Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-15 / 269. szám

i960, november 15. SZOLNOK HEGYIS NÉPLAP 3 100 vásáron jelentkezik a magyar külkereskedelem Alig csukták be kapuikat az őszi évad nemzetközi vá­sárai és kiállításai, máris megindultak a jövő évi vásá­rok előkészületei. A magyar külkereskedelem az eddigi program szerint 1961-ben több mint száz vásáron, kiál­lításon és árubemutatón tár­ja a nemzetközi vélemény elé árucikkeinket. Szinte nem is lesz jövő évben Európában olyan nagyobb jelentőségű vásár, melyen hazánk ne kép­viseltetné magát. Több afri­kai. közel- és közép-keleti or­szágban is információs iro­dát állítanak fel, önálló áru­bemutatót rendeznek külke­reskedelmi cégeink. A jövő évi vásárévad a kelet és nyu­gat egyik legfontosabb gaz­dasági találkozóján, a lipcsei vásáron kezdődik, melyen az előző esztendőknél is nagyobb területen és több áruval je­lenik meg hazánk kereske­delme. Ott lesznek külkeres­kedelmi vállalataink az ut- rechii vásáron, s a jelentősé­génél fogva kiemelkedő. Ca­sablanca!, valamint a milánói vásáron is. Az 1961. évi pári­zsi nemzetközi vásáron szin­tén bemutatjuk áruinkat. Az őszi állatszemlék tapasztalatai a kunhegyesi járásban A kunhegyesi járás közös gazdaságaiban — csakúgy, — mint mendenütt a megyében — most tartják az állatszem léket. A járásban november 9-ig 16 termelőszövetkezet­ben vizsgálta meg a szemle­bizottság az állatitenyésztés helyzetét. Már az eddigi ta­pasztalatok alapján 1959 őszéhez mérten számokban is lemérhető a fejlődés. Tavaly a kunhegyesi járás közös gaz­daságaiban 4.447 szarvasmar­ha volt, a jelenlegi létszám Újabb lépi — Megkezdte i Egy fiatal orvos a főváros­ban szeretett és megbecsült alakja volt az egyik nagy gyógyintézetnek. Az úgyne­vezett extrapulmonális osz­tályon dolgozott, amely a tü­dőn kívül előforduló tbc. be­tegségek gyógyításával foglal­kozott. Egy szép napon bement fő­nökéhez és így szólt hozzá: szeretnék elmenni valahová vidékre. Úgy érzem többet tudnék tenni azért, amire felesküdtem. Némi vita után elengedték. Az Eeészségügyi Minisztéri­umban eléjetettek néhány község és város-nevet: vá­lasszon. Választott. így ke­rült Szolnok megye egyik nagy községébe. Tiszaföld- várra. Magával hozta felesé­gét és kislányát, szép lakást kaptak és a felfedezők büsz­ke örömével vették birtokuk­ba az újonnan épült tüdőgon­dozó intézetet. Többes szám­ban írtuk, hogy vették, mert felesége is itt dolgozik, asz- szisztensként. Az orvossal járom a vakí­tó fehérre meszelt tiszta he­lyiségeket. a szűrővizsgála- tnsok várótermét, a betegvá- rót, a röntgent, az orvosi szobát. 700.000 forintot köl­tött a község a gondozóinté­zetre. Ott jártunkkor még csak második napja működtek, — máris igen sokan jöttek el. Egy házaspár nagy örömmel mondotta el, hogy ezentúl nem kell össze-vissza utaz­gatni, hogy kezeltethessék magukat. Ez a véleménye egy öreg néninek is, aki eddig Szolnokra járt be kezelésre, És a mozgás bizony már ne­hezére esett. Amíg az orvos az újonnan érkezett beteget vizsgálja, a feleséghez fordulok. A kar­csú, fekete fiatalasszony el­mondja, nagy szeretettel fo­gadták őket betegek, a hi­vatalos személyek egyaránt. Ismeretlen emberek is kö­szöntik őket az utcán. — Igaz, sokat kell még tenni a felvilágosításért. Hogy ne akadjon olyan véle­pedig 6.270. A tavalyi 1.621 tehénnel szemben most 2.024 tehén van a tsz-ekben. Nincs különösebb gond a tehénférőhelyek biztosítá­sával sem. Azt viszont több helyen tapasztalta a szemlebizottság, hogy különösen az új istál­lókban — építési hibából adó­dóan az állás' lejtése nem megfelelő. Nem folyik le a trágyalé, s a. jószágok tisz­tántartására sok munkát, a szokásosnál bőségesebb almo- zást igényel. A kunmadaras! Petőfi Tsz- ben a szemlebizottság dicsé­retben részesítette a tsz , e- zetőit, szakembereit, állatte­nyésztőit. mert példás rendet tapasztaltak, a tiszta épüle­tekben jól ápolt állatokat ta­láltak. Itt a szövetkezeti gaz­dák az idén 6.500 árúbarom­fit és 2.500 törzsbaromfit ne­veltek fel. A szemlebizottság javasolta, hogy jövőre ötezer férőhelyes csibenevelőt és két­ezer baromfit befogadó ólat építsenek, mivel a szövetke7 zet gazdái jelentősen fejlesz­teni kívánják baromfite­nyésztésüket. A járásban ebben az évben 900 növendékszarvasmar- ha, 200 tehén férőhelyet lé­tesítettek. Tíz szerfás sertésfiaztatót építettek 600 férőhellyel és hizlaldát, süldőszállást pedig kétezer férőhellyel. Szinte minden közös gazda­ságban nagy szükség van az állati férőhelyek szaporítá­sára. A legtöbb helyen gon­dot okoz a leválasztott ma­lacok, növendéksertések el­helyezése. Sok közös gazda­ságban huzatos, hideg, sötét helyiségekben zsúfolják ösz- sze, a malacokat, ami sem egészségi-, sem nevelési szempontból nem helyes.^ A szemle során több tsz-ben ja­vasolta a bizottság, hogy az anyakocákat helyezzék el sül­dőszállásokon, s a leválasztott malacok maradjanak a fiaz- tatóban. Sajnos, olyan kirívó esettel is találkozott a szemlebizott­ság, ahol nemtörődömségből felelőtlenségből nagyon ne­héz helyzet adódott. A tiszbura! Petőfi Terme­lőszövetkezetről van szó amely nem is sok állattal rendelkezik, mégis elhanya­golják azok ápolását. A szarvasmarhaistállóból napokig nem hordták ki trágyát, a szopós borjakat az istálló sarkában, sötét, pisz­kos helyen, zsúfolták össze. Az anyakocák a kifutóban hasig érő sárban álldogáltak A bizottság azon túl, hogy új szemle megtartását hatá­rozta el, a járási vezetők se­gítségével a tsz elnökét és az állattenyésztési brigádve­zetőjét tette felelőssé a ta­nasztalt hibák batáridőre tör­ténő kijavításáért. Nemcsak a tiszabural Petőfi Tsz-ben. hanem más közös gazdasá­gokban is tanácsos, ha a szemle tapasztalatait felhasz­nálják az állattenyésztés to­vábbi fejlesztése érdekében N. K. Eddi" 17000 laltbérpótfék bevallás a házkezelési igazgatóságokon Növekszik az úi bérletek száma Tisztázásra váró problémák Baktérium-vizsgálat. A lakbérpótlék rendelet — mint az előre várható volt — I növelte az érdeklődést a la- ! kiscserék iránt. Egyelőre ' azonban a nagyobb lakások bérlői még csak az érdeklődé­sig jutottak el, csere-rnégál- laood' aránylag kevés jött létre. Növekszik viszont az új altiérletek száma. A rendelet kimondja, hogy mentesül a lakbérpótlék alól az a lakás­bérlő, aki lakásába albérlő­ket fogad be. Az albérlő be­fogadását követő hónap első napjától kezdve ilyen esetben nem kell pótlékot fizetni. A lakbérpótlék rendelet több problémát vetett fel. — így tisztázásra vár az: kell-e lakbérpótlékot fizetnie azok­nak a körzeti orvosoknak, ak'k a kerületi főorvos meg­bízásából lakásukon részben SZTK-rendelést folytatnak. A többletszolját ugyanis az ilyen orvosok a köz érdeké­ben használják. A rendelet nem tesz ilyen kivételt, de az érdekeltek részéről már tör­téntek lépések, hogy az ilyen orvosok mentesüljenek a lak­bérpótlék fizetése alól. A lakáscserékkel kapcsola­tosan felvetődik a lakások kö­zötti értékkülönbözet problé­mája is, viszont semmiféle intézkedés sem szabályozza az értékkülönbözet miatt igé­nyelhető lelépési díjakat. A lakáscserélők egymással ál­lapodnak meg a lakásérték- differencia pénzbeli kiegyen­lítésére, és egyesek kihasz­nálják ezt a helyzetet. Ezért felmerült az a gondolat, hogy állami szerv becsülje meg a lakások értékét, s így vesse­nek gátat a visszaéléseknek. Rendezésre szorul az is, hogy a társbérlő ne akadá­lyozhassa meg albérlő befo­gadását. : ­A Kerületi Házkezelési Igazgatósághoz a hónap vé­géig kell eljuttatni a bevallá-. sí íveket azoknak a bérlők­nek, akik a rendelet szerint lakbérpótlékot kötelesek fi­zetni. Már eddig 17 000 beval­lás érkezett a budapesti ház­kezelési igazgatóságokhoz, ahol megkezdték azok fel­dolgozását. Tves Montand nem lép fel a francia televízióban Párizs, november 13. (MTI) Yve Montand kijelentette: nem hajlandó fellépni a fran­cia televízió szilveszteri mű­sorában, mert a televízió igaz­gatósága még mindig fekete­listák alapján választja meg műsorának szereplőit. A fe­ketelistán az értelmiségiek híres, háborúellenes mani- fesztumának, a „121-ek mani- fesztumának” aláírói szere­pelnek, köztük Simone Signo­rét, Yves Montand felesége is. Rövid idő alatt beérő búza Ä tibeti Phari városka a világ egyik legmagasabbban fekvő lakott helysége. A vá­ros 4500 méter magasságban fekszik a tengerszint felett Mint a Renmin Ribao meg­írja, a város környékén — a város történetében először — megkezdték a búza és külön­böző zöldségfélék termeszté­sét. Er, különösen nehéz fel­adat, mert a legmagasabb hő­mérséklet Phariban nem ha­ladja meg a 16 C fokot, s a legalacsonyabb hőmérséklet mirusz 20 fok. Egész évben mindössze 70 fagymentes nap van Phariban. Régebben is megkísérelték egy-két gabo­naféle meghonosítását ebben a térségben, de sikertelenül. Most első ízben sikerült olyan búzafajtát találni, amely rö­vid idő alatt beérik és jól bír­ja az ottani mostoha éghajla­tot is. Prága (MTI). Prágában csü­törtökön kétnapos országos értkezlet kezdődött a bérezés­ről, a munkanormákról és a munkatermelékenység kérdé­séről. ’ Jaromir Dolansky minisz­terelnökhelyettes beszámoló­jában kiemelte, hogy a leg­utóbbi két évijen bevezetett új Íjérrendszer következtében megnőtt a szakképzettség sze­repe a munkások bérének alakulásában. Az órabérek­nek a bérskálán alapuló ál­landó része a múltbeli 50 szá- zalékró’ 75—85 százalékra emelkedett. Azelőtt 30 száza­lék volt a műszakilag megál­lapított normák aránya, ma pedig a normák háromnegyed része alapul műszaki elemzé­sen. «■llllllllllllllllllllllllllllllllllllllilHtuilllllliai — TANULMÁNYOK ER­KELRŐL. A Bánk Bánról és Erkel egyik ismeretlen kéz­iratos férfikari müvéről irt beható tanulmányt dr. Son­koly István. Az alapos elem­zéssel is eddig sok ismeretlen adat feltárásával készült mű az Erkel Múzeum kiadásában jelent meg. «*MJ Működik az új röntgengép. Amerre járunk, te­le vannak az utcák, szórakozóhelyek, vo­natok leszerelő fiata­lokkal. Majd szétve- tijc jókedvükkel a várost. Nem is cso­da. Mert akármilyen jó barátságok szö­vődtek a két évi ka­tonaidő alatt, mégis jólesik most bele­nyújtózkodni a sza­badságba, megembe- resedve beállni a többi „felnőtt” közé. Meg azután mind­egyikükre vár otthon valaki: szülő, meny­asszony, talán fele­ség és nyerek is, mi­csoda öröm lesz azo­kat újra látni és me­sélni ... mesélni... Vagy olyan is akad, akinek nincs senki­je? Akit nem vár az örömtől könnyes sze­mű édesanya, test­vér, vagy legalább egy távoli rokon, szerető szívű isme­rősi Akinek nincs Anya helyett.,, otthona, s ha kilép a laktanya kapuján, megáll és azt kérdi önmagától: s— Most merre ? Bizony, majdnem így történt ez Simon Jánossal, aki az egyik szolnoki lakta­nyában töltötte kato­naidejét. Jóvágású, rendes külsejű, de­rék fiú. Nem is volt soha kifogás ellene katonaévei alatt. Szabadidejében több­nyire 7 únak eresz­tett fejjel, szótlanul üldögélt a körletben, vagy járkált a lak­tanya udvarán. Soha nem m^nt sehova, szabadságot sem kért. Addig búslako­dott Simái János, míg a KlSZ-titkór egyszer laggatni kezdte: mi bajai A fiatal katona el­mondta: —• Az édesanyám hatnapos koromben elhagyott. Azóta há- nyódom-vetődöm a világban. Gyerekko­romat íelencházbo.n töltöttem, később nagygazdákhoz ke­rültem napszámos munkára. Azok csak kosztot, meg ruhát adtak, máskülönben nem törődtek velem. Egy csöpp szeretetet sem kaptam tőlük. Még az az egy öltö­zet ruhám- is odalett, mióta itt vagyok, a: 't- otthagytam ná-. luk. Nincs senkim... — Csak egyszer ta­lálkozhatnék még az édesanyámmal az életben — sóhajtott fel a szomorú törté­net végén Simon Já­nos. — Legalább lát­ná, hogy ha elha­gyott is, becsületes ember lett belőlem, nem börtöntöltelék. És megkezdődött a kutatás az eltűnt édesanya után. A katonai szervek hiá­ba keresték — nem akadtak rá. Ekkor a Vöröskereszthez for­dultak, hátha az tud segíteni. Tudott! Megtalálták Simon János édesanyját egy messzi dunántúli vá- roskában. Elment a hívő le­vél ' és7 nemsokára megérkezett az anya. A fiú megismerte végre azt, aki őt lel­ketlenül magára hagyta, de akit így is szeretni tudott volna egész szívével... Az anya azonban azt mondta: rossz házasélete miatt nem tud otthont adni fiá­nak. Ha lehetne, in­kább ő költözne, két másik gyermekével Jánoshoz, hogy el­válhasson részeges férjétől.,. Hiába találta meg tehát Simon János az édesanyját. Tovább kínozta a gondolat: ha leszerel, hová in­duljon, hol talál majd otthont. Volt aki segített. A Vöröskereszt meleg­szívű asszonyai ta­láltak megoldást. La kást szereztek a fia­talembernek. a Jár­műjavítóban munka hoz juttatják. Ruhá­ja is lesz -i- a Vörös­kereszt egy egész öl főzetet ajándéka- neki. ...Vége a szomo v napoknak... Simon János b' .odó szít vei lén ki a laktanya kapufán... kemény — Bevált Csehszlovákiában az új bérrendszer éssel szorítjul nuködéset a tiszaföldvári mény, mint amit tegnap hal­lottunk egy betegtől: „jó, hogy itt vannak, de most már az egész község tudomást szerez arról, hogy nekünk tüdőbajunk van.” A betegség nem szégyelni való, azt gyó­gyítani lehet és kell. Ezért harcolunk az ilyen előítéle­tek ellen, — mondja. Öröm hallgatni a fiatal- asszonyt, aki a röntgent, a laboratóriumot és az admi­nisztrációt is kiszolgálja, de­k vissza... tbc gondozó — • Derűs biztonsággal néznek a , jövőbe. 1 — Tiszazugban több a be­^ teg. mint másutt. Az elmúlt j korszak súlyos szociális kö- ! rülményei rányomták bélye- t güket erre az elhanyagolt ‘ területre. Éppen ezért kell és érdemes mindent megten- | ni, hogy elűzzük innen is a . tbc rémét, hogy itt is ritka ■ legyen a halálozás okának ro­rekas munkát végezve férje mellett. Gyors számolással azt is megállapítottuk: 27 ezer lakos szűrése, felülvizs­gálata, a betegek kezelése, kórházba utalása, családláto­gatások — mind az ifjú há­zaspár vállán nyugszanak. Ok azonban nem panaszkodnak. vatacan ez a oetegseg — mondja az orvos. Közben egyre jönnek a betegek. Csillog az injekciós­tű, kanyarog a toll a kórla­pon. Az egészségügy új bás­tyája megkezdte működéséta Tiszazugban. H. T.

Next

/
Thumbnails
Contents