek kivétel nélkül felveszik azokat. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével megyénkben a fő feladat a termelőszövetkezetek gazdálkodásának jobb megszervezése, a termelés gyors fellendítése, a növénytermelési és állattenyésztési tervek teljesítése, e területen a hozamok lényeges emelése. A megyei pártbizottság szeptemberi ülése óta, amikoris számot adunk a szövetkezetek politikai és gazdasági, helyzetéről, s amikor a megyei pártbizottság jóváh'gy- ta az 1961-es terveket, rendkívül nehéz két és fél hónap telt el. A betakarítás és vetés idején támadt rendkívüli álla pót szövetkezeteink többségében nagy nehézségeket idézett elő. Sok szövetkezetben, a szövetkezetek többségében ennek megfelelő erőfeszítés bontakozott ki. A szövetkezeti tagság többségének munkájáról csak nagy tisztelettel szólhatunk. Miután a gazdasági év végéhez és az őszi munka befejezéséhez közel állunk, szükséges elemezni a helyzetet és levonni a szükséges következtetést a jövőre vonatkozóan. A szövetkezeti mozgalom az átszervezés utáni első esztendőben, a közös gazdálkodás első évében a próbát kiállta és nagyon lényegesen megerősödött. Csak a vak és aki nem akarja, az nem látja, milyen óriási előrelépés történt egy év alatt a falvakban Százával alakultak ki gazdasági központok, majorok olyan helyen, ahol 1959 tavaszán még puszta föld volt. Istállók, magtárak, ólak, csibenevelők épültek, s bár a tavasz sem volt kedvező, a gabonatermésre sem volt jó idő, ennyi gabonát Szolnok megye még soha nem adott a népgazdaságnak. Nem általában a szövetkezeti mozgalom gyengesége, hanem egyes — leginkább még fiatal — gazdaságok vezetésében, gazdálkodásában mutatkozó hibák, továbbá a megyei, járási párt- és ^állami vezetésben jelentkező fogyatékosságok, nem utolsó sorban az emberemlékezet óta nem tapasztalt rendkívüli időjárás együttes hatása okozta a nehézségeket. A végrehajtó bizottság ennek alapján három fő okát látja annak, hogy az őszi munkában a tapasztalt rendkívüli helyzet állott elő. Ezek: 1. A tavaszi és nyári munkát, a kapálást, a gabonabetakarítást hosszú ideig' r- tó és széleskörű előkészítő politikai szervezőmunka előzte még. Folyt ez a februári megyei pártbizotts;'i'Ti üléstől egészen a munkák végrehajtásáig. Ebben az előkészítő szakaszban a pártszervezetek, a tanács szervek meggyőző szóval elérték, hogy különösen a gabonabetakarítás várható nehézségeire a szövetkezetek felkészültek, s a ;iös ne szűkítsék azt le a mező- gazdasági osztály feladatává. 2. A szövetkezetek egyré- szének a vezetése még mindig nem elég stabil. Általában azt lehet mondani, hogy ideális időjárás, jó körülmények és feltételek közepette a szövetkezeti vezetőségek többségükben jól vezetik a szövetkezetei, de ilyen esetnincs igazuk, s jobban teszik ha hallgatnak. Hasonlót tanácsolhatunk a szövetkezeti mozgalom el lenségeinek. Amikor november végén már azzal a veszéllyel kellett számolni, hogy hirtelen fagy köszönt be, s még sok cukorrépa volt a földben, egyes kétkedők és ellenséges szándékúak megint a szövetkezet gyengeségéről kezdtek prédikálni. — Valahogy úgy, hogy „kellett nekünk nagyüzemi gazdaság?”. — Csakhamar megszólalt azonban a munkások, az öntudatos munkásosztály hangja, amely azt mondotta: „Azt ígértük a fejlesztéskor, hogy ha nehézség támad a szövetkezetben, jövünk és segítünk” És ez a hang érvényesült és győzött a kétkedők és ellenséges szándékúak hangja felett. Az öntudatos munkások megértették, miért hívjuk őket segítségül és nem is fogják felhányni munkájukat. Nemcsak ennyit segített a munkásosztály szövetségesének, a parasztságnak a falu új szocialista életének kiala kításában. Ugyanakkor azt is ki kell hangsúlyozni, hogy úgy kell a munkát szervezni, hogy ilyen segítségnyújtásra mind kevesebb szükség legyen, s lehetőleg ne kerüljön rá sor. Miközben arról szólunk, hogy a nehéz őszi időszak közepette sikerült a vetést jó minőségben végezni, s hogy a kenyérgabonánk, továbbá a 40 ezer kh őszi árpa vetésünk jól megerősödött, s ha a tavasz egy kicsit is kedvez, a következő főbb feladatok megoldását tartják szükségesnek, jó termést érhetünk el, nem hallgatjuk el azt sem, ami hátrányos. Van nehézség, ami kihathat, vagy ki is hat a jövő gazdasági évre. Legnagyobb veszedelem a mélyszántás elmaradása miatt fenyeget bennünket. — Most itt kell gyorsan erősíteni, s amit lehet — a fagy beálltáig, majd a gyenge fagyokon fel kell szántani. Ha januárban, febjobb a tavaszi szántásnál, akkor már mentettünk meg valamennyit a veszteségből, ezért kell most erre nagy erőt összpontosítani. A végrehajtó bizottság az őszi munka tapasztalataiból kiindulva máris megkezdett néhány olyan akciót, amivel a szövetkezeteinket, azok vezetését megerősítjük, hogy a jövőben nagyobb nehézségek, elemi csapások idején A tanácskozás résztvevői a beszámolót hallgatják. ben amikor rendkívüli helyv<edelemelosztás terén is különböző premizálási és plusz jövedelem biztosításával gondoskodtak a tagság és nagyszámban a családtagok bevonásáról. Ezért ezt a feladatot sikeresen oldottuk meg. Az őszi betakarítást nem előzte meg ilyen részletekig menő aprólékos, szervezőpolitikai munka. Az augusztus 10-i megyei nagyaktívát nem kövétték részletintézkedések. A sikeres nyári munka után megnyugvás következett be a vezető párt- és állami szervekben dolgozók körében, a termelőszövetkezeti pártszervezetekben és gazdasági vezetőknél is. Viszont nálunk a megyében a munka zöme, nagyja és neheze az őszi betakarítás idejére esik. Ezek után Csáki elvtárs részletesen szólt az őszi tennivalókról, majd így szólt: Az őszi munkára való felkészülés keretében napvilágra került a vezetés sok gyengesége. A nyári munka sikere után túlzott volt az önbizalom. Kétségtelen volt elbizakodottság szinte minden területen. Nem egészen felszerelten, felkészülten ért bennünket a szokatlan időjárás. S itt ismét felvetődik annak szükségessége, hogy a járási, városi tanácsok végrehajtó bizottságai, az egész apparátus többet és célravezetőbben foglalkozzon a falu, a termelőszövetkezetek termelési és gazdálkodási kérdéseivel. zet állt élő, jorészuk nem tudta, hogy mit tegyen. A pártszerevezetek sem voltak eléggé felkészülve a feladatokra, s így amikor a rend kívüli időjárás bekövetkezett, a szövetkezetek jelentős részében a munka kátyúba került. A második ok tehát a szövetkezetek egy részében a vezetés gyengesége, ami a rendkívüli helyzethez vezetett. 3. Az időjárás. Miközben ennek kedvezőtlen hatását nem egyedüli okként tüntetjük fel, aközben nem tagadhatjuk, hogy a nyár végén, az ősz elején rendkívül nehéz és drága volt a talajmunka az aszály miatt. Október 10-től december közepéig pedig mintegy 250—300 mm csapadék zúdult a megyére, s az esőzés folyamatos volt, ami alatt azt értjük, hogy az egyes csapadékos időszakok között csak néhány nap volt, amit viszont nem tudtunk jól kihasználni. Ha nincs ilyen időjárás, akkor a vezetés, a gazdasági szervezőmunka gyengeségei nem ütköznek ki ennyire a megyében, akkor kisebb nehézséggel oldottuk volna meg a betakarítást és őszi vetést. Az ösz- szefüggést tehát itt is látni kelL Mindezeket látva és ismerve nem nehéz megállapítani, hogy | a kétkedőknek és pesszimista hangMlpH'-i töknek fogadatlan prókátoroknak ruárban szántjuk is fel a földeket, de ha valamennyi ideig még erősebb fagyok érik a szántást, akkor már se torpanjanak meg a munkában. Csáki elvtárs beszéde további részében arról szólt: Mi a helyzet a termelőszövetkezetekben jelenleg? Hogyan állunk az 1960-as termelési célkitűzések megvalósításával, milyen lesz az idei zárszámadás? A búza termésátlaga 0.1 mázsával maradt alatta a tavalyi jó esztendő eredményének. 10.3 mázsa volt az 1959- es megyei eredmény, 10.2 mázsát értünk el az idén. Ezt nem tekinthetjük valami elkeserítenek. Vajon mennyi lett volna az átlag, ha az átszervezés nem fejeződik be, ha nem nagyüzemileg vetjük a gabona többségét? — Csak következtetni lehet abból, hogy a még kintlévő nem nagy területet jelentő egyéniek termelése mintegy fél mázsával kevesebb kát. holdanként. Mindent összevetve, a szövetkezetek a közös gazdálkodás első esztendejében politikai, gazdasági téren erősödtek. zömében összeková- csolódtak, s ha most jól felkészülünk a téli hónapokra, el tudjuk hárítani az őszi nehézségekből származó visszásságokat, jól felkészülünk a jövő esztendőre, 1961-ben az ideinél lényegesen lobh eredményt is érhetünk eL Áí állattenyésztésben a következő a ihelyzet: Év közepéig szarvasmarha-állományunk 18 ezerrel, ezen belül tehénállományunk 7 ezerrel növekedett. — Félévkor a szarvasmarha létszám tervet 97.4, tehén létszám tervet 91.4, a sertés 88,6, a koca létszám tervet 86.4 százalékra teljesítettük. Azóta a helyzet javult. A helyzet úgy alakul, hogy az állattenyésztés területén számszerűen a terveket teljesíteni tudjuk- Nem áll ilyen jól a baromfi terv- teljesítése. — Két és félmillió árubaromfit irányoztunk elő a termelőszövetkezetek közös gazdaságából, ami másfél-két millió között lesz. Itt jelentős az elmaradás. Ezek után Csáki elvtárs részletesen ismertette a tsz- ek jelenlegi gazdasági helyzetét, majd így folytatta: Ahhoz, hogy a Központi Bizottság október 29-i határozatának végrehajtásához szükséges feltételeket biztosítsuk a megyében, s hogy a tsz-ek az 1960-as esztendő nehézségeit leküzdve 1961- ben tovább erősödjenek, a végrehajtó bizottságok s kérik, hogy a megyei párt- bizottság, a megyei tanács ezeket emelje határozatra. 1. A legsürgősebb, hogy a még hátralévő őszi munkát a lehető leggyorsabban el» végezzük. 2. A zárszámadások előkészítése és lebonyolítása nagy körültekintést, sokoldalú szervező- és politikai munkát igényel. A párt- és állami szervek, a járási, városi, községi pártbizottságok, a •tanácsok végrehajtó bizottságai adjanak meg minden segítséget a termelőszövetkezetek vezetőségeinek, hogy reális számvetés készüljön, s hogy a szövetkezetek a jövő évi gazdasági alapjainak megbontása nélkül, a lehetőségek teljes felhasználásával készítsék el a zárszámadást, s benne a tagság jövedelmének kialakítását. A közgyűléseket mindenütt előzzék meg a pártszervezetek rendezvényei — vezetőségi ülés, taggyűlés, aktíva értekezlet, hogy a kommunisták felkészülve menjenek a közgyűlésre. A pártszervezet akcióit mindenütt a KlSZ-szervezet- tel együtt bonyolítsa le. A termelőszövetkezeti tagság előtt nyíltan, a valóságnak megfelelően kell a helyzetet feltárni úgy, hogy megértsék: ha az idén kevesebb a jövedelem a tervezettnél, annak okát a szövetkezeten belül kell mindenekelőtt keresni. 3. A termelőszövetkezetek jövőbeni munkájának megjavításához, a szövetkezetek politikai, gazdasági megerősítéséhez alapvető feltétel a vezető káderek személyének gondos kiválasztása, továbbá az alkalmas, de még felkészületlen vezetők felkészítése, képzése. 4. Egyre sürgetőbben jelentkezik mindenütt az erős, akcióképes pártszervezet szükségessége. Most és az elkövetkező hónapokban ezen a téren előbbre jutunk. Ezzel együtt azonban meg kell oldani egy sor nagyon fontos kérdést. E feladatok hangsúlyozása után Csáki elvtárs így folytatta: A termelőszövetkezetek vezetésében a pártszervezetek munkájának megjavításával együtt, illetve ezeken keresztül el kell érni, hogy szilárduljon a szövetkezetek munkaiszervezete, szilárduljanak a brigádok, munkacsapatok, továbbá szélesedjék a szövetkezeti demokrácia. 5. A zárszámadás előkészítésével együtt folyik a termelőszövetkezetekben a jövő évi termelési, pénzügyi, gazdálkodási terv kidolgozása. Ahhoz, hogy a megyei párt- bizottság által 1961-re megszabott mezőgazdasági termelési célkitűzéseket realizálni tudjuk, továbbá, nogy az idei őszi veszteséget jövő évben elkerüljük, most kell szót érteni a termelőszövetkezetek vezetőivel, a termelőszövetkezetek tagságával. Milyen követelményt állítsunk a most folyó tervkészítési munka elé? — Egyetlen követelményt állítsunk fel: készítsenek a termelőszövetkezetek mindenütt olyan teremlési és gazdálkodási tervet, amely a való helyzetből indul ki, tartalmazza a szövetkezetben lévő lehetőségeket, feltárt és feltárható tartalékok kihasználását, merész, bátor célkitűzéseket, ugyanakkor reális, nem az irodában kartonokról összeállított számokat sorol fel, hanem a tagság tudását, akaratát felhasználva alakítja ki a jövő évi tervfeladatokat. 6. A termelőszövetkezetek politikai, gazdasági erősítése szoros kölcsönhatásban van a termelési eredményekkel. A termelési eredmények pedig szoros kölcsönhatásban vannak a tagság egészének és ezen belül az egyes embereknek a munkához, a termeléshez való hozzállásával. A szövetkezeti tagok és az egész kollektíva hozzáállása — a politikai felkészültségén, politikai érettségén túl és azzal együtt — főleg attól függ, hogy mennyire vannak közvetlenül anyagilag is érdekelve a munka jobb minőségben való elvégzésében, a termelés emelésében. S itt eljutunk a termelőszövetkezetek jövő fejlődésének egyik nagyon sarkalatos kérdéséhez, a jövedelemelosztáshoz. 7. Tisztázni kell végre valamennyi területen a háztáji gazdasággal összefüggő kérdéseket, mert ebben sok halyen zavar van. A két végrehajtó bizottság szükségesnek tartja olyan politikai akció elindítását, amellyel a zárszámadás és a tervkészítés időszakában a maga helyére tesszük a háztáji gazdaságok kérdéseit. Ezen keresztül biztosítjuk az 1961-es esztendőben, hogy a háztáji gazdaságok nagyobb részt vállalnak, nagyobb terhet viselnek a népgazdaság áruval való ellátásából. Az a tény, hogy most már az országgyűlés a nyilvánosság előtt állást foglalt az átszervezés befejezése mellett, — nekünk nagy segítség. Kétségtelenül csökken az ingadozás, az esetleges kite- kintgetés. A bentlévők még bentebb kerülnek. Nálunk is feladat az átszervezés befejezése, de előtérbe a megszilárdítás, a termelés szervezése, a jobb gazdálkodás kerül. Az 1961. évi feladatokat a megyei pártbizottság szeptember 26-i ülésén már jóváhagyta. Javasoljuk, hogy a két végrehajtó bizottság beszámolóját megvitatás, kiegészítés után a megyei párt- bizottság, a megyei tanács hagyja jóvá, mint olyat, amely már 1961-es feladataink végrehajtásának útját egyengeti, azok megvalósítását szolgálja. A megyei pártós tanács végrehajtó bizottság beszámolóját megvitatás, kiegészítés és jóváhagyás végett ezzel beterjesztem. A vita A vitában elsőnek Nyikos Károly, a kisújszállási Búzakalász Tsz elnöke szólalt fel Többek között arról beszélt, milyen sok apró hiba gátolja náluk az állattenyésztési munkát. Mindezeken több figyelemmel, több gondossággal lehet változtatni. Kovács János (Jászáról .zállás) megyei tanácstag azt hangsúlyozta: az őszi betakarítás még jó időben is mindig próbára teszi a paraszti gazdaságokat A jelenlegi nehézségek okát tehát egyáltalán nem kereshetjük a tsz-ek létében, hanem kizárólag a munka szervezésében, a mun- kerő jó összefogásában vagy annak elmulasztásában. Bereczjd Lajos elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága mezőgazda sági osztályának vezetője felszólalásában a tervkészítésről beszélt részletesen A tervkészítésre nemcsak a tsz-ekben, hanem a megyei és járási szervek részéről is nagy gondot kell for dítani. Biztosítani a reális tervek készítését feltárni mindazokat a lehetőségeket amelyek a szövetkezetekben adottak. Harcolni kell az ellen, ahol lefeH akarják szorítani az irányszámokat. Az alacsony terv a vezetőket és a tagokat is elbizakodottá teszi. Ugyanígy dezorgani- zál a túlfeszített terv is. Ez ellen is fel kell lépni. A továbbiakban Beréczki elvtárs részletesen szólott arról: a tervek előrelátóak, perspektívát adóak legyenek. Lapzártakor a tanácskozás még tartótt. a további fel. - látásokra kővetkező 7 pszámunkban visszatérünk. ♦
