Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-03 / 260. szám

I960, november 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 As anyagi ösztönzés módszerei ( a szövetkezetekben Hogy haladjon a szüretelés... „Amiben nem lehet alkudni“ Kisújszállási tsz-nyugdijas levele szerkesztőségünkhöz Jó két hete, hogy az abád- szalóki Lenin Tsz-ben annak bizonyítására; miként ösztö­nöznek a gondos, jóminőségű munkára, a terméshozamok növelésére, Varjú elvtárs, a tsz elnöke elém tette az éves premizálási tervet. Pontosan rögzítették abban, hogy egy- egy növényféleségnél mennyi prémium illeti meg a gazdá­kat a termelési terv túltelje­sítéséért. Az elnök csak úgy mellékesen jegyezte meg, hogy most a vetésben részt vevő gazdákat külön is pre­mizálják, amennyiben hibát­lanul végzik munkájukat, nem maradnak üres sorok, bevetetlen foltok. A jóminő­ségű munkáért 10 százalékos munkaegység-jóváírás illeti meg a vetőgépkezelőket. Mié említjük most annyi­szor a premizálást, a jutal­mazást? Azért, mert e napok­ban, hetekben — részben az időjárás miatt — összetorlód­tak a r- unkák. A kapásnövé­nyek betakarításának elhúzó­dása vagy a földön kintha­gyott szárkúpok egyik-másik közös gazdaságban hátráltat­ják a talajelőkészítést, a búza elvetését. Sok helyen a kuko­rica után kenyérgabonát vet­nek, s ha mé-L, november első napjaiban földbeteszik a ve­tőmagot, egy és fél, 2 mázsá­val magasabb lehet a termés­hozam a később vetett gabo­náénál Ahhoz viszont, hogy vetni lehessen, előbb a ter­mést kell lehordani a földről és elkészíteni a magágyat, mégpedig sürgősen. S itt ka­nyarodhatunk vissza a pre­mizáláshoz, amelynek helyes alkalmazásával jobb munká­ra, a családtagok bevonására is lehet serkenteni. Most, ami­kor minden perc drága, nem közömbös, hogy hányán és hogyan dolgoznak a szövet­kezeti táblákon. Sürget a ve­tés, s a kukoricatörést, a ré­paszedést sem lehet halogat­ni, mert amíg a termés „kint hál”, ki van téve az időjárás viszontagságainak, a mada­rak, állatok kártevésének, s még az is előfordulhat, hogy egyesek megkárosítják a kö­zöst. Igen helyesen jártak tehát el azok a termelőszövetkezeti vezetők, szakemberek, akik az őszi munkák gyors elvég­zése érdekében bevezették a premizálást. A rákóczifalvai Béke Tsz-ben minden terüle­tet kiosztottak a családoknak, s így cukorrépát százhetve- nen-száznyolcvanan is szed­ték. ösztönzően hat az is, hogy egy hold cukorrépa fel­szedéséért a munkaegységen felül 16 kilogramm kukorica prémiumot adnak. A terület kimérése azért is előnyös, mert a szövetkezeti gazdik feleségei, családtagjai nem mindig tudják vállalni, hogy a növénytermesztési brigád­dal kora reggeltől késő estig dolgozzanak. Ha viszont tud­ják, hogy melyik a család te­rülete, 5—6 óra hosszára is kimennek kukoricát tömi, ré­pát szedni, s az ilyen segítség is sokutérő. Természetesen a több éves közös gazdaságok­ban, ahol egységes, erős bri­gádok, munkacsapatok dol­goznak, a terület családokra történő szétosztása helyett más módját kell keresni a családtagok bevonásának. A premizálás, jutalmazás, az ilyen munkaszervezettel ren­delkező tsz-ekben is eredmé­nyes, jó módszer. Az anyagi ösztönzés külön­féle formáit alkalmazzák a termelőszövetkezetekben. A nagyiváni Uj Utón Tsz-ben minden hold learatott rizs után a munkaegységen felül 10 kilogramm rizs, egy hold cukorrépa betakarításáért pe­dig 5 kilogramm cukor a pré­mium. A kukoricatörésnél már másként számolnak. — Minden mázsából 4 kilo­gramm csöveskukorica ter­mészetben illeti meg a gazdá­kat. A rákóczifalvai Petőfi Tsz-ben október 27-én befe­jezték 620 hold búza vetését. A jó eredmény titka, hogy helyes premizá'ással is ser­kentettek a munkák mielőbbi elvégzésére. Aki októberben szorgalmasan dolgozott, telje­sített munkaegységei után Taggyűlést tartottak a szol­noki Ruházati Ktsz-nél a na­pokban. Napirenden a terme­lés helyzetének megvitatása volt. A pártalapszervezet ve­zetősége indokoltan indítvá­nyozta ezt a vitát, mert az év eddigi három negyedében nemhogy túlteljesítették vol­na tervüket, hanem elmarad­tak a tervezett munkák egy- részével. Az évi terv időará­nyos teljesítésében 1,2 száza­lékkal adósak. Ez a szám nem tűnik magasnak. De ha azt nézzük, hogy értékben ki­fejezve 161 ezer forintot je­lent, mindjárt felmérhetjük jelentőségét. Még inkább nyugtalanító az a tény, hogy a harmadik negyedév során ennél is sokkal többel, 860 ezer forinttal maradtak adósak a népgazdaságnak. A taggyűlés levegőjét úgy­mond két vélemény feszítet­te. Egyik — amit, sajnos, bi­zonyos mértékig a vezetőségi beszámoló is képviselt. „A le­maradás oka: a tervsz'm ma­gassága”. Ezzel a vélemény­nyel szállt szembe a másik: „a terv törvény — mi fogad­másfél kilogramm kukoricát kap prémiumként. A trakto­rosok és a vetőgépfarosok pe­dig — mivel november elseje előtt földbe tették a vetőma­got — egy, illetve két mázsa kukoricát vihetnek haza szor­galmuk jutalmaként. Vannak olyan közös gazdaságok, ahol kukoricaszárat adnak a tö­résért, vagy szár betakarítá­sáért. Még ez is helyesebb, mintha hetekig ottmarad a szár levágatlan, mert mint takarmány jelenleg még egyenlő értékű a jó takar­mányszalmával. Ha viszont pár hétig elhúzódik a betaka­rítása, tápértéke csökken, s még a búzaszalma értékének sem felel meg. Többféle mód és lehetőség adódik tehát az anyagi érde­keltség fokozására. S az a he­lyes, ha minden közös gazda­ságban alkalmazzák a premi­zálást a munkák gyors és jó­minőségű elvégzése érdeké­ben. Az anyagi ösztönzés elve a szocializmusból fakad, ahol mindenki a végzett munkája mennyisége és minősége alap­ján részesedik a megtermelt javakból. A jövedelem elosz- tásc tehát akkor igazságos, ha azok, akik többet, jobban dolgoznak, magasabb termés­hozamokat érnek el, az erköl­csi megbecsülésen túl na­gyobb jövedelemhez, kereset­hez jutnak. N. K. Az idei őszön, mivel az időjárás hátráltatta az őszi munkákat, a termelőszövet­kezeti szüretekben résztvet- tek a Szolnok megyei falvak majd minden foglalkozású lakói. A népfront bizottságok társadalmi szüreteket szer­veztek. Tiszasason például majd minden házat felkeres­tek a népfront és tanács ak­tívái, s megtörtént, hogy a termelőszövetkezet szüretén 140 társadalmi munkás vett részt. Tiszaugon a kunszent­mártoni járási népfront bi­zottság és a járási tanács tag­jai szüreteltek. Jászberény­ben 63 kisiparos hordta a puttonyt, vágta a szőlőfürtö­ket a Március 15 Termelő- szövetkezetben. A Szolnok mesvei népfront bizottságok részt kérnek a kukoricabetakarításból is. A kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezetben, Ti- szakürtön és máshol a nép­front által szervezett társa­dalmi aktivisták segítettek a szövetkezeti gazdáknak. A ma és a jövő teendőit vitassák! tűk el, a ktsz összessége al­kotta, teljesítenünk kell”. A sajánlatos azonban az, hogy a két vélemény egészséges összecsapása helyett, a vita egy teljesen egészségtelen, sőt káros felszólalás körül forgott. Ez a felszólaló személyi el­lentéteket boncolt. S mivel hozzászólásában több nevet említett, utána mindenki er­ről beszélt. Mindez azonban még nem lett volna oly nagy hiba — hisz ha szükséges, ilyenekről is szólni kell — ha nem kimondottan szemellen­zős módszerrel teszi az illető, ha nem derül ki menten, hogy egyéni hiúságot ért sé­relemből táplálkozik a mon­danivalója. A felszólaló ugyanis jórészt 4 évvel ezelőtti, az ellenfor­radalom idején történt ese­tekre hivatkozott, a jelenlegi ktsz-elnök, s még néhány em­ber akkori magatartását bí- rálgatta. Olyan dolgokat fe­szegetett, amit már régen tisztáztak és lezártak a szö­vetkezetben. Ritka eset, hogy ilymódon foglalkoznak emberek egymással. De ha ez az egyedüli, akkor is elítélen­dő. Egyrészt azért, mert fe­leslegesen zaklatott fel embe­reket, másrészt, mert elvon­ja — s ezesetben is elvonta a figyelmet más fontosabb kér­désekről. Itt az történt, hogy amikor a párttagok érezhető felelősségérzettel kezdték vi­tatni a termelés helyzetét, egy a témák z nem való fel­szólalás menten átterelte a figyelmet más irányba. A gazdasági helyzet Javítására — ami pedig most a legsür­getőbb — nem született ha­tározott állásfoglalás, nem hozott a taggyűlésen olyan határozatot, amely a hiá­nyosságok megszüntetését se­gítette volna, nem jelölt meg feladatokat a párttagok szá­mára. Ez a felszólalás, s az ezt követő vita — bár a megol­dásban szemernyit sem segí­tett — rámutatott: a tervel­maradás okait nemcsak a munkaszervezésben kell keresni — ott is —, hanem abban is, hogy a ktsz több vezetője között személyi el­lentét, torzsalkodás, egyiké- nél-másikánál pozícióféltés és törtetés van. Kedves Elvtársak! Olvastam a Népszabadság­ban Horváth József elvtárs „Amiben nem lehet alkudni" című cikkét. Ez adott ösztön­zést arra, hogy írjak a terme­lőszövetkezetünkben kialakult helyzetről, amely az említett cikkben taglalthoz nagyon hasonlít. Mondanivalómat szeretném azzal kezdeni, hogy mind a vezetőségi tagjaink, mind pe­dig az irányító szakemberek szakképzett, a szövetkezethez hű, becsületes emberek. Azt mondhatják erre: hát akkor nincs hiba. Azonban mégis van. Meg kell említenem, hony a tavaszi növényápolási munkákat úgy végezte a szö­vetkezetünk, mint még soha. A hiba azonban már akkor megtörtént. Vezetőink abba a hibába estek, mint az a kocsis, aki az első jólsikerült útsza­kasz után a lőcsfőre akasztja a gyeplőt, ahelyett, hogy a kezében tartaná. Csak akkor ves d észre, hogy a kocsi nem az úton megy, amikor már felborult. Az október 15-i párttaggyű­lésen pattant ki, hogy szövet­kezetünk hétszáz tagjából alig háromszáz dolgozik, a többi meg lóg, sőt olyan is akad, aki máshol végez pénzes munkát. Többen mondták, hogy cséplésig jól ment a munka. Igen, látszólag. — De hiányzók már akkor is voltak, csak nem o'yan sokan, mint később. A munkacsapaton be­lül azonban mindenki tudta, hogy Áron, vagy Béla ekkor se, meg akkor se volt a mun­kán, sőt azt is tudta, hol volt pénzt keresni, vagy hol ló­gott. Ennek az lett a követ­kezménye, hogy tengeritörés­re még a legszorgalmasabb emberekből is kifogyott a fe­gyelem, meg a türelem, lát­va, hogy a lógóknak nem tör­ténik semmi bántódása. Nem lehet nekünk mind­egy, hogy egy hold földön 4 mázsa búzát termelünk, vagy 14-et. Mind a kettő lehetsé­ges, csak attól függ, hogy mi­kor vetünk el. Egyébként mindé : terményünkre vonat­kozik, hogy idejében kell el­vetni, gondosan ápolni és ide­jében betakarítani. Mi szocia­lizmust építünk. Ez azt jelen­ti, hogy emberibb módon aka­runk élni, többet akarunk termelni és fogyasztani. Ezt a többletet azonban nekünk, dolgozó parasztoknak kell megtermelnünk. Kormányunk gazdasági segítséget, hitele­ket, mezőgazdasági gépeket és műtrágyát ad. A termelésben rajtunk a sor, A cukorrépánk jórészt sze- detlen. Tengeri is vari még töretlen, s amit letörtünk, an­nak egy része is kinn van a földön, a sárban. Rizsünk is csépeletlen. A tagság nyár idején reménykedett, hogy egy munkaegység többet ér a tervezettnél: most aggódik, hogy nagyon a tervezett alá száll. Ki a hibás? Az irányí­tók, vagy az irányítottak? — Azt mondom, mind a kettő. — Ne vitázzunk hát, hanem cse­lekedjünk. Nem hasból beszélek. Mi­előtt nyugdíjba mentem, jó- néhány éven át magam is munkacsapatvezető voltam és tudom, hogy lehet a tagokkal boldogulni. Állítom, hogy a vezetőkön nagyon sok múlik. Egy példát. Amikor én csa­patvezető voltam, kijelentet­tem: Ha holnap nem jövök, akkor ma nektek bejelentem, de még azt is, hogy miért ma­radok el. így módotokban lesz elbírálni, hogy indokolt-e a hiányzásom, vagy sem. Ezt azonban tőletek is megköve­telem. Az én csapatomon be­lül nem is volt lógás, sem rossz hangulat, sem vezető­ség-rágás. Érvényt kell tehát szerezni annak, hogy az egyes tag a munkacsapatvezetőnek, az a brigádvezetőnek, a brigádve­zető az elnöknek és az agro- nómusnak, utóbbiak pedig a tagságnak tartozzanak fele­lősséggel. TÖRÖK ISTVÁN Kisújszállás, Búzakalász Tsz. Mi is egyet értünk az itt közölt levél tartalmával. — Javaslatunk az, hogy a tsz vezetősége ismét vegye kézbe a „lőcsfőre akasztott gyeplőt”, azaz legyen határozott irányí­tója a közösség munkájának. Szigorúan vonjon felelősség­re minden igazolatlan mulasztót, mert azok hanyagsága sok ember, az egész szövetkezeti tagság rovására történik. A becsületes, szorgalmas munkát mindenkitől meg kell követelni, s ez nem csak a kisújszállási Búzakalászra, ha­nem valamennyi termelőszövetkezetre vonatkozik. (Szerk.) Az eddiginél is gazdagabb olajréteget találtak Nagykőrösön ÖLTÖZŐ, FÜRDŐ ÉPÜL TÁRSADALMI MUNKÁVAL Szolnokon, a B sti Fűrészek szolnoki telepén nemrégen kezdték meg több mint kétszázötven személy részére öltöző, fürdő és mosdo építését. Az épüiet 1 jnagjobb- részt társadalmi tm> vával készül. Képünkön Derzsi József, Mádi István és Nagy La­tos az öltöző bejárata fölötti homlokzatot betonozza. Az elnök, Szancsik István elvtárs — ahelyett, hogy eze­ket a vitákat határozott kéz­zel, igazságos intézkedésekkel megakadályozta, vagy meg­előzte volna — kiengedte ke­zéből a vezetést, nem törő­dött eléggé a szövetkezet ügyeivel, sőt magatartásával tápot is adott a támadások­nak. A szövetkezeti vezetők és dolgozók figyelmét már jó­ideje nem a munka, hanem a pletykák, a személyi viták kötik le, s a pártszervezet sem lép fel ezek ellen elég határozottan, sem elég egysé­gesen. — A mostani termelés- kiesés hiányt jelent a nép­gazdaságnak. S azoknak van igazuk, akik azt mondták a taggyűlésen: A terv törvény, teljesíteni kell. A szövetke­zet előtt a tervteljesítés mel­lett egy újabb nagy feladat is áll. Év végére középüzemi , szinten, azaz szalagrendsze-1 rűen kell megszervezni a ter­melést. Ez is azt kívánná, hogy már most beszéljenek ezekről a dolgozókkal, hogy az átállás minél kisebb zök­kenővel történjék. Ezeken kellene vitatkozni, nem a régi eseményeken. A másik dolog pedig — amit szintén nem téveszthet­nek szem elől a szövetkezet’ j vezetők — a közel kétsz.í szövetkezeti tag érdeke. R E. Nagykőrös határában kö­rülbelül három évvel ezelőtt kezdtek kőolaj után kutatni. Már a harmadik fúrásnál olajtároló rétegre akadtak. A további kutatófúrások rész­ben széndioxid-gázt, részben olajtároló réteget tártak fel. Az olajtermelés a múlt év tavaszán kezdődött. Azóta még két kutat mélyítettek. A nagykőrösi határnak ezen a részén tehát jelenleg három olajkút van, ebből kettő ter­mel és számottevő olajat ad. A napokban ennél is gaz­dagabb olajrétegre bukkan­tak közel a városhoz, az úgy­nevezett Kálmán-hegyen. Az itt talált olaj kitermelése sok­kal gazdaságosabb, mint a távolabbi határrészen lévő rétegé. A termelési próbák megkezdődtek, a próbafúrá­sokat is folytatják. Bíznak benne, hogy a to­vábbi fúrások jelentősen megnövelik a Kálmán-hegyi lelőhely olaj, valamint föld­gáz hozamát. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents