Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-06 / 263. szám

196h. nriwmber ff. SZOI.NOK MEGTI5I NCTUAF 11 Egy „szenzációs“ légifelvétel Megtalálták Noé bárkáját? A nyugati lapszerkesztők — merthát „önzetlen” emberek — a nyáron sem feledkeztek meg olvasóik lelki épülésé­ről. Hogy a nap füzében iz­zadó emberek 'ankadó olva­sási vágyát serkenteni tud­ják. célba vették a vallásos érzületet. Egy júliusi napon különleges salátát tálaltak a már nagyon is megunt poli­tikai és hidegháborús cupá- kok mellé körítésnek. Jobb ügyhöz illő buzgalommal, de ekkor is ködösítési szándék­kal világgá kürtölték: Török országban megtalálták Noé bárkáját! Ha Noé beszélni tudna Idáig jutva a nyájas olvasó minden bizonnyal felkiált: — Végre sikerült! Ez a felkiáltás jogos, hi­szen amióta Noé, fiai és azok feleségei száraz földre lép­tek. mindig keresik a régé­szek a bárkát, hogy felmutat­hassák az eljövendő korok­mindjárt kiszámították a fényképfelvételről a lelet mé­reteit és arra a „szenzációs eredményre jutottak, hogv azok pontosan megfelelnek a Noé barkájáról adott bibliai méreteknek: mintegy 150 méter hosszú és 50 méter széles. Kiszámítot.ák i hajó­test mélységét is — mintegy hat méter. A számok igazsága — vagy w — S«» — ---^ a hit ? A méretek tehát passzol­nak — állapi' 'tták meg. Az első örömben megfeledkeztek mindenről, de utána azonban — talán, amikor éppen ittak a medve bőrére — az egyik fényképészeti szakemberben felmerült a kérdés: — Te, Kurtis, a méretek ugyan passzolnak, de nekem kétségeim vannak — mondta. — Ugyan, a biblia a hiten és nem a számokon alapsziK — nyugtatta Kurtis aki már Kép Jan Struys holland világutazó XVII. században megjelent könyvéből. És azon felül, azok az állatok 5 hónapig éltek a bárkában, Ijol tartotta Noé azt a rop­pant mennyiségű élelmet, hi­szen nem voltak uszá’yhajói? Annyi élelem tíz repülőgép- anyahajón sem fér el. — Eh, ezeket a dolgokat Az amerikaiak kapnak az alkuimon Az USA-ban nagy tekin­télynek örvendő fényképé­szeti szakértő nyilatkozata után nyomban alakult egy meg aztán ha a dologból vi­lágszenzációt csinálnak a la­pok, akkor esetleg felmerül a kérdés: Miért éppen aszóv- jet határ közelében fekvő Ararat hegyet fényképezgetik a török repülők? Végül — Igy képzelte el az a régi művész a bárkát, aki az 1494-benkiadott Lübecki biblia részé­re ezt a fametszetet készítette. nak is, de hasztalan volt minden fáradozás. A bárka nem került elő, szőrén-szálán eltűnt. Emiatt a kutatók si­kertelen fáradozásaik feletti elkedvetlenedésükben sok­szor tettek szemrehányást Noénak, aki azt felelte vol­na, ha módjában áll: — Bocsánat uraim, a bár­ka eltűnéséért nem terhel fe­lelősség, mert arra nem kap­tam utasítást, hogy őrizzem meg, hiszen senki sem gon­dolta, hogy a bárka egyszer muzeális érték lesz. Az özönvízi hajósra utaló adatok Olyan régen foglalkozna* különben a bárka „problé­májával”, hogy minden nép mitológiájában megtalálhat- $ juk. A zsidók néldául az asz- sziroktól (mintegy 2650 évvel ezelőtt) vették át, de megta­lálható az ősrégi kínai vallá­si mondákban is Ök Noé sze­mélyét Nu-Vah-nak nevezik, a tiawaiak pedig Nu-u né­ven emlegetik az özönvíz ha­jósát. Már többször meg ;s „találták”. A XVII. század­ban egy holland világutazó — bizonyos Jan Struys — igen színes fantáziával írta le könvvében Noé bárkáié­nak felfedezését. 1955-ben újra világszenzációt csinál­tak belőle. Ekkor ugyanis egy francia kereskedő ama­tőr régész — Ferdinand Nar- varra — „találta meg’’. Azaz' az Ararat hegvéről magával vitt Franciaországba egv fa­darabot és azt ällfntta róla. hogv az legalább 5000 éves. és Noé bárkáiéból való. A dolog azon bukott meg. hogv vannak 5 ezer évnél régeb­bi időkről is adatok és azok azt bizor-ni-k hogv az em­berek már akkor is soka.n voltak a földön és különben is. ha 5 ezer évvel ezelőtt csak a bárkában megmentett Noé család marad életben ma sokkal kevesebben len­állapításra jutottak, hogy a néhány évvel ezelőtt még földrengések és vulkánikus kitörések által pusztított hegy egyik lejtőjén a kihűlt lávafolyam egy hajót tart Artur Brandenburger professzor az szakértője, aki „tudományos hírnevének kockáztatását is vállalva” megerősítette S. Kurtis állítását: a felvétel hajót mutat. nem a mi dolgunk magya­rázni — felelte Kurtis. — Én mégis amondó va­gyok, hogy szóljunk néhány szakembernek — javasolta a kételkedő tiszt. Mit mondanak a szakemberek ? S. Kurtis maga is elgon­dolkodott barátja kétségein és arra az elhatározásra ju­tott, hogy megmutatja a fel­vételek másolatát néhány szakembernek. Igen ám, de tz nem olyan egyszerű dolog, hiszen Noé hajója az Ararat hegynek azon a lejtőjén fek­szik, amely igen közel van a szovjet-török határhoz és „szigorúan zárt" területnek számít. Félő, hogyha a fény­képeket valakinek is meg­mutatja, akkor esetleg hűt­lenséggel. katonai titok meg­szegésével felelősségre von­ják. Az amerikai felderítő szolgálat azonban csakhamar hírt szerzett a „szenzációs felfedezésről” és — ahogy a nyugati lapok írják — „a Kurtis őrnagy által készített légifelvétel sorozat 089 szá­mú részének nagy feltűnést keltett negatív fai csak kü­lönböző kerülő utakon", de mégis eljutottak az amerikai szakemberekhez. Megvizsgál­ták. A vizsgálat után Artur USA fényképészeti Brandenburger professzor S. Kurtis repülő őrnagy, aki felvételeket készített az Ara­rat hegyről és — újra „felfe­dezte” Noé hajóját igaz, hogy nagy nehézségek árán — mégis engedélyt ka­pott az expedíció a kutatásra Az expedíciót számos nyu­gati lap tudósítója kísérte el útjára. Előbb természetesen beharangozták a „szenzációs*’ hírt: Megtalálták Not bárká­ját! Ilyen bejelentés után az olvasók szerte a nyugati ál­lamokban azt várták, hogy csakhamar részleteket olvas­hatnak a kutatásról. — Erre azonban hiába vártak: az ásatásokat megkezdték, hosz- szú ideig ásl áltak (és ki tud­ja mit nem csináltak még az szak­fogságában. Ha hajó, akkor nem lehet más, mint Noé bárkája. Még mielőtt szóltak volna a különféle újságoknak, elő­vették gyorsan a bibliát. Mit mondanak a méretek Légi felvétel Noé hajójáról. A nagy feltűnést keltett fény­kép egy részlete. — Mi támaszt benned ké­telyt, hiszen te mohamedán vagy?... — A méretek — felelte a kétkedő tiszt. — Csak az, hogy az a sokféle és óriási méretű állat, ami akkor élt, hogy fért ebbe a bárkába? az UbA tenykepeszeti szak­értője — kijelentette: — Még azt a veszélyt is vállalva, hogy ezzel tudomá­nyos hírnevemet kockázta­tom, megállapítom, hogy itt egy hajóról van szó, amely az Ararat egyik lejtőjén két­ezer méter magasságban fek­szik. „expedíció”, hogy Törökor­szágba utazzék és megvizs­gálja közelebbről is a „szen­zációs lelet”-et. Az expedíció összetételét ismerve, a török kormány húzódozott. Talán azért, mert az Ararat hegy­ről nagyon is jó belátás és fényképezési lehetőség nyílik a Szovjetunió területére, no A biblia vízözönről szóló elohisztíkus elbeszéléséb tn ezt találták: „Csinálj magad nak bárkát gófer ,cból, ee- kesztékeket csinálj a bárka ban, és szurkozd meg belő■ és kívül szurokkal. Eképpen csináld pedig azt: a bárka hossza háromszáz sing le­gyen. a szélessége ötven sing és a magassága harminc sing Ablakot csinálj a uárkán, é egy singnyire hagyd azt fe lülről; a bárka ajtaját pedig oldalt csináld: alsó, Közép, és harmad padlásává csináld." S. Kurtis és at hadsereg fényképészeti szakemberei . V X <Hs!PCs-v ( •c„. A legnagyobb méretű repülőgépanyahajó. Tiz ilyen hatalmas hajó sem lett volna ké­pes befogadni azt az élelm-t. ami Noé megmentett állatainak takarmányozásához az özönvíz 5 hónapja alatt szükséges lett volna. USA „szakemberek”), de nem találtak az égvilágon semmit. A laptudósítók csalódottan bosszankodtak, nert lapjuk adós maradt a szenzációval, közülük azonban egy felta­lálta magát: — Uraim, neip találtunk semmit, de azt megírhatjuk: Nem is . találhattunk, hiszen miután Noé szárazföldre lé­pett, hála áldozatot mutatott be és feltüzelte a hajót, hi­szen a vízözön után nem ma­radt száraz fa. csak a bárka — mondta. Hogy az amerikai „szak­embereknek" megérte-e a fá­radságot a „kutatás” — vagy sem, arról nem adtak ki nyi­latkozatot. S. Kurtis őrnagy azonban biztosan elégedett: nem lett felfedező, de a vi­lágsajtót megjárta a neve. (bóg) nénk, mint amennyien va­gyunk. Három évvel később. 1958- ban is „megtalálták”. Sukn Arsena nevű török földmű­ves azzal a kijelentéssel lep­te meg a világot hogy a? Ararat örök jegében megta­lálta Noé bárkájának marad­ványait. Amikor azonban ar­ról volt szó, hígy mutassa hol is látta azt a bárkát -- Sukru Arsena hirtelen eltűni és hiába indult több expedí­ció a bárka felkutatására — nem találták meg. ttárka a iára- folyamba fagyva A közelmúltban — július­ban — újra egy török ember — S. Kurtis — jutott olyan szerencséhéz, hogy „megta­lálta’’ Noé bárkáját. S. Kur­tis a török légierő őrnagya A hadsereg megbízásából fel­szállt repülőgépével és az Ararat hegy környékét fény­képezte. Amikor a felvétele­ket átvizsgálták, arra a meg­élőre világhírnévnek örven­dett. — Meglehet, de ma már mégis csak gondolkoznak az emberek, utána kellene en­nek jobban nézni — mondta.

Next

/
Thumbnails
Contents