Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-15 / 244. szám

I960, október 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az élet kö u Tanácsaink személyzeti munkájáról — Tanulnak a jászberényi vasasok — '■'SZ. Az oktatási felelős most igazán elemében van. A dolgozók általános iskolai és gimnáziumi tagozatán már megkezdődött a tanítás, s a szakmunkás képzések, szak­mai továbbképzések szerve­zése folyik. Barna Istvánnak, a jászberényi Fémnyomó és Lemezárúgyár tanulmányi fe­lelősének nincs miért szé­gyenkeznie, jó szervező mun­kát végzett. Büszkén sorolta fel: mi mindent tanulnak a gyár dolgozói. Az általános isko­la levelező tagozatán ötven­kilenc fő vesz részt, techni­kumba hetvennégy, gimnázi­umba tizenhárom munkás iár, egyetemre és főiskolára kilenc; egyéb szaktanfolyam­ra hetvenketten jelentkeztek. — A tél folyamán még há­romszáz dolgozót vonunk be a tanulásba — folytatta. — Lánghegesztő szakmunkás- képző tanfolyam indul, mű­vezetők. diszpécserek, gyár­táselőkészítők, utókalkuláci­ós dolgozók, gép- és gyors­írók, géplakatosok ^részére szakmai továbbképző. Húsz dolgozónkat — öt-hat éves szakmai gyakorlattal — szak­munkásvizsgára küldünk. — Ezenfelül három idegen nyel­vet — oroszt, angolt, néme­tet — tanulhatnak alapfo­gon ... Most indul egv két­éves szaktechnikusképző is- t-ola. — eddig harmincnégy 'elentkezőt jegyeztünk fel... A gyárípazgató szo­bájában tantestületi értekez­letet tartottak. Goriancz Ig­nác ezúttal kétszeresen is igazgatóvá lett, a most indu­ló szaktechnikusképző iskola tantestületének fejévé jelöl­ték őt. Most a tanmenetet ter­vezik közösen, a szakelőadók­kal. Az asztal körül csupa mér­nökember helyezkedett el. Takács László matematikát. Csömör József energetikát ad elő, a forgácsolás elméletét Kovács Ervintől sajátítják el a hallgatók. Itt találkoztunk Bálint István gépészmérnök­kel és Molnár I ászló elektro­mérnökkel is. Ök is szintén részt vállaltak a felnőttek továbbképzéséből. A tantárgyak nehezek. — (Szakelektrotechnika, meta- lográfia, készülékszerkesztés, művelet- és gyártástervezés, stb.). Mint az előadók előze­tes megbeszélésén hallottuk, Negyven orosz nyelv­tanfolyam Indult megyénkben Megyénk községeiben és váro­saiban a magyar-szovjet baráti körök rendezésében — negyven orosz-nyelvtanfolyam indult. A tanfolyamok hallgatóinak több­sége elsöízben ismerkedik az orosz nyelv alapjaival. A megye- székhelyen hat csoportban folyik az oktatás. A Járműjavító dolgo­zói és a Tüdökórház orvosai üze­men, illetve kórházon belül hoz­tak létre egy-egy csoportot. A r.artfüi Tisza Cipőgyárban ötven fjúmunkás jelentkezett a tanfo­lyamra. Karcagon haladó és tár­salgó fokon kezdődött meg az oktatás. Az általános és közép­iskolákból kikerült fiatalok több­sége is ügy döntött, hogy tovább tanulja az orosz nyelvet. Az MSZBT megyei elnöksége kéré­sükre a megye különböző pont- sin tizenkét Ifjúsági nyelvtanfo­lyamot szervezett. a tanítás igen magasszinvo- nalú lesz. Valamennyi hall­gató technikumi végzettség­gel rendelkezik. MÁR TÚLJUTOTT a fel­vételi vizsgán Králl Ádám, vállalati diszpécser, vissza­vonhatatlanul eljegyezte ma­gát a tanulással. — Huszonegy éve szerez­tem technikumi képesítést,— meséli. — Bizony, régen ... Azóta a szakmában dolgo­zom. Előbb Pesten, a Lámpa­gyárban, majd Egerbe kerül­tem, onnét jöttem ide, a Fémnyomóba, három évvel ezelőtt. Annak idején Pesten beiratkoztam a Műszaki Egyetemre. Fél évet hallgat­tam, — s hogy vidékre kerül­tem, abba maradt minden... Diszpécser a termelési osz­tályon. Nem lesz könnyű dió annyi év után a tanulás ... Két esztendeig minden ide­jét leköti... — Mindet azért nem. Most ment iskolába a nagyobbik gyermekem, apai kötelessé­gem, hogy vele is foglalkoz­zam ... Kell. De tanulni is kell, haladjunk előr*... Pótári József TMK műve­zető 1953-ban az iskolapad­Az iskolai vöröskereszt­szervezetek többéves jó mun­kájának eredményeképpen az új tanévben országosan mint­egy 175.000 ifjú egészségőr tevékenykedik az iskolákban. Feladatkörük most jelentő­sen szélesedik: ebben az is­kolai évber az ország ösz- szes általános iskoláiban „tiszta iskola”, ^egészséges ifjúság” jelszóval mozgalom indul. Célja: a tanuló ifjúság egészségügyi szemléletének fejlesztése, a helyes egészség- ügyi készségek és szokások kialakítása és az iskolák egészségügyi viszonyainak ja­vítása. A jövőben a vöröske­resztes egészségőrök gondja lesz, hogy a tantermeket minden nap tisztán adják át a váltó osztálynak a helyisé­geket otthonosabbá teszik, növényekkel díszítik a tan­termeket. A mozgalomban részvevő osztályok vállalják, hogy a szülői munkaközössé­gekkel együttműködve a tisz­taságot szolgáló felszerelése­ket szereznek be. Az osztályok, illetve az is­kolák tisztaságát a különbö­ző társadalmi szervek képvi­selőiből alakult értékelő bi­zottságok ellenőrzik. Javas­latukra a megfelelő szintet elérő tanulócsoportok megkü­lönböztető táblákat helyez­hetnek el tantermük ajtaján, ha pedig az egész tanintézet megfelel a feltételeknek, az épület utcai frontján kifüg­geszthetik a „tiszta iskola”, feliratú táblát. Az ilyen is­kolák igazgatói, vöröskeresz­tes tanárelnökei, úttörő csa­patvezetői és a szülői mun­kaközösségek vezetői meg­kapják a „kiváló egészség- ügyi nevelő munkáért” kitün­tető jelvényt. A Magyar Vö­röskereszt országos központ­ja a legkiválóbb eredményt elért megyéket 20.000, 15.000 ból került a Fémnyomóba. Itt kezdte az életet, s azóta is helvt állt. Két évi esti, mérnöki továbbképző tanfo­lyamon tanult, s most ó is je­lentkezett a kétéves iskolá­ra. — Miért? Jelenlegi beosz­tásom megkívánja tőlem... Pedig az ő élete sem gond­talan. Fiatal, nős ember, gyermekük lesz — és nincs lakásuk. Albérletben laknak. A tanulás, amit magára vál­lalt óriási terhet jelent neki. Ezt ő nem mondta. Csak any- nyit szólt: jelenlegi beosztá­som megkívánja tőlem. Hánvan és hányán teszik ezt. Este, munka után, hó­nuk alá kapják a táskát és mennek az iskolába. Félrete­szik a mindennapi élet ezer problémáját és metalográfiát tanulnak, vagy algebrát, vagy igeragozást. Akadozó nyelv­vel ejtik ki kezdetben az an­gol szót, ceruzájuk elvéti a cirill betűket —, de tanulnak. Tanulnak, mert: beosztásuk — vagy az élet megkívánja tőlük. —, illetve 10.000 forint pénz­jutalomban részesíti. Ezt az összeget a mozgalmat leg­jobban segítő pedagógusok és vöröskeresztes aktívák között osztják ki. (MTI). Tanácsaink a személyzeti * munkában nagy ered­ményt értek el az utóbbi két- három évben, az előző idők­höz viszonyítva rengeteget csiszolódott, javult, sok új, megnyugtató vonás jellemzi. Tanácsink politikai és szak­mai működése nagymérték­ben függ attól, hogy az embe­rek, akik végzik ezt a mun­kát, mennyire képzettek, ma­gabiztosak, odaadóak felada­taik iránt. Mi jellemzi személyzeti munkájukat? Mindenekelőtt az, hogy nem leszdkítetten, egy ember végzi, nem egyetlen, vagy egynéhány ember vélemé­nyére van bízva a beosztot­tak sorsa, nevelése, előlépte­tése, áthelyezése stb. Legtöbb helyen a végrehajtó bizottsá­gok tagjai, az apparátusok vezetői foglalkoznak legna­gyobb felelősséggel az embe­rek nevelésével. Tanácsaink belső életében a legfontosabb feladat most az emberek, az apparátusok dolgozóinak nevelése. A to­vábbképzés, a tanulás lehe­tőségei utáni érdeklődés ez évben olyan színvonalra, olyan magas fokra ért, hogy még az utóbbi néhány év ösz- szevetett méreteit is megha­ladja. Ebben az évben me­gyei szinten több, mint szá­zan járnak az általános isko­la felsőbb osztályaiba, közel kétszázötvenen kezdték meg középiskolai tanulmányaikat, ötvenhatan pedig egyetemek­re járnak a tanácsok dolgo­zói közüL Maga ez a tény is Megkezdődött az I960—61-es légoltalmi oktatási év Hétfőn délután a szolnoki [ pélyes keretek között nyílt c.. „ . , , , .. meg az 1980/61-es légoltalmi Szigligeti Színházban unne- | oktatási év. Kapás Rezső, Szolnok város légoltalmi parancsnok ünne­pi beszédét tartja. — rónai — Tiszta isko!a, e^észsé^es ifjúság címen országos mozgalom indult 175 000 ifjú egészségőr az iskolákban Tsz-tag segítségével rézkori telep maradványait fedezték fel Karcagon A szolnoki Dam­janich János Mú­zeum régészei az idén több ásatást végeztek és érté­kes leletekre buk­kantak. Tiszaszcl- lősön, a Szarvas Sándor Tsz hatá­rában most fejez­ték be egy rézko­ri telep negyven­nél több lakógöd­rének feltárását, A lakógödrökből négy ezer évnél idősebb, több má- zsányi kerámia került a felszínre. Ugyanott Csalog Zsolt régész veze­tésével 2500 éves szkíta sírokat is feltártak. A napokban újabb rézkori te­lep maradványai­ra bukkantak. A karcagi Novem­ber 7. Tsz gyü­mölcsösében dol­gozó Ulveczki György hívta fel a régészek figyel­mét a talajműve­léskor előkerülő kőbaltákra és díszes edénycsere­pekre. A szakem­berek megállapí­tották, hogy a szövetkezeti gaz­da segítségével a Nagykunság első rézkori telepét fe­dezték fel és i*t tavasszal nagy­arányú ásatásokat kezdenek. Heller Sándor, Budapest VI. kerületi légoltalmi törzspa­rancsnok szünetben a légoltalmi vándorkiállítást mutatja be a szolnoki légoltalmistáknak nagyon sok munkát ad a sze­mélyzeti előadóknak, a veze­tő elvtársaknak. Mindenek­előtt segíteniük kell azoknak, akik munkájuk, családjuk mellett vállalkoznak arra, hogy gyarapítsák eddigi tu­dásukat,' általános műveltsé­güket, szakmai hozzáértésü­ket. E vállalkozások sikeréért sok helyen továbbképzési munkaközösségeket alakítot­tak, amelyeknek legfontosabb feladatuk, hogy biztosítsák: a lehető legkisebb gonddal, nehézséggel tanulhassanak az elvtársak. D égebben súlyos fogyaté­kosság volt a tanácsok személyzeti munkájában, hogy a döntések során nem voltak eléggé körültekintőek, tárgyilagosak az emberek el­bírálásában. Ma a lehető - megteszik az elvtársak azért, hogy egy-egy embert megtartsanak, megőrizzenek a közösség hasznára. A kar­cagi tanács egy régi dolgozó­ja más megyébe került szülő­városából még az ellenforra­dalom előtt. 1956 után haza­kérte magát, vissza a tanács­hoz. Itthon pedig megindult a találgatás: „Vajon miért?” Előző helyéről is kedvezőtlen hírek keltek szárnyra nyomá­ban. A városi tanács vezetői azonban nem ültek fel a men­demondának. Töviről hegyére kivizsgálták az esetet. Kide­rült, hogy az elvtársat ma is szívesen visszafogadnák, mert nagyon is tisztességgel állt helyt 1956-ban, s mindig be­csülettel dolgozott. Sok példát lehetne említeni arra is, milyen messzemenő segítséget nyújtanak egy-egy embernek ahhoz, hogy mun­kájában helytállhasson, vagy ha valami bajba keveredik, visszasegítsék a jó útra. Az egyik tanácselnököt a közel­múltban leváltották, mert nem becsülte meg hivatását, visszaélt hivatali lehetőségei­vel, választói bizalmával. A felsőbb vezetők azonban nem hagyták magára. Most is pon­tosan tudják, milyen munkát végez ott, ahová leváltása után került, tudják, milyen anyagi helyzetben van család­ja, s ha jelenlegi helyén helytáll, majd idők múlva is­mét megbízzák tanácsi mun­kával. Tanácsaink kádermunká­jában érvényesül az az elv is, hogy huzamosabban jól végzett munka után elő­léptessék az embereket. Egy­re gyakoribb, hogy megüre­sedett helyekre elsősorban az apparátusból léptetnek elő. Elek Lajos elvtársat, a Szolnok városi tanács elnök- helyettesét például nemrég léptették elő megyei népmű­velési csoportvezetővé. Sári Béla elvtársat, a tiszaigari községi tanács VB. elnökét járási VB. titkárrá nevezték ki. Járásokhoz is legtöbbször a községekből neveznek ki új embereket. Községi VB elnö­köt lehetőleg mindig, VB tit­kárt pedig mindig a községi apparátusból léptetnek elő. — Hegedűs Gyula például pénz­ügyi előadó volt és VB tit­kárrá nevezték ki. Dobosi Ferenc csoportvezetőt VB tit­kári feladattal bízták meg Karcagon. Kovács Pál előadó volt a tiszaugi tanácsnál, s ma már ő a VB titkár. — Ugyanakkor fiatalokat is bát­ran vonnak be. Olyan példa is van, hogy rátermett, talp­raesett adminisztrátort lép­tettek elő VB titkári funk­cióba. Hopka Ida titkársági adminisztrátor volt Tiszafü­reden, s most Tiszaigaron ő a VB titkár. Az emberekkel való törő­dés hozzásegített ahhoz, hogy a tanácsdolgozók szeretik, be­csülik munkakörüket Nem tekinthetnek másfelé, hanem egyre inkább és egyre többen élethivatásnak tekintik a ta­nácsi munkát. Célt, távolabbi időkre szóló célokat látnak maguk előtt. Az ország, a hi­vatal gondja egyre inkább az ő személyes gondjuk is. A dolgozók cserélődése nem je­lentős. Akik elmennek is az apparátusokból, jobbára elő­lépnek, vagy más munkára vállalkoznak, elsősorban tsz- elnökségre, agronómusj fel­adatokra, tsz-könyvelésre és hasonlókra. Ez azt is jelenti, hogy nem félnek a bonyolul­tabb munkától sem, mert a tanácsoknál megfelelő gya­korlatot szereztek ahhoz hogy közügyek intézésében ott is helytállhassanak. J7 zt teszi hát a rendszeres, kitartó nevelőmunka tanácsaink hivatali apparátu­sában. Ezt, ha törődnek az emberekkel, ha gondjaikat nehézségeiket megoszthatják másokkal, ha meghallgatják hozzásegítik őket ahhoz, hog’ munkájuk mellett tanulhas­sanak, művelődjenek. S nerr utolsó sorban, ha a vezetői élő példát mutatnak abban, hogyan lehet, hogyan kel) bánni az emberekkel. Azok­kal, akik ügyeik,, sokszor sorsuk intézését a tanácsta­goktól, tanácsdolgozóktól vár­ják. B. E. £ Békéről, munkáról, boldogságról A tiszafüredi járási Nőtanács téli programja A tiszafüredi járási Nőta­nács pénteken délelőtt tár­gyalta és fogadta el téli mű­velődési programját. Érez­hető, hogy e gazdag terven sok szeretettel, az MSZMP művelődési irányelveinek alapos ismeretében munkál­kodtak készítői. A nőtársa­dalom politikai látókörének kiterjesztését célozza a „Bol­dog jövőnk terve”, „A béke legyőzi a háborút”, „A világ asszonyainak küzdelme a mű­velődés-jogért”, „A világgaz­daság asszonyszemmel” című előadás. Időszerű és fontos kérdések szerepelnek e programon. így vitaesteket rendeznek az isko­lareformról, a gyermekek munkára nevelésének kérdé­séről. Beszélnek arról, hogy helyes értelmezésben ki ér­demli az „erkölcsös ember” nevet, milyen jelentőségű az apák felelőssége a családban. Havonta egyszer minden köz­ségben mezőgazdasági szak­előadást tartanak, — melyen nemcsak a nagyüzemet nép­szerűsítik, hanem a paraszt- asszonyok szakmai műveltsé­gét is fokozzák. A füredi járás asszonyai családvédelmi kérdésekről a járási ügyész előadásait hall­gathatják. Ennek keretében szóbakerül a női egyenjogú. ság gyakorlati megvalósítása kiterjesztése is. Járásszerte számos szabás- varrási, kézimunka, játékké szító szakkört szervez a Nő­tanács. Hat helyütt gondos­kodik olvasókörről. Szeren­csésen választották meg a? ajánlott könyveket; Mikszáth, Különös házasság, Steinbeck fírik a gyümölcs és Gorki' Az anya című művét Ezeker túl a szakkörökön felolvassák a Magyar Nők Országos Ta­nácsa kiadványainak egy-eg.v szemelvényét is. Ezek közü' tavaly a legnagyobb sikert a ..Babonaság bolondság” című füzet aratta. \ A gazdag program némelv hiányosságát nem hallgathat­juk el. így szükségesnek lát­juk, hogy Tiszaszöllősön Is szervezzenek szakkört akár — mint nemrég — főzésre, akár más háziasszonyi teendővel kapcsolatban. Helyes továb­bá, hogy a Nőtanács nemcsak a proletariátus ünnepeinek méltó megülésére gondolt, de a gyermekek részére Télapó­ünnepséget is kíván rendez­ni. Ugyanakkor célszerűnek tartanánk hasonlót Mikulás­kor és húsvét táján is — hi­szen az utóbbi szintén a val­lási előítéletekkel szemben végzendő felvilágosító mun­ka egy része lehetne.

Next

/
Thumbnails
Contents