Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-18 / 246. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1960. október 18.

Főjegyző - raktárosJászjákóhalmán, Jászdó- zsán is volt főjegyző Bollók József, egykori nagy gazda. Az utóbbi községben a Tar- namenti Tsz raktárosa lett. A községi tanács tavaly nyáron a szövetkezet raktárgondját enyhítendő, megengedte, hogy a művelődési ház pad- 'ásán 446 métermázsa tengerit tároljanak. A kukorica annak ellenére felkerült a padlásra, hogy annak teherbírását előzőleg senkifia meg nem vizsgálta.

Ez év tavaszán Túri Mátyás kőműves észrevette, hogy ereszkedik a födém. Szólt is emiatt Bollóknak, aki nagykényelmesen fogott a termény elhordatásához. A késedelmeskedés következményeként a padlás l?szakadt s így tízezer forintos kár keletkezett. Kettős jószerencse eredményezte, hogy emberéletben nem esett kár. Az „égszakadás” estéjén a színjátszók próbáltak, másnap estére pedig szakszervezeti vacsorát ♦ vez+ek.

A jászapáti járásbíróság Bollók Józsefet társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett gondatlan rongálás bűntette miatt vonja rövidesen felelősségre.

Újszerű városnegyed

/

\—S

— középkori szokások

(A Ságvári kőrútról van szó)

Nyolc évvel ezelőtt, egy koraőszi napon építők jelentek meg a mai Ságvári körút helyén, az akkori düledező, roskadozó viskók között. A kíváncsi környékbeliek érdeklődésére alig győztek vá- laszolgatni. De akármennyire igyekeztek is a lehető legpontosabb információt adni, fejcsóválásnál egyebet aligha értek el. Ki is hitte volna akkor, hogy néhány év múltán valósággá lesz a tervezők álma, a lakásnélküliek vágya,

a szolnoki Ságvári körút. S lám a szorgos kezek munkája nyomán a város legszebb lakónegyedévé varázsolódott. Tizennégy lakótömb büszkélkedik itt. Nem számítva a Kassai úti építkezéseket, csak a Ságvári körúti lakások több, mint 80 millió forintjába kerültek a népgazdaságnak. A legutóbbi létesítmények a körúti úttest és a neon világítás maga 2,5 millió forintot emésztett fel. — Államunk, városunk nem szűkmarkú.

Szépül, terjeszkedik az új városnegyed

A Ságvári körúti lakások legnagyobb része (különösen a legújabbakra értve) kényelmes, komfortos. Pedig még csak az elején tartunk. A második ötéves terv időszakában újabb tíz milliók beruházásával hány és hány család költözik majd be a készülő lakásokba. Ezenkívül 8 tantermes iskola, 100 személyes óvoda, 40 személyes bölcsőde épül a Ságvári körúton. A második ötéves terv végére a Ságvári körút nemcsak nevében, de fogalmában is kőrúttá lesz. Kiépül a Beloiannisz útig, illetve az új

c

DICSÉRET

gyorsaságért

Különösen ránk, magyarokra jellemző, hogy szívesen ócsároljuk azt is, amivel a szívünk mélyén elégedettek vagyunk. A közszolgáltatá- sokró meg éppen nem valljuk be, mennyire hasznosak szár lunkra. Még két évtized sem telt el a háború, s mindössze négy év 1956 óta, s máris annyira el vagyunk kényeztetve, hogy természetesnek veszünk olyan dolgokat, amelyekről egyes nyugati államok dolgozói még álmodni sem mernek.

Mindezek beismerése után — s éppen, mert tudatában vagyunk, elégedetlenkedő, s a magunkét teljes értékében soha nem becsülő természetünknek — örömmel halljuk innen is, onnan is az SZTK Szolnok megyei Alközpontjának dicséretét. Az elismerő szavak — amelyek különösen a nyugdíjügyek gyors elintézéséről szólnak — felkeltették érdeklődésünket. Ellátogattunk az alközpontba, s megkértük Palánki Zoltánt — aki 19 éve dolgozik az SZTK- nál —, tájékoztasson bennünket a dolgozók felszabadulás előtti és mostani jogairól, s csoportjának munkájáról

— Régen a fizikai dolgozóknak nem járt nyugdíj, csak öregségi járulék, ami havi 8—10 pengőnél nem lehetett több. A szakmunkások legmagasabb járuléka 20 pengő volt. A feleség 1,30, az özvegyi pengőt kapott az OTI- tól. Ennek ellentéte, hogy a kormányt támogató közszolgálati dolgozók és magánvállalatok hi- atalnokai teljes fizetésüket is megkaphatták nyugdíjként.

Nagy változást hozott az 1952 január elseje. Ekkor ugyan a munkabéreknek még csak 30 százalékát kapták a nyugdíjasok, a kiváltságok azonban megszűntek. 1954- ben már 50 százalékot, 1959. óta fietésének 66 százalékát fizeti ki az SZTK a nyugdíjba vonult dolgozónak. Az új törvény előnye még, hogy a szolgálati időt 1929-től figyelembe veszi, s a tsz-tagok is jogosultak az SZTK-szolgál- tatások egy részére.

Ezek után elképzelhető, hogy a nyugdíj összegének megállapítása nem könnyű feladat. Csoportunknak ki kell vizsgálnia az összes munkaviszonyokat, az ország bármely részében voltak is azok. Megtörténik, hogy a nyugdíjkérőnek nincs meg a régi munkakönyvé, s nem emlékszik rá, hogy hol, menynyi ideig dolgozott, vagy esetleg régi, lelkiismeretlen

munkaadója be sem jelentette őt. A mi feladatunk ezekben az esetekben a helyszíni kivizsgálás, a dolgozó egykori mun a‘ársainak felkutatása.

A nyugdíjjogosulttal ismertetjük a jogviszonyokat, tanfolyamokat rendezünk az üzemek ügyintézői részére, s a vállalatoknál előkészítő albizottságot hozunk létre, amelyek a nyugdíjigényt kiviZs- gá'va adják át nekünk. Ezekkel az intézkedésekkel értük el, hogy a nyugdíjakat az igény bejelentése után 40—50 nap múlva folyósítani tudjuk.

Lassítja munkánkat, hogy egyes tanácsok és vállalatok nem tekintik szívügyüknek a nyugdíj megállapítását, s a kért iratokat késve, vagy hibás adatokkal küldik el hozzánk. A dolgozók által gyakran elkövetett hiba, hogy csak munkaviszonyuk megszűnése után adják be igényeiket, s nem egyszer egy-két hónap hiányzik ahhoz, hogy nyugdíjba mehessenek.

Palánki Zoltán után Balázs Lászlóval, a szolgáltatások csoportvezetőjével beszélgetünk,

— A táppénz 1950-ben emelkedett a fizetés 75 százalékára — tájékoztat bennünket Balázs elVtárs. — Azóta kaphatnak a gyógyászati eszközök közül hallókészüléket és tolókocsit a családtagok is. Szintén a családtagok a régi 28—60 helyett ma már 90, sőt egyes megbetegedéseknél 180—270 napi, gyermekbénulás és tbc esetében két évi kórházi ápolásra lehetnek jogosultak. Ma SZTK- szolgáltatásban részesül a bejelentett dolgozó háztartásában élő minden 16 éven aluli és 60 éven felüli személy.

A szolgáltató csoport is igyekszik gyorsan végezni munkáját: az új igénybejelentések után 8—10 nappal postára adják a táppénzt. Ha figyelembe vesszük, hogy havi átlagban 1100 ügyet intéznek el itt — 180-nal többet a tavalyinál —, ez nem kis feladat. Szaporodott munkájuk azzal is, hogy ez év július elseje óta a szakszervezeti szülési- és temetési segélyeket is az Alközpontban fizetik.

A hallottak alapján megállapíthatjuk, hogy méltán érte dicséret nyugdíj- és táppénz- szolgáltató szerveinket, s azok szolnoki dolgozóit. Ha mindenütt ilyen gyors segítőkészséggel intéznék ügyeinket, nyilván több elismerő szó hangzana el, s kevesebb — elégedetlenkedő ócsárlás.

Kemény Erzsébet

Zagyva-hídig, vagyis megnyílik a körút.

Mindezt csupán előrebo- csájtásként. Mert nem erről akarok szólni. Hanem arról, ezt a nagy adományt, tegyük hozzá, a népgazdaság számára is megerőltető beruházást, hogyan becsülik meg a Ságvári körútiak. A nagy többség, körúti lakoshoz méltóan megbecsüli az ajándékba (így idézőjel nélkül: ajándékba) kapott otthont. Néhány példát ennek bizonyítására. Ez év nyarán munkaidő után szülők csoportjai fogtak ásót, kapát, hogy játszóteret építsenek. A napokban öltött magára új köntöst az F. épület I-es lépcsőháza. A lakók 30 forintonként összeadták a pénzt, kifestették a lépcsőházukat.

A korút

nem szemét tároló

A legtöb lépesőház viszont — bocsánat a kifejezésért — azt a látszatot kelti, mintha ott nem is emberek laknának. S amiatt sem igen kerül kórházba egyetlen körúti lakos sem, mert megerőltette magát az utca tisztaságára vigyázva. — Ellenkezőleg: a Ságvári körúton sétálók nyakába gyakorta hull ágy- pehely, vagy egyéb szemét, amit a második, harmadik emeleti lakások szőnyegporolás, portörlő rongy rázása segít oda. Gyakorlott kézmozdulattal dűtik az utcára a szemetet. Sőt, megtörtént, hogy egy lakásból a hamutartót ürítették az úttestre, belőle még füstölgő, parázsló cigaretta csikkek repültek.

Nem körúti specialitás természetesen, hogy a gyerekek az utcai égőket lövöldözzék, hogy a nemrég létesített utcai virágágyásokat nehéz megőrizni. A körúti lakosok nagy örömére (a zaj és a lármakelté9 nagy medáliáját érdemelné) itt húzódik meg a piac. (Ismételten középkori árny a nagyvárosi épületek napsütéses tövében.) A piaciak aztán akkor boldogok igazán, ha bokáig megmártották cipőiket a virágágyásban.

Nem beszélve a körúti kirakatokról. Ezúttal nem a körúton meghonosodó üzletek reklámjáról van szó. Hanem. Szokásossá vált, az erkélyeket frissen mosott melltartókkal, S más diszkrétebb fehérneművel díszíteni. De- hát ha ezért senki sem szól, miért ne tegyék?

A lakók nem egyformák

Ritkaság számba megy a tanácstagi beszámolók, kis- gyűlések tartása. Pedig elsősorban az ittlakó, s az itt funkcionáló tanácstagok kötelessége lenne, vigyázni és társadalmi közvéleményt kelteni a Ságvári körút megóvására. Az az idő sem veszne kárba, amelyet a tanács, vagy az ingatlankezelő vállalat arra szentelne, hogy lakógyűléseken tárja fel a Ságvári körút együttélési követelményeit. A körúti kommunisták lakóterületi pártcsoportja erre nézve határozatot is hozott Ezenkívül egyre többen kérik a körúti lakosok: a városi rendőrkapitányság szervezzen őrjáratot a Ságvári körúton. Közel kétezer ember otthona á Ságvári körút. Sokat jelentene a rendszeres rendőri őrjárat.

A lakók nagy része magáénak érzi a Ságvári _ körutat. Éppen ők kívánják a hibák mielőbbi felszámolását. S ehhez kérik a városi tanács, s az illetékesek segítségét.

Eorzák Lajos

niTTÁDCD A NaP kéh 6 06

UKIUÍkK h-kor, nyugszik:

IQ 16.52 h-kor. A

Hold kél: 3.30 Kedd h-kor, nyugszik:

Luliacs 16.07 h-kor.

— ELKÉSZÜLT a törökszentmiklósi -Petőfi Tsz-ben az 50 férőhelyes tehénistálló. A villannyal és vízzel felszerelt korszerű gazdasági létesítmény 1 millió 110 ezer

forintba került

— OPERETT-EST lesz mikrobarázdás lemezről október 18-án este 6 órakor az Ady Endre Művelődési Ház emeleti társalgójában.

— KI ÉS BEGOMBOLHATÓ szőrmebéléses gyermek lódenkabátokat árúsít a szolnoki Állami Áruház. Ugyanitt, a fővárosnak is csak egyetlen boltjában kapható, valódi angolszövetből készült női kabátokat vásárolhatunk.

— FÖLDRAZ1—HÉT KEZDŐDÖTT október 16-án Borsodban. A hét keretében több kirándulást, földrajzi tanul- már „utat és kiállítást rendeznek, amelynek egyikén Szikszón egy 25 tagú német föld- rajztanár küldöttség is részt vesz.

— ELSZÁNTOTTA a közös dülőút egyrészét Fekete János, Szolnok, Kolozsvári úti lakos. Helytelen birtoknövelési módszeréért 300 forintra bírságolta a városi tanács szabálysértési előadója.

— TIZENKÉT főből álló tánccsoport és 5 főből álló zenekar alakult Jászapátiban a földművesszövetkezetnél. A fiatalokkal való foglalkozás, s a csoport vezetését Urbán Jánosné vállalta.

iiiiiimmiiiiiiiiiiimiiiimiimiiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiimimtiiimiiiiiiiimmiiinmiiiiMiiiimi

Kicsi büfé - jókora sikkasztás

A jászdózsai földmüvesszö- vetkezet 3. sz. italboltjának: a kulturházi büfének volt vezetője Kovács Lászlóné. Illetményével arányban nem álló módon költekezett; gyors egymásutánban vásárolt szobaberendezést, televíziót. Büféjében múlt év decemberében ezerszáz forint hiányra bukkantak a leltározók; ezt az összeget azon nyomban befizette.

Ez év elején az előbbinél alaposabb leltározás során kiderült, hogy Kovácsné egy ötvenliteres hordóban az Unicumot vízzel „helyettesítette”, s hogy 11 ezer forint

értékű áruval s majdnem nyolcszáz forintot érő göngyöleggel nem tud elszámolni. Kitűnt az is, hogy nyolcezer forint értékű dohányárúval „elfelejtette” beterhelni magát. A raktáriján tárolt italokat annyira felvizelte, hogy azokat többé nem lehetett forgalomba hozni. Ezzel további 20 ezer forintos kárt okozott.

Kovács Lászlóné rövidesen társadalmi tulajdon sérelmére ismételten jelkövetett csalás, sikkasztás bűntettével terhelten áll a jászapáti járásbíróság elé.

— MODERN beépített sz keket kap a közeljövőben M zőtúron az újvárosi Béke m zi, melynek tatarozása és v títőgépének javítása nemr fejeződött be.

— MOLÖ ÉPÜL a sopro Tómalomra. A mólót szél napozórésszel, fúrt vasbet« oszlopokra helyezik és b tonlemezekkel padlózzál Hetven új kabin is épül 1 úgyhogy jövő nyáron látog tott fürdőhellyé lesz Tóm lom.

— DICSÉRET ILLETI mezőtúri úttörőket, KISZ fi talokat és a lakosság egy r szét, a művelődési ház átal kításával kapcsolatos bonts munkák elvégzéséért. Segíts gük lehetővé tette, hogy ; építő vállalat megkezdhes az új zsinórpadlásos színp: készítését,

— A BURGONYA téli tár lását megkezdte Jászkisér- az fmsz. Ezideig 3 vág: burgonya téli elhelyezése f jezCdött be. A további háro vagon tárolását még a héti elvégzik a helyi fmsz dóig zói.

— ÖCSÖD külterületi Treszkán Benjámin gyalog san ittas állapotban ment h zafelé lakására. Menetközt* az út egyik oldaláról, más oldalra haladt át, s az éppé arra jövő gépkocsi halálra g< zolta.

— ÖNKÉNYES LAKÁÍ FOGLALÁSÉRT a kisújszá

lási városi tanács szabálysé tési előadója Rézsó Pál ki újszállási lakost 800 forinti bírságolta. A határozat nei jogerős.

illlllHlimillHIIUIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

99 éves ikrek

A svédországi Blekingbe 99. születésnapját ünnepek két ikertestvér: Martin i Rudolf Anderson. A két f vér kitűnően érzi magát. B zonyosak benne, hogy százi dik születésnapjukat is telj> egészségben, együtt fogjá ünnepelni. Rudolf Andersn falun gazdálkodik, legifjal bik, 67 éves fiával. Marti agglegény és az aggok otthi nában lakik, de a születésna közös megünneplésére sajc motorján látogatta meg ikei testvérét.

(A „Magazyn Polski”-bó

Egy kislány kivált a családból

Az már nem is lehet rét des...”

Juliska elkeseredett. Fogi kis batyuját és odébbállt. - Egy ismerős családnál talá végülis otthonra, ahol csatát tagnak tekintik, szeretik. Ec dig hat órát dolgozott napot ta, most a délelőttjeit egy idC házaspárnál tölti. Gondozz az idős, állandóan ágybanfef. vő, beteg asszonyt, s vezeti kis háztartást. Teljes ellátói kap érte, meg 400 forintot. - Innét megy délután az SZTK b a.

Sok ez. Hajnalban kel é későn fekszik. A tanulásrí azo iban nem akar lemondd ni. Szeretné az általános isko lát elvégezni, hogy után szakmát tanulhasson, VaUi mit, hogy kenyér legyen a ke zében. Becsületes, emberi éle tét akar teremteni magánai — a maga erejéből.

— Hogy nem fáj-e a szíven a többiekért, a kicsikért? — Persze... elszorul a szívem ha arra gondolok, hogy neki1 nem lett könnyebb semmive sem... De mit gondol, ha ét ott maradok és idegileg, fizi kailag felőrlődöm — hogyar tudnék akkor segíteni rajtuk' Ne': hagyom el őket. segítségükre akarok lenni... —

mondta koránérett, felnőttéi komolysággal.

Megértem. Juliska. Hiszem, hogy így lesz.

R. E.

rom hétig... strumával... — Mikor hazajöttem, akkor is veszekedés volt otthon, s apám ismét nekem támadt. Meg akart verni, kiabált, hogy menjek a háztól... A rádióban nem egyszer hallgattam már az „Ifjú Figyelő"-t, s megírtam oda, mennyire el vagyok keseredve — meséli Juliska.

A válaszlevél a pártbizottsághoz irányította a kislányt, s végül is a tanács szociális előadója és a gyermekvédelmi felügyelő sietett segítségére. Juliska kérése az volt; segítsék, hogy elkerülhessen otthonról.

Találtak egy idős asszonyt, aki szívesen megosztotta kis otthonát Juliskával, még örült is, hogy lesz, aki gondját viseli,, Hanem az utcában suttogni kezdtek az öregasszonyok. (Azt hinné az ember, hogy Berényben csupaszív emberek élnek, s akkor kiderül, hogy itt is vannak unatkozó, nyelvüket köszörülő nénikék.) Sass néni váltig állította, hogy Juliska rendes, tisztességes, jó leány, rgalmas, becsületes — mindezzel azonban nem tudta elejét venni a szóbeszédnek. Mert: „milyen lány az, aki otthagyja a szüleit? —

rehányást, mit mondhatott volna, össze szorított szájjal tett-vett. Megfürdette a kicsiket, felügyelt a nagyobbakra — Qiy ment ez hosszú ideig. Apja legtöbbször késiSh jött haza, akkor is berúgva.

Mióta? Juliska kutat az emlékei között.

— Talán nyolcéves lehettem. .. akkor még hárman voltunk testvérek. Anyám — azt beszélték — félrelépett. Azóta iszik apám, s üldözi őt. Ha megjött részegen, sokszor keltem anyám védelmére — olykor nekem is jutott az ütésekből ... Nem egyszer késsel, fejszével támadott ránk, s 4 tottunk otthonról, ki merre ' látott... így nőttem fel, apám haragjától reszketve, s anyám a pelenkamosástól kezdve mindent rámhagyott... A tanulásom is félbenmaradt, megbuktam a hatodikban...

Öt éve hogy a tanyáról bejöttek lakni a városba. Juliska munkába állt. Takarít az SZTK-ban, hat órát naponta — havi ötszázért. Kis keresetét azonban elszedték tőle otthon. Tizenhét éves felnőtt leány, s szégyelli, hogy nincs égi rendes ruhája.

— A télen a kékestetői sza- szanatóriumban voltam háEgymás után jöttek c gyerekek. Egyik kicsi, másik pici — hetet hozott a világra. Közben elfásult, s valami kéreg vonta be a szívét. Unta a sok gyereket, a sírásukat, a lármájukat. Belefáradt. — örült, ha szabadulhatott tőlük, s ment a szomszédba, ko- mázni. Naphosszat eltraccsolt a szomszédasszonnyal, & eszébe sem jutott, hogy otthon rendetlen, elhanyagolt a lakás, a gyerekek éhesek, maszatosak.

Juliska, a nagylány, mikor hazajött a munkából, azt sem tudta sokszor, mihez fogjon elébb, takarítson, vagy megmosdassa szurtos kis testvéreit, főzéshez lásson, vagy valamelyik elveszett gyerek keresésére induljon. Mert sosem tudta, melyik honnét kerül elő. Bizony sokszor elkeseredésében leült a konyha közepére és sírt, sírt a tehetetlenségtől, míg csak el nem apadtak könnyei. Aztán egy- egy darab zsíroskenyeret nyomott a gyerekek kezébe és nekilátott a takarításnak.

Mire nagyjából összerámolt, az étel is a tűzhelyen rotyo- go*’, csak hazakerült az anyja is. Juliska nem tett szem-