Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-09 / 264. szám

2 SEOLNOK HEGYEI NÉPLAP 1960. november 9. Kunszentmártonban felavatták az új szovjet hősi emlékművet (Folytatás az 1. oldalról.) munka eredményeiről és me­gyénk dolgozóinak soronlévő feladatairól beszélt. A helyi ünnepségekről a kö­vetkezőket mondotta: e- A hősökről emlékezünk ma, ebben a nc-y forradalmi múlttal rendelkező község­ben, ahol a szabadságért, q jobb életért folyó harcban a két világháború közötti idő­ben szinte egy percre sem volt szakadás. Fiatalok és idősebbek, zsellérek, kubiko­sok bátran emelték fel sza­vukat a Horthy-rendszer nép­nyúzó politikája ellen. A harc teljes sikerét azonban az a hősi küzdelem hozta meg, melyet a szovjet hadsereg ví­vott s az a véráldozat, ame­lyet felszabadulásunkért ho­zott. *— S ma, amikor ennek a községnek lakossága már- ványbavésve is megörökíti háláját a hősök iránt legyen szívünkben még az eddiginél is erősebb az a gondolat, hogy az elesett szovjet hősök vérével szen­telt földünk soha nem lesz többé tőkések, földesurak el- dorádója. Legyünk minden nap szilárdabbak abban, hogy a szocializmust* — mely máris adja áldását, gyümöl­csét a munkások, parasztok, dolgozó emberek javára — felépítjük a annak minden vívmányát, mindenkor és mindenkivel szemben megvé­delmezzük. Elvtársak! Most, amikor a község dolgozó népe mély ér­zelmének ezzel az emlékmű­vel is kifejezést ad, emlékez­zünk. Emlékezzünk arra, ami­től az elesett hősök küzdel­mükkel, áldozatukkal meg­szabadítottak bennünket ti­zenhat esztendővel ezelőtt. Emlékezzünk a négy eszten­dővel ezelőtti időkre, ami­kor újra a szovjet hadsereg támogatásával tudtunk úrrá lenni az ellenforradalom szennyes áradatán. Ez az emlékmű a legmé­lyebb emberi, elvtársi érzel­meinket fejezi ld éa örökíti meg. — Elvtársak, kunszentmár­toniak! ügy, ahogy négy esz­tendővel ezelőtt a nehéz na­pokban tették, legyenek na­gyon erősek a szocializmus győzelmébe vetett hitükben. — őrizzétek szívetekben hűen a hősök emlékezetét és gondoskodjatok arról, hogy a virág ne hervadjon el ezen az emlékművön. — Hirdesse ez az emlékmű, hogy vérrel szentelt a szovjet és magyar nép barátsága. — örök és megbonthatatlan. Csáki elvtárs nagy tetszés­sel fogadott beszéde után Lobzov ezredes szólt a meg­jelentekhez. Megköszönte az emlékművet és a szovjet nép valamint a szovjet hadsereg együttérzéséről és támogató sáról biztosította Kunszent- márton dolgozóit a békéért és a szocialista építésért vívott harcukban. Az 1919-es veteránok nevé­ben Vincze Lukács szólalt £eL Befejezésül a munkás- gyászinduló akkordjai köz­ben a párt és tömegszerveze­tek, a fegyveres testületek, üzemek, gazdaságok, terme­lőszövetkezetek és az isko­lák képviselői a kegyelet és hála jeléül szebbnél szebb virágokkal halmozák el a szovjet hősi emlékmű talap zatát Erősödnek, fejlődnek termelőszövetkezeteink — Tapasztalatok a jászberényi járás népfront bizottságának munkájából — Munkával ünnepeltek a szövetkezeti gazdák TÖBBSZÁZ SZÖVETKEZETI GAZDA DOLGOZOTT HÉTFŐN A JÁSZAPÁTI JÁRÁSBAN Ä jászapáti járás közős gazdaságaiban még mintegy 650 holdon szedetlen a cu­korrépa, s mintegy 3.500-4.000 holdon a kukorica is betaka­rításra vár. A gyakori eső megnehezíti e munkákat, — ezért igyekeznek a szövetke­zeti gazdák minden percet jól kihasználni. Vasárnap a jászapáti Alkotmány-, Velé- mi-j Uj Elet. valamint a jászkiséri Kossuth-, Táncsics- és Alkotmány tsz-ekben egész nap szedték a cukorrépát és szállították u átvevőhelyek­re. ' Héttőn az eső ellenére Is a járásban mintegy 650—700 szövetkezeti gazda kinn dol­gozott a határban. A cukor­répát szedték, szállították. A jászapáti 'Vélem! Tsz-ből négy vontató, az Alkotmány- és Uj Élet Tsz-ből pedig mintegy 35—40 lovaskocsi hordta a répát. A jászapáti közös gazdaságok egy nap alatt 600 mázsa répáit adtak át az átvevőhelyen. VASÁRNAP ÉS HÉTFŐN IS SZAPORODOTT A VE­TÉS A JÁSZBERÉNYI JÁRÁSBAN Már az elmúlt héten a járásban mindenütt arról be­széltek a szövetkezeti gazdák, hogy munkával ünnepük meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulóját. A vetési munkák végzésében a jobbak között szerepel a jászberényi járás, de az utol­só száz-, vagy tízholdak elve­tését megnehezíti, akadályoz­za az időjárás. Ezért vasár­nap és ahol az eső engedte, hétfőn is vetettek. A jász- árokszállásl Béke Tsz gazdái két nap alatt 50 holdon tet­ték földbe a vetőmagot. Az Mattyáni Vörös Csillag Tsz- ben november 6-án 20, 7-én oedig 10 holdon vetették el a kenyérgabonát. A Jászfény­szarui Petőfi-; a pusztamo­nostori Búzakalász- és az alattyáni Haladás Tsz gazdái is mind a két napon kihasz­nálták az alkalmas órákat a vetés mielőbbi befejezése ér­dekében. A járás termelőszövetkeze­teinek nagy többségében dol­goztak vasárnap és november 7-én. A pusztamonostori Sza­bad Föld Tsz-ben vasárnap 3 holdról takarították be a cu­korrépát. A jászfelsőszent- györgyi szövetkezeti gazdák hétfőn az eső ellenére is tör­ték a kukoricát A Kossuth Tsz-ben 3-, az Uj Életben 2-, a Petőfi Tsz-ben pedig 5 hold volt az egynapi teljesítmény. Czinege Lajos honvédelmi miniszter Kisújszálláson Megyénkben pénteken es­te Czinege Lajos altábor­nagy honvédelmi miniszter elvtárs kisújszállási ünnepi előadásával kezdődtek meg az ünnepségsorozatok. _Az ün­nepi gyűlésre már a délutáni órákban elindultak a kisúj­szállásiak, hogy helyhez jus­sanak a nagy moziteremben. Amennyien csak befértek, nagy figyelemmel hallgatták meg Czinege elvtárs képvi­selői beszámolójával egybe­kötött ünnepi beszédet A gyűlést Semsei Imre elvtárs. 8 kisújszállási városi pártbizottság titkára nyitotta meg. A miniszter elvtárs szólt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom jelentő­ségéről, s arról, hogy a ma­gyar nép, a Szolnok megyei, a kisújszállási dolgozók ered­ményei 1917. november hete­dikének dátumához fűződ­nek. Megyénk országgyűlési képviselője beszélt arról is, milyen feladatokat kell kö­zös erővel megoldanunk, hogy megszüntessük a mos­tani lakáshiányt hogy na­gyobb legyen a bútor, s né­hány más áruféle választéka, hogy tartani, emelni tudjuk életszínvonalunkat. Nagyüzemi mezőgazdasá­gunk forradalmi gyorsasá­gú kialakulása során nem­csak hatalmas táblák vál­tották fel a régi nadrágszij- földeket, hanem a többszázas taglétszámmal működő ter­melőszövetkezetekben egy­más mellé kerültek a régi kis- és középparasztok és a semmitlen parasztok is. Mint Jánoshidán egyik idős tsz tagunk tréfásan mondotta: „Most már egy hiten van az egész falu.« Annyiban persze igaza is van, hogy a termelőszövetkeze­ti kohókban fog kialakulni az új, egységes paraszti osztály. Ez törvényszerű folyamat, hi­szen az emberek gondolkodá­sát most már nem az szabja meg, hogy 15—20, vagy 5—10 holdnyi föld van-e a sarkuk alatt, olyan sincs már, hogy valaki cselédkedne vagy al kalmi napszámos munkából tengetné életét, hanem asze­rint boldogul mindenki, — amennyiben és ahogyan dol­gozik az új nagyüzemi me­zőgazdaságban. Annak a jászboldogházi, igen értelmes szövetkezeti gazdának is teljes igazsága van tehát, aki egyik felszólalásában nemré­giben úgy jellemezte a pa­rasztság új helyzetét, hogy „az új nagy zöld asztal mel­lett az vehet többet a tálból, aki a munkában se félti dere­kát a megroppanástól.” Noshát, igen sok jel arra mutat hogy az új, egységes paraszti osztály kialakulása valóban megkezdődött, de az is természetes, hogy ezt a törvényszerű folyamatot meg­fontolt. jól irányított, türel­mes oktató-nevelő- felvilágo­sító munkával feltétlenül meg lehet gyorsítani. Hogyan, milyen munka- módszerekkel fogott hozzá a jászberényi járási népfront­bizottság ehhez a fontos, igen sok meggondolást, szé­les körben való körültekin­tést kívánó nevelő tevékeny­séghez? ’ Legelőszőr !s abban a te­kintetben végeztek részletes felmérést, hogy a parasztság egykori rétegeinek tagjai milyen értékes tulajdonságo­kat vittek be a közös gazdál­kodásba és hogyan vették át ezeket a tsz-ben dolgozó töb­bi réteg tagjai; vagyis az egész termelőszövetkezet. A Jászárokszállási Tán­csics Tsz-ben Jónéhány éve elnökhelyettesként működik Kovács János, egykori tizen­hatholdas középparaszt, régi, tapasztalt népfront-vezető. Nos, János bátyánk egy pillanatig sem tagadja, hogy 1959. márciusában, amikor a Táncsics Tsz területben, lét­számban egyaránt négyszere­sére növekedett, az egykori kubikosok lendítették előre a szövetkezetek Mert ebben az időben, mi tagadás, a középparasztok kissé húzódoztak még a kö­zöstől és a vezetőség feje ugyancsak főtt, ha arra gon­dolt, ki is fogja a hatalmas gazdaság minden munkáját elvégezni. Szerencsére az egykori ku­bikosok az utóbbi években nagyobbrészt nagy állami építkezéseknél dolgoztak; s valósággal ipari munkások­nak számítottak. A község­ben úgy is mondták róluk, hogy „az iparból jöttek ha­za.” — Vagyis igen jó hely­ről, mert ott szilárd munka- fegyelemben dolgoztak; reg­gel megütögették a zengő sín- darabot és dolgoztak délig, majd ebédszünet után estig. S amikor hazajöttek a tsz- be, ott is ilyen módon dol­goztak. A kubikusokból lett tsz-tagok még a legrosszabb időben sem maradtak oda­haza, hanem kimentek a munkaterületre és tanakod­tak, mit és hogyan lehetne mégis dolgozni. S mivel szép számban vol­tak, fegyelmezett munkasze­retetüket átvette az egész tsz. Hamarosan olyan jó szellem alakult ki náluk, amely egé­szen egyszerűen lehetetlenné tette, hogy valaki ne dolgoz­zék — és a tsz ezután jó­kora katonalépésekkel tört előre. A jásztelki népfront-bizott­ság elnöke. Mátrai Imre, 38 éve működik pedagógusként a községben, Csömör Dezső­nek, a Viharsarok tsz párt- “ titkárának ükapja is jásztel­ken szántotta a földet. így hát mindketten igen jól is mernek a faluban mindenkit. Nos, ők úgy látják, hogy a Viharsarok Tsz-ben a közép- parasztok teremtették meg gazdasági udvarok, istállók, kialakulóban lévő majorok rendjét, mégpedig az észsze- szerűen berendezett középpa­raszti porták továbbfejleszté­sével. Viszont a munka nehe­zét, különösen a kezdeti idő­ben; a semmitlen parasztok, kisparasztok vették vállukra. Ma már kezdenek a régi ré­tegek összeforrni, s éppen az segítette őket ebben, hogy sokat tanultak egymástól az C Jubileumi ünnepség a túrkevei általános fiúiskolában új, közös gazdálkodás javá­ra. Alattyánon 1959. február­jában valósággal a népfront­kor tagjaiból alakult meg az Uj Élet Tsz. s a kör elnökét Burka Jánost, választották meg a tsz elnökévé. Náluk viszont az a hely­zet, hogy a középparasztok lendítették fel a munkát, mi­vel ők saját földjükön sem szerettek magukban dolgozni hanem talpraállították az egész családot, rokonságot. Ezt a jószokásukat szerencsé­re bevitték á tsz-be, iskolát teremtettek belőle és igen szépem haladnak is előre. Jászfényszarun a Hazafias Népfront elnöke, Menyhárt Antal, maga is az egyik tsz elnöke, Dr. Hazai Béla állat­orvos, a népfront-titkár, így hát alapos ismerői a paraszt­ság fejlődő életének. Mind­ketten igen nagyjelentőségű­nek tartják a csőkutas öntö­zési rendszer elterjedését, — amely ebben a községben végsősoron „középparaszti ta­lálmány.” Seres László, a Hazafias Népfront pusztamonostori községi elnöke, a Búzakalász Tsz brigádvezetője viszont arról ad számot, hogy ná­luk igen nagyra becsüli a tagság azokat, akik kertésze­ti szaktudást vittek be a kö- zösbe. Ezek között akadnak középparasztok, kisparasztok sőt még olyan semmitlen pa­rasztok is, akik valamikor jártukban-keltükben megta­nulták a kertészkedést és most kitűnően végzik a tsz- ben munkájukat. Fontos és jellemző, hogy a tagság már nem nagyon né­zi, ki hol és hogyan sajátítot­ta el a kertészkedést, s elő­fordul az is, hogy a közép- paraszt fiát, lányát az egyko­ri semmitlen paraszt tanítja meg a tsz-ben a kertészke­dés fortélyaira. A jászberényi járás közsé­geiben a népfront-bizottsá­gok ankétok, kisgyűlések, al­kalmi beszélgetések során foglalkoznak az egységes pa­raszti osztály kialakulásának kérdéseivel és arra igyekez­nek, hogy az embereknek vi­lágosan megmagyarázzák, mi­lyen törvényszerű folyamat részesei, s arra Is rámutat­nak, hogy ezt a folyamatot öntudatos, előretekintő ma­gatartással meg lehet gyor­sítani. Bognár Gyula •iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiuiiiiiiiiiiMimmiiiui Befejeződtek Olaszországban a községi választások Róma (TASZSZ). Hétfőn délután 14.00 órakor befeje­ződtek Olaszországban a köz­ségi választások. Ezúttal 77 megyei és 6898 községi ta­nács tagjait választották A MEZŐTÚRI PETŐFI TSZ A VÁROSBAN ELSŐNEK FEJEZTE BE AZ ŐSZI MUNKÁT November 5-én a délutáni órákban érkezett a távirat szerkesztőségünkhöz, mely­ben a mezőtúri Petőfi Tsz gazdái tudatták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 43. évfordulójának tiszte­Sajtóértekezlet a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztériumában Berlin (TASZSZ). A Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma pénte­ken Berlinben sajtóértekezle­tet tartott. Ezen a német és a külföldi sajtó képviselőivel bőséges tényanyagot ismer­tettek, amely Gerstenmaier- nek, a nyugatnémet szövetsé­gi gyűlés jelenlegi elnökének a német fasizmusnak tett szolgálatait bizonyította. letére tett vállalásukat telje­sítették. November 2-án a vá­rosban elsőként fejezték be az őszi növények betakarítá­sát, a 750 hold búza és 363 hold őszi árpa elvetését. Száz százalékig befejeztek az őszi talajmunkát is. Megjelent az iskola kőnyvtársorozat 50-ik kötete A hat évvel ezelőtt indult, az általános- és középiskolai tanulók kötelező és legfonto­sabb olvasmányait tartalma­zó iskolai könyvtár-sorozat­ban eddig megjelent köny­vek száma már 'val több mint félmillió. Az iskolák könyvtárainak állománya az idén újabb hat kötettel gya­rapodik, s hamarosan megje­lenik a sorozat ötvenedik kö­tete. Az általános iskolák­nak kiadják Mikszáth Kál - mán és Jókai Mór elbeszélé­sei ti Kettős ünnepség színhelye volt hétfőn délelőtt a túrke­vei állami általános fiúiskola. Az iskola nevelői, szülők, volt, és jelenlegi növendékek no­vember 7-ét ünnepelték, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. és az iskola fennállásának 100. évforduló­ját. Az ünnepség fél tízkor kez­dődött az iskola épületében. Az öreg boltíves csarnokot az esős idő ellenére nagyszámú ünneplő közönség töltötte meg. Seres Sándor VB elnök­helyettes nyitotta meg az ün­nepséget. Bevezetőjében mél­tatta a kettős ünnep jelentő­ségét, majd Szakács László, az iskola igazgatója tartotta meg ünnepi beszédét. Beszé­dében az iskola múltjával és jelenével foglalkozott. Öröm­mel emlékezett meg a jubi­leumi ajándékról; az iskola 2 új tantermet kapott 500 ezer forint értékben és három tel­jes modern tantermi beren­dezést. A műemlék-jellegű énület ódon falai között 80 ezer forint értékű modern szemléltető eszköz hirdeti népi államunk gondoskodá­sát — állapította meg az igaz­gató. Beszéde további részé­ben köszönetét mondott a pártnak, a tanácsnak, és mindazoknak, akik segítették a jubileum rendezésében. — Olyan nevelésben akar­juk részesíteni ifjúságunkat, amelynek nyomán kialakul­nak a jelen és jövő közösségi életében nélkülözhetetlen jel­lemvonások. Ehhez visz közelebb ben­nünket az iskolareform is, melynek alapgondolata az is­kola és az élet kapcsolatának elmélyítése. Sok új feladatot ró ránk az új iskola kialakí­tása, de ml vállaljuk és lel­kesedéssel igyekszünk mun­kálkodni annak sikeréért — mondotta befejezésül Sza­kács László igazgató; A körülbelül négyszáz fő jelenlétében lezajlott iskolai ünnepséget nívós kultúrmű­sor zárta be. Itt az iskola út­törő tánccsoportja, a föld­művesszövetkezet ifjúsági tánccsoportja, valamint az is­kola énekkara működött köz­re. Debreceni Sándor tanár, az iskola volt növendéke sza­valatával nagy sikert ara­tott Fél 12-kor . nyitotta meg Földvári László tanulmányi felügyelő a városi múzeum helyiségeiben rendezett ta­nulmányi kiállítást. Beszédé­ben rámutatott arra, hogy ez a kiállítás nemcsak az iskola történetének, hanem egész városunk fejlődésének kultu­rális dokumentuma. A tanul­mányi felügyelő megnyitó szavai után a látogatók meg­tekintették a négy teremben elhelyezett tanulságos kiállí­tást. A látogatók maketteken, grafikonokon és történelmi dokumentumokon láthatták az iskola fejlődésének törté- netétj Megható volt az a kegye- letes ünnepség is, amelynek során Madarász Károly, Ki­rály László és Halkovics Jenő nevelők, valamint az úttörő pajtások megkoszorúzták áz elhalt neve1 ők sírjait. Az egész ünnepségre, az is­kola életére talán legjellem­zőbbek az igazgatónak az ün­nepi beszédben elhangzott következő szavai: „Egy pilla­natra megálltunk a múltnál, de már indulunk a jövőbe.” Rankai Jenő Túrkeve meg. A demokratikus sajtó be­számol arról, hogy számos városban és megyében a bal­oldali pártok rovására meg­szegték a választási törvé­nyeket. Az Unita szerint a katonai egységek parancs­noksága csak azokat a kato­nákat engedte szavazni a szavazóhelyiségekbe, akikről biztosan tudta, hogy a jobb­oldali jelöltekre szavaznak. Ily módon a katonáknak csupán egyötöde járult az urnákhoz. A reakciós katolikus pap­ság durván beavatkozott a választási hadjáratba. Több városban a papok még a sza­vazási napokon is agitáltak a kereszténydemokrata jelöl­tek mellett, noha ezt tiltja a törvény. Sajtó jelentések sze­rint Róma szavazókörzetében olyan szavazólapokat kaptak a választók, amelyeken ceru­zával feltüntették; kire kell szavazni ok. (MTI].

Next

/
Thumbnails
Contents