Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-06 / 263. szám
1968 november 6 SZÓI NOK MEGYEI NÉPLAP s Téli előkészületek a Téglagyári Egyesülésnél Téglagyáraink befejezték az elmúl* napokban a veers gyártást és hozzáfognak a tégla *s cserép égetéshez. A jelenlegi ídősz^v azonban nemcsak az égetésre való erő összpontosítást, a szezon munkamérlegének előkészítését jelenti. Jelenti a téli előkészületeket. melvnek célja hogv téglagyáraink ..megif- jodva”. felkészülve induHana • a jövő évi szezonban, amikor is szinte k>vé*el nélkül lénye gesen nagyobb termelési» feladatok varnak reájuk, mint az 'de”. A Szolnok megyei Tégla- avári Egyesülésnél kedden be- feie7ték a nyerstégla gyártását. Fjekben a nanokban már hozzáfogtak a gének szétszereléséhez. tisztításához; A műszakiak „feltérkénezik” a gének h’baiewzékeit, hogv mielőbb hozzáfoghassanak a nagviayftásokhoz. illetőleg az elavult, megrongálódott alkatrészek mégre-nde\éséhe7 beszerzéséhez, majdan kicseréléséhez. Szükséges ez anná' is inkább, mert jövőre a Szolnok megyei Téolagyári Faye sütésnél a tervek szerint ez ideivel 4 százalékká1 lesz mn- aasabb a termelés Az. eddig felmért és szükségessé vált anvagféleségek már most rendelkezésre állnak, a tovább' anyagmegrendeléseket nedv? a gép-hibalegvzék további té telei alantén eszközük. Jelentős munka lesz a sín- nárok énítése illetőleg felújítása. Martfűn például jövőre új földbányát nyitnak melynek agyagmennviségé flit) esztendőre elegendő. Az in bánya sínhálózatának építését nemsokára megkezdik Kemenceiavításra kivétel nélkül minden telepen sor kerül az ezzel kapcsolatos 1egna- gvobb szabású munka Martfűn Issz. ahol teljesen „leáll" az égetés. Tiszafö'dváron pedig körülbelül másfél hónapon keresztül szünetel. A többi telepeken a téglaégetéssel párhuzamosan végzik a kérperjCe, javításokat. Az Egyesülésnél 1961-ben jelentősen megnövekszik o blokk- és a válaszfal-tégla gyártása. Mezőtúron, Martfűn, Kunszentmártonban, esetleg Tiszaföldváron gyártanak majd üreges téglát és már most előkészítik, alakítják. alka'rpgssá teszik ehhez a gépeket. Fontos a telepek takarítása, a sínek mentén az árkok, csatornák rendbetétele — a megfelelő vízelvezetés céliából. Ezáltal az eső miatti téglaselejt mennyiségét kívánják csökkenteni a jövőben még nagyobb mértékben, és az is fontos terv még az Egyesülésnél, hogy a szolnoki téglagyárban egy régi, rossz színt átalakítanak kétrészessé, újiá jobbá — a felújítási keretből. A tervek szerint jövőre jelentősen csökken ezáltal a szabadpiac- cok száma a szolnoki téglagyárban. — B. GY. — A Kőolaj termelő Vállalat teljesítette évi tervét közeljövőben megépítik a Szolnok—szandaszöllősi gázvezetéket HA VALAKI végigmegy a szolnoki Körösi úton, bizonyára elcsodálkozik, mert a temető és az apró házak elhagyása után nem a város szélét találja, hanem egy modern, új irodaház és ipartelep állja az útját. Az irodaháza* ez év júliusában adták át az c íeit a 'J-eü Mifelénk azt tartják: akkor kislányt”. Csak akkor neveli — Mikor üzemlátogatáson lesz ember az ember, ha már el magát, mikor a fotós meg- voitunk annakidején, elhatá- megáll a saját lábán. Van- kérdi: roztam: ide jövök dolgozni a nak, akik e cím odaítélését a — Miért néz ide olyan mo- járműjavítóba. Apám is biz- katonaidö letöltéséhez is kö- górván, mintha az anyósa all- tatott. hogy „jól teszed, fiam. tik, mondván, hogy akin még nem feszült az „angyalbőr” nem is igazi ember. Ezt az álláspontot általában a hadviseltek és a férjhez- menendő lányok képviselik de ők — akár így, akár úgy — érdekeltek a dologban, ezért maradjunk annál: nagyon is igazi ember az, aki a saját munkájából tartja fenn magát. S ha már ezt állítjuk, ismerjük el: ember lett a Feri Jó két hónap óta önmaga keresi kenyerét. Itt járva a Járműjavítóban el is határozom: megkérdem tőle, hogy ízlik a tanuló évek után a szakmunkás élet? Művezetője az egyik emeletmagasságú mozdony tetejére int: — Ott a Feri. A művezető intésére odajön Feri is. Kamaszosan fiús- mozgású. egyszerű legény. Megkérem, álljon fotósunk na itt? — Az anyósom? — legyint nevetve. --Az nincs. — De menyasszonya van? — Az sincs — mentegetöd- zik s helybenhagyja azt a gyere". — Apja is ott dolgozik? — Igen. már több mint húsz éve, a kovácsműhely. ben. Meg aztán az öcsém is itt van, elsőéves ipari tanuló. Hegesztőnek készül. — Akkcr vasipari szakemberekért nem kell a szomszédba menni, ha elromlik valami otthon. S mi a terve, kihúz-e húsz évet itt, mint az apja? — Nem akarok máshová menni. Mikor szabadultunk, hívtak Pestre, meg Szombathelyre is, de maradtunk mindannyian. Legfeljebb a Fűtöházba mentek néhányon, dehát az voltaképpen annyi, mintha itt maradtak volna. — Mennyi a keresete? — Ezerháromszáz körül változik. — S mennyit ad haza ebből a családnak? — Otthon lakom, hazalencséje elé. Látszik rajta, hogy nincs nyilvános szerepléshez szokva, mert a szája szögletébe nehezen szökken még egy félszeg mosoly is, hiába biztatom, hogy „képzeljen a kopaszodó fényképész helyébe egy göndör hajú megállapításunkat, hogy tizennyolc éves korban az embernek még egyformán tetszik minden csinos lány. (Magára vessen, ha emiatt kellemetlensége akad valamelyikükkel.) — Mi indította arra, hogy lakatos legyen? adom mindet. Űgyis adnak, ha kell valamire ... Íme a vázlat. Aki a részletekre kíváncsi, megtudhatja Szikszói Feritől, a Szolnoki Járműjavító VI. osztályán, az újjászülető mozdonyok örökké zajos műhelyében. Simon Béla Alföldi Kőolajfúrási Üzem dolgozóinak. Az alföldi olajbányászok még meg sem melegedtek az új helyükön, amikor újabb „honfoglalók” jelentek meg. A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat — otthagyta Mezőikeresztest — Szolnokra tette át a központját. A hatalmas, kétemeletes irodaház és ipartelep előtt megállva, jogosan merül fel mindenkiben a kérdés: az Alföld, mely eddig csak mezőgazdaságáról volt híres, rendelkezik-e akkora kincsekkel. hogv ilyen nagy központot kellett építeni az olajkutatás és termelés számára / E kérdéssel kerestük fel Venyige Sándor elvtársat, a Nagvalföldi Kőolajtermelő Vállalat igazgatóját és megkértük. tájékoztasson bennünket a vállalat tevékenységéről és eddig elért eredményeiről. Venyige elvtárs elmondotta, hogy a Nagyalföldi Kő olajtermelő Vállalat 1951-ber alakult Mez.őkeresztesen. Feladata az egész Alföldön a fúrási üzem munkája nyomán feltárt szénhidrogén kincs ki termelése. A Szénhidrogének közül természeteden legfontosabb a kőolaj. A kőolaj-termelés fokozása a vállalat fő feladata. A vállalat megalakulásakor még csak két helyen: Mezőkeresztesen és Bi- harnagybajomban folyt termelés. Ilyen hatalmas területen lévő telephelyeket összefogni és irányítani nem kis dolog. Eddigi feladataikat még'? eredményesen oldották meg. ezt bizonyítja az igazgatói iroda falán lévő négy élüzern- oklevél. a Minisztertanács és a SZOT elismerő oklevele és a Kőolajipari Tröszt által az 1960. évi bányásznap tiszteletére alapított vándorserleg, melyet a tröszt 19 versenyben lévő vállalata közül , a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat nyert el. A kőolajtermelők eredményes, jó munkáját bizonyítja az a tény is, hogy az 1960. évi kőolajtermelési tervüket október 22-én már teljesítették. ÖRÖMMEL közölte Venyige elvtárs, hogy az eddigi kutatások nemcsak Hajdú— Bihar, Békés és Pest megyében. hanem Szolnok megyében is jelentős eredményeket hoztak. Karcag—Berekfürdő. Kisújszállás és Szandaszöllós határában jelentős gázmezőket, közvetlen Szolnok határában — a Cukorgyár előtt — kisebb kőolajmezőt tártak fel. melynek termeltetése már megkezdődött Szolnok város szempontjából legjelentősebb a szandaszöllősi gázmező, mely évtizedekre biztosítani tudja a város üzemeinek és háztartásainak gázzal való ellátását. A vállalat a közeljövőben megépítteti a Szolnok— Szandaszöllós közötti fővezetéket és ezzel biztosítja a város részére a földgáz hasznosítását. A városi gázvezeték építését és a lakóházak bekötését a város fogja szervezni és végrehajtani. A vállalat vezetői és dolgozói mindent megtesznek azért, hogy a fővezeték minél előbb elkészüljön. A KŐOLAJTERMELŐ Vállalat ezért helyezte át a központját Mezőkeresztesről Szolnokra, mert Szolnok város központi helyet foglal el az Alföldön eddig feltárt kőolaj- és földgáz-telepek között. E tény vezette a Kőolajipari Tröszt vezetőségét is, amikor megépítette a Körösi úton az alföldi kőolajkutatás és termelés központi irodaházát és ipartelepét. Az alföldi olajbányászok abban reménykednek, hogy rövideden méltó vetélytársai lesznek a dunántúli testvérvállalatnak. Vass Gyula Van-e osztályharc ma, vagy nincs? A munkásosztálynak nemcsak a proletárforradalom győzelméért kell elkeseredett harcot vívnia, hanem a szocializmus felépítéséért is. Akkor is van osztályharc, ha népi demokráciánkban már nincsenek velünk szemben álló, ellenséges osztályok. Tekintsünk el attól, hogy az osztályharc nemzetközi ösz- szefüggéseit taglaljuk e cikk keretében. Csupán egy utalást tegyünk arra. hogy a marxizmus—leninizmus ma is napról napra beigazolódó tanítása szerint a munkás- osztály és a burzsoázia nagy küzdelme nem szorítható egy-egy ország határai közé. Egy országon belül e harcnak csupán egy-egy ütközete folyik. E háború végső kimenetelét a győztes csaták sora határozza meg. Ma a nemzetközi osztályharc ügyét szolgálják azok az erőfeszítések, amelyeket a Szovjetunió és a szocialista országok tesznek a békés egymásmellen élésért, a békés gazdasági versenyért, a gyarmatok teljes felszabadításáért, a béke fenntartásáért. Ami a belső osztályharcot illeti: egyesek úgy teszik fel a kérdést, hogy ha nincsenek ellenséges osztályok, hogyan lehetséges mégis osztályharc? Ellenséges osztályok — mint azt korábban kifejtettük — valóban nincsenek. De létezik a burzsoázia táptalaját jelentő kisárutermelés — ide sorolva a ma még közel 30 százalékot kitevő egyéni parasztságot és a kisiparosokat Társadalmunk e rétege igen számottevő, s a szocializmus útjára való vezetésük, amely nem kis feladatot jelent, még előttünk áll. Hosszabb időre szóló és nehezebb feladatként áll még előttünk a volt kizsákmányoló osztályok visszahagyott szemétjének kitakarítása, a ma még széleskörben és az emberek gondolkodásában mélyen beágyazva élő burzsoá ideológia felszámolása. Érvényes-e társadalmunk jelenlegi szakaszára is az a megállapítás, hogy az osztályharcnak három fő területé van: gazdasági, politikai és ideológiai? Igen, érvényes, de megváltozott tartalommal. S akik e kérdésben nem tudnak helyesen eligazodni, nem veszik figyelembe, hogy a történelmi fejlődés egy-egy adott szakaszában az osztályharc más és más fő területe áll előtérben. Az ellenforradalom leverésének időszakában a politikai harc — annak is legélesebb formája •— a fegyveres küzdelem állt előtérben. A konszolidáció előrehaladásával csökkent a politikai harc, s előtérbe kerültek az osztályharc más fő területei: a gazdasági és ideológiai harc. A politikai harc területére tartozik a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése. (Igaz: Szolnok megyében több mint másfél éve túl vagyunk ezen — de az osztályharcnak nincsenek megyei határai!) Ennek megtörténtével — amihez véleményünk szerint már nem sok idő kell — Magvarországon a társadalom gazdasági alapjait tekintve, eldől a ,.ki kit győz le” kérdése. A gazdasági síkon folvó osztályharc feladatai is mások a mai történelmi körülmények között, mint mondjuk a proletárforradalom győzelme előtt, vagy a hatalom átvételének idején voltak. Mai erőfeszítéseink, amelyek a munka magasabb termelékenységéért. s ennek részeként a műszaki fejleszté- sért. az önköltség csökkentéséért folynak, egyszóval: nép- gazdasági terveink végrehajtása.' falun pedig a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítása. a több és olcsóbb mezőgazdasági áru termeléséért folyó erőfeszítések mind-min-5. az osztálvharc részét képezik. Osztályharc ez annyiban, amennyiben a szocialista társadalmi rendszer gazdasági alapjának, a szocialista termelési viszonyoknak a megszilárdítását Szolgálja. A „ki kit győz le" kérdését nem elég csak a társadalom gazdasági alapját illetően eldönteni. Ez csak a szocializmus alapjainak lerakásával egyenlő. (Mi még nem tartunk itt, de közel állunk hozzá.) A szocializmus felépítése megköveteli, hogy az emberek gondolkodásában is eldöntsük ezt a kérdést. A szocialista gondolkodást keil uralkodóvá tenni a burzsoázia ideológiájának^ még sokakban élő maradványaival szemben. Ez az ideológiai osztályharc területe. S talán itt érthető meg legjobban, hogy nincsenek ellenséges osztályok a mi társadalmunkban. mégis van osztályharc. Ugyanis itt még azzal is számolni kell, hogy nemcsak egyszerűen a burzsoázia ideológiájának maradványáról van szó. hanem arról ’s. hogy ez az ideológiai maradvány szüntelenül táplálkozik és úiratöltőd'k a kapitalista környezet „jóvoltából”. A kisárutermelés kapitalista jellegű, de mécsem teljesen azonos vele. Ugvanígv a kispolgári ideológia is burzsoá jellegi), de mécsem azonos azzal. Naniaink fontos feladata a kisárutermelő eavéni oarasztságok szocialista átszervezése — de ez automatikusan nem ielenti eevben a kispolgári ideológia felcserélődését a szocialista gondolkodással. A talaia megszűnik ugyan, de az emberek felében tovább él. S ahoavan a kisárutermelés táotalaia r kapitalizmusnak, úgy a kispolgári gondolkodás i? jó talaia a burzsoá ideológia terjedésének. Az ideológiai síkon folyó osztálvharc igen sokrétű Amikor népgazdaságunk minden ágában a szocialista termelési viszonyok egvre uralkodóbbá válnak, egyre inkább előtérbe kerül az elméleti munka, az ideológiai harc. Nagy gazdasági feladataink megoldásának feltétele, hogy egyeduralkodóvá tegyük a marxista—leninista világnézetet. Kizárjuk a burzseá és kispolgári eszmék és erkölcsök hatását, leküzdjük a nacionalista szemléletet, sikereket érjünk el a vallásos ideológia elleni harcban. Az ideológiai harc, a nevelés fontos feladata ma hazánkban a szocialista erkölcs, a szocialista közösségi élet szabályainak kialakítása. E téren sikereket csak úgy érhetünk el, ha a széles néptömegeket türelmesen felvilágosítjuk, ha a marxizmus—leninizmus elvi alapjaitól nem érünk el, ha abból indulunk ki, hogy a viták célja az egység erősítése. az emberek megnyerése. Fontos feladatunk az új, szót cialista erkölcs kialakítása, illetve azzal elérni, hogy fokozódjon az emberek társadalmi tevékenysége. Megértetni az emberekkel azt. hogy a társadalom csak aniiyit képes tagjai között elosztani, amennyit azok előteremtenek. és hogy az egyén boldogulásának útja csak a társadalom számára végzett több, jobb munka lehet. Az egységes paraszti osztály kialakításának is fontos feltétele az ideológiai osztályharc erősítése. A kapila- üzmus viszonyai között a kisparcella megosztotta és szembe állította — a vagyon* különbségek alapián — a dolgozó parasztságot. Nftn az, emberek magatartásától, becsületességétől függött a tekintély, hanem a holdak számától. Az átszervezéssel létrehoztuk az egységes paraszti osz- tálv kialakulásának szervezeti kereteit. A termelőszö- vetkezetbe való belépés — szakítás a kisárutermelő gazdálkodással. a közösségi életben való kezdés — sok pozitív vonást vált ki a dolgozó parasztságból Akik eddig távol tartották magukat a politikától, a közügyektől, azok ma egyre nagyobb érdeklődést, aktivitást tanúsítanak a közügyek, a közös gazdálkodás, a bel- és külpolitikai helyzet iránt. Igénylik, hogv a párt és a kormány vegye figyelembe javaslataikat, észrevételeiket és számítson támogatásukra. Sokáig fennmaradnak azonban életkörülményeikben, szemléletükben a régi rétege- ződés alapján kialakult gondolkodásmód maradványai. A termelőszövetkezetekben elég gyakran halljuk „most is gazda a gazda”; a volt középparasztokra gyakran használják a „kiskulák” jelzőt. A szegénypaí-asztok és agrár- proletárok részéről gyakran méltatlankodnak a földjáradék fizetése miatt. Azt tartják. hogy a föld járadékkal munkanélküli jövedelemhez juttatják a volt középparasztokat. A volt szegényparaszt, vagy agrárproletár tsz-veze- tőkre viszont a volt birtokos parasztok tesznek megjegyzéseket. hogy „nem tudnak gazdálkodni, nincs tapasztalatuk, hiszen soha nem csinálták. most pedig ők akarnak parancsolni”. Ezek és hasonló, megjegyzések azt bizonyítják, hogy termelőszövetkezeteinken belül a parasztság régi rétegeződése alapján van egy sor ellentmondás. amelyet ideológiai neveléssel kell leküzdeni. A termelőszövetkezetek gazdasági erősödésével, a munka termelékenységének, a terméshozamoknak az emelésivel tűnnek el az életkörül- ménvekben ma még meglévő különbségek. Ez az alaoja annak, hogy a gondolkodásban meglévő különbségek is hamar.bb eltűnjenek. Az emberek megnyerése — osztályharc. Ezt sokan félreértik mindaddig, amíg nem világos. hogy osztálvharc nemcsak akkor folyik, ha léteznek egymással szembenálló. ellenséges osztályok. A hosszú ideig és a közvetlen közelmúltig — szinte máig — a kisárutermelés talaján álló parasztság kispolgári gondolkodásának felszámolása nem a parasztság ellen irányul. A parasztságért folyik, vele együtt és egyetértésben a burzsoá vagy kispolgári nézetek ellen. Végül még egy kérdés: Lenin ismert jelszava — amely szerint támaszkodva a szegényparasztságra, megnyerve a középparasztot, kell harcolni a kulák- ság, a falusi burzsoázia ellen — érvényes-e ma is? Lenin tanítása egy adott történelmi időszakban helyes harci program volt a Szovjetunióban és fejlődésünk hasonló időszakában nálunk is. De ezt a történelmi időszakot már túlhaladtuk. Ma mér jobbára csak „volt” szegényparasztról, „volt” középparasztokróL „volt” kulákokról beszélhetünk. Lenin nem így fogalmazta meg a tételét. Lenin példáján, az ő tanításainak szellemében kell elemeznünk a falusi osztályviszonyokat, s ennek alapján kell meghatározni a ' falusi osztályharc mai követelményeit. Ez körülbelül úgy fogalmazható meg mp. hogy a munkásosztálynak a mind egységesebbé váxó szövetkezeti parasztságra kell támaszkodnia a mező- ga'daság szocialista átszervezésének befejezéséért, a termelőszövetkezetek megszilárdításáért. harcolva az ennek legfőbb gátját képező burzsoá. kispolgári nézetek ellen. \ * Az eddi" elmondottakban arr szorítkoztunk, hogy a felmerült vitás kérdések eldöntéséhez nvújtsunk segítséget A cikk ilyen jellegéből következik, valamint a terjedelem szabta korlátokból, hogy nem léphetünk fel a telies>_g é' részletesség igényével. Ezért számos, az osztályviszonyok és az osztályharc körébe tartozó kérdést csak érintettünk, vagy meg sem említettünk.
