Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-11 / 266. szám
1960. november 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP «sä«El £2 5 Olcsón, vagy hitelből? Jeli felkészülés Képek az NDK életéből Lapunk október 20~i, karcagi különkiadásában „Csibe- palota!” címmel a November 7 Tsz baromfiház építkezéséről írtunk. Helytelenítettük, hogy az új létesítmény igen drága; férőhelyenként 89 forintba került. Rosszaltuk, hogy a szövetkezet ellenőrző bizottsága olcsóbbat ajánlva, nem foglalt állást a drága építkezés ellen. A gazdák nevében Walter E-nő főkönyvelő küldött válaszlevelet. Mint írja, a cikkünkben' foglalt kérdést „száz százalékosan helyesnek tartja’- a szövetkezet vezetősége. A kérdéskomplexum megvilágítására közli, hogy a November 7 Tsz különböző építkezésekre egymillió 300 ezer forintos állami kölcsön mellett további 300 ezer forintot 'fordított. Ezeken túl teljesen saját erőből hét korszerű gondozói lakást, tizenkét férőhelyes sertés apaállat-szállást, hetvennyolc férőhelyes ser- tésfiazatatót és két kutat létesített. A húscsibenevelőre saját erőből már nem futotta. S itt a bökkenő. Pontosabban két bökkenő. őz első az, hogy a Földművelésügyi Minisztérium rendelkezése folytán a tsz-ek csak egyes, pontosan meghatározott kivitelű épületekre kaphatnak állami hitelt. — Ezek, noha szépek és tartósak: drágák. Érzésünk szerint meg kellene találni a módját annak, hogy a közös gazdasá- eok olcsóbb, de a célnak megfelelő épületek létesítésekor is részesülhessenek a hitel kedvezményében. Tekintettel arra, hogy számos gazdasági épület — jelesül baromfinevelő — beruházási költsége két-három év alatt megtérül; az ezekhez nyújtott hitel lehetne a szokottnál rövidebb lejáratú. A karcagi gazdák méltán helytelenítik, hogy az arra hivatottak nem propagálják eléggé az olcsóbb épületeket. Mini Walter elvtárs írja, csupán lapunkból értesültek arról, hogy városuktól 40 kiloMagyar kiállítás nyílt Bukarestben BUKAREST (MTI). Szerdán Bukarestben megnyílt az ARTAK magyar külkereskedelmi vállalat kiállítása, amely bemutatja a világhírű Herendi Porcelángyár legkülönbözőbb termékeit, étkészleteket, népművészeti cikkeket, kerámia tárgyakat, nvrri). méter távolságra más tsz-ben 70 százalékkal olcsóbban építettek baromfiszállást. A ti- szaigari Petőfi Tsz-ről esik itt szó, hol az infravörös lámpákkal felszerelt, háromezres csibenevelő férőhelyenként csak 18 forintba került. A karcagi Lenin Tsz gazdái téliesített baromfiszállásra férőhelyenként nem sokkal többet — 23 forintot — költöttek. Hasonlóan olcsó építkezésről és igen jó nevelési tapasztalatokról beszélhetnének a mezőtúri Sallai és több helyi tsz-ben. Maholnap elcsendesül a határ. S ha a gazdák, vezetők figyelme döntően a zárszámadásra irányul is, egy-két hasznosnak ígérkező találkozó szervezésére szintén módot, időt lehetne találni. Véleményünk szerint ezeken kellene összegezni az olcsó építkezésekkel szerzett előnyös tapasztalatokat; majd ezt követően javaslattal élni, hogy a Földművelésügyi Minisztérium egyes vonatkozásokban módosítsa a hitelfolyósítás feltételeit — b. x. A Szolnok megyei Tanács Téglagyári Vállalatánál — a jászberényi telep kivételével — október 25-én befejezték a nyersgyártást. A tervezettnél 2 százalékos tervtúlteljesítést mutat a vállalat idei nyersgyártási munkájának mérlege. Ez a két százalék 811 ezer falitéglával jelent többet. Most, a szezon befejezése után, a téglaégetési munka mellett, a jövő évi szezonra való felkészülés került előtérbe. „Téli felkészülés” néven régóta ismeretes már ez a munka a téglagyári vállalatnál is. Ennek végrehajtása révén tudnak megfelelő felkészültséggel dolgozni a következő szezon megnövekedett feladatainak végrehajtásáért. Ide tartozik a gépek kijavítása, felújítása, a hiányzó alkatrészek pótlása, a megrongálódott sínek, épületek, fedett szárítók felújítása stb. Nemrégiben, amikor a téli felkészülés állásáról érdeklődtünk a téglagyári vállalatnál, megtudtuk, hogy a felújítás jkhoz szükséges anyag- mennyiség mintegy 80 százaléka már biztosított. A szükséges lemezek, csövek, faanyagok szinte kivétel nélkül rendelkezésükre állnak. Hozzáfogtak a gépek javításához, felújításához és az alkatrészek pótlásához egyaránt. A kernen cejavításokat a téli égetés leállításával oldják meg. A telepeken a sínjavításokat és az új sínlefektetéseket, továbbá az új szabadszárítók építését állítják a munka középpontjába. Ott tartanak, hogy a takarítást ipár teljesen befejezték és Jászberényben, továbbá Tiszafüreden nemsokára már hozzáfognak a kemence-felújításhoz. Legtovább a csé- pai-, jászkiséri- és kunmada- rasi telepen lesz égetés, míg Tiszafüreden, Törökszentmik- lóson, Karcagon, Kunhegyesen és Jászberényben hamarább befejezik ezt a munkát. Jászberényben és Jászkisleren földforgatást végeznek a tél folyamán, ami azt jelenti, hogy kiássák a földet, hogy a téli fagy, a hó és esőié „megdolgozza” azt, s ezáltal feldolgozásra alkalmasabbá váljék. Kunmadarason új bágért helyeznek üzembe. Jelentős az a munka még, amit a csépai telepen végeznek. Mint ismeretes, tavaly télen 337 légköbméterről 723 légköbméterre növelték a csépai égetőkemence kapacitását, s ehhez új kéményt építenek. A kémény már „kinőtt” a földből és a tervek szerint még ebben a negyedévben felhúzzák. Ezáltal a csépai kemence huzatviszonya és kapacitása egyaránt javul, illetve növekszik. Ez lesz a legjelentősebb beruházás a vállalatnál a tél folyamár A román szénipar sikerei A zsilvölgyi szénbányászok Romániában háromnegyedévi tervüket csaknem 14.000 tonna szénnel és 10.000 tonna kokszolható szénnel teljesítették túl. E szénmedencében az egy bányászra jutó termelékenység átlagosan 3 százalékkal emelkedett. A geológusok a Zsil völgyében tovább folytatják a fémipari koksz előállításához szükséges magas hőértékű széntelepek felkutatását. Az a cél, hogy 1965-ben, a hatéves terv végén előállítandó 1,600.000 tonna kokszolható szénnek legalább egynegyedét a zsilvölgyi szénből állítsák elő. Szédítő magasba... ...emelkedik a japáner Szolnokon, a Beloiannisz úton a Belkereskedelmi Bank építkezésénél. ( A% innenső partról Mi, itt ezen az innenső parton élünk. Felszálltunk rá és utasai vagyunk ennek a vonatnak, amely a szocializmusba robog velünk. Nagy rajta a sokaság és nagy rajta a különbség: életmódban, korban, szerelemben, vallásban, frizurában, bajuszban, erszényben és még ki győzné felsorolni, mi mindenben. De talán főleg magatartásban és a szocialista felfogás értelmezésében. A gyereket az idő formálja felnőtté. A felnőttet a nevelés, a bíráló segítés formálja szocialista emberré. * Erről a pépírónőről elsősorban tudni kell a következőket: az egyik jászsági nagyke régünk fmsz-ének egyik aV-r1 lazottja. A fodrászhoz hetenként eljár, mert szereti rendben tartani a haját és pénze is van hozzá. Körmeit különös gonddal ápolja, a vörös színű lakkot kedveli, a vérvörösét. Fénylő ujjhegyekkel lustán pötyögteti az írógép billentyűit és naponként tízszer is telefonál. Valamelyik barátnőjével fecseg, vagy az esti programot beszéli meg. A telefont — ta-mészet sen — a földművesszövetkezet fizeti. Ettől még nem dől össze a világ, különben sem élünk a kapitalizmusban és a gépírónő is ember. Nem szólnak neki tehát és nem is tanácsos szólni neki, mert nagyszájú, felvágták • nyelvét, visszafelesel. A társadalmi munka pedig úgy kezdődött, hogy az ügyvezető előjött válahonnét és szervezni kezdte, önkéntes alapon. Az egyik termelőszövetkezetbe indultak volna másnap reggel a földművesszövetkezet dolgozói kukoricát tömi. A gépírónő a színházi lapot böngészte, amikor megütötte fülét a — társadalmi munjea. Délután négy óra lehetett. És hirtelen úgy érezte. nagyon beteg, kínzó fejfájás gyötri. Gyorsan elfutott az orvoshoz és orvosi igazolást kért. Másnap reggel egyedül ő maradt otthon, a többiek törték a kukoricát. Még büszke is volt rá: milyen leleményes. Akik a kukoricát törték — megáztak és másnap néhá- nyan köhögtek. De azért jókedvűen ugratták egymást: „Nem szokta a cigány a szántást’ — és eféléket mondogattak. A könyvelő lányok ujjai magukon viselték az előző napi munka nyomait. A pépírónő elnézte kezüket és hihetetlenül boldog volt, hogy neki sikerült megúszni. Ennyi az egész A kukoricatörés pénteken volt és hétfőre úgyszólván el is felejtették. Hétfőn délben — mint rendesen — a géplrónö abbahagyta a gépelést, vonatra ült és Jászapátiba utazott. Mert nemcsak gépírónő — egyúttal diák is. Levelező tagozaton tanul. Külön fizetett tanulmányi szabadság jár neki, s hétfő délutánonként nem dolgozik. Mert akkor meg az előadásokat hallgatja. Fizetését ezekért a délutánokért is megkapja. Ez csak természetes. E kis történet igaz, s talán érdemes rajta elgondolkodni e Sárgaarcú, gyomorbajos kinézésű, szikkadt — de feltűnően tiszta cigánymenyecske törtetett kifelé a kupéból. Kinézték onnét. Vállairől tarka- virágos blúz lógott. Szemei villogtak és átkozódott. — A magyar asszony, egye meg a tetű a húsod! Szétterpeszkedik, f*lt, hogy mellé ülök... Bogárszemű, eleven kislányt vezetett maga mellett, majd leguggolt oda, ahol át lehet járni a másik kupéba. Duzzadt arcú vénlány vihogott utána az ablakon keresztül és pattanásos képén szétterült a boldog vigyor. A vénlány olyannak tűnt, akár azok a bamba kőszentek, amelyeket kontár és részeges iparosok faragnak a falusi templomok elé. Odabent a fülkében ebben a pillanatban megtestesült a gőg, i felfu- valkodottság. a lenézés. Az ajtó becsapódott. Amazok bent batyuikkal, k isaraikkál, tekintélyes idomaikkal egerenként három ülőhelyet foglaltak el, ezek pedig kívül guggoltak. A vonat elindult Viszász felé. A di ltképű vénlány — akin feszült a gyermekszá- mú melegítő — és a többiek, főleg kofák, kosaraikkal és apró jelentéktelen ügyecs- kéikkel foglalkoztak. A vénlányt dicsérték, aki elújságolta, hogy a melegítőt olcsón vásárolta, men a gyerekszám nagyon olcsó. S a vonat robogott tovább. Tisztességes, jószándékú, ügyetlen és ügyeskedő, becsületes és becstelen emberekkel. A bogárszemű kiscigány belekapaszkodott a tarkavirágos blúzba és álmosan pislogott. A guggoló asz- szony ölébe fektette és elaltatta. Zagyvarékason felszállt egy másik utas Oda. Köszöni és a két asszony beszélgetni kezdett, örültek, hogy szépen süt a nap és talán végre elmúlik az esős idő. Sóhajtoztak, hogy drága a tojás. Szóval beszélgettek. Amikor a másik asszony megsímogatta a bogárszeműt, s dicsérte, hogy milyen aranyos — a cigánymenyecske arca megszépült, piros lett az örömtől. • A gyerekre szokás mondani: kicsi emberke. Mindene megvan. Fogai épek. Keze- lába állandóan jár. Arca si- rós, nevetős, vagy komoly. Időnként meghökkentően értelmes. Valóban, olyan kicsi emberke és csak nőnie kell ahhoz, hogy nagy legyen. Még nekünk is sokat kell nőni ahhoz. hogy szocialista emberek legyünk. Hányszor büszkélkedünk azon, ami miatt a szocialista ember szégyenkezne. E gondolat jegyében íródott ez a néhány sor. De még mennyit kellene írni Szolnoki Pál Éjszakai munka közben. — A Panitzsch-i „Dr. Margarete Plank” Termelőszövetkezetben két műszakban szántanak a gépállomás traktoristái. A Merxleben-l Walter Ulbricht Termelőszövetkezet meghívására ötven nyugat-német fiatal látogatta meg a szövetkezeti gazdaságot. A szárnyasokat tenyésztő Inge elmagyarázta a vendégeknek a keltetőgép működését Automata takarmányadagoló. — A lipcsei Marx Károly Egyetem Kísérleti Intézetében most próbálkoznak halliul- ladékból előállítható, fehérjédül takarmány etetésével. Csaknem háromszázmillió forintértékű társadalmi segítse három év alatt az óvoda- és iskolahálózat Az utóbbi három oktatási évben széleskörű országos versenymozgalom bontakozott ki az óvoda- és iskola- hálózat fejlesztésére. A fővárosban és vidéken egyaránt számos oktatásügyi problémát oldottak meg sikerrel, helyi erőforrások felhasználásával. Sok építkezésnél, — több új oktatási intézmény létrehozásánál nyújtott figyelemreméltó támogatást a társadalom. A közösség segítsége három év alatt együttesen kétszázkilpncvennyolc millió forint értékű volt. Társadalmi összefogás eredményeként az említett időszakban 1.65? helyiség épült, amiből több mint 800 a tanterem. Ezenkívül számos óvoda, általános iskola és napközi otthon, politechnikai műhely, szertár nevelői lakás létesült. A nagvieientőséeű országom versenyben a mewék közű’ mind a három iskolaévben fejlesztéséhez Zala megye érte el a legjobb eredményt, s ezzel megszerezte az elsőséget. Igen nagy a fejlődés Tolna megyében amely az első esztendőben még a tizenötödik helyen volt. a második évben már a tizedik helyen végzett, a leg utóbbi tanévben pedig az elsők közé került. Ugyancsak kiemelkedő a fejlődés Pécs városában, amely a korábbi tizennegyedik helyről a legjobbak soraiba küzdötte fel magát A Kőolajipar Tröszt Alföldi Köolajfúrftsl Üzeme titkos ügykezelésben Jártas gyors- és gépírónőt keres. Jelentkezés az Alföldi Kőolajfúrási Üzem i Személyzeti Osztályán.
