Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-02 / 259. szám

1960, november 2, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Eredményes, hasznos a szabálysértési eljárás ] Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap ülése­zett. Napirenden szerepelt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló ismertetése, a Jászberény városi tanács VB irányító és ellenőrző munkájáról szóló jelentés, a tanácsi ipar és ktsz-ek szakmunkás képzésének biztosítására tett intézkedésekről szóló beszámoló, a Ma­gyar Nemzeti Bank területi irodájának tájékoztatója a pénzforgalom alakulásáról és több előterjesztés. Megvi­tatta ezeken kívül a VB az igazgatási osztály vezetőjé­nek értékelését a szabálysértési ügyek intézéséről. A megyei tanács VB a teg­napi ülést megelőzően leg­utóbb tavaly februárban fog­lalkozott részletesen a sza­bálysértési ügyekkel. 1959- ben 7 ezer 728 esetben indult szabálysértési eljárás, közü­lük 4 ezer 873 alkalommal bírságolásra került sor. Ez év első kilenc hónapjá­ban 6 ezer 102 feljelentést kö­vetően 3 ezer 933 esetben szü­letett bírságot megállapító határozat. Az esetek — úgy mondhatjuk —•, az élet valamennyi területéről zármaztak. Az igazgatási osztályok szabálysértési elő­adói többségükben gyorsan intézkednek — különöskép­pen az időszerűen fontos ese­tekben. Ä kukoricamoly ellen nem védekezőket — például — 535 esetben serkentették bírsággal kötelezettségük tel­jesítésére. Mindinkább elő­térbe kerül s érvényesül az a helyes elvi álláspont, mely szerint a szabálysértési eljá­rásnak korántsem a bírságo­lás a legfőbb eszköze. Célra­vezetőbb is, a tömegek előtt népszerűbb is az előzetes, megelőző jellegű felvilágosí­tási. Az a tény, hogy megyénk területén a szabálysértési ese- fek száma eddig nem csök­kent a kívánt mértékben — nem mutat az e téren teljesí­tett munka eredménytelensé­gére. Forrása elsősorban az, hogy eddig sem a Jászberény város, sem a Jászberény já­rási tanács igazgatási osztá­lyán nem éltek kellő mérték­ben figyelmeztetéssel. A szabálysértési eljárások eredményességének alapvető feltétele a gyorsaság. E té­ren javulást tapasztalhatunk: az ügyintézési idő átlagosan 10—12 nap. Érthető késede­lem Jászberényben és Szol­nokon mutatkozik; e városok tanácsainak igazgatási osztá­lyán a legnagyobb a forga­lom. Kevésbé menthető, hogy Kisújszálláson röviddel ez­előtt még 56 szabálysértési ügy várt befejezésre. Megyei szinten szeptember 30-án a feljelentések mindössze 7,8 százaléka volt elintézetlen, ám ezek egy része az engedé­lyezett 15 napos határidőn belül maradt Előnyös fordulatot hozott a szabálysértési ügyek intézésében az 1959. évi 36. sz. tvr., mely lehetővé tette, hogy a meg nem fizetett bír­ságot szabadságvesztés bün­tetésre változtassák át. Meg­látszik ez azon, hogy míg 1958-ban a bírságok felénél többje behajthatatlan ma­radt, már tavaly majdnem 60 százalékát megfizették a bír­ságoltak — ebben az évben pedig még az ügyek 20 szá­zaléka sem került a pénzügyi szervek elé behajtás végett, így ebben az évben mind­össze nyolc esetben kellett el­járást alkalmazni büntetés­ként. Helyenként gátolja a bír-^ ság behajtását, hogy a fize-R; tés letiltására hivatott szervi“ nem intézkedik. Mezőtúron* például a MÁV a június 27-jr, én átvett letiltást még októ­ber végéig sem érvényesí­tette. A szabálysértési előadók a közeljövőben számos új mód-, szerrel igyekeznek tevékeny-* ségüket eredményesebbé ten-t: ni. így helyes, ha az elköve-f. tőt . I t felhívják a mulasztási pótlására s e felhívás teljesítése utáni megszüntetik ellene az eljá-j rást, vagy a bírság mértékét“ alacsonyabban szabják meg. Hasonlóképp jó az azonos cselekményt elkövetteteket egyszerre megidézni; ismer­tetni helytelen magatartásuk jelentőségét, következmé­nyeit. A szocialista humaniz­mus szellemével egyező a megbánást mutatókkal szem­ben megbocsátást tanúsítani — ugyanakkor a makacsko- dókat, hangoskodókat meg­bírságolni. Kívánatos, hogy a járási, városi tanácsok rendszeresen foglalkozzanak a szabálysér­tési ügyintézés érdemi és el-f vi részével. Ellenőrizzék az; előadókat, segítsék az ügyekig gyorsabb intézését 1 Múlik az ősz, novembert írunk s Cserkeszöllőn az utol­só fürtöket szedik a Magyar— Román Barátság Tsz asszo­nyai. Igyekszik mindenki, még azok is, akik csak a szü­m ! taligára tett kisebb kádakban hordják el a leszedett fürtö­ket. Kocsi viszi aztán a köz­pontbeli présházh z. De „ház” helyett itt is csupán cölöpökre feszített sátorpony­még akkor is, ha csak köze pes a termés... Tavasz tündére szeszélyes volt az idén; elvitte a fürtök jó egyharmadát. De amit meghagyott, abból elég jó bor v W .. mm? IIP Jretkor kapcsolódtak a mun- ikába, mert a jó hírnév köte­lez. A cserkei asszonyoknak pedig nagy a becsülete, külö­nösen Bajor József né munka­csapatának. A nyári tizen­lesz, ha jól kezelik — ezt jó­solja a mustkezelő Vass Já­nos bácsi, aki borlátó ember. Már a murciban — ami pe­dig még nem bor, nem is új­bor, csak éppen kamaszodik KISZ küldött-értekezlet a Járműjavítóban A napokban tartotta a Jár­műjavító KISZ bizottsága a küldött értekezletét. A Jár­műjavító kiszistáinak tanács­kozásán részt vettek a váro­si és az üzemi pártbizottság, valamint a megyei és a vá­rosi KISZ bizottság képvise­lői. Az üzemi KISZ bizottság beszámolóját Tímár Gyula, a KISZ bizottság titkára tar­totta. Tímár Gyula a beszámoló elején azzal foglalkozott, ho­gyan kezdte meg a KISZ szervezet az ellenforradalom után a fiatalok szervezését, hogyan nőtt a létszám és szi­lárdult meg a KISZ. Az üzem termelési eredmé­nyeihez a fiatalok is hozzá­járultak. Jelenleg hét ifjúsági bri­gádban 50 fiatal dolgozik. Két brigád: a Molnár József VlI/b. osztály westing-szerelő brigádja és Kiss Imre VH/a. osztály szekrénylakatos bri­gádja elnyerte a „Szocialista munka ifjú brigádja” címet. Az üzem kiszistái példamu­tatóan kivették részüket a társadalmi munkából is. Ta­valy 7050 társadalmi munka­óra alatt 980 ezer forint meg­takarítást értek el. „Az ifjúság a szocializ­musért” mozgalomba 340 fiatal kapcsolódott be. A kívülálló fiatalokkal való kapcsolatot mutatja az a tény, hogy a részvevők 30 százaléka KISZ-en kívüli fiatal volt. A takarékossági mozgalom­ról szólva Tímár Gyula el­mondotta, hogy ez év első 9 hónapjában az üzem kiszistái több mint 1 millió forint OH- anyagot takarítottak meg és használtak fel. A fiatalok a magánéletük­ben is takarékoskodnak, számos kiszista rendelkezik takarékbetét könyvvel. A beszámoló megemlítette, hogy az újjáválasztó taggyű­léseken sokan bírálták a KISZ bizottságot és az alap­szervezetek vezetőségeit, mert nem törődnek eleget a fiata­lok kulturális nevelésével. Jogos ez az igény — ismerte el Tímár Gyula titkár. A KISZ bizottság beszámo­lóját élénk vita követte. A hozzászólók többsége a ter­melési és kulturális felada­tokkal foglalkozott. A felszó­lalók valamennyien egyetér­tettek a beszámolóval. Zsdíc István, a személykocsi osztály ifjúsági brigádvezető-| jé bejelentette a tanáeskozá-e son, hogy példájuk nyomán* újabb két ifjúsági brigádot^ alakítottak a KISZ kong-S resszus tiszteletére. | Arra kérte a fiatal műsza-f kiak tanácsát, hogy mielőbb C indítsa meg a „Szakma ifjú* mestere” tanfolyam előadá­sait. Az üzemi KISZ küldött-ér­tekezlet sokoldalú határoza­tot fogadott el, mely részle­tesebben megszabja a kiszis- ták feladatait a termelő, a politikai, a sport és a kultu rális munkában egyaránt. A küldött-értekezlet végül megválasztotta az üzemi KISZ bizottságot, a revíziós bizottságot és a városi KISZ- értekezlet küldötteit. egyes létszám most duplájá­nál is többre szaporodott, az első közös szüret — amilyen még nem volt Cserkeszöllőn —, az eddig tétlenkedőket is megmozgatta. Haladnak is szépen, alig győzik a csöbrösöl akik im­már nem puttonyban, hanem manapsag bizony geppel saj­tolják a szőlő nedvét. Bori Jó­zsef meg éppen hidraulikus préssel dolgozik. A hatalmas gép tíz hektoliter darált sző­lőt sajtol ki egyszerre s ez már igazi nagyüzemnek való szerszám. Kell is, mert 533 holdról sok szőlő összegyűlik Öröm a Háy-tanyán Október 31-én, hétfón vég­re megvalósult a Tiszamentl Vegyiművektől 6 kilométerre lévő Háy-tanya és környéke lakóinak régi kérelme. Az 51. AKÖV állandó autóbuszjára­ta ugyanis hétfőn reggel 7.35 órakor megindult új végállo­mása felé: a Háy-tanyára. A busz közben érintette az Eöt- vös-terct, a megyei kórházat, a cukorgyárat, vegyiműve­ket, a fehérjefeldolgozót, a tószegi Dózsa Tsz-t és jó fél­órás út után megállt a végál­lomáson. a 9-es kilométerkő mellett lévő Háy-tanyai isko­la mellett. Megtudtuk, hogy hetenként kétszer: hétfőn és csütörtökön állandó járat in­dul a szolnoki Szabadság tér­ről. Hétfőn és csütörtökön egyaránt 7.35 órakor indul a busz és 8.10 órakor érkezik a Háy-tanvára. — illetve Indul visszafelé Szolnokra. A dél­utáni indulás Szolnokról 13.35 óra, — a vlyeg«*/ué indulás időpontja pedig 14.10 órakor van. Az új autóbuszjárat a Háy- tanyai iskola, továbbá Tó­szeg község lakói szempont­jából egyaránt nagyfontos­ságú. Eddig ugyanis Tószeg­nek az abonyi határrész felé eső részén lakók mintegy 6 kilométert gyalogoltak a Ti­számén« Vegyiművekig, hogy közlekedési eszközhöz jussa­nak Szolnok felé. Hétfőn, amikor elindult Szolnokról a GA—3851-es autóbusz, az első Háy-tanyai járat személyzetének, Szé- nási János autóbuszveze­tőnek, Kovács Andrásné kalauznak, — továbbá Ba­kos Tóth Imre menetrend- szerkesztőnek nem sokkal utána kedves meglepetésben volt része. A környék lakói nevében, amely Szita Miklós igazgató-tanító vezetésével társadalmi munkában készí­tette el a busz fordulóhelvét virágcsokrokkal kedveskedett a busz személyzetének a Háy-tanyán. B, Gy. C ASSZONYOK... va ad ideiglenes fedelet a zú- zónak, s néhány présnek, a többi gép a szabad ég alatt áll. Nem akartunk gép helyett munkaeszközt mondani, mert Cserkeszöllőn csurran a must ............................ me kkel ajándékozta meg a gyermekszerető Bozsikot, aki sorra, mindet nevére íratta. Az apa vidékre járt dolgozni. Ilonka meg ahelyett, hogy anyai hivatásának tett volna eleget — hiszen négy gyer­mek sok elfoglaltságot nyújt — naphosszat elcsavargott, s a gyerekeket bezárta otthon. Természetes, ennek is híre ment a faluban. A szomszé­dok jelentették be a tanács­nál, hogy nap-nap után ott a négy gyerek bezárva étlen- szomjan. Julika, a legna­gyobb mindössze hat éves, s a kis Laci csupán másfél. Amikor a gyámhatóság fel­szólította, könnyedén, öröm­mel lemondott gyermekeiről. A pici a szapárfalui csecse­mőotthonba került, a három nagyobb Jászfény szaruba, ne­velőszülőkhöz. Négy kicsi, anyátlan gyer­mek. Bozsik hozta be mind a négyet a szolnoki Gyermek­védő Otthonba. A községi tanács végrehaj­tó bizottsága, a gyermekvé­delmi bizottság és a gyámha­tóság javaslata alapján az anya ellen ifjúság elleni bűn- cselekmény miatt eljárás in­dult. Hogy ilyen asszony, ilyen anya is létezik ... Rónai Erzsébet ják: hogy lehet egy ember ennyire gonosz...? Aztán fel­szólított, hogy adjam oda ne­ki a halotti anyakönyvi kivo­natot, majd felveszi a temet­kezési segélyt és szép koszo­rút csináltat a gyermeknek... Döbbent csend. — Hát most azért jöttem el, hogy életében úgy sem adott neki semmit, holta után tegye meg, ami kötelessége, járuljon hozzá a kicsi elte­mettetéséhez ... Ha nem — hát nem... De ha lehet, ak­kor így hamarabb megcsinál­tatjuk a sirkövet... * Bozsikék évek óta hiába vágytak gyermek után. Nem teljesülhetett kívánságuk. így történt azután, hogy amikor az egész falu megbotránko- zott azon, hogy H. Ilonka leányfejjel gyermeket szült, Bozsikék magukhoz fogadták őt gyermekével, s röviddel ezután örökbefogadták a kis Julikát. Ilonka otthonosan élt a Bo­zsik családnál. Hanem az asz- szony hamarosan rájött, hogy valamit elhibázott. Észrevet­te ugyanis, hogy férje, meg Ilonka között közelebbi kap­csolat fejlődött ki Miután *’sztázták egymás között az ügyet, az asszomi elhnnn<a térié házát. Ilonka még három gyer­munkahelyről munkahelyre csak hogy fizetni ne kelljen Közben el is váltak. A kis- fiú is meggyógyult, s az asz szonyka újból férjhez ment Becsületes, melegszívű férfi kapott élettársul, aki őt is, i gyermeket is úgy szerette hogy annál szebb, jobb élete nem is kívánhatott. Má'. megszületett a másik kisfii is, amikor a nagyobb leeset egy székről, rá a gyermekko­csira. Súlyos belső sérüléssé kórházba került, de nem tud­ták mgmenteni. A fiatalasszony felzokog. — Drága kicsi fiam... so­ha ilyen kedves gyermekem nem lesz... Vigasztalják. — Már honyne lenne.. Megértjük mély fájdalmát, de ott a másik- Magának másik gyermeke is van, nem szabad így elhagynia magát... Meglátja, épp olyan kedvei lesz ez a kicsike is... nyu­godjék meg Az élet nem áll meg az elhantolt síroknál... — Ahogy meghalt a kis­fiam — folytatja az asszonyka —, jelentkezett az apja. Elő­ször azzal jött. hogy mi okoz­tuk a gyermek halálát. Mond­! Egy csütörtöki napon talál­koztunk a bíróság komor, sö­tét folyosóján. Panasznap volt. Vagy húsz-huszonöt asz- szony várakozott egy ajtó előtt. Néhányan le- s fel sé­táltak, többen félhangosan magyarázták egymásnak ba­jukat, gondjukat, ami ide­hozta őket. ! A falnak támaszkodva tal­pig feketében, fiatalasszony állt. Részvéttel nézegették, s egy idős néni megszólította. — Kit gyászol, kedvesem? — A kisfiámat temettük el egy hete ... három éves volt- baleset érte... — elcsuklik a hangja. \ A gyermek első házasságá­ból született. Gyönyörű, sző­ke fiúcska volt, kedves, hí­zelgő, csupa elevenség. A férj goromba, részeges, az életük pokol volt. Kis kam -aszerű szobácskábán éltek, míg egy napon a férfi gondolt egyet és otthagyta családját 1 A kicsi hónar~kig súlyos betegen feküdt, az asszony kétségbeesetten virrasztott mellette, s az apa mit sem törődött velük. A bíróság megítélte a gyermektartást azonban a férfi vándorolt —, felismeri a majdani ne­mes nedűt, mint némely szoknyaértő a feslő, leány­bimbóban a későt'-í szépsé­gű, igézetes asszonyt. A félezernél több hold sző­lő termését idén először hord­ták egy helyre Cserkeszöllőn. Nagy munka ez, de ünnep is. Patkós Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents