Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-25 / 278. szám
I960, november 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A MŰSZAKI PROPAGANDA HELYZETE ÉS FELADATAI SZOLNOK MEGYÉBEN Irta: Kökény István, az SzMT vezető titkára I. RÉSZ. A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresz- szusa gazdasági építőmunkánk és további feladataink fontos részeként jelölte meg a munka termelékenységének növelését, a termelés műszaki színvonala emelésének meggyorsítását, hogy mielőbb megközelítsük, vagy elérjük ebben a tekintetben az élenjáró országokat A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának Elnöksége ennek a határozatnak az ismeretében működik közre, a műszaki fejlesztés és az úiítómozgalom nagy feladatainak a megoldásában, a megvében működő ipari szakszervezetek megyei és üzemi bizottságaival együtt A fel- világosító nevelő munka állandó szélesítésével fokozza a műszaki ismeretterjesztés hatékonyságát. A szakszervezetek megyei és üzemi szerveinek aktivistáinak, kultúrmunkásainak műszaki fevilágosftó munkája mindenekelőtt arra irányul, hogy leküzdjük az egyes munkások és műszaki dolgozók részéről helyenként tapasztalható közömbössége* és idei*onkedé<rt a műszakitechnológiai színvonal, valamint a technológiák fejlesztése iránt A szakzervezeteki megyei ták, munkások és műszaki dolgozók egyre inkább felismerik. hogy a munka termelékenységének növekedése — számos feltétel között — nagyon sokban függ a műszaki ellátottság fejlődésétől, S dolgozók szakmai felkészültségének alakulásától és különböző olyan tartalékok feltárásától. amelvek kihasználása utján a termelékenység “ minden különösehV beruházás nélkül — a jelenlegi körülmények között is számmt+evően emelhető. Az üzemek dolgozói mindinkább megértik, hogy ezek következtében válik termékenyebbé a munka, javul állandóan a termékeié minősére csökken a költségráfordítás és válik gazdaságosabbá a termelés. Az említettek jelentőségének felismerése folytán a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a megyei és üzemi 7nV-szervezeti szervek napiatokban már sokkal következetesebben szorgalmazzák az üzemek műszaki fejlesztési és űiítási feladat terveinek összeállítását, elősegítik hogy az azokban foglalt célkitűzéseket a munkások és műszaki dolgozók megismerték és közreműködnek azok megvalósításában. A megve több üzemében, mint például a Jászberényi Anrítóeén- svárban a hirdető-táblákon hozzák a dolgozó tudomására másutt e terveket sokszorosítják. mint pé'dául a Törökszeplfcmiklósl Mezőanzdasátn' Créngvárban, s a bizalmiak törlesztik és népszerűsítik a dolgozók között, melynek eredményeként ez évben már több szocialista munkabrt- gád tett vállalást az ezekben megjelölt célok megvalósítására. A megye több üzemében állandó iellegű akciókat, űjf- tást hónapokat szerveznek. így többek között a Szolnoki Járműjavító Vállalatnál, s ezek keretében széleskörben ismertetik a dolgozókkal a műszaki fejlesztés, s az újítómozgalom céljait. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezek az akciók, rendezvények eredményesen ösztönzik a dolgozókat a műszaki fejlesztés nagy feladatainak megoldására. Fokozatosan növekszik a munkások és műszaki dolgozók részéről benyújtott újítások száma, általában emelkedik azok színvonala, s leginkább az üzemek legfontosabb feladatainak megoldására, a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére irányulnak, és a megvalósított újításokból származó népgazdasági eredmény megyei vonatkozásban igen számottevő. Különösen biztató az a tény, hogy a műszaki fejlesztési és újítási feladattervek többségében megalapozottak, s elsősorban az adott üzem. de helyenként az iparág egésze számára problémát jelentő legsürgetőbb feladatok megoldására irányítják a munkások és műszaki dolgozók figyelmét, A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár műszaki fejlesztési tervében többek között a géppark egésze kapacitásának növelése, a kevésbé termelékeny gépek célgépekké való átalakítása, a szerszámozás további fejlesztése, a festési technológia korszerűsítése kap kellő helyet A Jászberényi Aprítógépgyárban pedig a gyártmányok fejlesztésére fordítanak elsősorban nagy gondot de az üzemek többségében is jelentős anyag- és időmegtakarítást terveznek, s egészében véve a műszaki fejlesztési és újítási feladattervek megvalósításával sokmillió forint megtakarítást irányoznak elő. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az üzemek műszaki fejlesztési és újítási feladatterveiben megjelölt célok ösztönzők, reálisak, s azoknak egyrészét időközben már eredményesen meg is valósították. A Jászberényi Aprítógépgyárban például a lehetőség szerint csökkentették a gyártásra kerülő gépek súlyát, növelve egyidőben azok teljesítőképességét. Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem kollektívája a Suba—Vámosféle kétcsatornás ellenállásmérés megvalósításával kb. egymillió forintot takarított meg a népgazdaságnak. A külföldről korábban beszerzett iszapfajsűly javító barit helyett pedig hazai anyag alkalmazásával értek el jelentős megtakarítást. Az említett eredmények biztatóak, és mindenekelőtt abból következnek, hogy az üzemek párt, gazdasági és szakszervezeti vezetői egyre inkább felismerik és megértik, hogy az ipar műszaki fejlesztése mindenki számára állandó és kötelező jellegű telMagyar híradástechnikai berendezések sikere Az Elektroimpex Külkereskedelmi Vállalat a múlt - >■ nap végén repedte az első magyar híradástechnikai kiállítást a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosában, Hanoiban. A tizocon- kiállításon mintegy 150 híradástechnikai cikket — köztük a legúj-hb tranzisztoros és hálózati ráciio'-ésTüléke- ket, magnetofonokat, filmvetítőket, különféle autórádiókat — mutattak be a vietnami szakembereknek és a kö zönségnek. A kiállításnak nagy sikere volt, tíz nap alatt nyolcvanezren látogatták meg. A bemutató teljes árukészletét — körülbelül húszezer rubel értékű cikket — rr~" vásárolták s már rendelést is hoztak haza a szakem berek tranzisztoros táskarádióra. A magyar híradástechnikai ipar egyébként a következő években jelentősen hozzájárul a vietnami rádióhálózat fejlesztéséhez. Egy réget megrendelés alapján nyolc rádióadót készít Vietnamnak. (MTI) adat, annál is inkább, mert az egész világon hatalmas lépésekkel halad a technikai fejlődés előre. A műszaki fejlesztés szorgalmazása, és a műszaki ismeretterjesztés állandó szélesítése és hatékonyságának fokozása mellett, éppen ezért mind nagyobb gondot fordítanak a munkások és műszaki dolgozók szakmai képzésének, továbbtanulásának megszervezésére, s e munka eredménye mindenekelőtt a műszaki és gyakorlati ismeretek növekedésében jut kifejezésre. A párt-, gazdasági és szak- szervezeti vezetők tevékenysége nyomán a munkások és műszaki dolgozók részéről fokozódik az érdeklődés a szakmai képzés, a továbbtanulás iránt Jelenleg az üzemi dolgozók, mintegy 15 százaléka képezi magát valamilyen szakmai tanfolyamon, technikumon és egyetemen. emellett egyre nagyobb számban látogatják a műszaki tárgyú rendezvényeket, s hallgatják a műszaki kérdésekkel összefüggő előadásokat. A martfűi Tisza Cipőgyárban, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatnál és más üzemekben magas színvonalon folyik a szakmai képzés. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége együttesen az ipari szakszervezetek megyebizottságaival a műszaki fejlesztés és a műszaki ismeretterjesztés helyzetének tanulmányozása és felmérése során megállapította, hogy annak ellenére, hogy Szolnok megye üzemei a legutóbbi esztendőkben sokmillió forintot fordítottak új, korszerű gépek beszerzésére, a technika tökéletesítésére, a technikai színvonal emelésére, a termelékenység 'fokozására, mégis aránytalanul sok a gyártásban a kézimunka, és több üzemben indokolatlanul nagy az élőmunka ráfordítás. (Folytatjuk.) A tétlenség gondja Odakint! a határban vigasztalanul esik az eső és benn a szobában is nyirkosságot, hideget áraszt a fal, a menyezet és a döngölt földpadló. A kemence illanó melege küzd az alattomos, szüntelen áradó hűvösséggel, de végül is alulmarad az egyenlőtlen harcban. Csak a levegő langyos és az asztal mellett meg a kemencepadka körül van jóidő. A faltól távol telepednek hát le a sorra érkező vendégek. Mert jönnek a vendégek egymásután, mintha disznótor vagy lakodalom készülne a házban. Ilyesmiről persze szó sincs, csak már ősz van és a félelmetes tanyai magányból és némaságból menekülnek esténként együvé az emberek. Egyszer itt, másszor amott, mert már hosszúak nagyon az esték. A jószág körül meg kevés a gond, odakinn a földeken pedig már hetek óta a sár aft úr. Politizálnak hát, majd amikor kifogytak a szóból, verik a kártyát a petróleumlámpa imbolygó fényében és mindig örülnek, amikor a szóval meg a zsíros lapokkal sikerült agyonütni egy-egy estét. Most azonban még késő délután van, a homály éppen hogy csak megtöltötte a szobát. Korai még a beszéd is meg a kártya is. Még a lámpa sem ég és nincs is itt még mindenki. Nem hangzik hát még a szó, csak a pipák szor- tyognak, meg a cigaretták parázslanak és gyűlik a füst a mestergerenda alatt. Egyszerre azonban új vendég érkezik. Dünnyögve, fogak közt szűrve köszön jóestét, aztán maga alá rántja az egyik gazdátlan gyalogszéket és mit se törődve a fal hidegével a legtávolabbi sarokban foglal helyet. A gazdasszony végre elunja a sűrűsödő sötétséget és lámpát gyújt. Szétárad a gyenge fény a szobában és egyszerre mindenki szemügyre veszi az új jövevényt. Ismerem őt és persze ismeri más is. Bordás Béla jött a Vasút-tanyai Kossuth Termelőszövetkezet egyik legjobb fogatosa. Szerény, csendes, békeszerető ember, ám most felindultságot, tanácstalanságot és kétséget tükröz az arca. — Mi van veled? — küldi a szót feléje a bátyám, de a választ a többiek is feszülten várják. — Nem fizetnek több előleget — válaszol a vendég és egyszerre feszültség vibrál át a füstös levegőn. — Hát ezt meg honnan veszed? — kérdezi a sógornőm és megáll kezében a törölge- tő rongy, mint szél híján a falevél. — Csákány Imre, a brigádvezető mondta — És ő honnan tudja? — Az elnöktől. — Aztán senkinek se fizetnek? — Senkinek se. — Ezt meg mér1 csinálják? — Ok tudják. Csend követi a párbeszédet, de az arcok már tüzelnek és a tanácstalanság, a tehetetlenség dühe versenyt sűrűsödik a felparázsló cigaretták meg pipák füstjével. — Nem mék’ többet a csoport tájára se — töri meg a csendet végre André Sándor, egy fiatal suttyó gazdalegény és azt hiszi valami nagyot mondott. — Jól adod. Aztán mi lesz azzal, amit eddig dolgoztál? — néz feléje Bordás és ezzel megint fel van adva a taOrszágszerfe 625 ezer az úttörők és kisdobosok száma A Magyar Üttörők Szövetségének Országos elnöksége a megyei t -’tisztikai jelentések alapján megállapította, hogy országszerte 625 000 úttörő és kisdobos tevékenykedik. A megyei jelentések szerint országszerte 4980 úttörő csapat működik, az idén 237 új csapat kezdte meg tevékenyg- ségét A kisdobosok létszáma elérte a 239 ezret. (MTI) — Megeszi a fene ott, ahol van. Vagy tán’ má’ meg is ette — adja a hetykét tovább André. Hiszen azt mondják úgy se lesz már a zárszámadásból 6emmi. Elherdálták a pénzt, azért nem fizetnek már előleget se. — Hát ezt meg honnal veszed? — hördül fel szinte egyszerre az egész szoba és csupa láz, meg tűz már itt minden. El is vékonyodik az ifjú ember hangja egy kicsit. — Beszélik, hogy így van. A tehenészek, meg a kanászok. Merthogy most vettek például teheneket, meg disznókat is. A hitetlenség ezzel le is van szerelve és az arcokon még több a gond, meg a méreg. Elakad a beszéd is és valahogy az én szívemet is elfogja a szomorúság, meg a kétség. — Milyen disznókat vettek? — kérdezem végüL — Süldőket. — És teheneket? — A legtöbbet vén, sovány csoroszlyákat. Hogy a menykő csapna még abba is, aki kitalálta. Csak arra kellett az egész, hogy legyen valami az új istállóban. Felkapom a fejem az utolsó szóra és mint sötétben a gyufa lángja úgy lobban bele a világosság a kétkedésem sötétjébe. — Az új istállót, ahogy legutóbb hallottam az agronómustól, a hízó marháknak építették. És az első állományt az ősszel akarták beállítani. Szó sincs tehát a pénz elkótyavetyéléséről. Sőt! A sovány és meddő tehenek majd pénzt fiadzanak. És a fiatal süldők is százasokat, ezreseket ellenek a hizlalóban. Mert most már biztos, hogy azért vették őket. Csak a bizalmatlanság, a tájékozatlanság, a tanyai magárahagya- tottság csinált a derék jószágokból ellenséget Nem is tudom magamban tartani tovább a sejtést. Szavakba formálom és egyszerre nagy csend lesz megint a füstös szobában. De ez a némaság már más, mint az előbbi. Minden szó az értelem mérlegében imbolyog. A gondolatok körültapogatják a felhozott tényeket de azok már olyanok, mint a vízbevetett kő. Egyre mélyebbre szállnak, felkavarják az eddig még szunnyadó érzéseket és ebből megint nagy indulat les2. — És ezt miért nem mondják meg nekünk? Miért a hátunk mögött csinálják? — kérdezi Bordás Béla, de erre már én nem tudok válaszolni. Én csak azt tudom, hogy a tanyai emberek, a szövetkezet becsületes, dolgos tagjai most a nagy munkák után a sáros, ködös őszi napokon nagyon magukra maradtak. Nehezen jutnak el hozzájuk a vezetés hírei és ami eljut, az is a legtöbbször eltorzítva, visszájára fordítva és fény helyett sötétséget és kétséget ébresztve az emberek szívében. Ez pedig nincs így jól, mert ezek az emberek talán mindenkinél jobban vágynak nagy magányukban a felvilágosító, a tá-' jékoztató, a türelemre és bizalomra intő szó után. Ballagó László Csáp a község tanácsi malmának felszámolása Csépa Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága értesíti a vállalatokat, intézményeket, szövetkezeteket, hogy a kezelésében lévő tanácsi malom 1960. évi november hó 30-ával felszámolást nyer, illetve megszűnik. Az érdekelt vállalatok az esetleges követelésüket Csépa Községi Tanács Végrehajtó Bizottságánál 1960. december 15-i” jelentsék be. (x) Községi Tanács VB Csépa ■Csőben ... éjjel és nappal lüktet az „ország vérkeringése”, a vasút. Dolgozóinak legnagyobb része kint a szabadban, végzi munkáját, akár esik az eső, akár fúj a szél. A mozdonyok sok szenet fogyasztanak, s a szénelőkészítés többszáz embert foglalkoztat Ugyancsak fontos a munkája a Fűtőház — , . • • J * .4 Munkában az alvázvizsgáló brigád. Lajkó József és Bálint József csapágy-cseréhez készülődik. Mindketten szocialista brigád tagjai, s nagy részük v-n abban, hogy az őszi forgalomban az által ’- jivított kocsikon hőnfutás nem volt A Fűtöház to'’lett sablonokban tároljak a szenet, is in- nn „szerelik” a n ’on/úcat. Czakó József a sablonokból csillébe lapátolja a szenet, s így kerül az a felvonóhoz. izéiben... szomszédságában dolgozó szerelőknek Is, akik a vagonokon a futójavítást végzik. Szolgáljon bizonyságul p- alábbi két kép azokról az emberekről, akik mitsem tör f- ve a természet viszontagságaival, lelkiismeretesen dolgoznak.
