Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-04 / 261. szám
1960. november 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Termelőszövetkezeti ABC Megyénk termelőszövetkezetei között is találhatók olyanok, ahol hónapszámra nincs közgyűlés. Az elnök, vagy a vezetőség a saját elgondolása szerint dönt olyan ügyekben is, melyre az alapszabály értelmében a közgyűlés hivatott Mindez abból is adódhat hogy — különösen az új termelőszövetkezetekben — nem ismerik a gazdák a közgyűlés szerepét jelentőségét. Ezért lapozzunk bele „mindentudó” kiskönyvünkbe, a Termelőszövetkezeti ABC-be, mit ír a közgyűlésről. A KÖZGYŰLÉS A SZÖVETKEZET PARLAMENTJE. A tagok összességét képviselő közgyűlés a termelőszövetkezetek legfőbb szerve. A közgyűlésnek nemcsak a tagok tartoznak felelősséggel, hanem az elnök és a vezetőség is. A termelőszövetkezetek vezetőségét, az ellenőrző bizottság tagjait is a közgyűlés választja meg. Joga van a közgyűlésnek arra is, hogy ha valamelyik megválasztott szövetkezeti vezető nem dolgozik megfelelően, akkor leváltsa. A termelőszövetkezet működését illető lefontosabb kérdésekben a szövetkezet vezetősége csak a közgyűlés határozata alapján intézkedhet. Az alapszabály előírja, hogy melyek azok az ügyek, amelyekben kizárólag a tagok összességének, a közgyűlésnek van joga dönteni. — Ilyen például a termelőszövetkezet alapszabályának megállapítása és módosítása. Csak a közgyűlés határozhat az új tagok felvételéről, vagy a kilépések elfogadásáról és a kizárásról is. A közgyűlés hatáskörébe tartozik a gazdasági tervek jóváhagyása; a különféle termelési, állatnevelési és híz- lalási szerződések megkötése; a bevételi és kiadási költség- vetés; a hitelfelvétel és a föld járadék mértékének megállapítása is. A tagság a közgyűlésen dönt — az érvényes jogszabályok alapján — a közös vagyon gyarapításának módjáról és mértékéről, s a tagok között felosztható jövedelem szétosztásáról. MILYEN IDŐSZAKOKBAN KELL KÖZGYŰLÉST TARTANI? Közgyűlést legalább három havonként kell tartani. Köteles a vezetőség közgyűlést összehívni akkor is, ha az ok és a cél megjelölésével a tagok 10 (vagy annál nagyobb) százaléka, de legalább öt tag, illetve ha az ellenőrző bizottság vagy a járási (városi) tanács végrehajtó bizottsága írásban kéri. össze kell hívni a közgyűlést abban az esetben is, ha a vezetőség vagy az ellenőrző bizottság taglétszáma a meghatározott létszám alá csökkent, vagy a két tesJászberényben megalakult a Magyar Agrártudományi Egyesület helyi csoportja Október 28-án este mintegy száz mezőgazdasági szakember tanácskozott Jászberényben a városi tanács nagytermében. Muhari Sándor a városi tanács vb elnökhelyettese beszélt a szakemberek összefogásának, továbbképzésének szükségességéről. Javasolta: a város és járás szakemberei alakítsák meg a Magyar Agrártudományi Egyesület helyi csoportját és ezen belül gondoskodjanak a tagok rendszeres továbbképzéséről. Ismertette, hogy helyiséget, megfelelő felszerelést, szakkönyveket, folyóiratokat bocsájtanak a szakemberek rendelkezésére. A városi pártbizottság részéről a vitában hozzászólt Baesa Ferenc titkár és BaVásárnaptár Országos állat- és kirakodó vásárt tartanak: november 6-án Mezőtúron, Kunhegyesen, 10-én Jászfényszarun, 13-án Cibakházán és Abád- szalőkon. A vásárokra vészmentes helyről, szabályos járlatle- vélJel mindennemű állat felhajtható. ráth Bálint. Magas László a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének titkára és több szakember is felszólalt. Valamennyien helyeselték a szakemberek szervezett ösz- szefogását és a beterjesztett javaslatot. Alattyáni Köszönetünket fejezzük ki a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának és a Hazafias Népfront megyei titkárságának a támogatásáért, amellyel lehetővé tették számunkra, hogy az országoshírű mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet 10 ezer holdas, mintaszerű gazdaságát meglátogassuk. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk: látogatásunk egyetlen napján annyit tanultunk, hogy akár hetekig elgondolkozhatunk rajta. De nem csupán elmélkedni akarunk azon, amit Mezőhéken láttunk, hanem igen gyorsan hozzá akarunk fogni ahhoz, Megkezdődött a nyúl vadászat Október 30-án megkezdődött megyénkben a nyúlva- dászat. Ezen a napon több mint nyolcszáz vadász indult el a kora reggeli órákban a nyúlvadászati évad első zsákmányának megszerzésére. A vadászokat szerencse kisérte. Több mint 3 ezer nyúl került terítékre. Ez azt is bizonyítja, hogy a vadásztársaságok általában jól gazdálkodtak, védték a vadállományt és ennek köszönhető, hogy megszaporodott a fácán és a nyúl. A tavalyi vadászati idényhez viszonyítva 18 százalékkal több nyulat lehet lőni, a tervek szerint 55-56 A legtöbb vadásztársaságnál már készülnek a szerződéses vadállomány kilövésére, illetve befogására. Az abádszalóki vadászok a vasárnap lelőtt nyulakat átadták a MAVAD-nak, hogy mielőbb teljesítsék szerződési kötelezettségüket. Ez a vadásztársaság a megyében arról híres, hogy a legjobban gazdálkodik. Nem panaszkodhatnak azok sem, akik fácánt lőni indultak. Vasárnap több mint 2 ezer fácánt lőttek. Gazdag volt a vasárnapi vadász-zsákmány, reméljük ilyen lesz máskor is V. K. tűiét valamelyikének kiegészítése egyébként is szükségessé vált. Az semmiképpen sem helyeselhető, ha valahol hónapszámra nincs közgyűlés, s fél esztendő is eltelik, míg a vezetőség összehívja. Ilyen helyen nem tartják be a szövetkezeti demokráciát, és ennek előbb-utóbb kárát látja a közös gazdaság. Az éilekezletek helye a cukorrépa föld Ezen a héten két értekezlet megtartását nem helyeselte a Szolnok megyei pártizottság. Valójában az időjárás így is veszélyezteti a betakarítást, a vetést. Hát még ha felesleges értekezletekkel megraboljuk a munkanapokat. Az értekezletek helye ebben az időben a cukorrépa föld. Szolnok megyében még most Is 96 millió négyszögöl cukorrépa a földben van. Ennek felszedése 49 ezer ember 48 napi munkáját kívánja. Semmi sem lehet fontosabb, mint a cukorrépa kiásása. Takarmánylisztet készítenek a mezőhéki Táncsics Tsz gazdái, borsószalmából, 24 kalapácsos Medigágó-darálón. A takarmánylisztet a háztáji jószág állomány részére, a megszerzett munkaegységek arányában osztják szét és jánoshidi Mezőhékről hogy meg is valósítsuk mindazokat, amelyeket termelő- szövetkezeteink adottságai lehetővé tesznek. Nagy megnyugvással láttuk többek között, hogy a mezőhéki Táncsics Tsz-ben már ebben az esztendőben ugyancsak bevált a szaporább termésű szovjet és olasz búzafajta, amelyeket mi még most vetettünk először, tehát nem kell tőle félnünk. Azért is nagy elismerés illeti a mezőhékieket, hogy a fiatalokat olyan nagy számban tudták munkára lelkesíteni. Az állattenyésztésben jóformán csakis 16—20 esztendős, szakmailag is kitűnően felkészült fiúkkal és leányokkal találkoztunk, beszélgettünk. Mondták: megtalálják számításukat a tsz- ben. Mi tagadás, kicsit irigyeltük a 40—45 forintos garantált munkaegységet, de aztán megcsendesedve hallgattuk, hogy az előleg viszont csupán 10 forint munkaegységenként. Nálunk ilyen körülmények között a tagság nyilván legalább 20 forintos előlegért „sírna”. Láttunk modern, tetemes költséggel épült, gépesített munkarendszerű istállókat, de ezeknél sokkal jobban megragadta figyelmünket az olcsó, házilag készített süldőszállás, valamint a szarvas- marhák szintén házilag épített, teljesen egyszerű szabad szállásai. Ezeket akár ezen a héten meg tudjuk valósítani mi is. tsz-tagok Azt is hamar megállapítottuk, mégpedig igen sokféle jelből, hogy a munkaszervezés és fegyelem szinte tökéletes a mezőhéki Táncsics Tsz-ben. A gépesítés rendkívül magasfokú, példaszerű a rend, tisztaság, s a nagylétszámú jőszágállományban szinte nem is lehet olyat találni, ami ne lenne igazán jó erőben. Legnagyobb jelentőségűnek mégis azt tartjuk, hogy a szövetkezet minden munkája szigorúan tudományos alapokon nyugszik. Ebben a szövetkezetben valóban összekomásodtak a tudománnyal! A szövetkezet elnökének, Tresser Pálnak a sertés- tenyésztésről szóló munkáját, melyet a megyei tanács mezőgazdasági osztálya adott ki, már jól ismerjük, de most, hogy a valóságban is láttuk mindazt, amiről a könyvben szó esik és személyesen is elbeszélgettünk a kitűnő könyv szerzőjével, elhatároztuk, hogy ankét formájában hívjuk fel szövetkezeteink minden dolgozójának figyelmét erre a fontos és hasznos munkára. Száz szónak is az tehát a vége, hogy Alattyán és Já- noshida három-három termelőszövetkezetének félszáz dolgozója tudásban gyarapodva, sok új elhatározástól fűtve érkezett haza Mezőhékről. Szöllősi Béla, Jánoshida Fónagy Sándor . Alattyán. A jászberényi járásban egy év alatt megkétszereződött a termelőszövetkezetek állat- állománya. Szarvasmarha törzsük 3200-al több, mint év elején, s így 6700-at számlál. 1960 január 1-én még 4 ezer sertés volt csupán a jászberényi járás termelőszövetkezeteiben, 11 ezer 300-at terveztek, s már most 13 ezer 400 sertést tartanak. Hasonlóan majd 3000-el, majd kétszeresére növekedett a juh létszám. Az év elején 5300 törzsbaromfival szemben 48 ezer 700 van most Nyolcvanegy víziszárnyast mondhattak magukénak a mostani 2 ezer ellenében. A számok mutatják, milyen nagyon neki kell gyűrkőzniök a jászberényi szövetkezeti gazdaságoknak, hogy megfelelően kiteleltessék jószágállományukat. Takarmánymérlegük ugyanis hiányt mutat. A szükséges abraktakarmány mennyiségnek csupán 60, a szénának 64 százaléka van meg. A legjobban a jánoshidi Aranykalászban, a jásztelki Alkotmányban, a jászárokszállási Táncsics, Szabadság, Béke, Ujbarázda, a jászfény- szárui Zöldmező, Lehelkürt szövetkezeti gazdaságokban szor't a „takarmánycipő.” A járás vezetői, s az érintett termelőszövetkezetek különféle módokat keresnek arra, hogy biztosítsák a takarmányalapot. Silóból máris többletük van, mint ahogy azt eredetileg tervezték. A járásban a kukoricaszár 60—70 százalékát besilózzák. Sőt a jászárokszállási Táncsics, Szabadság, a jászágói Kókai László Termelőszövetkezetekben az utolsó szálig silótakarmánnyá lesz a kukoricaszár. Ahol tudják, répaszelettel, melasszal, s ahol ez sincs, egyszerűen sósvizzel silóznak. A jászfónyszarui termelőszövetkezetek a közeli Hatvani Cukorgyárral kötöttek egyezséget. A gyár valamennyi cukorrépa melléktermék feleslegét felvásárolják. Ugyancsak vásároltak 400 mázsa szeszkrumplit. A jászberényi járás termelőszövetkezetei szálastakarmányt a Heves megyei községekből szereznek be. Nagyon okosan repcés keveréket vetettek, amelyet legeltetni és kaszálni lehet még ezen az őszön, a baj csupán az, hogy elég kevés területet szántak erre a célra. Az esőzésekkel megzöldül a legelő, s így kinyújtják a legeltetési időt, amíg a jószág kinn legel, addig sem kell a készhez nyúlni. Teleltetés előtt őszi szemléket tartanak a szövetkezetekben. örvendetes, hogy a szemlejegyzőkönyvek azt állapíthatták meg eddig, hogy az istállók tiszták, frissen meszeltek. Nincs azonban rendben a tanyaudvar. A jászboldogházi Zrínyi és Zöldmező Tsz-ekben szakszerűtlen a trágya kezelése, — Ugyancsak a Zrínyi Tsz-ben hiányzik az egészségügyi láda. A jászágói Rákóczi; a jászjáicóhalmai Március 15 Tsz-ek kutat fúrtak télire. — Jászboldogházán az ezüstkalászos tanfolyamok állat- tenyésztői szakelőadásaikra készülnek. Az összkép, azt mutatja; a jászberényi járásban lelkiismeretesen nekigyűrkőznek az idei teleltetés gondjainak leküzdéséhez; B. L. Érdemes Oiaszrizling és Ezerjó szőlőt telepíteni Az új bor árrendelet magasabb átvételi árat biztosít Szolnok megyében a Jászberény város határában termett Oiaszrizling és Ezerjó Bor (Az árak Mai ligand fok Borféleség Fok- Szerző csopj déses F szőlő, must és borok után az esetben, ha a szőlő és must a 19 cukorfokot, a bor a 12 Malligand fokot eléri; vagy meghaladja. árak nként fillérben értendők.) Szabad Szerző- Szabad déses lét Piros vagy fux 57.— 56.5 51.5 59.— 58.5 53.— 62.— 61.5 56.— Seprős bor végig 62.5 Egyszer fejtett végig 65.— Kétszer fejtett végig 68.— 10 százalék minőségi felár: Oiaszrizling, Ezerjó egyszer és kétszer fejtett borok után, ha a 12 Malligand fokot elérik, vagy meghaladják. 10% fajtisztasági felár: Oiaszrizling, Ezerjó egyszer és kétszer fejtett borok után, ha a 12 Malligand fokot elérik, vagy meghaladják. Nagyüzemi felár: Termelőszövetkezeteknek 10 százalék, alacsonyabbfokú társulásoknak 5 százalék, illetve 7,5 százalék nagyüzemi felár jár szőlő, must és borok után, ha a rendeletben előírt mennyiséget és minőséget átadják. Szőlőtermelőinknek a jövőt illetően érdemes meggondolni, hogy milyen szőlőfajtát telepítenek, mivel a jobb minőségűek több pénzt jelentenek. így takarítsuk be — ilyen mélyen szántsuk A kukorica megkésett betakarítása fő akadályozója az őszi vetés gyors befejezésének. Érthetően csak úgy haladhatott a vetés is, ahogy haladt előtte a betakarítás. Azok a termelőszövetkezetek szervezték jól a munkát, amelyek minden emberi erőt a kukorica betakarításra összpontosítottak, hogy utána a gépek tudjanak talajt előkészíteni és vetni. A tengeri betakarításnak egy ötletes lehetősége született most meg. A Csorbái Állami Gazdaságban, a Törökszentmiklósi és a Fegyvernek! Gépállomáson az SZK—3-as szovjet kombájn szárterelő motollájának hidraulika szárát úgy toldották ki, hogy az ne érinthesse és ne üthesse le a kukoricacsöveket. S ezzel az egyszerű megoldással elérték azt, hogy az SZK—3-as kombájn menetközben levágja a tengerit, a kukoricacsöveket lemorzsolja..a háncsot és a A KUKORICÁIDÉT szárat besilózza. A törökszentmiklósi Aranykalász Termelőszövetkezetben, a Csorbái Állami Gazdaságban és a Fegyvernek! Gépállomáson jó. bevált a kísérlet. Javasoljuk, vegyék át a megye minden gépállomásán. A kukoricaföld megmunkálásával már nem lehetünk ilyen elégedettek. Még a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetben is azt tapasztalták, hogy sekélyen szántották fel a talajt, így a vetőmag 25 százaléka a felszínre, vagy a rögök közé került. Általános irányszámként kimondható, kukoricaföldek után 25, 30, 35 centiméternél sekélyebb szántást végezni helytelen. A betakarítás után a gépi, foga- tos és emberi taposás miatt tönkremegy a talaj szerkezete, s ezt csak mélyműveléssel pótolhatjuk. A mélyenszántott kukoricaföldbe még búza is vethető, s ha erre most nem kerülne sor, tavaszi mélyszántásnak megfelel. Hogyan készülnek az állatállomány teleltetésére a jászberényi járásban ?
