Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-06 / 263. szám

I960 november 6.

SZÓI.NOK MEGYEI NÉPLAP

7

Nem választottuk ki a legjobbakat nem vezetjük olvasóinkat- sem Mezőitekre, a Táncsicsba, sem Túrkevére, a Vörös Csillagba. November 7-e ünnepén három, a hősi forradalom nevét viselő közös gazdaságról szólunk.

•

Tiszatenyő kis falu a békés- csaVi vasút mentén. A múlt év tavaszán 279 család fogott itt össze, s lett belőlük egy — a November 7. Tsz. az ugyanilyen nevű, de már 10 éves. kisebb szövetkezettel. Területének zömét tavaly vonták közös művelés alá, s ázó* a húzták fel a legfontosabb épületeket is. Ez a második észt« ndő, melyet közös munkában töltötték.

Megtörtént tehát az első, s legfontosabb változás: létrejöttek a nag. üzemi gazdálkodás feltételei. S ez magával ' hozta, sőt követelte a többit, hogy ne csak nagyüzem, hanem korszerű nagyüzem legyen. A tudomány Kovács Pál mezőgazdasági mérnökkel jelent meg az egybeszántott kisparccllákon, aki idejött még a „kis” tsz-be agro- nónv snak.

— rzívesen tettem. Azért tanultam, hogv fajtámnak, a parasztnak hasznára legyek

— mondotta.

Szakmai programjáról így beszélt:

— Itt öntözni nem lehet. Élővíz nincs, még csatorna sem. A talajvíz mélyen van, kevés és meszes. Egyetlen lehet s günk van: a mélyművelés. Minél több nedvességet tartalékolni és trágyázni. Egyelőre öt. később négy éves istállótrágyázási ciklust akarunk, műtrágyát minden évben, s mind többet.

A mélyműveléshez gép, a trágyázáshoz állat kell, de sok. Állatból annyi, amennyit csaK a föld el tud tartani.

— Kifejezettem árutermelő gazdaság lesz a miénk. Tej, tojás, hús és gabona, ezek lesznek a termékeink — így Farkas Ferenc, az elnök.

— S ezek a termékek nemcsak lesznek, már vannak is,

— ves^-i át a szót a főkönyvelő. — Holdanként körülbelül 110 kiló árúhúst értékesítünk — ami mindössze két közös gazdasági év után nagy szó. Bevételi tervünket várhatóan 10 százalékra teljesítjük, de a terméskiesések (búza, kukorica) miatt a munkaegységérték mégis csak mintegy 25 forint körüli lesz.

FÖLDET ES JÖVENDŐT MUNKÁLNAK

A karcagi November 7 Tsz fő majorja, — másfél év alatt épült fel!

dolgoztak. Érdemes lenne pedig, mert már jövőre is magasabb jövedelmet akarnak, s fognak elérni a többiek. S aztán lánctalpas traktort, trágyaszórót, rakodógépet, kukorica és cukorrépa kombájnt vásárol a szövetkezet. Minden évben kevesebbet kell építeni, telik erre is, — s így válik mind könnyebbé, mégis eredményesebbé az emberek munkája. Talán mar jövőre vízvezetékkel látják

— Még egy gyűrűshengert neki, — tanácsolja Kovács Pál, tenyői agronómus.

Lett volna több is, de az építkezésekre sok kellett. Tizenhárom -er baromfi, százötven zarvasmarha számára építettünk az idén férőhelyet, s ezeket meg is töltöttük állatokkal.

Mindez a jelen, a küzdelmes r egalapozás időszaka. — Ilyenkor még túlsók jövedelmet nem tud a tsz biztosítani, bár Trecskó Márton, aki 11 évvel ezelőtt a kis tsz-ben kezdte, időközben két házat is Vásárolt. Egyet magának, másikat a fiának, mikor az megnősült.

— Nem panaszkodom hát a jövedelem miatt. De lehetne, sőt lenne több is, ha mindenki jö..ne dolgozni.

— Hogy eleget tudnának tenni a növényeknek, ne úgy. mint eddig — teszi hozzá Ba- na Imre. a 62 éves brigádve- zetó. — Ahr’ tavaly csak decemberben vetettük el a búzát, ot* termett 4 mázsa, má- sutf 14 is.

Az igazság az, hogy a tsz 302 tagja közü. 23-an még semmit, körülbelül ugyanany- nyian pedig csak igen keveset

Trecskó Márton, állattenyésztési brigádvezető.

el a r.iajorokat és csupán a vízhordás elmaradása révén mindegy 80 ezer forintot takart meg évente a közösség. Csak ez körülbelül 1 forinttal növeli majd a munkaegység értékét. Egy tanyaközpontban már villany világít, hajtja a darálót, szecskavágót. Az áram eljut hamarosan a többi távoli majorba is, és a kiépülő bekötő úttal azok is közelebb kerülnek a faluhoz.

— Jövőre már forintosítjuk és 2—3 éven belül garantáljuk a munkaegységet. Olyan stabil jövedelmet biztosítunk, ami felveszi a versenyt az ipari üzemekkel — mondja az elnök —, s akkor majd nem járnak el máshová a fiatalok sem.

Akkor! De miért járnak el most? Szeretjük az árnyas e dőt, ám ettől még nem nő a fa. El kell azt ültetni, gondozni sokáig, míg árnyékában megpihenhetünk.

idéző névvel tisztelték meg

— a működési okiraton November 7. Mezőgazdasági Termelőszövetkezet olvasható.

Földet, s jövendőt munkál e tájon a Jászság népe. Szövetkezeti gazdák nevelődnek a ma még csak szövetkezeti tago'-ból... Nehéz ma még szót érteni azzal, aki sajnálja

— mint a szőlősgazdák mondják — letermelni a régi szőlőket, tövüket kiszántani, s újat telepíteni helyükbe. Mégsem megy másként. Ügy, ahogy ma áll a birtok, minden hold szőlőre százhúsz munkanapot kell áldozni egy évben. A korszerűen telepített, gépesített csak ötven— hetven munkanapot kíván majd.

Balszerencse is sújtotta első évben a jászberényi November 7 Tsz parasztjait. Hatvanhárom hold paradi- csomjuk a tervezett mennyiség felét termette; nyolc hold dohány háromnegyedrészét tönkresilányította a szélvihar. Szorítani kell a munkát, hogy a megfontolt óvatossággal tervezett huszonöt forintot kifizethessék munkaegységedként zárszámadásA műúton suhanó gépkocsi utasait hűvös udvariassággal köszönti a táj. Végeláthatatlan lapályok unalmát enyhe halmok, ligetek világa váltja fel. Itt-ott egy ház. Egymástól messze, ritkán, mint öregember szájában a fogak. Tanyavilág. De a jószívvel közelítőnek vall titkairól. Annak vall, aki idejét nem szánva, gyalogosan jár a dombokon...

Rövid kőhajításnyi darabkán sivó- és barnahomok, lápos váltakozik. Abban is, ebben is süllyed a körmös. csak a Bjelorusz gördül zavartalanul. A tenyérben szétmorzsolt talaj nem egyhe- lyütt tápanyagszegénységről panaszkodik. S ismét néhány ölt haladva — büszkélkedik. Azzal, hogy már akkor is megkapta a magáét, míg gazdája egyedül bajlódott vele. Három kisebb tsz nem egészen egy éve fogott össze; akkor tü-edeztek el a mezsgyék. A hajdani apró szom- széd-birtokocskák kétezerháromszáz holdas, közös nagybirtokká váltak. Gazdáik történelmet, hősi napot

■— tíz év múlva más lesz itt a világ — vallja Bozsó József, a jászberényi November 7 Tsz agronómjisa.

kor. De az isten nem tesz csodát; az embereknek kell cselekedniük.

Tudják ezt a közös föld gazdái. Ebben az évben 400 ezer forinton vásároltak gépet, jószágot, építőanyagot. Nyolcvan szarvasmarha részére készült új szállás — hogy csak a legnagyobb építkezést említsük... A modern épületek látványa a csügge- désre hajlók szí. ébe is bátorságot, bizalmat önt. Még inkább az olyan gazdák példája, mint Babucs Ferencé. Bujdosó Lajosé és feleségéé. Egy sorban emlegetik őket

Sass Józseffel, Bada Istvánnal, Heuser Józseffel, kik összesen négy szorgos leánynyal, három restség-nem- ismerő, legénnyel — gyermekeikkel — együtt munkálkodnak.

Ök, s még sokan mások megértették: ha ez évben kétkézre fogják a munkát, jövőre — akár közepes időjárás esetén is — nem lesz nehéz munkaegységenként 30—35 forintot osztani. Eny- nyire megerősödik akkorra a tsz, mely nár idén nyáron is rendszeresen osztott előleget.

A fényes fővárosból ..Jászországba” költözött Bozsó József agronómus és gazdatársai jól megértik egymást. Ez a fáradhatatlan fiatalember olyan tízéves tervet dolgozott ki számukra, melynek megvalósításáért — látják — érdemes harcolniok. Á mai kétszáznegyven holdas szőlőgazdaságot négyszázholdasra és korszerűvé akarják fejleszteni. Majdnem tízszeresére nő s fordul termőre a napjainkban csak huszonkilenc holdon szerénykedő gyümölcsös. Két év alatt fák övezte tanyaközpont születik, hová fehér alumíniumidegeken suhan a villanyáram...

Nagyon-nagyon várják. Kell az ide, mint száraz rögre a zápor. Nyolc-tíz kilométerre fekszik innen a város. A fénynek, kultúrának a gazdák helyébe kell jönnie. Ma még csak néhány résztvevőre számít a rövidesen meginduló mezőgazdasági szak- tanfolyamon Beszteri Ferenc, ki elnök s párttitkár, és Bozsó József, a rendíthetetlenül bizakodó agronómus. Ha megindul, feltétlenül többen lesznek.

Még alig köszöntött be az ősz, s a legderekasabb szövetkezetiek mór azon töprengenek, miként folytassák tavasszal a közös munkát. A kicsiny, de lelkes pártszervezet segítségével talán hamarosan sikerül megalakítani a KISZ-szervezetet is. Ha így lesz, az ifjúság még értékesebb munkatársává válik a korosabbaknak.

Jó volna pár hónappal idősebbnek lenni. Szemmel látni, miről ma még csak hallani: megindult a sertésfarm. a magtár, a szőlőfeldolgozó helyiség építése...

kos. Szomorú sorsának szűk köréből nem engedték kitörni az urak, mert nekik így volt a jó. Negyvenöt után földet kapott végre a zsellér, meg a kubikos is, és túrta, míg végre rájött: együtt köny- nyebb, s magasabbra jutnak.

A karcagi November 7 Tsz a maga 7284 holdjával jelenleg a „legkisebb" az öt helyi tsz között. Ez a gazdaság is fiatal, örökségképpen négy tszcs-t, két kisebb, régebben működő tsz-t és egy csomó

Gyümölcsös a karcagi határban.

kisparcellát kapott. E tekintetben hasonlít tenyői névrokonához. Az egykori paraszt- emberből elnökhelyettessé lett Balogh Lajossal barangoltuk be a határt.

Első, szemet gyönyörködtető látvány a kecses hidakkal

csakhogy az többe kerül. „Lassan forogja ki magát.” S a szövetkezeti vagyon gyarapításával együtt fontos a jobb megélhetés is.

— Már az első években is biztosítani akarunk annyit — s lesz is —, mint az átlag egyéni gazda jövedelme volt. emellett megteremtjük a gazdálkodás, s a gazdaság alapját — mondja igen határozottan Balogh elvtárs, ez az egyszerű parasztember, aki 425 család sorsáért vállalt felelősséget. Kemény, kicsi, kun ember. Nagyszerű ember! Csak ilyenek, a szíves akara- túak, a kitartóak képesek nagyszerű eredményekre.

Bámulva állok a Sándor- tanya előtt. Csak az elnevezés tanya, valójában majbr. Két. gyönyörű, modern 100- as istálló, egy 24 s egy 50 férőhelyes borjúnevelő és tíz újonnan épült kétszobás gon dozói lakás — mindez másfél év alatt.

— Tavaly tavasszal itt csak egy kis épület volt, azon túl a pusztaság. Most az, amit lát — tele jószággal.

Lendülő keze merészen rajzolja a telepítésre kerülő erdősáv vonalát:

— Ott jön majd a csatorna mentén, egy hurokkal megkerüli a majort, s aztán tovább, 10 kilométer hosszan. Iskola is lesz a major mellett. villany, meg 3 kilométer bekötőút — talán már jövőre, de kétéven belül biztosan.

Ezt már a tsz ötéves tervéből idézi, de terem ott még több is: Üj istállók, még 6 gondozólakás, új sertéstelep, hizlalda. Még egy tanyaközpont a Keserves-i határrészre és kövesút! Hogy ne dőljön bele négy ló a sárba, mint a tavasszal, amikor a gyerekeket vitték kocsin az iskolába. („Szegényeket úgy kellett gumicsizmában kihordani.”)

— Aztán Zetorokat veszünk, betakarító gépeket, később lánctalpas traktort: kis- vasutat fektetünk a major épületei közé, a takarmány és trágya mozgatására. Gépesít- ■jük a'kukoriwttörést, répásze.- déj?t . is, (,A műtrágvaszóras! és vegyszeres gyomirtást már most is repülővel végeztük.)

Hogy mondta régen a parasztember? „Veszek még egy lovat, csinálok egy jármot” stb. S ' oev mondja Balogh Lajos? „Veszünk, csinálunk, építünk.” Mi! A szövetkezet 470 tagja tesszük ezt vagy azt, s alakítjuk a szebb{ s boldogabb jövendőt. így tűnik el a régi paraszti világgal

Lovaskocsik helyett 5 tonnás teherautók ...

Tizenöt-húsz kilométerre a várostól, öt-tíz holdjába kapaszkodva, mint az udvarán álló göcsörtös akácfa, egyedül kínlódott évtizedekig a karcagi paraszt; a városház előtt lesett alkalmi napszámra a zsellér és száz kilométereket gyalogolt a munkátlan kubiTíz év alatt 500 tanyáról költöztek a városba a karcagi November 7 Tsz területéről.

ékes, sok kilométer hosszú öntözőcsatorna.

— Idén még csak pár száz holdat öntözünk, de jövőre már 10 saját szivattyúnk üzemel — mondja az elnökhelyettes, majd egy fiatal gyümölcsöst mutat:

— Ezt másfél éve telepítettük, s milyen gyönyörűen fejlődik. Igaz. 80 centire forgattuk meg alá a földet. Jövőre már termőre fordul.

Az egyik maiorban vályogfalú, szalmatetős sertésfiaz- tató. Nyolcvan férőhelyes — és mindössze 150 ezerbe került, állami hitel nélkül, pusztán önerőből. Nem valami szép, nem is fiúágra készült (nem várná meg az örököst). de vagy 20 évig eltart. Balogh Lajosnak az a véleménye: nem neonvilágításos. fényes istállóban akarnak girhes jószágot nevelni. Inkább legyen az épület szai- matetős. de fénvesszőrű a jószág. s ha ebbő' eladnak sokat. majd telik szebbre is Helyesen. Ámbár van itt téglafalú, magtárpadlásos is.

együtt a régi szemlélet is, s foglalja el helyét az új.

Karcag hajdani sívó tanyarengetegének hely in, ma korszerű nagyüzemekben munkálkodik s e°yre inkább a városba költözik a tanyák felfelé törő népe. Nemcsak az egyes emberek társulta!--, összefogtak még a nagyüzemek is. mert úav könnyebben boldogulnak. Áll és működik már az öt termelőszövetkeze: közös keltetőállomása, hamarosan felépül a baromfikombinát — s a tojás felhasználására tésztagvárrá alakítják át (ugyancsak közösen) a kor szerűtlen málmot.

A kisparaszti gazdák természet kegyeit váró szemlélete helyett, a mezőgazdasáa: nagyüzemekben tanyátvert 8 gép. az értelem, s a tudomány. Itt már nem várják hogy magától adjon a föld de elveszik tőle. Ez az a bizonyosság. melynek birtoké ban hisszük, s valljuk: a paraszti jövendő útja a termelőszövetkezet

PATKÓS MIHÁLY BOR VÁRÓ ZOLTÁiV