Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-11 / 266. szám
1960. november 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ötszáztíz hold gyümölcsöst-szőlőt telepítenek a Szolnok megyei tsz-ek Megyénkben, elsősorban a Jászságban és a Tisza mentén nagy területeket foglal el a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkal *as homok. Ezeknek hasznosítására a termelő- szövetkezetek tervet dolgoztak ki. Már az idén, illetve tavasszal ötszáztíz holdon telepítenek gyümölcsfákat és szőlőt. Jelentős gyümölcstermelő körzet lesz Jászberény vidéke. A város határában a Lehel Kürtje Tsz-ben negyvenöt, a Dózsa Népe Tsz-ben pedig harminc hold földet ültetnek be gyümölcsfákkal. — Tovább ápolják a jászsági szőlőket is. A meglévők felújítása mellett háromszáztíz holdon új telepítést vettek tervbe. A tudomány segítségével határozták meg az éghajlatnak és a talajnak legjobban megfelelő fajtákat. — Milyen volt az időjárás Szolnokon októberben? A Szolnoki Gépállomás Tájlaboratóriumának megfigyelései szerint érdekesen alakult az időjárás októberben Szolnokon. Tíz napig esett az eső 8 a város területére 89,2 milliméter eső hullott. A napi középhőmérséklet értéke egész hónapos átlagot véve 12.5 S fok. Októberben a legalacsonyabb hőmérsékletet 19-én mérték Szolnokon, ami- J kőris mínusz 1 C fokot mutatott a hőmérő. A legmagasabb napi középhőmérséklet (október 24-én köszöntött ránk, 17 e fokkal. A talaj- állapot egész hónapban csak négy napig volt száraz, 18 napig nedves, 9 napon pedig Vizállásos volt a talaj. 1960 október 31-ig ebben az évben már 364,5 milliméter csapadékot kapott Szolnok. Ezek szerint a jövőben csak Olaszrizling, Ezerjó és Kadarka fajtákat telepítenek. A Tiszazugban, a megye másik jelentős gyümölcstermelő körzetében Cibakházán,- Tisza- kürtön is nagyarányú felújítást végeznek a szövetkezeti gazdák. A telepítésekkor fokozottabb figyelmet szentelnek a nagyüzemi jellegnek. Az új telepeken úgy ültetik el a vesszőt, hogy azok gépi művelésre alkalmasak legyenek. Időszerű teendők a gyümölcsösökben, szőlőkben Sokan úgy vélik, hogy a termés betakarítása, leszüre- telése után nincs munkája a kertészeknek, szőlészeknek. Ez nem így van. Ápolni, gondozni kell a gyümölcsöst és a szőlőt is. Most időszerű tennivaló a nagyobbára ke- rítetlen gyümölcsösökben főkén. a fiatal ültetésű fák rágcsálók elleni védelme. A fák törzsét sodronyhálóval, A tiszatenyői November 7. Tsz-ben több mint ezer pulykát neveltek fel az idén. Most az olcsó, szerfás épületben elhelyezett jószágokat hizlalják, nemsokára átadásra kerülnek. Szépek a törzsállományba meghagyott pulykák is, — állapítja meg Farkas Imre tsz elnök. Kiss Katalin mosollyal nyugtázza e szavakat, ami tulajdonképpen dicséret az ő munkájára, hiszen 6 nevelte, gondozza a pulykákat. Százat saját termelőszövetkezetükben hagynak meg törzsállománynak, háromszázat pedig más közös gazdaságnak adnak áttovábbtenyésztésre. tüskésgallyal, náddal esetleg papírral vonjuk be. A mésztej nem óvja meg a fa derekát a myulrágástól. Például a kajszi fák törzsét a bemeszeléssel, csak a téli káros fagyhatás ellen védhetjük meg. Tanácsos felújítani a téli araszoló hernyók elleni védekezés céljából a fák derekára helyezett hernyóenyves öveket is. A gondos gyümölcskertész már elintézte, hogy az értéktelen, kiöregedett, beteg és nem termő, vagy csak selej- tet termő gyümölcsfáira az őszi kivágási engedély a kezében legyen és más munka híján hozzákezdhessenek az ilyen fák kivágásához. Gondoskodott arról is, hogy az engedélyezett gyümölcsök telepítéséhez a gyümölcsfa oltványokat beszerezzék és az ültetés talajelőkészítését szakszerűen elvégezzék. A termő gyümölcsfák évenkénti termés kihagyását legtöbbször a talajerő utánpótlás — trágyázás elmaradása r— és a hiányos szakszerűtlen talajművelés okozza. Ezért a fák természetes és műtrágya szükségletének biztosításáról sem szabad elfeledkezni. Sok helyen — igen helyesen = már felkészültek a gyümölcsfák őszi metszésére, permetezésére is. Hasonló a helyzet a szőlőkben is. A nem termő, kiöregedett szőlőknek a kivágási engedélyéről gondoskodni kell és az új szőlők telepítési engedélyéről is. Most időszerű a talajfordítási munkák elvégzése, valamint a telepítéshez szükséges egy-két éves gyökeres szőlővessző megrendelése. A gyümölcsös és á szőlő talajerejét a holdanként! száz mázsás istállótrágya és az egy-egy mázsa foszfor és ká- liműtrágva biztosítja, de azt megfelelően kell a talajba dolgozni. A trágya beszerzéséről tehát szintén nem szabad megfeledkezni. Havasi Mihály Kunszentmárton Termelőszövetkezeti ABC Ki a szövetkezet gazdája ? A szövetkezés, a paraszti összefogás a kisbirtok rabságából a közös gazdaság, a szövetkezet gazdájává emeli a paraszt embert A termelő- szövetkezet gazdája: a tagság. A tagok ereje, tudása egyesül a közös célért: a köny- nyebb, jobb, emberibb életért A termelőszövetkezetben a közösen kialakított munka- szervezet lehetővé teszi, hogy ki-ki a számára legmegfelelőbb munkát végezze, s amellett, hogy azt kedvvel csinálja, olcsóbbá teszi a termelést és növeli saját jövedelmét is. A szövetkezetben az egyén gondja a közösség gondjává válik. A termelőszövetkezetek működése demokratikus alapokra épül. A szövetkezet legfőbb szerve a tagok ősz- szességét képviselő közgyűlés. A közgyűlés választja a vezetőséget. A legfontosabb kérdésekben a vezetőség csak a közgyűlés jóváhagyásával intézkedhet. A közgyűlés határozhat az alapszabály elfogadásáról és módosításáról. a tagok felvételéről, az éves termelési tervről, a bevételi és kiadási költségvetésről, a hitelfelvételről. A közgyűlés hatáskörébe utalt ügyekben csak a szövetkezet gazdái; a tagok dönthetnek. A közgyűlés határozatai kötelezőek a vezetőségre és a tsz valamennyi tagjára. A tagság úgy is gazdája a szövetkezetnek, hogy az ellenőrző bizottság útján rendszeresen ellenőrzi a közös vagyon kezelését, megőrzését és gyarapítását. Valamennyi tagnak érdeke, hogy figyelemmel kísérje és erejéhez képest elősegítse a szövetkezet fejlődését, hiszen valóban gazdája a szövetkezetnek a többi taggal együtt: tőle is függ a közösség és a saját boldogulása. Irtsuk a gabonafiitrinkát Idén nagyon elszaporodott a gabonafutrinka. Kártétele hovatovább nem csupán foltokban, hanem nagyobb gabonatáblákon összefüggően is jelentkezik, különösen ott, — ahol kalászos után vetettünk ismét kalászost. Egyetlen közös gazdaság sem várhatja tétlenül, hogy gabonából jelentős terméskiesése legyen. Ezért fokozott figyelemmel kell e veszedelmes kártevő ellen fordulni. Magának a bogárnak a kártétele jelentéktelen. A tulajdonképpeni károsító a lárva, népiesen csőcsároló. Ez a 2—2.5 centiméter hosszú, — szürkés-fehér rovar a talajban függőleges járatokban tartózkodik, ide húzza be a gabona alsó leveleit, nedvdús részeit kiszopogatja és a rostokat kócszerűvé összegyömöszöli. Az ilyen növény elpusztul. A bogár nősténye tojásait nyáron a tarlókra rakja. Ha ide ismét gabonát vetünk, a kikelő lárvák azonnal megkezdik a károsítást, szinte a szájukba adjuk a táplálékot. Ha tarló mellé vetünk gabonát, úgy abba belegelnek és fokozatosan ellepik azt is. Idei őszi vetéseinkben, takarmánykeverékekben és ősziárpában már messziről láthatók a kipusztulást jelző foltok. Ha nem Tízezer forint a szemétből Az újságok ritka és igen érdekes szenzációként említették egyszer, hogy valaki a szemétdombon nagyértékű gyémántot talált. A kunhegyes! Lenin Tsz gazdái is képletesen szólva a szemétből szedtek ki kb. tízezer forintot Hogy e forrást mások számára is megnyissuk, elmondjuk hogyan. A vadrepce, mint gyomnövény rendkívül elterjedt. Magja ugyanannyit ér, mint „szelid’* testvéréé. Tudták ezt a kunhegyesiek is, azért összegyűjtötték és kirostálták a cséplőgép alá hullott úgynevezett gépaljat. Az így nyert vadrepcemagot értékesítették, s belőle több mint tízezer forint bevételre tettek szert. A Szolnok megyei termelő- szövetkezetek az idén igen jó minőségű dohányt takarítottak be. A jó termés és a beváltásra való jó felkészülés a biztosítéka annak, hogy a dohány az azzal foglalkozó termelőszövetkezetek egyik fő jövedelemforrása. A dohánytermés értékét nagyban növeli annak a beváltásra való szakszerű előkészítése, megfelelő" válogatása, csomózása és az átadásra előkészített dohányok tiszta, gondos kezelé.-o. Nem elég ugyanis a dohányt az agrotechnikai előírások betartásával jól megtermelni és helyesen megszá- ríta..i, mert a dohánytermelés sikere nagymértékben attól is függ, hogy a válogatást és csomózást az előírásoknak megfelelően hajtják-e végre. Az előrelátó termelőszövetkezetek már most kihasználják a csomózásra alkalmas aóróa. nedves Időt ét ezzel biztosítják, hogy nem éri őket a jó termés és a jól végzett előkészítő munka után csalódás az átadáskor. Az időjárás most kiválóan alkalmas a megfelelően megszárított és bepuhult dohány beváltási előkészítésére és ennek az igen fontos munkafolyamatnak kellő időben való elvégzése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a jó termésű leveleket súlyos minőségromlás ne érje. Még a legjobb termésű dohányt is tönkre tehetik, ha annak megfelelő időben való elkészítését, gondos kezelését elhanyagolják. Itrti is érvényes az a közmondás, hogy „ki korán kel, aranyat lel!1’ A kellő időben előkészített dohán’- korai átadása érdeke a termelőszövetkezeteknek, mert a beváltó üzemek november hónapban még át tudnak venni ütemterven felüli szállítmányokat iá. Elfeledték, útra felfedezték — éljenek vele! Autó autó után gyalogos gyalogos után állt meg minap a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz kukorica- táblája mellett. Néhányan hitetlenkedve dörzsölték meg szemüket: a Csajági János vezette SzK—3 kombájn vágta. morzsolta a kukoricát. Lakatos László elnök arcán az az öröm tükröződött, melyet bizonyára minden, munkaerőhiánnyal küzdő szövetkezet vezetője érezne, ha a maga portáján látná: ilyen gyorsan, egyszerűen, olcsón is lehet. Pontosan senki sem tudja, mikor — körülbelül az ötvenes évek elején — Karcagon már próbálkoztak kombájnos kukoricabetakarítással. A jó ötlet bevált — aztán feledésbe merült... — Legutóbb a Csorbái Állami Gazdaságban elevenítették fel; a törökszentmiklósiak pedig sebten követték példájukat. A hasznos módszerről Várszegi Imre, a Törökszentmiklósi Gépállomás igazgatója nyújtott felvilágosítást. — Mind a magyar AL— 400, mind a szovjet SzK—3 kombájn alkalmas arra, hogy segítségével betakarítsák a kukoricát, — mondotta A kosár-dob-nyilást teljes szélességre kell állítani; s máris indulhat a sés. Hetven centiméteres sortávolság esetén öt sort vág egyszerre a kombájn. A kukoricában könnyebben halad a gép. mint a közepesen megdőlt gabonában. Tíz óra lati 8—10 hold termését morzsolja le, továbbítja a szemet a magtartályba; a silóképesre aprított csuhét, szárat pedig a szalmagyűjtő kocsiba szórja. így a betakarítási költség legalább tizedére csökken a munka pedig összehasonlíthatatlanul gyorsabb a hagyományosnál. — Aggódtunk, ki tudja-e emelni a gép a csövet a csu- héból, — folytatta Várszegi elvtárs. — Tudja! Méréseink szerint a szemtörés 20— 25 százalékos, ez azonban nem jelent veszteséget. Az összezúzott szemeket a baromfitenyésztésben azonnal lehet hasznosítani; de megörülnek a durva darának a tehenészek is. Ha a szarvas- marhának kevesebb energiát kell fordítania a takarmány megrágására, annyival is több tejet termel. Mindezek ellenére el akarjuk érni, hogy szemtöréstől mentessé tegyük a kombájnos kukoricabetakarítást. E probléma megoldását beillesztettük műszaki fejlesztési feladattervünkbe. As ecUSc szerzett tapasz- rniéimimir tálatok szerint az új módszer jó, hasznos, ügy sejtjük, másodszorra már nem merül feledésbe lépünk közbe, ezek csak nagyobbodnak. A kártétel nemcsak ősszel, hanem ha az idő enyhe, télen is jelentkezik. Mi a teendő? Megelőzésről már nem beszélhetünk, ezért kémiai védekezést kell alkalmazni, még ha az költséges is. Most kisebb költséggel megakadályozhatjuk a nagy kártételt. A csőcsároló elleni védekezőszer a HCH porozó. Kaitasztrális holdanként 25 kilogram az előírt mennyiség. A porozás megkezdése előtt meg kell állapítani, hogy hol találhatók a lárvák. Többnyire a foltok szélén, vagy a kipusztult terület és a még ép vetés határán. Ezesetben elegendő, ha a porozást a foltok szélén, — mintegy egy méteres sávban alkalmazzuk. A tábla általános porozása csak akkor szükséges, ha a lárvák mindenütt megtalálhatók. Ezt a Növényvédő Állomás megfelelő díjazásért elvégzi. Kisebb méretű fertőzések esetén a föld- művesszövetkezeitektől lehet háti porozógépet igénybe venni a porozás elvégzésére. Legfontosabb most a figyelőszolgálat megszervezése és a csécsárolók kártételének azonnali jelentése. A védekezés minden közös gazdaságnak kötelessége. Nagy hiba lenne, ha a fertőzés veszélyét nem vennénk komolyan. Ha most nem lépünk közbe, tavasszal már sokkal nehezebb lesz a védekezés. A járási és községi tanácsi vezetők gondoskodjanak arról, hogy az fmsz-eknél a szükséges porzószer rendelkezésre álljon. Barkó Károly, megyei növényvédelmi felügyelő. PÉLDÁZAT A KORSÓRÓL A jászladányi piacon kosaras asszonyok tereferéltek és kitartóan alkudoztak. Tíz vagy húsz fillért lealkudni a legnagyobb boldogság. Csupán csak az a különös, hogy aki a piacon tíz fillérért egy félórát időzött az egyik gyümölcsöskofa előtt, ugyanaz az asszony pár lépéssel odébb a cukrászdában duplafeketét kért és forintos borravalót adott Zajlott nyüzsgött és zsibongott a jászladányi piac. Ahol a tojást és a baromfit árulták, ott időnként néhány beke- cses, szatyros asszony zavartan körülnézett és kosarában gyorsan eltüntette a tojást; húszat, negyvenet, ötvenet. Mert a spekulálók ilyen tételekben vásárod 'k fel a fogyasztók elől a tojást és haszonnal továbbadják azt. De hirtelen nagy riadalom támadt, a kupec- kedők között. Míg a laci- 1 nyhás kiemelte a serpenyőből az illatos kolbászt, a piactéren az emberek feje felett megszólalt a hangoshíradó. Tud- tul adta mindenkinek, hogy a jászalsószentgyörgyi községi tanács Szécsényl József nétől megvonta a termelői igazolványt. Szécsényi József né jászalsószentgyör- gyi ugyan, de még itt, a jászladányi piacon is jól ismerik, de nemcsak itt — Ujszásztól Budapestig mindenütt. Állandóan kosaraz, spekulál, hogy tisztességtelen jövedelemhez jusson. De Szécsényiné most pórul járt, rajtakapták, hogy jogtalanul hízott baromfit vásárol, feldolgozza és saját ter- melvényként elfeketézi. A jászladányi piacon néhányan bizony keserű szájízzel oldalogtak el a hír hallatán. Ám a többség helyeslőén tárgyalta az esetet. Sokan mondták: Na, végre, ez a korsó is összetörött. Ideje, mert az ilyen Szécsényinék miatt két forint, két forint ötven egy tojás. Megkezdődött 3 dohány átvétele a Szolnok megyei dohánybeváltó üzemekben
