Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-16 / 270. szám

ULAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKt A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS; A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. évfolyam, 270. szám. Ara 50 fillér 1960. november 16., szerda. A műszaki propagandáról! Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Minisztertanácsa elhatározta, hogy 1961. ja­nuár 1-től emeli • a rubel aranytartalmát és a rubel árfolyamát a külföldi valu­tákhoz viszonyítva. A rubel új aranytartalma 0,987.412 gramm tiszta arany, a Szovjetunió Állami Bankjánál az arany vásárlá­si ára — 1 gramm tiszta arany 1 rubel. A rubel árfolyama a dol­lárhoz viszonyítva úgy ala­kul, hogy 90 kopek felel meg egy észak-amerikai dollárnak. A Szovjetunió Miniszterta­nácsa megbízta az állami bankot, hogy a rubel arany­tartalma növekedésének meg­felelően emelje a rubel árfo­lyamát a többi kapitalista ország valutáihoz viszonyít­va is. Amennyiben ezen or­szágok valutáinak aranytar­talma megváltozik, vagy va­lutáik árfolyama módosul, a Szovjetunió Állami Bankja a rubel árfolyamát ezeknek a változásoknak figyelembe­vételével állapítja meg. Ötszáz vagon tabarmánybrikettel segíti a Szolnoki Cukorgyár a tsz*ek állatállományának átteleltetését A Szolnoki Cukorgyárban az idén kezdték meg a cukor- gyártás melléktermékéből a takarmánybrikett előállítását. Az új üzemrészben naponta 4—5 vagon répaszeletet saj­tolnak értékes takarmánnyá. A termelőszövetkezetekben rövid idő alatt nagy népsze­rűségre tett szert a takar- mánygomdokon enyhítő cu­korgyár! melléktermék. Az újfajta takarmány tárolása lényegesen könnyebb a szá­EXPORTRA KERÜL Karcagon az Általános Szerelő és Gépjavító KTSZ-nél évek óta készülnek külön­böző hangerősítő berendezések, hangszórós lámpák, ak kumulátortöltők, vízmentes telefonok külföldi megrendelésre. Képünkön Szendrei Dezső elektromos kapcsolótáb­la ajtaját hegeszti, amely szintén a KTSZ egyik export cikke. Megyénk minden második termelőszövetkezetében indul ezüstkalászos tanfolyam Megyénk termelőszövetke­zeteiben az őszi betakarítás meggyorsítása mielőbbi befe­jezése érdekében a tervezett­nél egy héttel később kezdőd­nek az ezüstkalászos tanfo­lyamok előadásai. Eddig mint­egy száztíz tanfolyam alakult, ami azt jelenti, hogy a me­gye minden második közös gazdaságában tanulással hasz­nosítják a téli estéket. A részvevők száma eléri a hat ezret és ezeknek fele már a második évfolyamon is­merkedik az élenjáró agro és zoótechnikai módszerekkel. A tsz-ekben, többek között a jászberényi Lenin-ben, túrke- vei Vörös Csillagban, szajoli Vörös Csepelben, Kunhegye- si Vörös Októberben és az újszászi Szabadságban a gaz­daságok jellegének megfele­lően szakosították az okta­tást. így a termelőszövetkezetek 'többségében állattenyésztési, a Jászság egyes vidékein, mint például Jászberényben és Jászfényszarún kertészeti ezüstkalászos tanfolyamokat szerveztek. A tanfolyamokon jól képzett szakemberek tech­nikumi, szakiskolai tanárok és mezőgazdászok oktatják a szövetkezeti gazdákat. A vizs­gák után a hallgatók egy éves gyakorlati oktatáson vesznek részt és ezután meg­kapják a szakmunkás bizo­nyítványt rított répaszeletnél. Míg a répaszeletből csak 20 kiló fért el egy zsákban, addig a bri­kettből 70—80 kilót mérnek, zsákonként Az első ötszáz mázsa ta­karmánybrikettel a gyomai Győzelem, kondorosi Lenin és Aranykalász Termelőszö­vetkezetekben kezdték meg az állatállomány etetését A cukorgyári tervek szerint a kampány végéig 500 vagon préselt takarmányt állítanak elő a mezőgazdasági nagy­üzemek állatállománya részé­re. Tovább fejlesztik a munkások közötti ismeretterjesztést A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Országos El­nöksége kedden ülést tartott. Megállapította az elnök­ség, hogy a társulatnak a munkások közötti ismeret- terjesztő tevékenysége, az utpbbi években fejlődést mutat. A Társulat a jövőben fo­kozott figyelmet kíván fordí­tani a munkásokat közelebb­ről érintő, az üzem életéhez is kapcsolódó műszaki és ter­mészettudományok népszerű­sítésére, a dolgozók közgaz­dasági és egyéb ismereteinek bővítésére. Az elkövetkező években a munkásakadémiák rendszerét az üzemi ismeret- terjesztés uralkodó formájá­vá teszik, s a résztvevők számára az eddigieknél is tö­megesebben rendeznek majd üzemi kirándulásokat, tudo­mányos kísérletezést, talál­mányok és újítások bemuta­tását. E mellett továbbra is lesznek egyedi előadások és rövid sorozatok, közérdekű témákból. Újabb iskola épült Újabb amerikai kémet tartóztattak le Lengyelországban Varsó (TASZSZ). A len­gyel külügyminisztérium biz­tonsági szervei kémkedés vádjával letartóztatták Sta­nislaw Pawliakot, aki a le­tartóztatás pillanatáig adato­kat gyűjtött és adott át a Német Szövetségi Köztársa­ságban működő amerikai hír­szerző szerveknek Lengyel- ország védelmi obiekumai- ról. (MTU. Modern tágas, nyolc tantermes, tornatermes, úttörőszobás, természettudományi és fizikai előadóteremmel ellátott iskola épül' Martfűn. A tanítás jövő szeptemberben kezdődik nett benne. Mindenki a határban Levelezőink írják 220 forintos ölelés II szoK/ef lubel aranylarlalmáil! és nemzetközi vaíi/taárfoiyamának új megállapítása igen távol állunk, helyesebb ha az adott üzemre vonatko zó korszerű gyártástechnoló giai, műszaki fejlesztési kér désekkel foglalkozik az elő adó. Az eddiginél több gondo kellene fordítani arra, hogy i műszakiak közgazdasági kér désekkel is tisztában legye nek, ne csak műszaki isme retekkel rendelkezzenek. M indokolja ezt? Hadd említ sünk egy példát: A Tisza Ci pőgyár kollektívája az idér elismerésre méltó erőfeszítés tett a műszaki színvonal eme lése érdekében. Arról viszon elfeledkeztek, hogy a műsza ki fejlesztés gazdasági kiha­tásait elemezzék. Erre csak t járási pártbizottság figyel meztetésére figyeltek fel. Pe dig a sorrend akkor volna he­lyes, ha előbb költségeit és gazdasági kihatásait gondo­san elemezve mérlegelnék hogy egy-egy új gép beállí­tása, a gyártástechnológif változtatása stb. megéri-e s vesződséget, a költséget. Ezért kell törekedni arra, hogy köz gazdasági ismereteiket is bő­vítsék a műszakiak. Sok üzemben külön műsza­ki könyvtárt hoztak létra hogy ezzel is elősegítsék a tudományok iránt érdeklődők munkáját Nagy összegekei költenek a könyvállomány bővítésére, folyóiratok be­szerzésére. Ahhoz viszont, hogy a műszaki könyvtárak kellően kielégítsék az érdek­lődők tudásszomját, két do­log szükséges volna: Az egyik az, hogy — főleg a fia­tal műszaki generáció — ta­nuljon valamilyen idegen nyelvet, s megértse az ide­gennyelvű könyveket, folyó­iratokat. A másik: olyan kö­teteket is szerezzenek be, me­lyeknek nyelvezete egyszerű, a munkások számára is köny- nyen érthető. Csakis így tölti be hivatását minden üzemi könyvtár. Ezért helytelen, hogy a Tiszamenti Vegyimű­vek műszaki könyvállomá­nyához r m férhetnek a munkások. Híven ahhoz a régi igazság­hoz, hogy az elméleH tudás csak a gyakorlattal párosulva hozza meg a kellő eredményt, műszaki kiállítások, tapaszta­latcserék, munkamódszerát­adások gyakoribb szervezésé­vel szemléltető módon is ta­nítani kellene, hogy mit, ho­gyan kell csinálni. A munká­sok igénylik ezt. Bizonyítja e megállapítást, hogy az újítási kiállításnak és minden ha­sonló rendezvénynek sok lá­togatója van. Sajnos, me­gyénkben alig találni két ha­sonló jellegű üzemet, de azért i vállalatok közti tapasztalat- cserét — esetleg megyénkön kívüli üzemekkel — jobban lehtne szorgalmazni. Mivel azonban még az azonos jelle­gű üzemek technikai feltéte­lei is különböznek, s így nem mindig valósítható meg min­den jó módszer mindenhol, ezért az üzemek közötti ta­pasztalatcseréknél is többet ígérő a munkamódszerátadá­sok felkarolása. Ezzel kapcso­latban már vannak jó tapasz­talatok. A Fémnyomó és Le- mezárugyárban például az argongázas hegesztésről szer­veztek munkamódszer át­adást E néhány példából is kitű­nik: a műszaki propaganda hatékonyabbá tételéért sok mindent tehetünk. Ne sajnál­juk a ráfordított munkát. S. B. Manapság egyre többen megfordulnak a baráti álla­mokban, s tapasztalhatják, hogy jónéhány iparcikket ol­csóbban meg lehet vásárolni a Szovjetunióban, az NDK- ban, vagy Csehszlovákiában, mint nálunk. S ez érthető is. Ezekben az államokban lé­nyegesen gyorsabban emelke­dik a termelékenység, követ­kezésként jóval alacsonyabb gyártási költséggel állítanak elő egy-egy ipari terméket, mint mi. így aztán olcsóbban tudják a fogyasztók rendel­kezésére bocsájtani. Nálunk is az volna a jó, ha a mostaninál gyorsabb ütem­ben szoríthatnánk lefelé az árakat. Ez azonban sokmin­dentől függ. Elsősorban attól — barátaink példája is azt bizonyítja —, hogy nagyobb hozzáértéssel, alaposabb mű­szaki felkészültséggel végez­zük-e munkánkat. Ezt kell célul tűznünk mindenekelőtt. S e cél érdekében — a sok egyéb feladat mellett — nagv erőt kell koncentrálni a mun­kások között végzett műszaki propagandára, hiszen a szak- képzettség fokozásával job­ban kihasználhatók termelési berendezéseink. Indokolja e feladat valóraváltását az is. hogy az ipar fejlődésével év­ről évre sokszáz tapasztalat­lan munkás kerül üzemeink­be, s ma, a technika rohamos fejlődésének korszakában a műszakiak szaktudása sem mondható állandó továbbkép­zés nélkül teljesnek. A szakmai továbbképzés­ben a közelmúlt évekhez vi­szonyítva lényeges fejlődés tapasztalható. A nagyobb üzemekben a dolgozóknak mintegy 15 százaléka tanul. Csak üdvözölni lehet az olyan kezdeményezést, mint a. jászberényi két nagy vas­ipari üzemé; megszervezték a Gépipari Tudományos Egyesülés helyi csoportját, s ebbe bevonták a szakmunká­sokat is. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban több szakmai tanfolyamot, az Aprítógépgyárban műszaki rajztanfolyamot szerveztek. S így lehetne a jó példákat so­rolni más üzemekből is. Elő­fordul azonban — így pél­dául a Mezőgazdasági Gépja­vítóban és több helyiipari vállalatnál —, hogy a szak­munkásképzésre, illetve to­vábbképzőre irányuló igye­kezet még a közelmúltban is egyenlő volt a nullával. Ahol így foglalkoznak a műszaki propagandával, ott előbb- utóbb problémák adódnak a munkában is, hiszen a kellő hozzáértés, az állandó isme­retbővítés nélkülözhetetlen. A munkások szakképzettsé­gének növelésére természete­sen nem egyedülálló módszer a szaktanfolyamok szervezé­se. Eredményesen szolgálhat­ják ezt a célt a szakelőadá­sok is. Változtatni kellene ezért az ismeretterjesztő elő­adások tartalmán, többet kel­lene foglalkozni műszaki kér­désekkel. Ez év első felében például 927 előadás közül mindössze 157 volt műszaki témájú. A témaválasztást is jobban kellene mérlegelni, figyelembe venni, hogy hol, milyen környezetben hangzik el az előadás, s annak alap­ján tartani meg. így eredmé­nyesebben lehet segíteni a termelőmunkát. Lehet na­gyon érdekes műszaki elő­adást tartani például az auto­matizálásról egy-egy üzem­ben, de mivel attól még — legalábbis megyénkben —

Next

/
Thumbnails
Contents