Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-24 / 277. szám

1960. november 24. SZOLNOK MEGYEI NÉP LA r 3 „A Hazafias Népfront legyen vitafórum“ Ülésezett a KISZ menyei bizottsága gatták a televízió ezüstkalá­szos tanfolyamának első, megnyitó előadását, amely a nagyüzemi táblásítás problé­máival foglalkozott. A műsor olyan sokat nyújtott, hogy tanulságainak feltétlenül vi­tafórumon a helye. Közreadják vitafórumon a község legrégibb, országos vonatkozásban is kitűnően dolgozó termelőszövetkezeté­nek, a Tolbuehinnak az ered­ményeit, hadd tanuljanak a példából a fiatalabb szövet­kezetek is. — t — a — Befejeződtek Szolnok me­gyében a járási, városi KISZ- küldöttértekezletek. Novem­ber 30-án kerül sor a megyei küldötté-tekezletre, ahol új­jáválasztják a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottságát. A három év .’el ezelőtt megválasztott me­gyei KISZ-bizottság tegnap tartotta utolsó ülését. A KISZ bizottság a megyei küldött- értekezlet előkészítésével fog­lalkozott, s meghallgatta Molnár György elvtárs tájé­koztatóját a kongresszusi ké­szülődésről. Több mint négyezer munkanap segítség az őszi betakarításban Jászteleken nagy érdek­lődés kísérte a Hazafias Nép­front és a tanácstagok okta­tásának első, megnyitó elő­adását, amely a mozgalo-.i II. kongresszusának útmutatá­saival foglalkozott. Az előadáson igen sok nő jelent meg, ami ebben a köz­ségben természetes is, mert itt a Hazafias Népfrontbizott­ság tagjainak 45—46 százalé­ka nő. Ügyes, talpraesett fia­tal lány a bizottság titkára is, Pető Borbála tanárnő, aki nagy lelkesedéssel és ügy- buzgósággal dolgozik az el­nökség olyan időseb , nagy- tapasztalatú tagjai mell-tt, mint Mátrai Imre elnök és Xisbakonyi Sándor elnökhe­lyettes, aki „civilben” az Al­kotmány Tsz tagja. Az előadás érdekesén vilá­gított rá, hogyan legyen vita­fórummá a Hazafias Nép­front. Elhangzott, hogy a népfront keretében a köz­ségfejlesztés ötéves érvét kellene megvitatni. Ezzel egyetértenék a tanácstagok is, többek között Gazsi Meny- hértné és Kisba'. nyi József- né. Az utóbbi években sokat szépült a község, s itt ebből nagy részt vállaltak magukra az asszonyok. A parkosítás munkájában előljártak. — Ezekben a hetekben pedig a kultúrotthon rendbehozására szervezik a társadalmi erőt. A jásztelekiek úgy vélik, szerepeljenek a vitafórumon a nemzetközi kérdések is. — Ugyanakkor azonban az asz- szonyok azt is sürgetik, hogy december folyamán rendez­zék meg a hagyományos bé­ke-nagygyűlést is. Nyilvánosság elé kívánko­zik még az ezüstkalászos tan­folyam helyzete. Sőt, itt már érdekes kezdeményezésről is hangzik el beszámoló: Kisba- konyi Sándor és Csömör Sándor, az Alkotmány Tsz tagjai — sok társukkal egye­temben megnézték, meghall­Régenvárt kedves vendé­gek érkeztek látogatóba szombaton Zsámbékról. A vendégek régen Kisújszállás­ról költöztek Zsámbékra. — Tiszteletükre a kisújszállási népfront bizottság bő prog­ramú baráti találkozót szer­vezett. Szombaton este 7 órakor a művelődési házban műsoros estet rendeznek. Az esten jelen lesz Nánási László or­szággyűlési képviselő is. Közreműködik Kürthy Éva népdalénekes és néhány fia­tal költő. Vasárnap délelőtt a vendégek tsz-eket látogat­nak, délután pedig nagysza­A dohánytermesztés egyik legnehezebb problémája: ho­gyan lehet a termést a minő­ség romlása nélkül fokozni A termésemelés legáltaláno­sabb módja, a műtrágyázás ugyanis rontja a dohány mi­nőségét. Ebből adódott a feladat: 'gy kell átalakítani a dohányfajtákat, vagy olyan új fajtákat kell előállítani, amelyek mesterséges táp­anyag nélkül is bőséges ter­mést hoznak. A feladatot a genetikai in­tézetben oldották meg. Mes­terséges beavatkozással többszörösére növelték három dohányfajta, a Debreceni, a Diubek és a Tikkulak sejtjei­nek kromoszómaszámát. Az így nyert polypolid változa­tok kétszer nagyobb termést adnak, mint az eredeti kro- moszómaszámúak. A még b'-ígesebben ter­mő fajták előáE’'tása érdeké ben a kutatók a dohány vad A szolnoki Vízügyi Igazga­tóság dolgozói sohasem áll­tak a sor végére, ha a terme­lőszövetkezetek segítéséről volt szó. Az idei őszön pedig egyenesen kimagasló munkát végeztek. A megyében több, mint 4600 munkanapot töltöttek Vállalatunk értékelte az 1960-as gazdasági év tíz havi eredményét. A tehergépko­csik által megmozgatott áru 505 tonnával volt több, mint az előző év azonos időszaká­ban. A gépi rakodás növeke­dése az egy tonna súlyra ju­tó rakodási időt az évi 24 percről 1960-ban 21,6 percre csökkentette. A termelékeny­ség az átlagos szállítási tá­volság figyelembevétele alap­ján 1959-hez képest 6 száza­lékkal javult. A növekedés kizárólagosan a rakodási technika tökéle­tesítéséből adódik. Az üresen megtett kilomé­terek száma nem kedvező, fokozatosan emelkedik. 1958- ban 20,5, 1959-ben 22,8 szá­zalék volt, 1960-ban pedig bású kulturális vetélkedőn vesznek részt. A vetélkedő játék neve: Furfangosok néprajzi verse­nye. Az ilyenfajta versenyt az országban elsőnek Kisúj­szálláson m-ndezi a népfront. Az első díjat dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára adta: egy szép Bada­csony rádiót. A vetélkedőn a fiatal tsz-versenyzők vannak előnyben, tekintettel arra, hogy a verseny néprajzi jel­legű. A zsűri tagjai között lesz Nánási László ország- gyűlési képviselő is. Az ese­mény iránt városszerte már­is nagy az érdeklődés. rokonaihoz fordultak. Gaz­dag gyűjteményükből az amerikai meleg égövről származó, s „dohányfának” nevezett Nicotiana Glaucát választották ki. Magassága, leveleinek száma többszöröse a mi dohánycserjéinknek. — Ezzel kereszteztek több do­hányfajtát, s az eredményt máris lemé-ték a buji Tán­csics Termelőszövetkezet­ben, ahol a Genetikai Intézet nagyüzemi kísérleteit foly­tatta. Az új hibridek a régi fajtáknál háromszor több le­velet hoztak, mégpedig ke­vesebb munka árán, i..ert a vad szülő örökségeként az új fajtát nem kell kacsozni, te­tejezni. A legújabb hazai ne- mesítésű dohányt széleskörű elterjedése után alighanem a dohányosok is dicsérni fog­ják, mert nikotintartalma jóval kevesebb, illata, aro­mája sokkal kellemesebb mint a most forgalomban lév fajtáké. idáig a termelőszövetkezetek­ben. A segítségadás módjai­ban szerepel kukoricatörés, répaszedés, szüret, istállóépí­tés, gépjavítás, műszaki se­gítség és szinte minden, amilyen munkafolyamat csak létezik a mezőgazdaság­ban. 25.4-re nőtt vállalatunknál az áru nékül megtett kilomé­terek százalékos aránya. A közületeknél dolgozó gépko­csik raksúlykihasználása 36— 40, míg a megye két autóköz­lekedési vállalatánál 55—60 százalék között van. Megrendelőinknek az a tö­rekvése, hogy a gépkocsik számát növeljék. Gazdasági számításokat rendszerint nem végeznek a vállalatok, mely szerint megállapítható lenne, hogy indokolt-e a jármű be­szerzése. A vállalatok a gép­kocsik önköltségének alaku­lásáról típuskalkulációt nem készítenek. A teljesítmények és ráfordítások összehason­lítása így nem történik meg. Pedig legfontosabb feladat, hogy a vállalatok programoz­zák a szállításokat. A kiin­duló gépkocsik kapacitását kihasználják. Vállalatunk úgy kívánja kedvezőbbé tenni a kihaszná­lást, hogy pótrugókat épít be a gépkocsikba. A 10 szá­zalékos túlterheléssel közle- j kedő gépkocsik jelentős mér­tékben emelik a raksúlyka­pacitást. Ez évben esetenként gon­dot okozott a gépkocsik rend­szeres fuvarbaadása. Az első negyedévben a gépkocsipark 9 százaléka, a második ne­gyedévben 4,6 százaléka, míg a harmadik negyedévben 2,9 százaléka munkanapokon nem fuvarozott. Munkaszü­neti napokon az első negyed­évben 28.5 százaléka és a har­madik negyedévben 41.6 szá­zaléka közlekedett. Az előző évhez képest jelentős mér­tékben csökkent az igénybe­vett gépkocsik számának ará­nya ... A fentiek alapján olyan in­tézkedések megtétele vált szükségessé, hogy a körze­tünktől távolabb eső helyek­re is gépkocsikat vezényel­jünk. Tapasztalható, ugyan­akkor. hogy a budapesti vál­lalat kitelepített egysége út­építő anyag szállítását végzi hosszabb idő óta megyénk­ben. Véleményünk szerint a vállalat központjától távol­lévő gépkocsik üzemeltetése csak kevésbé gazdaságos. Ez év folyamán vállalatunk kü­lönböző rakodásgyorsító be­rendezéseket (szállítószalag, önrakodógép stb.) vásá­rolt, így bármilyen anyag szállítását viszonylag rövid idő alatt el tudja végezni. — Tapasztalható továbbá, hogy a 3,5 tonna — és ennél na­gyobb kapacitású gépkocsikat rendelnek a vállalatok. Tartózkodnak a 2—2,5 ton­nás gépkocsik igénybevéte­létől annak ellenére, hogy az elszállításra kerülő áru mennyisége estenként nem teszi indokolttá ennél na­gyobb gépkocsi kiállítását. Meg kell említenem, hogy január 1-től kezdődően a te- ^ergépkocsi-díiszabás jelen­tős kedvezményeket adott a súly díjas jellegű fuvarok - vén ybevét elén él A személyszállításnál dol­A szerződéses termeltetés eddig is kedvező hatással volt a baromfitenyésztési kedv növelésére. S ezt a leg­utóbbi két esztendő adatai jól érzékeltetik. 1960-ban há­romszor annyi csirkére szer­ződtek, mint tavaly. A hízott liba 20 százalékkal, a puly­ka 80 százalékkal, a kacsa 100 százalékkal lett több. Mindezek ismeretében hangsúlyozottan megnőtt a kormány szerződéses takar­mányakciójának jelentősége. Miért? Azért, mert a bizton­ságos, stabil árakon alapuló, a piaci áringadozásoktól füg­getlen szerződéses rendszer a jövő évben is megmarad, de ugyanakkor a tsz-ek, a háztáji gazdaságok, a föld­nélküli baromfitartók 7 az előleg mellé állami áron még takarmányt is kapnak. A szerződött hizottlibánként 10 kilogramm májusi mor­zsolt kukoricát, száz szerző­dött tojás után 8 kilogramm takarmányt. Az 1961. évi szer­ződéses akcióban a tojás ilyenfajta értékesítése új és hasznos vonás mind a ter­gozók 119 százalékra teljesí­tették tervüket. 1960 január elsejétől október végéig 9 millió 500 ezren utaztak az AKÖV buszjáratain, 2 millió 500 ezerrel többen, mint az elmúlt évben. Az Autóközlekedési Válla­lat a megnövekedett utazási igények kielégítésének céljá­ból 9 autóbuszt és 6 pótkocsit állított be a menetrendszerin­ti közlekedésbe. Egyes vona­lak túlzsúfoltságát járatsűrí­téssel igyekezett ellensúlyoz­ni. A nyár folyamán több vál­lalat és intézmény igényelt kirándulás-, társasutazás céljára „különjáratot”. Az idén indított különjáratok száma 133-al több, mint 1959-ben. A munkaverseny elsőrendű feladataként így az év máso­dik felében az önköltség-té­nyezők javítását határoztuk meg. A termelési tanácskozá- • sokon elhangzott felszólalá­sokból arra lehet következ­tetni, hogy a gépkocsiveze­tők, kalauzok, rakodók és szerelők mindent megtesznek azért, hogy vállalatunk mű­ködése gazdaságos legyen. Bartók Miklós tudősító 51. sz. AKÖV, Szolnok melók, mind a fogyasztók szempontjából. A takarmány­juttatás lehetővé teszi — fő­leg a háztáji gazdaságokban — tyukállómány növelését. S ez nagyon indokolt, mert jelenleg kevés a tyúk, kevés és drága a tojás. Ezért na­gyobb lehetősége van a spe­kulációnak. A tojástermelés növelésében segít a szerző­déses takarmányakció. Jóné- hány szövetkezeti gazda már felismerte jelentőségét és háztáji gazdaságában több tojó tyúkot tart meg. A libatartás eddig is kifi­zető volt. jászapátit! nem ritka az olyan szövetkezeti gaz­da, aki most ősszel már ed­dig 15—20 ezer forintot ka­pott szerződött hizott libájá­ért és ez az összeg jól kie­gészíti a szövetkezeteben szerzett jövedelmet. A liba­tartás a jövőben különösen kifizetődik. Nézzük, hogyan. A felesleges, de keltetésre al­kalmas tojást magas áron megvásárolja a földműves­szövetkezet. ugyanott elő­nyös toliértékesítési szerző­dés is köthető. így a felne­velés költségei már tojás­ból és toliból megtérülnek. Ezen felül a termelők a tö­méshez 10 kilogramm kuko­ricát kapnak hivatalos áron. Nem kell tehát megvárnia a kukoricatörést, s már au­gusztus végén, szeptember elején megkezdheti a tö­mést. Több háztáji gazdaságban az istállók nincsenek megfe­lelően kihasználva. Ezekben nagyszámú baromfit nevel­hetnének a szövetkezeti gaz­dák. Tanulják el és alkal­mazzák házuk táján is a ba­romfitenyésztés megvalósít­ható nagyüzemi módszereit, például: a mélyalmos neve­lést. Mindezt a növekvő igé­nyek kíváoiák. Ezek követe­lik me? hogy a nagyüzemi baromfitenyésztés feiiesztése mellett a helvi vezetők se­gítsenek minden olyan egész- céges törekvést, amely a ház­táji gazdaságok baromfi te­nyésztőének fellendülését szolgálja. Szolnok meoye több községében az idén különböző ürügyek keresésével gátolták a háztá­ji baromfitenyésztést. Meg­büntették azokat, akik a mel­lékutcákban. árokpartokon, vagy a határban, a tsz még fel nem szántott tarlóján le- 17oltették a libát. Ezek az in­tézkedések zavarták gátolták a háztáji baromfiállomány fejlesztését. A szövetkezeti vezetők ar­ra hivatkoznak; a háztáji ba­romfi a tanyák környékén kárt okoz. Ez olyan problé­ma, amelyet nem a háztáji termelés visszaszorításával, hanem más módszerekkel kell megszüntetni. Főleg meg­értéssel és közös akarattal. Addig, amíg a baromfi a tanya körül kárt okozhat, — vetéskor, aratáskor, a növé­nyek zsenge fejlődésének időszakában — a szövetkeze­ti gazdának erkölcsi köteles­sége vigyázni a közös va­gyonra. Ebben az időszakban kerítse be a jószágot, hogy semmiképpen . ne károsodjék a tsz. A kritikus időszakok elmúltával a tyúk, a pulyka, a gyöngyös rengeteg gyom­má sót. kártékony férget szed össze, tehát hasznot hoz szinte fertőtleníti a közös táblát. A Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalai telepén egy alkalommal 1.75 kilogramm lucernabarkót ta­láltak egy pulyka bögyében. Egyes helyeken főleg a li­bára haragszanak, mert lele­geli a zsenge Vetéseket. Ez is meggátolható, ha a tanyák körül 10—15 méter szélesség­ben csillagfürtöt, vagy krump­lit vetnek sűrű sorokban. A liba egyiket sem szereti és ez a sűrű védősáv a vetés­től távol tartja. Leszoktatja a legelésről. A bevetett te­rület sem vész kárba, mivel a burgonya, a csillagfürt ta­karmányozásra felhasznál­ható. A tsz-ek és a háztáü gazdaságok közös érdekeit mindenütt összhangba lehet hozni, csak akarat kell hoz­zá. A termelőszövetkezetek vezetői segítsék a problémák megoldását, a nagyszámú ház­táji baromfi tartását. A kormány a takarmány­akcióval segített. 1961 az öt­éves terv eW5 esztendeje és nekünk, Szolnok megyeiek­nek a húsárutermelésben na­gyok a feladataink. A törzs­állomány kiválogatása .Jhé$ gyeszerte most folyik. A ’’ét- jobbkor jelent mi*., a takar- mányjuttatásról szóló határo­zat, mert sokhelyütt szaba­dulni akarnak a baromfiállo­mánytól. Most az a feladat, hogy a tsz-ek közös állomá­nyának fejlesztése mellett teljes erővel támogassuk a tsz-tagok, sőt a földnélküliek baromfiállományának fej­lesztését. A szövetkezeti gaz­dák, a kistenyésztők pedig már most készüljenek fel az 1961. évi nagyobb termelés­re és most gondoskodjanak állományuk felfejlesztéséről. C Csomó a zsebkendőn Nem vitás, hogy rossz az emlékező­tehetségem. Néha a legapróbb dolgok is nyomtalanul elsüllyednek a tudatomban és számtalanszor látnak az emberek, amint bambán állok és magam elé nézek. Olyan­kor valami egészen hétköznapi dolgon gondolkodom. Például azon, hogy mivel bízott meg a feleségem. Azzal-e, hogy hozzak a népboltból negyedkiló grízt, eset­leg szóljak be a fodrászhoz, hogy ponto­san három órára jegyezze elő a dauerját vagy kívánjak a barátnőjének sok szeren­csét abból az alkalomból, hogy a kislányá­nak két pufók fiacskája született. Hosszú perceket vesz el az életemből és főleg a nyugalmamból az efféle fejtö­rés. Gríz helyett rendszerint mosószódát viszek haza. A fodrász helyett a varrónő­nél jelentem be a feleségemet és a barát­nőnek a gratuláció helyett vigasztaló sza­vakat hebegek abból az alkalomból, hogy a gráci nagymamája jobblétre szenderült. Az emberek — boltosok, fodrászok, var­rónők — úgy néznek rám, mintha hülye lennék. Hátam mögött a fejüket csóvál­ják és bizonyosan részvéttel vannak irán­tam. A helyzet már-már tűrhetetlen volt. Hiába próbáltam koncentrálni. Homloko­mat simogattam, hogy ezze1 is serkentsem agy sejtjeimet. Minden hasztalan volt, meri még a fontos dolgokra sem emlékeztem. Ebben a reménytelenül borús helyzetben váratlanul kiderült és egészen különös vi­lágosságot árasztott a baráti tanács. — Köss csomót a zsebkendődre! Barátom vállára csaptom és ujjongva ugrottam fel. — 'gazad van! Csomót a zsebkendőre. Vége a fejtörés, ek. Egyszersmindenkorrn megszűnt a fejtörés. Minden feledékeny- lég. Kikérem magamnak; sehonnan sem fogok elkésni. Semmit sem fogok elfelej­teni. Ott a csomó a zsebkendőn. Feleségem vállat vont, amikor tájé­koztattam, de mindenesetre szívesen se­gített az első kísértetné', néhány próbálko­zással. — Hozz egy félkiló parizert a nép­boltból. Deák-flastromot a patikából. — Csomó a zsebkendőre. — Hozhatnál egy félméter danuviát a rövidáruboltból. — Még egy csomó a zsebkendőre. — A tisztítóból hozd haza Öcsi nad­rágját. — Harmadik csomó! — Egyúttal rendelj egy láda szóda­vizet a jövő hétre. Nem szívesen bízom az ilyesmit a gyerekekre. Ujjongva, vidáman léptem ki a ka­pun. Jobbkezemet belesüllyesztettem ' zsebembe és elégedetten markolásztam n csomókat. öt órakor letelt a műszakom. Arra nagyon jól emlékeztem, hogy az asszoni megbízott egy és mással. Hirtelen nem ju­tott eszembe, hogy mivel. De hamarosan felderült az arcom. El"' 'rtam a zsebken­dőt. Négy es* .6. Mit is ielent az első- Nem jutott szembe. Nem baj. Gyerünk tovább. Mit is jelent a második? rralamii venni keilen. De ait? Sajnos, a harma­dik cs móró'' sem jutott eszembe semmi Talán majd a neayedik. Elgondolkodva néztem magam elé. B levörösödtem a töprengésbe. Az emberek részvéttel néztek rám. Gyűlölettel viszonoztam a tekinte­tüket. — Mit néznek, a kutyafáját "-ki? In­kább azt mondja men valaki, hogy miért nötöttem zzt a négy vacak csomót. Rossi K. Eredményes tíz hónap... Érdekes műsor a Hazafias Népfront kisújszállási baráti találkozóján „DolÉffára!“ keresztezi liaza' ÉlÉyfajláinlaf Háromszorosára nőtt a termés, jobb lett a minőség Újabb segítség a baromfitenyésztőknek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents