Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-17 / 271. szám
WLAG PROLETÁRJAI. EGYES ÜLJETEK! íevlau A MEGYEI^ PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. évfolyam, 271. szám. Ara 50 fillér 1960. november 17. csütörtök. Mit akarunk? A túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetősége a napokban arról tudósította a gazdákat: 1961-ben a termelőszövetkezet telket adományoz és vállalja az anyagszállítást, azoknak a tanyasi parasztoknak, akik tanyájukat lebontják s bent építenek lakóházat a városban. Legalább százharminc embert érint e segítség a Vörös Csillagban. S alig jelent meg a szövetkezet felhívása, máris jelentkeztek a tanyasi élettel szakítani akarók. A mezőhéki Táncsics Termelő- szövetkezet új kultúrpalotája mellet néhány méterre élő kontrasztként áll Boldog Zsiga bácsi közel évszázados omlatag paraszt tanyája. A kultúrpalota mögött pedig már ott sorakoznak a kétszo- ba összkomfortos, fürdőszobás parasztházak, amelyeket ugyancsak lebontott tanyából húztak fel tulajdonosaik. Miért e két példa? A napokban azt mondta egy idős parasztember: maguk mindig arról írnak, mi volt régen, mi van most. Ami régen volt, azt az emberek nagytöbbsége átélte, — ami most van, abban meg benne élünk. Arról beszéljenek Inkább, ami lesz. Mire számíthatnak az emberek, mit akarunk. Igaza van. Beszéljünk róla. Itt van mindjárt a tanya- rendszer. Szolnok megye azzal „dicsekedhet” az országban: elsők közötti helyet tartja a tanyás megyék sorrendjében. Szolnok megyében a felszabadulás előtt megközelítőleg 30 ezer család lakott tanyán. Mostanra legalább 10 ezer tanya elkopott belőle. Óriási fejlődés. De még 20 ezer család most is a tanyán lakik. Városaink határában hétezer, falvaink eldugott dűlőútjai körül tizenháromezer tanyalakó család él. Távol a villanytól, a vasúttól, az autóbusztól, a rádiótól, a televíziótól, az iskolától, a kultúrától. Reménytelen élet volt mindig is a tanyasiak osztályrésze. Dicsekedés nélkül mondhatjuk, mi már sokat enyhítettünk a kietlen, sivár tanyasi életen. Művelődési autóink, vándormozijaink, mozgókönyvtáraink keresik fel a tanyaiakat. A legeldugottab- bak, a legtávolabbra esők természetesen ebből is kevesebbet kapnak. Törvényszerű, hogy a maradi emberek, a még ma is babonás parasztok, a legvallásosabbak főként a tanyasiak tömegéből kerülnek ki. Az analfabétizmust ugyan felszámoltuk, de a tanyasiak na / része ma sem igen tud tovább jutni annál, hogy az általános iskolát úgy — ahogy elvégezze. Utána nélkülözi a könyvet, az ismeretterjesztő előadásokat A tanyasiak közül még a mi megyénkből is sok embert felvonultathatnánk, aki színházban sosem járt, aki nem tudja, ml történik körülötte a világban, aki a szomszédjától, esetenként a borbélytól, az arrajáró postástól kapja így vagy úgy a híreket, az eseményeket. Mi ebbe nem nyugodhatunk bele. Mi kulturált nemzetet, művelt népet akarunk. Ezért elsőrendű célkitűzésünk a tanyarendszer megszüntetése. Állami, népgazdasági érdek is fűződik hozzá. Ha a 20 ezer Szolnok megyei tanyához egyenként csupán fél hold tanyaterületet számolunk, akkor is 10 ezer hold — legtöbbször kiváló minőségű — termőfölddel gyarapodunk a tanyarendszer megszűnése utál A tanyasiak Beköltözése a városokba, falvakba elsősorban r tanyán élők mostoha életét változtatja meg. A tanyasi emberre kéthetenként, hetenként ha rányit a szomszéd, a munkán kívül alig érintkezik embertársaival. — Ettől az életmódtól akarjuk megszabadítani őket azzal, hogy az emberi közösségbe visszük őket. A majorba, a faluba, a városba, ahol a volt tanyasi ember fia is tiszta cipőben, járdán siethet az iskolába. Ahol közelében van a bolt, az orvos, a patika, pár perc járásnyira a kultúrotthon, a mozi, az olvasóterem, a könyvtár, ahová könnyedén elsétálhat munka után. Megszüntetjük magukrautalságu- kat. A közösségben, az utcában segítőkre, barátokra találnak a beköltözők. Ezzel is segítenünk kell, hogy eltűnjön a falu, város közötti nagy különbség A tanyarendszer megszüntetése jelentős lépés ezen az úton. A mi falvaink nagy lélekszámú települések. Könnyen el tudják látni mindennel, ami az emberek kulturális igényeit kielégíti. Mennyi időn belül? Máris tömegmozgalommá lett a tanyasiak beköltözése. Karcagon, Kunmadarason és szerte a Jászságban, Kunságban, Tiszazugban dűlők tűnnek el, a postás egyik napról a másikra veszi észre: már elköltözött a címzett Államunk építési kölcsönnel, termelő- szövetkezeteink fuvarral, építési segítséggel támogatják az új életet kezdőket. 1961-ben a legtöbb tsz építőbrigádja vállalja, s meg tudja valósítani a szövetkezeti gazdák új lakóházainak felhúzását. — Ugyancsak 1961-től kezdődően intézkedéseket foganatosít államunk, hogy bőségesebben álljon építőanyag a kislakásépítők rendelkezésére. Sokan vitatkoznak róla — mi javasoljuk: meg kell változtatni a jelenleg érvényben lévő telekvásárlási rendeletet. Jelenleg ugyanis egyedül az Országos Takarékpénztár jogosult házhely-árusításra. Mezőhéken, Jászboldogházán is megtörtént: a termelőszövetkezet ingyen juttatott házhelyet a szövetkezeti gazdáknak. Az OTP azonban ahhoz ragaszkodik, hogy még ezeset- ben is meg kell fizetni a gazdáknak a drága telekvásárlási árat Nyilvánvaló, hogy ez gátolja a tanyai lakók beköl- töztetését Változtatni kell tehát ezen a rendelkezésen. Változtatni, mert a tanyai emberek sorsáról van szó. Borz&k hajót Tiszafürednél apad a Tisza Napokon át árvízveszély fenyegetett. A nagy esőzések miatt erősen megduzzadt a Tisza. A vízügyi igazgatóságok értesítették a járási tanácsokat, a Tisza-menti községeket, s ébren volt a figyelőszolgálat. Minden percben vigyázták a Tiszát. A nyárigátak mentén veszélyben volt még a kintlévő termény. Legfrisebb jelentések szerint az árvízveszély elvonulóban van. Vásárosnaménynél és Tiszafürednél apad a Tisza. Mi újság a malomiparban? A Terményforgalmi Vállalat nem tud kellő mennyiségű rizst szállítani — 100—200 vagon gabonával túlteljesítik az évi őrlési tervet — A malomban csomagolják a lisztet — A szokatlan esős időjárás következtében a Terményforgalmi Vállalat nem tud kellő mennyiségű „nyersanyagot” szállítani — panaszkodnak Törökszentmiklóson, a Szolnok megyei Malomipari Vállalat központjában. — Az a helyzet, hogy a megye területén a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok még nem tudták betakarítani a rizsföldekről a termést. Az utak sárosak és minden erőfeszítés hiábavaló, nem halad a rizs cséplés, kevesebb a felvásárlás... A raktárakba került rizs nedvességtartalma 30 százalékos, jóval nagyobb a megengedettnél. Ilyen állapotban nem alkalmas feldolgozásra. Gyors munkát kér a termelőktől a Szolnoki Cukorgyár A répafeldolgozási idény eddigi tapasztalatairól érdeklődtünk Kar László elvtárstól, a Szolnoki Cukorgyár! igazgató játóL — Gyárunk jól termel, naponként 250 vagon répát dolgoz fel, — mondotta Kar elvtárs, — s cukortermelésünk is mindig norma felett van. Naponként 31 vagon cukrot kell gyártanunk, s átlag 32—33 vagon is raktárba kerül, sőt a 35 vagonos teljesítményt is elértük. Termékeink minősége is jó. A különböző veszteségeket is csökkentettük. Jól beváltak új berendezéseink. Ezek alapján biztosan mondhatjuk, hogy sikeres lesz a cukor- gyártási idény, ha a termelőktől idejében és kellő mennyiségben kapunk répát. — Sajnos, ezzel kapcsolatban rossz tapasztalataink is vannak. Pillanatnyilag hét napra való tartalékunk van. s az időjárás is gátolja a folyamatos répaszedést és szállítást. Szeretnénk elkerülni, hogy ismét félüzemmel termeljünk csak répahiány miatt, mint a múlt hónapban jónéhány napig. A félüzemmel való termelés miatt még most is jelentős mennyiségű cukor gyártásával adósak vagyunk a népgazdaságnak, — de ha lesz répa, a kampány végére pótoljuk mulasztásunkat A naponkénti tervtúlteljesítés a biztosíték erre. — Szeretném a termelők figyelmét felhívni arra, milyen kárt okozott a gyá- ak a félüzemmel való termelés. Tizenhárom napig csak tlO vagon répa került 24 óránként a gyárba. A gépeket berendezéseket viszont ugyanúgy kellett üzemeltetni, mintha teljes lenne az üzem. Most például 250 vagon répa feldolgozásához 46 vagon szenet használunk A napokban megindult az idei dohánytermés átvétele a Szolnoki Dohánybeváltóban. A szolnoki beváltóban körülbelül 3.300 mázsa dohányra számítanak. Képünkön Szabados Mihály, a kungyalui Zöld Mező Termelőszövetkezet dohánykertésze átadja az első szállítmányt dr. Barcsai Iván és Nagy Istvánná dohánybeváltói dolgozóknak. el naponta. Félüzemmel való termelésnél is elfogyott 40 vagon szén naponként, s csak 110 vagon répát dolgoztunk feL — Ilyen dolgok miatt az alatt a néhány nap alatt többmillió forint vesztesége volt a gyár--’- S ez érthető is, hiszen a gépek félüzemnél is járnak. A gyár csak kapacitásának teljes kihasználásával dolgozik gazdaságosan. Csak egyenletes termeléssel lehet a gyártási veszteségeket csökkenteni, illetve megszüntetni. — Ezért kérjük a helyi pártszervezeteket, tegyenek meg mindent a cukorgyár termelésének biztosításáért, méltányolják azt az erőfeszítést, melyet munkásaink a terv teljesítése érdekében tesznek, s szedjék, szállítsák mielőbb a répát. Most még nagyon sok répa kint van, ■— több, mint 12 ezer vagonra valót várunk. Különösen a kunhegyes! járásban, azonkívül a kunszentmártoni Zalka Tsz-ben. a szolnoki Lenin Tsz-ben, a túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben kellene gyorsítani a répaszedést. — Bizunk benne, ha a cukorrépaszedésre nagy erőt összpontosítanak, felismerik milyen fontos most, hogy mielőbb gyárba kerüljön a répa, így sikeres lesz a kampány. ■— sb. — A hántolásra kerülő rizs nem tartalmazhat 15 százaléknál több vizet. A magas víztartalmú rizst először szárítani kell, ami időt vesz igénybe. A malomipar — mint minden évben — most is felkészült az idei szezonra. A tavalyi — negyedik negyedévben — 1880 vagon rizst dolgoztak fel. Jelenleg — másfél hónapos munka után — a kedvezőtlen terményszállítások miatt csak 520 vagonnál tartanak. A lemaradásért nem a malomipar dolgozóit terheli a felelősség. Rendes körülmények között 15 százalékos nedvességtartalommal bíró rizsből — 3 műszakban — a karcagi 20, a törökszentmiklósi 5, a kunszentmártoni és a tiszaszentimrei hántolók pedig 3 vagon rizs feldolgozására képesek. S mi a helyzet jelenleg? — Nincs elegendő mennyiségű nyersanyag — mondják a malmosok. — Raktárainkba jóval több termény férne. Ezzel szemben csak annyi tartalékkal rendelkezünk, hogy a karcagi egy hétig, a törökszentmiklósi " ^anig, a kunszentmártoni hántoló 1 napig tud dolgozni. Tiszaszentimrén termény hiányában teljesen leállt a rizshántolás. Ennek oka az, hogy nincs utánszállí- tás... Más a helyzet a gabonafeldolgozásnál. Minden jel arra mutat, hogy az előirányzott 11 ezer vagon őrlési tervüket a negyedik negyedévben 100 —200 vagonnal túlteljesítik. A búza minősége jobb a tavalyinál, s ebből következően a liszt minősége is javult. A fogyasztásra kerülő lisztet a kiszerelő műhelyben csomagolják. Már az első hónapokban a régi 53—58 mázsa napi teljesítménnyel szemben 70—75 mázsa lisztet adagoltak papírzsákba. A malomiparban dolgozók tehát mindent elkövetnek éves tervük teljesítéséért. Most a Terményforgalmi Vállalaton van a sor. Minden eszközt meg kell ragadnia, hogy biztosítson a karcagi, törökszentmiklósi, kunszentmártoni- és a tiszaszentimrei hántolóknak kellő mennyiségű rizst. Meg kell gyorsítani a szállítást, hogy segítsék a malomipari dolgozókat éves tervük teljesítésében. — A. J. — Vízügyiek dicsérete Nagy szavak nélkül, de szorgalmasan, következetesen, önzetlenül. Ez jellemzi a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság patronázsmunká- ját. Eltekintve a gépi, mérnöki és öntözési szaksegítségtől, amiben egész éven át folyamatosan részesülnek megyénk termelőszövetkezetei, az őszi munkában kitűnőre vizsgáztak segítőkészségből. Kukoricatörésben több mint ezer munkanapot dolgoztak a termelőszövetkezetekben. Tegnap százötven vízügyi munkás serénykedett a Szolnok megyei cukorrépa földeken. Tiszaörvényen, Kunhegyesen a tiszaroffi szakaszmérnökség dolgozói munkálkodnak. Kedden egész nap száz- nyolcvan mérnök, műszaki dolgozó, vízügyi szakmunkás áztatta magát a szövetkezeti gazdákkal együtt. Mezőhéken Vasadi János igazgató, Hajdú Lajos párttitkár, Nagy Illés főmérnök, Karcagi Gábor főmérnök, Polgár László főmérnök s még nyolcva- nan fejelték, tisztították a cukorrépát. Tiszaföldváron még égtek a villanyok, mikor reggel átrobogott a falun a vízügyiek csoportja Késő este a korom sötétben alig találták meg a cukorrépa földön kabátjaikat, elemózsiás táskáikat. Senki nem kényszeríti erre őket. Belső kényszerből teszik. Tudják, s átérzik mit jelent a rendkívüli időjárásban a szövetkezeti gazdáknak nyújtott segítség. A törökszentmiklósiak a cukorrépa betakarításáért A jóbornak sem árt a cégér A tejhordó legény fakezfflijlt a Many átvétele
