Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-03 / 260. szám
I960, november 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 As anyagi ösztönzés módszerei ( a szövetkezetekben Hogy haladjon a szüretelés... „Amiben nem lehet alkudni“ Kisújszállási tsz-nyugdijas levele szerkesztőségünkhöz Jó két hete, hogy az abád- szalóki Lenin Tsz-ben annak bizonyítására; miként ösztönöznek a gondos, jóminőségű munkára, a terméshozamok növelésére, Varjú elvtárs, a tsz elnöke elém tette az éves premizálási tervet. Pontosan rögzítették abban, hogy egy- egy növényféleségnél mennyi prémium illeti meg a gazdákat a termelési terv túlteljesítéséért. Az elnök csak úgy mellékesen jegyezte meg, hogy most a vetésben részt vevő gazdákat külön is premizálják, amennyiben hibátlanul végzik munkájukat, nem maradnak üres sorok, bevetetlen foltok. A jóminőségű munkáért 10 százalékos munkaegység-jóváírás illeti meg a vetőgépkezelőket. Mié említjük most annyiszor a premizálást, a jutalmazást? Azért, mert e napokban, hetekben — részben az időjárás miatt — összetorlódtak a r- unkák. A kapásnövények betakarításának elhúzódása vagy a földön kinthagyott szárkúpok egyik-másik közös gazdaságban hátráltatják a talajelőkészítést, a búza elvetését. Sok helyen a kukorica után kenyérgabonát vetnek, s ha mé-L, november első napjaiban földbeteszik a vetőmagot, egy és fél, 2 mázsával magasabb lehet a terméshozam a később vetett gabonáénál Ahhoz viszont, hogy vetni lehessen, előbb a termést kell lehordani a földről és elkészíteni a magágyat, mégpedig sürgősen. S itt kanyarodhatunk vissza a premizáláshoz, amelynek helyes alkalmazásával jobb munkára, a családtagok bevonására is lehet serkenteni. Most, amikor minden perc drága, nem közömbös, hogy hányán és hogyan dolgoznak a szövetkezeti táblákon. Sürget a vetés, s a kukoricatörést, a répaszedést sem lehet halogatni, mert amíg a termés „kint hál”, ki van téve az időjárás viszontagságainak, a madarak, állatok kártevésének, s még az is előfordulhat, hogy egyesek megkárosítják a közöst. Igen helyesen jártak tehát el azok a termelőszövetkezeti vezetők, szakemberek, akik az őszi munkák gyors elvégzése érdekében bevezették a premizálást. A rákóczifalvai Béke Tsz-ben minden területet kiosztottak a családoknak, s így cukorrépát százhetve- nen-száznyolcvanan is szedték. ösztönzően hat az is, hogy egy hold cukorrépa felszedéséért a munkaegységen felül 16 kilogramm kukorica prémiumot adnak. A terület kimérése azért is előnyös, mert a szövetkezeti gazdik feleségei, családtagjai nem mindig tudják vállalni, hogy a növénytermesztési brigáddal kora reggeltől késő estig dolgozzanak. Ha viszont tudják, hogy melyik a család területe, 5—6 óra hosszára is kimennek kukoricát tömi, répát szedni, s az ilyen segítség is sokutérő. Természetesen a több éves közös gazdaságokban, ahol egységes, erős brigádok, munkacsapatok dolgoznak, a terület családokra történő szétosztása helyett más módját kell keresni a családtagok bevonásának. A premizálás, jutalmazás, az ilyen munkaszervezettel rendelkező tsz-ekben is eredményes, jó módszer. Az anyagi ösztönzés különféle formáit alkalmazzák a termelőszövetkezetekben. A nagyiváni Uj Utón Tsz-ben minden hold learatott rizs után a munkaegységen felül 10 kilogramm rizs, egy hold cukorrépa betakarításáért pedig 5 kilogramm cukor a prémium. A kukoricatörésnél már másként számolnak. — Minden mázsából 4 kilogramm csöveskukorica természetben illeti meg a gazdákat. A rákóczifalvai Petőfi Tsz-ben október 27-én befejezték 620 hold búza vetését. A jó eredmény titka, hogy helyes premizá'ással is serkentettek a munkák mielőbbi elvégzésére. Aki októberben szorgalmasan dolgozott, teljesített munkaegységei után Taggyűlést tartottak a szolnoki Ruházati Ktsz-nél a napokban. Napirenden a termelés helyzetének megvitatása volt. A pártalapszervezet vezetősége indokoltan indítványozta ezt a vitát, mert az év eddigi három negyedében nemhogy túlteljesítették volna tervüket, hanem elmaradtak a tervezett munkák egy- részével. Az évi terv időarányos teljesítésében 1,2 százalékkal adósak. Ez a szám nem tűnik magasnak. De ha azt nézzük, hogy értékben kifejezve 161 ezer forintot jelent, mindjárt felmérhetjük jelentőségét. Még inkább nyugtalanító az a tény, hogy a harmadik negyedév során ennél is sokkal többel, 860 ezer forinttal maradtak adósak a népgazdaságnak. A taggyűlés levegőjét úgymond két vélemény feszítette. Egyik — amit, sajnos, bizonyos mértékig a vezetőségi beszámoló is képviselt. „A lemaradás oka: a tervsz'm magassága”. Ezzel a véleménynyel szállt szembe a másik: „a terv törvény — mi fogadmásfél kilogramm kukoricát kap prémiumként. A traktorosok és a vetőgépfarosok pedig — mivel november elseje előtt földbe tették a vetőmagot — egy, illetve két mázsa kukoricát vihetnek haza szorgalmuk jutalmaként. Vannak olyan közös gazdaságok, ahol kukoricaszárat adnak a törésért, vagy szár betakarításáért. Még ez is helyesebb, mintha hetekig ottmarad a szár levágatlan, mert mint takarmány jelenleg még egyenlő értékű a jó takarmányszalmával. Ha viszont pár hétig elhúzódik a betakarítása, tápértéke csökken, s még a búzaszalma értékének sem felel meg. Többféle mód és lehetőség adódik tehát az anyagi érdekeltség fokozására. S az a helyes, ha minden közös gazdaságban alkalmazzák a premizálást a munkák gyors és jóminőségű elvégzése érdekében. Az anyagi ösztönzés elve a szocializmusból fakad, ahol mindenki a végzett munkája mennyisége és minősége alapján részesedik a megtermelt javakból. A jövedelem elosz- tásc tehát akkor igazságos, ha azok, akik többet, jobban dolgoznak, magasabb terméshozamokat érnek el, az erkölcsi megbecsülésen túl nagyobb jövedelemhez, keresethez jutnak. N. K. Az idei őszön, mivel az időjárás hátráltatta az őszi munkákat, a termelőszövetkezeti szüretekben résztvet- tek a Szolnok megyei falvak majd minden foglalkozású lakói. A népfront bizottságok társadalmi szüreteket szerveztek. Tiszasason például majd minden házat felkerestek a népfront és tanács aktívái, s megtörtént, hogy a termelőszövetkezet szüretén 140 társadalmi munkás vett részt. Tiszaugon a kunszentmártoni járási népfront bizottság és a járási tanács tagjai szüreteltek. Jászberényben 63 kisiparos hordta a puttonyt, vágta a szőlőfürtöket a Március 15 Termelő- szövetkezetben. A Szolnok mesvei népfront bizottságok részt kérnek a kukoricabetakarításból is. A kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezetben, Ti- szakürtön és máshol a népfront által szervezett társadalmi aktivisták segítettek a szövetkezeti gazdáknak. A ma és a jövő teendőit vitassák! tűk el, a ktsz összessége alkotta, teljesítenünk kell”. A sajánlatos azonban az, hogy a két vélemény egészséges összecsapása helyett, a vita egy teljesen egészségtelen, sőt káros felszólalás körül forgott. Ez a felszólaló személyi ellentéteket boncolt. S mivel hozzászólásában több nevet említett, utána mindenki erről beszélt. Mindez azonban még nem lett volna oly nagy hiba — hisz ha szükséges, ilyenekről is szólni kell — ha nem kimondottan szemellenzős módszerrel teszi az illető, ha nem derül ki menten, hogy egyéni hiúságot ért sérelemből táplálkozik a mondanivalója. A felszólaló ugyanis jórészt 4 évvel ezelőtti, az ellenforradalom idején történt esetekre hivatkozott, a jelenlegi ktsz-elnök, s még néhány ember akkori magatartását bí- rálgatta. Olyan dolgokat feszegetett, amit már régen tisztáztak és lezártak a szövetkezetben. Ritka eset, hogy ilymódon foglalkoznak emberek egymással. De ha ez az egyedüli, akkor is elítélendő. Egyrészt azért, mert feleslegesen zaklatott fel embereket, másrészt, mert elvonja — s ezesetben is elvonta a figyelmet más fontosabb kérdésekről. Itt az történt, hogy amikor a párttagok érezhető felelősségérzettel kezdték vitatni a termelés helyzetét, egy a témák z nem való felszólalás menten átterelte a figyelmet más irányba. A gazdasági helyzet Javítására — ami pedig most a legsürgetőbb — nem született határozott állásfoglalás, nem hozott a taggyűlésen olyan határozatot, amely a hiányosságok megszüntetését segítette volna, nem jelölt meg feladatokat a párttagok számára. Ez a felszólalás, s az ezt követő vita — bár a megoldásban szemernyit sem segített — rámutatott: a tervelmaradás okait nemcsak a munkaszervezésben kell keresni — ott is —, hanem abban is, hogy a ktsz több vezetője között személyi ellentét, torzsalkodás, egyiké- nél-másikánál pozícióféltés és törtetés van. Kedves Elvtársak! Olvastam a Népszabadságban Horváth József elvtárs „Amiben nem lehet alkudni" című cikkét. Ez adott ösztönzést arra, hogy írjak a termelőszövetkezetünkben kialakult helyzetről, amely az említett cikkben taglalthoz nagyon hasonlít. Mondanivalómat szeretném azzal kezdeni, hogy mind a vezetőségi tagjaink, mind pedig az irányító szakemberek szakképzett, a szövetkezethez hű, becsületes emberek. Azt mondhatják erre: hát akkor nincs hiba. Azonban mégis van. Meg kell említenem, hony a tavaszi növényápolási munkákat úgy végezte a szövetkezetünk, mint még soha. A hiba azonban már akkor megtörtént. Vezetőink abba a hibába estek, mint az a kocsis, aki az első jólsikerült útszakasz után a lőcsfőre akasztja a gyeplőt, ahelyett, hogy a kezében tartaná. Csak akkor ves d észre, hogy a kocsi nem az úton megy, amikor már felborult. Az október 15-i párttaggyűlésen pattant ki, hogy szövetkezetünk hétszáz tagjából alig háromszáz dolgozik, a többi meg lóg, sőt olyan is akad, aki máshol végez pénzes munkát. Többen mondták, hogy cséplésig jól ment a munka. Igen, látszólag. — De hiányzók már akkor is voltak, csak nem o'yan sokan, mint később. A munkacsapaton belül azonban mindenki tudta, hogy Áron, vagy Béla ekkor se, meg akkor se volt a munkán, sőt azt is tudta, hol volt pénzt keresni, vagy hol lógott. Ennek az lett a következménye, hogy tengeritörésre még a legszorgalmasabb emberekből is kifogyott a fegyelem, meg a türelem, látva, hogy a lógóknak nem történik semmi bántódása. Nem lehet nekünk mindegy, hogy egy hold földön 4 mázsa búzát termelünk, vagy 14-et. Mind a kettő lehetséges, csak attól függ, hogy mikor vetünk el. Egyébként mindé : terményünkre vonatkozik, hogy idejében kell elvetni, gondosan ápolni és idejében betakarítani. Mi szocializmust építünk. Ez azt jelenti, hogy emberibb módon akarunk élni, többet akarunk termelni és fogyasztani. Ezt a többletet azonban nekünk, dolgozó parasztoknak kell megtermelnünk. Kormányunk gazdasági segítséget, hiteleket, mezőgazdasági gépeket és műtrágyát ad. A termelésben rajtunk a sor, A cukorrépánk jórészt sze- detlen. Tengeri is vari még töretlen, s amit letörtünk, annak egy része is kinn van a földön, a sárban. Rizsünk is csépeletlen. A tagság nyár idején reménykedett, hogy egy munkaegység többet ér a tervezettnél: most aggódik, hogy nagyon a tervezett alá száll. Ki a hibás? Az irányítók, vagy az irányítottak? — Azt mondom, mind a kettő. — Ne vitázzunk hát, hanem cselekedjünk. Nem hasból beszélek. Mielőtt nyugdíjba mentem, jó- néhány éven át magam is munkacsapatvezető voltam és tudom, hogy lehet a tagokkal boldogulni. Állítom, hogy a vezetőkön nagyon sok múlik. Egy példát. Amikor én csapatvezető voltam, kijelentettem: Ha holnap nem jövök, akkor ma nektek bejelentem, de még azt is, hogy miért maradok el. így módotokban lesz elbírálni, hogy indokolt-e a hiányzásom, vagy sem. Ezt azonban tőletek is megkövetelem. Az én csapatomon belül nem is volt lógás, sem rossz hangulat, sem vezetőség-rágás. Érvényt kell tehát szerezni annak, hogy az egyes tag a munkacsapatvezetőnek, az a brigádvezetőnek, a brigádvezető az elnöknek és az agro- nómusnak, utóbbiak pedig a tagságnak tartozzanak felelősséggel. TÖRÖK ISTVÁN Kisújszállás, Búzakalász Tsz. Mi is egyet értünk az itt közölt levél tartalmával. — Javaslatunk az, hogy a tsz vezetősége ismét vegye kézbe a „lőcsfőre akasztott gyeplőt”, azaz legyen határozott irányítója a közösség munkájának. Szigorúan vonjon felelősségre minden igazolatlan mulasztót, mert azok hanyagsága sok ember, az egész szövetkezeti tagság rovására történik. A becsületes, szorgalmas munkát mindenkitől meg kell követelni, s ez nem csak a kisújszállási Búzakalászra, hanem valamennyi termelőszövetkezetre vonatkozik. (Szerk.) Az eddiginél is gazdagabb olajréteget találtak Nagykőrösön ÖLTÖZŐ, FÜRDŐ ÉPÜL TÁRSADALMI MUNKÁVAL Szolnokon, a B sti Fűrészek szolnoki telepén nemrégen kezdték meg több mint kétszázötven személy részére öltöző, fürdő és mosdo építését. Az épüiet 1 jnagjobb- részt társadalmi tm> vával készül. Képünkön Derzsi József, Mádi István és Nagy Latos az öltöző bejárata fölötti homlokzatot betonozza. Az elnök, Szancsik István elvtárs — ahelyett, hogy ezeket a vitákat határozott kézzel, igazságos intézkedésekkel megakadályozta, vagy megelőzte volna — kiengedte kezéből a vezetést, nem törődött eléggé a szövetkezet ügyeivel, sőt magatartásával tápot is adott a támadásoknak. A szövetkezeti vezetők és dolgozók figyelmét már jóideje nem a munka, hanem a pletykák, a személyi viták kötik le, s a pártszervezet sem lép fel ezek ellen elég határozottan, sem elég egységesen. — A mostani termelés- kiesés hiányt jelent a népgazdaságnak. S azoknak van igazuk, akik azt mondták a taggyűlésen: A terv törvény, teljesíteni kell. A szövetkezet előtt a tervteljesítés mellett egy újabb nagy feladat is áll. Év végére középüzemi , szinten, azaz szalagrendsze-1 rűen kell megszervezni a termelést. Ez is azt kívánná, hogy már most beszéljenek ezekről a dolgozókkal, hogy az átállás minél kisebb zökkenővel történjék. Ezeken kellene vitatkozni, nem a régi eseményeken. A másik dolog pedig — amit szintén nem téveszthetnek szem elől a szövetkezet’ j vezetők — a közel kétsz.í szövetkezeti tag érdeke. R E. Nagykőrös határában körülbelül három évvel ezelőtt kezdtek kőolaj után kutatni. Már a harmadik fúrásnál olajtároló rétegre akadtak. A további kutatófúrások részben széndioxid-gázt, részben olajtároló réteget tártak fel. Az olajtermelés a múlt év tavaszán kezdődött. Azóta még két kutat mélyítettek. A nagykőrösi határnak ezen a részén tehát jelenleg három olajkút van, ebből kettő termel és számottevő olajat ad. A napokban ennél is gazdagabb olajrétegre bukkantak közel a városhoz, az úgynevezett Kálmán-hegyen. Az itt talált olaj kitermelése sokkal gazdaságosabb, mint a távolabbi határrészen lévő rétegé. A termelési próbák megkezdődtek, a próbafúrásokat is folytatják. Bíznak benne, hogy a további fúrások jelentősen megnövelik a Kálmán-hegyi lelőhely olaj, valamint földgáz hozamát. (MTI)
