Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-20 / 299. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XL évfolyam. 299. szám. A »•» 5<> fillér I960, december 20., kedd. Termelőszövetkezeteink megszilárdítása, gazdálkodásuk színvonalának emelése kerüljön munkánk középpontjába Együttes ülést tartott a megyei pártbizottság és a megyei tanács Tegnap, december 19-én a megyei párt- bizottság és a megyei tanács együttes ülé­sen tanácskozott a megye mezőgazdasága nagyüzemi átszervezésének befejezéséről, s a tsz-ek megszilárdításának feladatairól. Az együttes pártbizottsági és tanácsülés elnökségében helyet foglalt: Sándor Kál­mán elvtárs, az MSZMP Központi Bizott­sága tagja, a megyei párt-végrehajtó bi­zottság és a megyei tanács vb tagjai. Az ülést Oláh György elvtárs, a Szol­nok megyei Tanács VB elnöke nyitotta meg. Megnyitó szavaiban üdvözölte a mer gyei pártbizottság és a megyei tanács tag­jait, a meghívott vezetőket, vendégeket. Külön üdvözölte Sándor Kálmán elvtár­sat, az MSZMP Központi Bizottságának ' tagját, majd hangsúlyozta: Ezen a párt­bizottsági és megyei tanácsülésen két fon­tos napirend kerül megvitatásra. Mező­gazdasági és községfejlesztési feladataink. A megyei pártbizottság és megyei tanács együttes ülésének összehívása a korábbi gyakorlat alapján történt. Célszerű az együttes tanácskozás, mert így elkerüljük azt, hogy a fontos kérdésekben, akárcsak a részletkérdések megítélésében, meghatá­rozásában is eltérés legyen közöttünk. így még biztosabb, gyorsabb lehet az előre­haladásunk. ** A bevezető szavak után Oláh György elvtárs átadta a szót Csáki István elvtárs­nak, az MSZMP megyei bizottsága első titkárának. Csáki István elvtárs beszéde Tisztelt Megyei Pártbizott­ság! Tisztelt Megyei Tanácsi Tisztelt Elvtársak! Pártunk Központi Bizott­sága október 28—29-i ülésén tárgyalta a termelőszövetke­zeti mozgalom helyzetét, a megsziládítással és a szám­szerű fejlesztéssel kapcsola­tos feladatokat. Figyelembe- véve a szövetkezetek ez évi munkáját, politikai és gaz­dasági helyzetét, a lakosság és ezen belül a paraszti la­kosság hangulatát, valamint a bel- és külpolitikai hely­zetet, a Központi Bizottság lehetségesnek és egyben szükségesnek tartja, hogy a tél folyamán olyan jelentős léfSést tegyünk előre a mező- gazdaság szocialista átszer­vezése útján, amellyel a tö­meges szervezést, a dolgozó parasztságnak, a földnek és felszerelésnek szövetkezetbe való egyesítését — tehát a mezőgazdaság szocialista át­szervezését — lényegében befejezzük. E' feladat végre­hajtásával időben jelentősen előbbre hozzuk pártunk VII. kongresszusa azon céltitűzé- sének megvalósítását, hogy a mezőgazdaságban is rakiuk le a szocializmus alapjait, teremtsük meg a szocialista t rendünk egységes gazdasági alapját. A Központi Bizottság az elfogadott határozatában rész­letesebben indokolja az át­szervezés befejezésének telte, így követeli a munkás- osztálytól. Ez a mezőgazdaságnak nyúj­tott segítség az átszerve­zés után, a szocialista ter­melési viszonyok kialaku­Érdeke az átszervezés be­fejezése a még kívülálló1 dolgozó parasztoknak is,' azonban ők ezt az érdeket eddig nem ismerték fel. Kis-Í tulajdonosi szemléletük j alapján vélt érdekeket lát- . nak maguk előtt, s ebből következik, hogy a már nagyüzemi területeken a ta-: lajerő állapot állandóan ja-! vul, a termelési feltételek, s! ezek alapján a terrhelési eredmények mind jobbak lesznek; a még egyénileg gazdálkodók földjén viszont romlik a talajerő állapota, s így a termelés színvonala is romlik. 2. Az átszervezés befeje­zése nem gazdasági, terme­lési kérdés csupán. Ennél jó­val többről van szó. A befe­jezés azt fogja jelenteni, hogy az egész országban megteremtődnek az egységes paraszti osztály kialakulásá­nak keretei, gazdasági té- ■ nvezői. tehát Csáki István elvtárs beszámolóját mondja. mind szükségességét, mind lehetőségét. Me yek a legfőbb indokok? 1. Az átszervezés befeje­zése egész dolgozó népünk­nek nagyon életbevágó érde­ke. A munkásosztály most már közel másfél évtizeden keresztül jelentős anyagi ál­dozatot hozott és hoz annak érdekében, hogy a falu szo­cialista építéséhez, falun a szocialista termelési viszo­nyok kialakításához, a dol­gozó parasztság anyagi-, kul­turális felemelkedéséhez megteremtse a szükséges anyagi eszközöket és feltéte­leket. Ezt a szocialista tár­sadalom felépítése így köve lása és megszilárdítása után visszatérül a társa­dalomnak. Most már olyan a helyzet, népgazdaságunk egyéb terü­letén való előrehaladás üte­me is olyan, hogy a falu szocialista átalakításában a beteljesedést követeli. Azok­nak a nehézségeknek a le­küzdése, melyek népgazda­ságunkban most vannak, ösz- szefügg ezzel. Érdeke az átszervezés a már szövetkezetekben lévő dolgozó parasztoknak is. Je­lenleg az ország mezőgazda­sági eredetű árukkal való ellátásáról a szövetkezetek a szövetkezeti gazdák sokkal nagyobb részt viseled rnint az egyénileg dolgozó parasz i tok. a munkásosztálynak olyan szövetségese lesz, amely már nem differenciált, — nem széttagolt, hanem va­lóban osztályt képez, s ez­által tovább erősödik népi hatalmunk alapja: a mun­kás-paraszt szövetség; — meggyorsul társada’munk politikai, gazdasági és kul­túrába fejlődése; meggyor­sul az erkölcsi, politikai egység kialakulása. Ilyenképpen az átszervezés befejezése valóban minőségi változást hoz ti 'almi, po­litikai, gazdasági életünk minden területén. F**y nagv történelmi szakasz lezárása ’esz ez, amelynek eredménye n ^oriplista *uyok végleges győzelme ioar­! ban és mezőgazdaságban egyaránt. 3. Az 1959. évi téli, tavaszi, az ez év tavaszi és nyári fej­lesztés után lényegében ezt várja az ország közvélemé­nye. Számolnak ezzel a még egyénileg dolgozó parasztok is. Pártunk Központi Bizott­sága mindezeket nagyon sok­oldalúan megfontolta, meg- hányta-vetette, amikor az át­szervezéssel, az átszervezés befejezésével kapcsolatos ál­láspontját kialakította. E tör­ténelmi jelentőségű feladat megoldása lesz pártunknak, pártszervezeteinknek a téli hónapokban egyik legfonto­sabb, legjelentősebb feladata. A Központi Bizottság októ­ber 29-i határozata két fon­tos feladatra vonatkozóan in­tézkedik. Egyik: a termelőszövetke­zetek számszerű és terüle­ti fejlesztése, az átszerve­zés befejezése; másik: a termelőszövetkezetek to­vábbi politikai és gazda­sági megsziládítása. Mindkettőből'* van tennivaló a megyében, de arányát te­kintve, a szervezési feladat nálunk sokkal kisebb, mint a megszilárdítás, a gazdálko­dás, a termelés szervezése. Ezért a végrehajtó bizottság beszámolójában is döntően a termelőszövetkezetek politi­kai, gazdasági helyzetével és e téren a további tennivalók­kal, feladatokkal kívánunk foglalkozni, építve arra. hogy szeptember 26-i ülésünkön a megyei pártbizottság - - idei termelési feladatok végrehaj­tásáról szóló beszámolót és az 1961-es részletes termelé­si feladatokat tartalmazó ha­tározatot megvitatta és jóvá­hagyd Az átszervezés befejezése alatt nálunk két dolgot kell érteni. Egyik: a még kintlévő gazdaságok kerüljenek be a szövetkezetekbe. Ennek ke­retében elsősorban az egy holdon felüli gazdaságokat értjük, amelyeknek átlagos területe kb. 3,8 kh. Másik: tovább kell javítani a termelőszövetkezetek mun­kaerő-helyzetét. Ezért — ahol kevés a munkaerő, nemcsak az egy holdon felüli terület­tel rendelkező gazdák beszer­vezését kell megoldani, ha­nem folytatni kell a szervező munkát az egy holdon aluli mezőgazdasági foglalkozású­ak és családtagjaik körében. Folytatni kell továbbá a szervező munkát a már bentlévők családtagjai kö­rében. Az asszonyok és a fiatalok részvétele nagy erőt jelent a szövetkezet­ben, ezt az idei munkák is megmutatták. Az átszervezéssel, illetve annak teljes befejezésével a | megyében nemcsak föl' :t nyerhetünk még a közös gaz- ; daságoknak de jelentős és ér­tékes munkaerőt vihetünk a j termelőszövetkeketekbe Ezért ’ a megyei pártbizottság, a me­gyei tanács elé azt terjesz- szük jóváhagyásra: értsen egyet azzal, és tegye a két 1 végrehajtó bizottság, az al­sóbb párt- és tanácsi szer­vek, termo1őszö',*etkezeti árt- szervezetek kötél "scóeévé. hogy tavaszig — különösen nodie n 7árc"áreadás és terv­(Folutatása a 3. oldnl a.) ! Bronz helyett fugatex A jászberényi Aprítógépgyárban Vénis Pál újítása sze­rint Mizsei István esztergályos a keverőgörgő járatok­hoz a csapágy-perselyeket bronz helyett „fugatex” nevű műanyagból készíti. Határidőre teljesíti tervét az Építőipari Vállalat Ez évben 375 lakást, az iskolahálózat bővítésére pe­dig 49 tantermet épített megyénkben az ÉM Szolnok me­gyei Építőipari Vállalat. Tegnap'került sor Jászberényben a Fémnyomó- és Le- mezárugyár munkásainak épített 15 lakás átadására. Ezzel ! az építőipari vállalat teljesítette a tervében előírt 1"’ ’ - I építési programját. ..............., . El őreláthatóan december 30-án sor kerül a jászfelső- szentgyörgyi négy tanterem átadására is. Jelenleg a szak­ipari munkákat: ajtók ablakok festését, a parkett gyalu- lását végzik a vállalat munkásai. A kazánok ... Teljes kapacitással dol­gozik az üzem. Naponta több- ! ezer négyzetméter papír ké­szül Szolnokon... j A Papírgyár szíve: a kazán- 1 ház. Az életetadó gőz úgy áramuk innen — hosszú csö­veken —vszerteszét az üzem­ben, mint az emberi test vé­náiban a vér. A cellulózé üzemien a főzőüstöket hevíti, a papíronárban a szárítóhen­gereket. — Óránként ezek a hatal­mas BW-rendszerű, vízcsöves aőzkazánok — 16—18 tonna 12 atmoszféra nyomású gőzt termelnek — mondja Ardó Miklós művezető. — És mi történik akkor, ha valamelyik kazán meghibáso­dik? — kérdezem. A művezető tréfásan, mo­solyogva válaszol: — Akkor jönnek az orvo­sok és meggyógyítják!... A „kazánbetegségek orvos­lója”: Márton István és ka- závtisztító brigádja. A briaádvezető 31 éves örökké *mosolygós fiatalem­ber. Csillogó szeméből csak unv süt az életkedv, a vidám­ság. Lelkesen magyaráz: — A kazán legfontosabb ■foTa'Yn+o • fi ‘ffi * r-* O 7-íf 7 of iff?*'»/? p$ ‘belül egyaránt szennyeződés­nek r”n Wféve. Kfvill a ko­rom, belül a vírkő lepi el a tomn-o T*«t. Minőkét onu-o-•assz hővezető, s már vékonv ÍM nw r\jgf JorZA+rirJAgt T- r\lőr\y <§,<? pwpl-nnvx-.-is a tüzelőanyag fo­rrnnsvfnxt. . • „orvosa.. “ — A költségek csökkenté­se, valamint a jobb kazán-ha­tásfok érdekében a kazán időnkénti tisztításáról gon­doskodnunk kell. A tisztítan­dó kazánt kiiktatjuk. Három­négy hónapos üzemeltetés után minden kazán kezünk alá kerül. Arra a kérdésemre, hogy mi a vágya, mit szeretne ten­ni él-‘ében; így felel vidáman és hevesen: — Jó nekem itt is... Sze­retem az erőgépeket... Itt dolgozok 957 óta.., Itt let­tem szakmunkássá. — És tanulni? Nem szeret­ne? — Dehogynem. Igaz, még most járok az általános isko­la VII. osztályába. Az iskola befejezése után szeretnék to­vább tanulni a Gépipari Technikumban. Gondolom: a középiskolában szerzett tudá­somat hasznosítani tudom munkahelyemen,.. * Este otthonénan — családi körben — Márton István, a .Szakma kiváló dolgozója” — szakíród-1— •* tanulmányoz. Mórt motort akar vásárolni, mint a avár doloo-ái közül már Ióvéhénnnn. akiket nap. mint nnv mancsodéi aztán televíziót,, mint mások... — S még esztendők múlva is. ha elérhető ványai kezdenek vnlöra válni, ‘lüsszoemlpkezlk igei -p a*vlkor szakmunkás­sá vált. És rylvésotechvikusi öklévé"ót n ‘zsebében tudni r""tn hói a helye... honnan !ndult.,. — Arnóth — Elégedett ellenőrök TÓNI Két karca fi népművész Külpolitikai jegyzetek

Next

/
Thumbnails
Contents