Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-01 / 258. szám

2 SZOLNOK MEGYE] NÉPLAP 1960. november 1. Újabb gazdasági tárgyalások a Szovjetunió és Kuba között Jelentések szerint bombázógépeket, ellenforradalmi csapatokat összpontosítanak Kuba ellen fidel Castro; A forradalmi népek nem szenvednek vereséget Ernesto Guevara, Fidel Castro egyik legközelebbi munkatársa vezetésével szom­baton kubai küldöttség érke­zett Moszkvába. A küldött­ség tárgyalásokat folytat majd a Szovjetunió és a Kubai Köztársaság gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatairól. Azok a megbeszélések, amelyeket annak idején Mi- kojan szovjet miniszterelnök­helyettes folytatott Havanná­ban, később pedig Antonio Jimenez, Fidel Gastro egyik másik közvetlen munkatársa folytatott Moszkvában, igen gyors ütemben fejlesztették a két ország gazdasági kapcso­latait. Ismeretes, hogy az ed­digi megállapodások alapján a Szovjetunió jelentős meny- nyiségben vásárolt Kubától cukrot, illetve cukornádat. Biztosítja a köztársaság olaj- szükségletének túlnyomó ré­szét, gépeket, felszereléseket gyárberendezéseket, mező- gazdasági gépeket szállít a szigetországnak, szakértőkkel segíti az ország iparának fej­lesztését, a geológiai feltáró és kutatómunkát, biztosítja a „A Bundeswehmek nincs védelmi feladata, katonáit atomháborúra, az NDK és más szocialista országok el­leni villámháborúra képezik ki’! — mondotta szombaton este Heinz Jacke, nyugatné­met tüzérhadnagy, aki a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba menekült. Heinz Jacke nem titkolta: kezdetben lelkes katona volt, elhitte, hogy a Bundeswehr feladata az NSZK védelme. „Hamarosan azonban rá kel­lett döbbennem — folytatta, hogy a nyugatnémet katonát kubai szakemberek tovább­képzését a Szovjetunióban. A kubai küldöttség látoga­tása azonban nem csupán gazdasági vonatkozásban je­lentős. Most, amikor a fiatal köztársaságot nyílt beavatko­zással fenyegetik az Egyesült Államok vezetői, még na­gyobb fontossága van a két ország vezető személyiségei közötti közvetlen kapcsola­toknak, annak, hogy a Szov­jetunió minden vonatkozás­ban segítséget és támogatást nyújt Kuba kormányának és népének. Az olyan provokációk, mint a másfélezer amerikai tenge­részgyalogos fegyveres „ví- kendje” a guantanamói tá­maszponton, az amerikai ha­Keszon (Uj Kína). A kínai népi önkéntesek koreai had- balépésének 10. évfordulója alkalmából a Koreai Népi a „vörös Kelet” ellen képe­zik ki. Arra a kérdésre, rendelke- zik-e már atomfegyverekkel a Bundeswehr, Heinz Jacke így válaszolt: „Én a tábori tüzérség 310-ik tankzászlóal­jánál szolgáltam. A zászlóalj 1959 júniusa óta rendelkezik 40 centiméter kaliberű atom­ágyúkkal és 20,5 cm kalibe­rű atomtarackokkal. A ki­képzést olyan német tisztek vezetik, akik az Amerikai Egyesült Államokban tanul­tak. diflotta egyes egységeinek a sziget közvetlen közelében végzett „őriárata” joggal vál­tanak ki haragot és felhábo­rodást nemcsak Kuba népé­ben, hanem a szovjet népben, a világ valamennyi becsüle­tes emberében is. Hruscsov nyilatkozata örö­met és megelégedést keltett Havannában. Szombaton An­tonio Jimenez, a kubai forra­dalom egyik vezéralakja, a Földreform Intézet igazgató­ja, a Pravda tudósítójának adott nyilat’ ozatában hang­súlyozta, hogy Kuba népe és kormánya köszönetét mond a Szovjetuniónak a nemzetközi szolidaritás ez újabb meg­nyilvánulásáért. Demokratikus Köztársaság­ban tartózkodó kínai katonai küldöttség vasárnap reggel baráti látogatásra Keszonba érkezett A nagygyűlésen a kínai ka­tonai küldöttség nevében Lo Zsuj-csing tábornok üdvözöl­te a koreai népet. Többek közt hangsúlyozta, hogy a kí­nai nép minden erejével tá­mogatja a testvéri koreai né­pet hazája egyesítéséért foly­tatott igazságos harcában. A világ békéjének megőr­zése és a koreai kérdés békés megoldása érdekében két év­vel ezelőtt teljesen kivonták Koreából a kínai népi ön­kénteseket. Az Egyesült Ál­lamok imperialista csapatai azonban még ma is Dél-Ko- reában vannak, az amerikai imperializmus ragaszkodik Korea erőszakos kettéosztásá­hoz. Megsérti a fegyverszü­neti egyezmény rendelkezé­seit, atomfegyvereket szállít Dél-Koreába és minden mó­don gátolja a koreai kérdés békés rendezését (MTI) Havanrsából jelenti a TASZSZ: Szombaton első ízben avat­tak tiszteket a kubai hadse­reg tiszti iskoláján. Az ün­nepségen, amelyen 55 fiatal tisztnek nyújtották át a dip­lomát, megjelent Osvaldo Dorticos, köztársasági elnök, Fidel Castro miniszterelnpk és a kubai kormány több más tagja. A tisztavató ünnepségen Castro beszédet jmondott. — Hangoztatta, hogy az ameri­kai imperialisták választási hadjáratuk játékszerévé sze­retnék változtatni Kubát. Az uralkodó imperialista csoport alantas érdekeinek kielégítése-„A történelem legmeré­szebb hatalomátvétele” — ezzel a címmel jelent meg a Daily Express című angol lapban az a cikk, amely Ja­mes Coyne, a kanadai Nem­zeti Bank igazgatójának né­hány nappal ezelőtt elhang­zott beszédét kommentálja. Coyne ugyanis feltűnést kel­tő beszédben hívta fel honfi­társai figyelmét arra a ve­szélyre, amelyet a kanadai gazdasági élet szempontjából az USA gazdasági terjeszke­dése jelent. „Nincs a világon még egy hozzánk hasonló fej­lettségű ország, amely ilyen mérvű idegen uralom alá ke­rült volna” — jelentette ki. céljából kész agressziót kirob­bantani Kuba ellen. A mi­niszterelnök ezután rámuta­tott a kubai zászlóra és kije­lentette: ez a jelkép soha nem lesz térdre kényszerített nép zászlaja. Beszéde további részében Fidel Castro hangoztatta, hogy a nép legfőbb feladata most az ország zökkenőmen­tes termelésének biztosítása. Nem állhatunk ellent az ag- resszornak — mondotta —, ha nem működnek zavartala­nul iskoláink és gyáraink. Történelmi törvényszerű­ség — mutatott rá Fidel Cast­ro —, hogy a nemzetközi re­akció minden esetben agresz­san érvényesül. A petróleum­ipar 65, a földgázipar 80 szá­zalékban amerikai tulajdon­ban, illetve amerikai ellen­őrzés alatt van. Kanadában felháborodást kelt az a tény, hogy az or­szág iparának nagy részében a döntő és fontos határozato­kat az amerikaiak hozzák. Mint a Daily Express cikk­írója kifejti, Kanadában egy­re fokozódik az Amerika- ellenes hangulat. A kanadai­ak arra számítanak, hogy a parlament következő ülés­szakán Diefenbaker kanadai miniszterelnök törvényjavas­latot nyújt be, amelynek ér­telmében kanadai állampol­gároknak kell átvenniük az összes, vagy legalább is leg­fontosabb kanadai vállalatok igazgatását sziót követett el a forradal­mak ellen. Van azonban egy másik, ugyancsak érvényes törvény, amely arról szól, hogy a forradalmi népek és forradalmak nem szenvednek vereseget. Carlos M. Lechuga, Kuba megbízottja az amerikai ál- lamo'- szervezetében — mint az UPI jelenti — válaszolt az Egyesült Államoknak arra a pénteki jegyzékére, amely amerikaközi bizottság kikül­dését javasolta a két ország viszonyának megvizsgálására, ugyanakkor kifogásolta, hogy a szocialista országok fegy­vert szállítanak Kubának, Lechuga kijelentette, hogy vizsgálóbizottság kiküldésére nincs szükség. Mint ismeretes, Kuba az Egyesült Államok agressziós cselekedetei miatt érzett jo­gos aggodalmában Pinar del Rio tartomány partjai előtt egy harminc mérföldes sávot zárt övezetnek nyilvánított. Az amerikai hatóságok ezzel kapcsolatban kijelentették, hogy nem vetik alá magukat a kubai kormány rendelkezé­seinek, az Egyesült Államok repülőgépei és hajói tovább­ra is behatolnak majd az em­lítet területre. Az AFP jelentése szerint Toledano a mexikói szocia­lista néppárt főtitkára szom­baton felhívással fordult az ENSZ-hez és az Amerikai Ál­lamok Szervezetéhez a Kubát fenyegető invázió ügyében. Toledano megállapítja, hogy Kuba inváziójának terve máris elkészült, s a hadsere­get szállító bombázógépek Guatemalából indulnak majd Kuba ellen, Costaricában pe­dig készen állnak az ellen­forradalmárok, hogy Kuba ellen vonuljanak. Csapatokat összpontosítottak ezenkívül Floridában is, amelyeket ha­jón szállítanak majd Kubába. A Daily Express cikkéből kiderül, hogy a kanadai gyár­ipar számos döntő fontossá­gú ágazatában az amerikai befolyása 75—100 százaléko­„4 Bundeswehr 1959 júniusa óta rendelkezik atomágyúkkal” Az NDK-ba menekült nyugatnémet tüzérhadnagy leleplezése Kanada amerikai uralom alatt avagy hogyan foglalja el a vendég a házat 21. — Nos, induljunk — haj­totta össze mappáját Kuz- mics, kisietett a szobájából és máris suhant vele a gyors­lift, fel a 96. emeletre, ahol a központ sajtófogadásait szokták megrendezni. A terembe léoő sajtófőnö­köt nagy tapssal fogadták a széksorokat zsúfolásig meg­töltő újságírók, és a világ minden tájáról Moszkvába sereglett hírügynökségek saj­tótudósítói. Kuzmics elfoglalta helyét az emelvényen. Sztepán Groncsevics — aki időközben a Fővárosba érkezett, hogy a sajtóértekezleten az űrhajót megfigyelő tudóscsoportot képviselje — megnyitotta az értekezletet, majd Igor Kuz­mics emelkedett szólásra. — Kedves Barátain ' Nincs szándékomban, hogy hosszas fejtegetésekbe bocsátkozzam a Kozmoszplán útjának eddi­gi eseményeiről. Ismeretes Önök előtt, hogy az Ameri­kai Űrhajózási Centrum „is­meretlen műszaki hiba” kö­vetkeztében majdnem katasz­trófát okozott. Az újságírók felmorajlot- tak. Az amerikai hírügynök­ségek munkatársai jegyze­teikbe mélyedtek... — Hogy miként ikerült a katasztrófát elkerülni, a köz­zétett jelentések azt is pon­tosan ismertetik. Erről tehát ne beszéljünk töbl t... — Mivel bizonyítják, hogv műszaki hiba történt az RB— 285-ös műbolygó rákét : kilövésekor? — kiáltott köz­be a terem köz-metájárói egy amerikai újságíró. Kuzmics mosolygott — Kedves uram, az igazsá­got még a vak is látja, ha nem látja, hát tudja... Kérje meg a mellette ülő kollégá­ját, majd elmagyarázza. A kérdésekkel, kérem, várják meg tájékoztatóm égét... Az újságíró még válaszolni akart valamit, de lepisszeg­ték. Kuzmics folytatta: — Uráli tudományos állo­másunk ezelőtt 15 perccel je­lentette, hogy űrhajósaink közvetlen megfigyeléssel és műszereik segít-égével két­ségtelenül megállapították: I. Sz. Szkolvszki 1960-ban köz­zétett feltevése helytálló: a Mars mindkét holdja, a Pho- bos és a Deimos is — mű­holdak! A teremben innen is, on­nan is a csodálkozás felkiál­tásai hallatszottak ’'ülönböző nyelveken, de egyforma lel­kesültséggel. Igor Kuzmics jegyzeteibe lapozott, majd folytatta be­számolóját. — Ismeretes, hogy a Mars holdjait 1877-ben fedezte fel Hall amerikai csillagász. A nagyobbik hold, a Phobos kering közelebb a Marshoz, a bolygó felületétől kereken 6 ezer kilométer távolságban. Keringési ideje mindössze 7 óra 39 perc. A másik hol- dacska. a Deimos — akár csak a Phohos — szintén köroá- lyán kerüli meg a Marsot 30 óra 18 perc alatt. •■+ noránvi «-t pontosan a 'Tors egyenlítőjének síkjában halad. — Optikai megfigyeléseink alapján tudtuk, hogy a Pho­bos átmérője 16, a,Deimos át­mérője pedig 8 kilométer. Szklovszki feltevését annak­idején arra alapozta, hogy ha például a Mars holdjai oszte- roidák, akkor érthetetlen, hogy ezek miért pontosan köralakú pályán, ráadásul a bolygó egyenlítőjének síkjá­ban kerülik meg a Marsot? A Phobosról pedig — Sharp- less amerikai csillagász 1945- ben végzett megfigyelés-soro­zatának eredményeként — kiderült, hogy alig néhány évtized alatt 2,5 fokkal előre­sietett pályáján. Ez az égi mechanikában teljesen ért­hetetlen és megmagyarázha­tatlan jelenség! Ha tehát a Phobos mozgása felgyorsult, ez annyit jelent, hogy köze­lebb került a Mars felszíné­hez. Ilyen jelenséget csak a Föld mesterséges holdjainál lehetett tapasztalni, amikor a légkör fékező ellenállása következtében a műholdak felgyorsultak, közelebb és közelebb kerültek a Földhöz, végül egészen alacsony lég­rétegekbe kerülve elégtek ... Abban az időben megerősö­dött az a feltevés, hogy a Phobos 15 millió éven belül rázuhan a Marsra. Ez pedig — barátaim — csillagászati időket számítva, rendkívül csekély idő ... Az újságírók, tudósítók szé­dületes gyorsasággal jegyez­ték blokkfüzeteikbe Kuzmics szavait. Sokan külön kérdé­seket írtak fel. és az alka) más pillanatot várták, hogy fel is tehessék azokat a saj­tófőnöknek. — Szklovszki a Phobos fé­keződésének minden elkép­zelhető okát kielemezte és rá­jött arra, hogy ha a holdat a Mars felső, igen ritka lég­rétege fékezni képes, akkora hold tömegének rendkívül ki­csinynek kell lenni ... Ezt pedig — a szilárdság és alak­állandóság fenntartásával — csak úgy magyarázhatta, hogy a Phobos belül üres, olyan, mint egy konzervdo­boz, melynek tartalmát ki­ürítették ... Vajon egy ter­mészetes kozmikus test le­het-e üres? Ilyen nem léte­zik! Ezek szerint a Phobos csak mesterséges úton jöhe­tett létre és így nem más. mint a Mars mesterséges holdja. A Deimos tulajdonsá­gaiban észlelte rendellenessé- ségekből is azt a következte­tést vonta le, hogy ez a hold is mesterséges égitest. Kuzmics rövid szünetet tar­tott és ezt azonnal fel is hasz­nálta a Magyar Távirati Iro­da tudósítója egy kérdésre. — Kérem, Kuzmics elvtárs, rendkívül érdekelne, hogy az űrhajó utasai hogyan bizo­nyították be Szkolszki felte­vésének reális valóságát? — Egyszerűen, barátaim. A Kozmoszplán — mondhat­nánk — közvetlen megfigye­léseket végezhetett. Amikor jelentésüket a Földre továb­bították,’ Marstól való távol­ságuk nem volt több 1 millió kilométernél. Ha szerencsénk lesz, barátaim, akkor hama­rosan megkapjuk az űrhajó Marsra érkezésének hírét is... — De lássuk az előbbi kér­dést. Azt mondtam tehát, hogy űrhajósaink valójában közvetlen megfigyeléseket vé­gezhettek így van, Sztepán Groncsevics? Az öreg tudós sűrűn bólo- eatott. — Pontosan. — Meefelelő tudományos-r.,v-.o-«ükkel megállapítot­ták, hogy a Phobos is és a Deimos is — üres testek és szabályos gömbalakúak! Százötven újságíró és tudó­sító hördült fel újra. Néhá- nyan kirohantak, hogy lap­jukkal máris közöljék a szenzációs hírt. Amikor új­ból viszonylagos csend ural­kodott már a teremben, Kuz­mics még megjegyezte: — Szklovszki 1960-ban még csak feltételezte azt, hogy a Marson két-három milliárd évvel ezelőtt egészen más le­hetett a helyzet, mint most. Arról beszélt, hogy abban az időben a Marson értelmes lé­nyek élhettek és igen magas len ismerete, hogy a Mars két holdja, a Phobos és a Deimos mesterséges égites­tek ... — mosolygott a száz­ötven újságíróra Igor Kuz­mics. Egy amerikai újságíró még mindig megkockáztatott egy kérdést. — Milyen megdönthetetlen bizonyítékuk van arra, hogy a kutatórakéta felvételén lát­ható városromok atomrobba­nás eredményei? — Tudom, hogy Önöknek ez a legnagyobb probléma — mondotta Kuzmics — és itt valamennyien tudjuk azt is. kulturális színvonalat értek el. Fejlődésük meghatározott szakaszán minden bizonnyal túljutottak bolygójuk hatá­rán is. A Földnél sokkal ki­sebb vonzású Marsról külön­ben is sokkal könnyebb fel­adat az űrhajó indítása, mint a Földről. — Nos, mi már a Koz­moszplán indulása előtt az Ikarusz II. kutatórakéta egyetlen felvételéből tudtuk azt, hogy ez a feltevés — va­lóság. A Marson valóban él­tek értelmes, magaskultúrájú lények és — sajnos — min­dennek atomrobbanás vetett véget... Ennek tudatában talán már nem is olyan nagy szenzáció annak is kétségte­hogy miért. Nem hiszem uram, hogy ezzel kapcsola­tos hosszú előadásomat szíve­sen végighallgatnák vala­mennyien, hiszen amit az emeber egyszer tud, azt nem szereti unos-untalan ismétel­getni és hallgatni. Elégedjen meg azzal, hogy mi, és Önök közül itt a legtöbben kétség­telenül bizonyítottnak látjuk az atompusztulás tényét. Ká rém, forduljon interjúért az Amerikai Űrhajózási Cen­trum nukleáris főszakértőjé­hez, Brown ezredeshez, bizto­san tudom, hogy kimerítő bi­zonyítékokkal szolgálhat lap­ja és olvasói számára ... (Folytatjuk.) SASS ERVIN Kínai katonai küldöttség érkezeit baráti látogatásra Keszonba

Next

/
Thumbnails
Contents