Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-26 / 279. szám
yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEKl n;. A MEGYEI. PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ : -- - - - - -- *.**• -• _ n.ttm: ■* *7 ■ ■ ■ ' ■ _ s- * ■ , • * ' • ' •***^ **■ __ i -j'.XL év folyam, 279. szám. Ara 50 fillér I960, november 26, szombat. „A történelem parancsa, hogy részt vegyünk az új világot formáló harcban Nagy szeretettel fogadták Dr. Münnich Ferenc elvtársat Szolnok dolgozói Látogatás a Tiszamenti Vegyiművekben t* Dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politijcai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke tegnap egynapos látogatásra érkezett Szolnokra. A kedves vendéget és kíséretét az MSZMP megyei Végrehajtó Bizottságának tagjai és mások fogadták, élükön Csáki István elvtárssal, a megyei pártbizottság első titkárával A fogadás után körülbelül egyórás beszélgetést folytatott a kormány elnöke a megyei és városi pártbizottság vezetőivel. A délelőtti órákban a Minisztertanács elnöke és kísérete a szolnoki Tiszamenti Vegyiművekbe látogatott Az üzemlátogatásra elkísérte többek között Csáki István, a megyei pártbizottság első titkára, Váczi Sándor másodtitkár, Horváth Imre titkár, Sipos Károly, a városi pártbizottság titkára. Oláh György, a megyei és Kapás Rezső, a városi tanács VB elnöke is. A Tiszamenti Vegyiművekben Mucsányi Kálmán, az üzemi pártszervezet titkára, Bán László igazgató, dr. Ötvös Dániel főmérnök és mások fogadták a magyar kormányfőt. Münnich elvtárs behatóan érdeklődött a Vegyiművek múltja, jelene és jövője iránt. A kérdéseire adott válaszokban Bán László igazgató elmondotta, hogy a jelenleg bővítés alatt álló kénsavgyár évi kapacitása mennyivel növekszik 1962 végére. A kedves vendég kérésére az üzem szociális, kulturális helyzetével is megismertette a Vegyiművek igazgatója az egybegyűlteket. Bán elvtárs elmondotta, hogy többek között újabb négy lakóépületet emeltek a közelmúltban, továbbá két — egyenként — ötven lakót befogadó munkás- szállót Nagy tetszéssel figyelték a vendégek a kénsavgyár biztató jövőjéről elmondott adatokat. Az üzem létszáma az új létesítmények elkészítésével, a bővítések befejezésével többszáz főre warapo- dik. A dolgozók keresete jó. A műszakiak havi átlagjövedelme 2380, a fiJ.'-a: dolgozóké 1660 forint Az üzem igazgatója azt is elmondotta: a szovjet segítség azt is lehetővé teszi, hogy minta vegyipari beruházás valósuljon meg a Tiszamenti Vegyiművekben. Ez azt jelenti, hogy a kitűzött keret-összegen belül maradnak a költségek, és határidőre elkészül az í’ szu- perfoszfátüzem és a kénsavgyár. László János elvtárs, az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalat igazgatója az építési munkák jelenlegi állásáról tájékoztatta a kormányelnököt. Hangsúlyozta, amennyiben az időjárás engedi, megvalósítják az ez évre tervezett évítkezést. Dr. ötvös Dániel, a Vegyiművek főmérnöke az üzem technológiai körülményeit ismertette. Ezután dr. Münnich Ferenc és kísérete megtekintette az épülő szunerfoszfát-üzemet és a működő kénsavgyá- rat. A szuperfoszfátüzem nagyszabású építkezésének részleteit Rédler Károly, az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalat főmérnöke ismertette a Minisztertanács elnökével. Münnich elvtárs megelégedéssel vette tudomásul, hogy a hatalmas, 140 méter hosszú érlelő és készáruraktár épülete rövidesen tető alá kerül. Az előregyártott elemekkel épülő raktár igen megnyerte tetszését, akárcsak a modern feltáró üzem. A többi épülő létesítmény megtekintése után a kénsavgyár- ba is ellátogatott Münnich elvtárs. Megtekintette a „kénsavas emberek" munkáját, a Humboldt-kemencéknél, az arzéntelenítőnél, az abszorpciós üzemrészben és a kontakt üzemben. A kénsavgyár többi részébe is ellátogatott Megállapította, hogy tanulságos, érdekes élményben volt része, de azt is, hogy az új kénsavgyár lényegesen korszerűbb lesz a réginél s legfőképpen olcsóbb, mert itt már csak a legszükségesebb berendezések, gépek kerülnek épület, azaz tető alá. Végezetül Münnich elvtárs melegen megköszönte a kedves meghívást, fogadtatást, és további sikereket kívánt a Tiszamenti Vegyiművek dolgozóinak. Dr. Münnich Ferenc elvtárs beszéde a Járműjavítóban Tegnap délután 4 órára a Szolnoki Járműjavítóban közel hétezer ember gyűlt össze, hogy meghallgassa dr. Münnich Ferenc elvtársnak, a Minisztertanács elnökének beszédét. Már jóval a kitűzött idő előtt helyet „biztosítottak” maguknak az emberek. Az üzem dolgozói közül sokan, a javítás alatt lévő mozdonyokra, gépalkatrészekre álltak. Úgymond, alig maradt ,Jehér folt” az óriási szerelőcsarnokban. Néhány perccel 4 óra után megérkezett Münnich elvtárs A résztvevők hosz- szantartó tapssal üdvözölték. Majd Sípos Károly elvtárs, az MSZMP Szolnok városi Bizottságának titkára köszöntötte Münnich Ferenc elvtársat, Csáki István elvtársat, az MSZMP megyei Bizottságának első titkárát, Oláh György elvtársat, a Szolnok megyei tanács VB elnökét, s a nagygyűlés minden résztvevőjét. Üdvözlő szavaiban Sipos elvtárs hangsúlyozta: pártunk mindig nagy gondot fordított a dolgozók tájékoztatására, a velük való közvetlen találkozásra. Városunk régi harcosai a felszabadulás előtti időkből is sokat emlegetik Münnich elvtársat, mint harcostársat. Mi is mindannyian örülünk, hogy őt ez alkalommal is körünkben köszönhetjük. Kedves Elvtársak! Köszönöm, hogy meghívtak engem ide, s ebből az alkalomból legelőször is annak a kedves kötelezettségemnek teszek eleget, hogy átadjam Önöknek Központi Bizottságunk és kormányunk forró, elvtársi üdvözletét. Örülök, hogy ebben a nagymúltú üzemben elmondhatok néhány gondolatot a nemzetközi helyzetről, annak legutóbbi eseményeiről, országunk belpolitikai, gazdasági helyzetéről, népünk szocializmust építő munkájának újabb eseményeiről, de egyben gondjainkról, problémáinkról is. Először a nemzetközi helyzetről. Amint látom, akad önök között is jónéhány olyan elvtárs, aki hozzám hasonlóan már nem „mai gyerek” és jónéhány évtizedet végigharcolt a munkásosztály ügyének győzelméért. Ezek az elvtársak a megmondhatói annak, vajon annakidején — mondjuk a Tanácsköztársaság bukása után, vagy amikor a hitlerista hadsereg valósággal lerohanta Európát — gondoltak volna-e arra, hogy ma, 43 évvel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a szocializmus, a kommunizmus, a haladás és a béke ügye majd ott tart, ahol tart napjainkban. Oroszország — ez a szó és ez az elnevezés 43 évvel ezelőtt a világ összes nyelvében a muzsikot, a paraszti nyomort, az elmaradottságot jelentette. S ma — történelmi mértékkel mérve, szinte röpke percnyi, csupán néhány évtizednyi idő elmúltával — a Szovjetunió a haladás, a béke, az erő, az ember tudományos-kulturális fel- emelkedése, az igazi szabadság szimbóluma lett! Nincs messze már az az idő, amikor az egy főre eső termelésben és fogyasztásban, az életszínvonal tekintetében is maga mögött hagyja a legfejlettebb kapitalista országot is. Nyugati politikusok és újságírók ma azon törik a fejüket, miért olyan népszerű mindaz, amit a Szovjetunió képvisel, amit Hruscsov elvtárs mond. Vajon minek köszönhető, hogy azok az eszmék, amelyeket ő képvisel, megállíthatatlanul terjednek és meghódítják az emberek százmillióinak szívét, lelkét. Nincs ebben semmi titokzatos, semmi olyan, ami ne lenne érthető. Hruscsov elvtárs beszédei az emberek legégetőbb napi problémáiról, a békéről, a leszerelésről, a gyarmati népek felszabadításáról, a dolgozó ember biztos és boldog életéről szólnak és ezért ta’á’nak megértésre mindenütt, ahol ma még elnyomott munkások, parasztok, dolgozók élnek. Ezekkel a fontos kérdésekkel foglalkozott és foglalkozik az ENSZ most folyó ülésszaka is. Vannak, akik aszerint mérlegelik az ENSZ ülésszakát, sőt egyben a világpolitikai helyzetet és erőviszonyokat is, hogy hány szavazatot kap az Egyesült Államok által képviselt javaslat, s ha azt megszavazzák, azt hiszik, hogy a Szovjetuniót és a szocialista tábort vereség érte. Ennél a felfogásnál mi sem tévesebb! A valóságos erőviszonyokat nem a szavazatok számaránya dönti el Az Egyesült Államok gazdasági-politikai nyomása — ha recsegve, ropogva is, de egyelőre még működésbe tudja hozni a szavazógépezetet az ENSZ-ben. De az idei ülésszak eseményei is mutatják, nincs már nagyon messze az az idő, amikor a gépezet rozsdás fogaskerekei végképp felmondják a szolgálatot. Nem csupán mi mondjuk, maguk az amerikaiak jósolták meg; egy vagy két év múlva már nem akadályozhatják meg, hogy kiűzzék az ENSZ-ből a Csang Kai-sek-féle figurákat és Kínát a kínai nép igazi küldöttei képviseljék ott. Hiszen már az idén is csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudták e kérdés napirendre tűzésének útját állni. Ismeretes, hogy Hruscsov elvtárs a Szovjetunió kormánya nevében javaslatot terjesztett elő: véglegesen és teljesen meg kell szüntetni a gyalázatos gyarmati rendszert. Az imperialisták váltig ellenezték, hogy ezt a javaslatot a közgyűlés teljes ülésén tárgyalják meg, szerették volna „elsüllyeszteni" az úgynevezett politikai bizottságban folytatandó végnélküli szócséplésbe, de amikor látták, hogy reménytelen a helyzetük, s őket fogják leszavazni, színt váltottak és kénytelen kelletlen hozzájárultak a Szovjetunió e kérdésben tett javaslatához. Ilyen események láttán Lippmann, a neves amerikai újságíró gúnyosan megjegyezte: az idők szele alaposan kikezdte az ENSZ épületét, s ha nem akarjuk, hogy a teteje beomoljon, jókora tatarozásra szorul. Ha ma még az ENSZ szervezete és adminisztrációja az imperialisták befolyásának bélyegeit magán is viseli, már közeledik az idő, amikor az ENSZ egy kicsit késve járó órái majd szintén megmutatják az utóbbi idők történelmi változásait, hozzáigazodnak a szocialista tábor, a béketábor javára alapvetően megváltozott erőviszonyokhoz. Az a mag, amelyet a Szovjetunió az ENSZ-ben elvetett, olyan erős és életkénes. hoev még az ottani sotrc-rnr >'”ves talajt is át tudja törni és virágot tud hajtani. Ebben rejlik az ENSZ mostani ülésszakának jelentősége. Olyan fórum volt az ENSZ közgyűlésének ülést°rme, amely a világ közvél emér^pének állandó reflektorfényében állott és százmilliók előtt tette nyilvánvalóvá, mely országok ns mely kormányok képviselik az emberiség igaz érdekeit, a béke, a haladás ügyét; olyan fórummá vált, amelyről jobban, mint bármikor megelőzően, az imperialisták bűneit, népgyilkos gonosztetteit az egész világ elé tárták immár nemcsak a szocialista országok, hanem más országok képviselői is. Ezen az ülésszakon ugyanis felszólaltak a nemrég felszabadult országok olyan vezetői is, mint Fidel Castro, Sekou Touré, Nkrumah, akik bátran és következetesen leleplezték az imperialista gyarmatosítók elvetemült törekvéseit és igazi céljait. logpal mondhatjuk : forr a világ! S ebben a nagy világ-forrongásban nekünk, magyaroknak megvan a magunk nem kis feladata. S e feladatok sikeres megoldásából mindenkinek, tehát a Járműjavító minden dolgozójának, minden becsületes, békeszerető embernek ki kell vennie a maga arányos részét Azt szokták mondani, hogy mi kis ország, kis nép vagyunk, s amikor ezt mondják, ebben kicsit az is benne van, hogy ne szóljunk bele a „nagyok” dolgaiba. De vajon azért, mert kis ország vagyunk, mert számunk csak tízmillió, vissza kell húzódnunk, hagynunk és tűrnünk kell, hogy rólunk nélkülünk döntsenek? Szó sincs róla! Nem a párt, vagy a kormány, hanem a történelem parancsa, hogy résztve- gyünk ebben az új világot formáló harcban. Halljuk meg hát a történelem parancsszavát és érezzük át: szívet-lelket felemelő, megtisztelő feladat, hogy ehhez a nagy történelmi átalakuláshoz akár csak kis téglával is hozzájáruljunk. Most önök megkérdezhetik: mi mindannyian közösen és külön-külön egyenként vajon mivel járulhatunk hozzá legjobban ennek a világméretű küzdelemnek a győzelméhez? Ez a kérdés joggal ötlik fel sok emberben. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ez csak az ország vezetőire, politikusaira tartozik. Pedig az országok vezetői, politikusai a tömegek gyakorlati támogatása nélkül semmire sem képesek. Higgyék el, kedves elvtársak, hogy számunkra minden egyes munkás, minden egyes dolgozó ember bizalma, állás- foglalása, szava rendkívül fontos. De ahogy azt már — igen helyesen — mondani szokták; minden szónál többet ér a tett Tettekre van szükség! S ilyen tett, a győzelemhez való hozzájárulás az is például, ha Önök itt a Járműjavítóban megszervezik a szalagrendszerű kocsi javítást, vagy az időszakos két műszakról rátérnek az állandó két műszakra. Mert gondolják csak el, mit jelentene, ha országosan, mindenütt szalagról futnának le a kész áruk, ha mindenütt több műszakban dolgoznának, ahol most még csak egy műszakban termelnek. Ez azt jelentené, hogy az általános többtermelés és jobb munka eredményeként Önök is könnyebben, jobban tudnának élni. Mielőtt idejöttem önökhöz, tanulmányoztam Szolnok megye életére, munkájára, fejlődésére vonatkozó adatokat. A Szolnok megyei számok is igazolják azt a megállapítást, hogy a számok nagyon beszédesek. Itt a megyében általában túlteljesítették az idei terveket. Az ipari termelés hozzávetőleg 18 százalékkal haladja meg az előző évit, de ennek a szép. nagy eredménynek van bizony szépséghibája is. A termelés növekedésének ugyanis csak valamivel több mint egyharmada származik olyan intézkedésekből, mint a szalagszerű kocsijavítás, vagyis a munka termelékenységének növeléséből. A másik kétharmad a létszám növekedéséből ered. Ez nem jó dolog! Nem jó ez azért sem, mert azt jelenti, hogy a termelékenység emelkedésének — nem kielégítő — 50 százalékos országos átlagát sem érték el, magyarán mondva tehát a többi munkásnak az 50 százaléknál is többet kellett teljesítenie, hogy a Szolnok megyeiek gyenge eredményeit feljavítsa. Úgy gondolom elvtársak, hogy öntudatos munkás ebbe semmiképpen sem nyu- godhatik bele. Az imént arról beszéltem, hogy országosan fele-fele arányban nőtt az ipari termelés termelékenysége, illetve az iparban foglalkoztatott dolgozók létszáma. Ez az arány már valamivel jobb, mint a tavalyi volt, de távolról sem lehetünk vele megelégedve. Azt kell a lehető leghamarabb elérnünk, hogy legkevesebb kétharmad arányban a termelékenység emelkedéséből növekedjék a termelés S jó lenne, ha a Szolnok megyeiek törlesztenének adósságukból, úgy dolgoznának hogy most már az ő eredményük segítsen javítani az arányt, ha ez valahol mégis gyengébben alakulna! Münnich elvtárs ezután azokról a feladatokról szólt, •hrr^'^ke* rnég elvben végre íFoltyatása a 2. oldalon.) Lángolni... mindig tisztábban lángolni... Családi körben Rádió és televízió műsor
