Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-14 / 243. szám

I960, október 14. SZOLNOK MEGYEI NEKAP 5 Követendő példa A székesfehérvári Szabad Élet Tsz-ben nem félnek az újtól Bevált t a kukorica vegyszeres „kapálása“ A SZÉKESFEHÉRVÁRI Szabad Élet Termelőszövet­kezet addig is országos hírne­vet vívott ki magának, amíg az ezer holdon aluli gazdasá­gok közé tartozott. Növény- termelése és állattenyésztése, gépesítése, építkezése és mun­kaszervezése mind iskolapél­dája volt a szocialista nagy- üzmi gazdálkodásnak. Ezért már többször megkapták a Minisztertanács Vörös Ván­dorzászlaját és a vele járó százezer forint pénzjutalmat. Hosszú éveken át azok közé a gazdaságok közé tartoztak, amelyet gyakran látogattak egyéni parasztok — még me­gyén kívüliek is — és gyak­ran e látogatás érlelte meg bennük a meggyőződést, hogy az út helyes, amit a szocia­lista nagyüzemek járnak. Gazdaságuknak szinte nin­csen olyan ága, ami követen­dő példaként ne szolgálhatna még ma is sok-sok termelő­szövetkezetnek. Nemcsak ál­talában járnak élen a nö­vénytermesztésben, hanem a főnövények, mint a búza, a kukorica termesztésében is kiváló eredményeket értek el. A napokban a búzaterme­lésről beszélgettünk Király Gyula elvtárssal, a szövetke­zet főagronómusával, akitől megtudjuk magas termésered­ményeik nagy „titkát”. — Véleményünk szerint — mondotta — a talajművelés, a jó vetőágykészítés az, ami­vel a magas terméshozamot biztosítani kell és lehet is. E tekintetben eddigi módsze­rünk a mélyművelés volt és a magas műtrágya-adag, va­lamint a magas tőszám biz­tosítása. Évek óta 25—30 cen­ti mélyen szántottunk és 2.5 mázsa szuperfoszfátot, egy mázsa kálisót, 50 kiló péti­sót biztosítottunk ősszel a bú­zának holdanként. Kora ta­vasszal pedig még egy mázsa pétisót kapott fejtrágyának. Eredményeinkhez hozzájárult az is, hogy mi eddig is 140 kiló vetőmagot tettünk földbe holdanként Bánkúti 1201-es- ből. RÖVIDEN ez a magyará­zata az elmúlt öt év alatt el­ért magas termésátlagnak, amit egy rövid táblázat az alábbiak szerint mutat: Év Holdanként! átlag 1956 11.70 1957 16.80 1958 18.50 1959 22.10 1960 20.50 Ezeket az eredményeket törzsterületen, tehát nagy- üzemileg művelt táblákon ér­ték el. A 20.50 mázsa átlag­termés is törzsterületre vo­natkozik, amely önmagában Is a nagyüzemi gazdálkodás fölényét dicséri. Tavasszal a Szabad Élet területe is 3500 holdra növekedett, s a belé­pők által behozott búzaveté­sek csak 9.98 mázsás átlag­termést adtak. A gazdasági átlaguk így 14.30 mázsa lett búzából holdanként. Ezt fi- gyelembevéve nagy feladatot tűztek újra maguk elé. Jövő­re már a gazdasági átlagban is — beszámítva a gyengébb táperejű bevitt földeket — meg akarják közelíteni a 20 mázsát. — Nagyon bízunk a magas terméshozamú külföldi búza­fajtákban — jelentette ki Ki­rály elvtárs. — Mi már ezen a nyáron is arattunk olasz búzát, mintegy 20 holdról, s 35—40 százalékos fagykárral 20 mázsát adott holdanként a San Pastore és az Autonómia is. Most 500 hold búzát ve­tünk, amelyből 400 hold kül­földi fajta lesz. Eddigi mód­szerünk annyiban változott, hogy 35—38 centi mélyen szántottunk, s tovább növel­jük a növénysűrűséget. A vetőszántás alá 2,5 má­zsa szuperfoszfátot, 50 kiló kálisót adtunk és gyűrűshen- gereztünk. Közvetlen vetés előtt kiszórunk még 50 kiló pétisót, amit tárcsával dolgo­zunk be. Az így előkészített és kel­lőképpen beérett talajba ok­tóber elején — 5—10 között — megkezdték a búzavetést. Mindig októberben vetettek, esetleg répa után november 10-ig. Az előveteményeknek nem tulajdonítanak nagy je­lentőséget, mert véleményük szerint ez kellő talaj előkészí­tés biztosításával harmadren­dű kérdés, legalábbis e gaz­daság adottságait figyelembe véve. Még a később lekerülő elővetemények utáni szántás ülepedését is lehet gyorsítani gyűrűshengerezéssel. Termé­szetesen ez nem irányadó, de ha kis területről van szó, nem kockázatos. A VETŐMAG MENNYI­SÉGRŐL szólva Király elv­társ meglepő számokat mon­dott. Olasz búzából például 170—180 kilót szándékoznak vetni. Mivel indokolják ezt? — Figyelembe kell venni, hogy ez nem bokrosodó és fagyra érzékeny fajta. A föld tápanyag- és nedvességtartal­ma tapasztalataink szerint elbírja a sűrűbb növényállo­mányt is. És mi nem félünk az újtól, s ezt nem kísérlet­nek szánjuk, hanem ez a meggyőződésünk. Egyébként nemcsak az A kukorica termését a kü­lönböző kártevők, betegségek, gyomnövények mintegy 35-40 százalékkal csökkentik. A je­lenleginél több kukoricát le­hetne termelni, ha a kártevők és betegségek elleni védeke­zést mindenhol a legmegfele­lőbb időben végrehajtanák. A kukorica termését nagy­mértékben a kukoricamoly veszélyezteti. A moly fő kár­tétele a kukoricaszár össze- furkálása, s ez néha oly nagy mértékű, hogy a szár a sok hernyórágás miatt eltörik. A fiatal csövek elpusztításával közvetlen terméskiesést okoz a kártevő, ami nem egyszer a 15—20 százalékos súlycsök­kenésben nyilvánul meg. Ké­sőbb a kukoricaszemeket is megrágja. Augusztusban a legtöbb lárva már teljesen kifejlő­dött, beszünteti táplálkozását és elbújik az áttelelőhelyre. A kukoricamoly mindig her­nyó alakban telel át a kuko­ricaszárban, kenderszárban, s a dűlőutak mentén lévő vas­tagabb gyomnövények szárá­ban. Azért a gyomnövénye­ket, kenderszál-hulladékokat legjobb mindjárt ősszel össze­szedni és elégetni. Legbizto­sabb védekezési módszer a kukoricaszár törés utáni le­vágása és besilózása. A be nem silózott kukoricaszárat a következő év május 1-ig ok­vetlenül el kell égetni. Kuko­ricaszárat kerítésnek, tetőfe­dő anyagnak felhasználni nem szabad, mivel belőle a kuko­ricamoly lepkéi tavasszal ki­repülnek. A Szolnok megyei Növény­védő Állomás ebben az évben kísérletképpen két helyen végzett kukoricamoly elleni vegyszeres védekezést. — A mezőhéki Táncsics Tsz 10 hol­das ikersoros kukoricatáblá­ján DDT-tartalmú, 20 száza­lékos Nikéről vegyszerrel, — OKSZ-géppel. Á vizsgálat olasz, hanem a szovjet és a magyar Bánkúti és Fertődi fajtáknál is a szokásosnál 10—20 kilóval többet vetnek, mert szerintük a terméshoza­mok növelésének egyik gaz­dag tartaléka a tőszámnöve- lés. Ezt bizonyítják az eddi­gi tapasztalatok is. így érték el legjobb táblájukon a 27,8 mázsás átlagtermést, ami re­kordnak is nagyon szép Bán- kútiból. Tehát vannak tarta­lékai a magyar fajtáknak is, csak az a baj, hogy esős év­ben a nagyadag műtrágyát és a magas termést nem bírja el lábon, s így a nagyüzemi gé­pi aratás biztosítása nem mindig lehetséges. AZ IDÉN már saját ter­mésből biztosítottak San Pastore vetőmagot 100 hold­ra. Tehát jövőre már olyan tapasztalataik is lesznek, hogy hogyan aklimatizálódott ez a fajta. Gondosan gyűjte­nek minden olyan tapasztala­tot, megfigyelést, amelynek segítségével, gyakorlati hasz­nosításával még magasabb terméseredményeket érhet­nek el. S akkor sem félnek az újtól, ha az látszólag még nem nyert „polgárjogot". Ez a nagy „titkuk”* amelynek következtében az eddigi pél­dás eredményeket elérték, s ezekre alapozva a jövőben további sikereket, széleskörű megbecsülést vívnak ki ma­guknak, öregbítik termelőszö­vetkezetük jó hírnevét, nem­csak Fejér megyében, hanem az országban is. megállapította, hogy a vegy- szerezett területen 7 százalék­kal csökkent a fertőzés. A másik kísérlet Kenderesen történt négyszáz négyszögöles kukoricaterületen Aerosol géppel — ködösítés formájá­ban, DDT vegyszerrel. Ezen a terülten a kukoricamoly-fer­tőzés 15 százalékkal csökkent. A kísérletek bizonyítják, hogy szakszerű védekezéssel fokozható a kukorica termés­hozama, de ezt a munkát mindig időben és gondosan kell elvégezni. Bossányi László a Szolnok megyei Növényvédő Állomás körzeti agronómusa Hogy lehet így kitolni rendes munkásemberekkel? — kérdezte nemrégen egy meglehetős éleshangú pana­szos levélben Trekovics Mi- hályné, a tiszaugi Tisza- gyöngye Tsz tagja. Kitolni valóban nem szabad senkivel — ezért olvastuk olyan nagy figyelemmel a levelet és lá­togattunk el két alkalommal is a tsz-be. A történet azzal kezdődött, hogy tavasszal egy hét tagú munkacsapat felvállalt több, mmt ?5 hold szőlőt egész évi munkára. A tsz akkori veze­tőivel megállapodtak, hogy 160 munkaegységet írnak jó­vá minden hold után szá­mukra. Közben azonban új vezető­ség került a tsz élére. Mind az új elnök, mind pedig a fő­könyvelő megdöbbenve hal­lott ilyen kijelentéseket: — Én annyiért nem csiná­lom, írjanak két egységgel többet. V ásámaptár Országos állat- és kirako­dó vásár lesz október 15-én Nagykörűben, 16-án Kunma­darason és 17-én Besenyszö- gön. A vásárokra vészmentes helyről szabályos járlatlevél- lel mindennemű állat fel­hajtható. A fsz-ekben megkezdődött az őszi állafszemle Megyeszerte járási-* városi jfőállattenyésztőkből, állator­vosokból, termelőszövetkezeti és tömegszervezeti vezetőkből álló brigádok keresik fel a termelőszövetkezetek üzem­egységeit. Részletesen vizs­gálják az állatállomány elhe­lyezésének, takarmányozásá­nak, gondozásának, tenyész­tői színvonalának, áruterme­lésének és állategészségügyé­nek helyzetét A szemléken külön vizsgálják a takarmá­nyozást, tekintettel arra, hogy az aszályos idő miatt sokhelyen gyenge a takar­mánytermés. Mezőtúron a takarmányki­esés pótlása érdekében intéz­kedtek, hogy ameddig csak lehet, legeltessék a jószágo­kat. A szemlék tapasztalatait is hasznosítják a termelőszö­vetkezetek az állatok áttelel- tetésénél. Nem szükséges bizonygat­ni, hisz a szövetkezeti gaz­dák, a szakemberek jól tud­ják, hogy az aprómagfogás jövedelmező pénzforrás. De csak akkor, ha a termést ide­jében betakarítják, elcsépe­lik. Ez évben a kedvezőtlen idő­járás miatt gyengébb a lucer­na és here magtermése. Me­gyénk déli részén az aszály, északi részén pedig a sok eső miatt nem volt eredményes a magkötés. Az aprómag csép- lést Jászberény város befe­jezte. Szépen halad a mun­ka a kunszentmártoni, török­szentmiklósi járásban. Rá- kócziújfaluban már letudták az aprómag cséplés gondját, a csataszögi Tiszamenti Szebb Vagy: — Ugyan már, lehet ott öt tizeddel többet is számolni naponta. írja már be, kedves bátyám. És „kedves bátyám" a sógornak, komának, de másnak is beírta. Aztán be­jelentettek olyan munkát is, amit nem végeztek el. Azt te­hát gyorsan megtanulták az új szövetkezet gazdái, hogy a jövedelmet a jóváírt munka­egység után számítják, de ar­ra — úgy látszik — kevesen jöttek rá, hogy mit sem ér a sok munkaegység, ha nincs mögötte termelés, tehát el­végzett munka. Bár a közgyűlés jóváhagy­ta, sokan mégis rossz szem­mel nézték az ellenőrző bi­zottság tevékenységét, mert utána a jogtalanul jóváírt munkaegységek levonása kö­vetkezett. De mert szinte ki­vétel nélkül mindenkit érin­tett, néhány kivételtől elte­Mirvt lapunkban hírülad­tuk, a Szolnok megyei álla­mi gazdaságok vezetői egész­napos tanácskozást tartottak a Csorbái Állami Gazdaság­ban. Itt ismertette Somlyó Ferenc az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának növény- termesztési osztályvezetője a kukorica ve óvsz eres gyomir­tásának országos tapasztala­tait. A többi között elmondotta: az eddigi gvakorlat szerint a gyomok irtása kizárólag ka­pálással történt. A szakembe­rek sokat foglalkoztak azzal: miképpen lehetne vegyszerrel helyettesíteni ezt a fáradtsá­gos munkát. Miért vált ez szükségessé? Azért, mert a gyakorlati szakemberek hosz- szas vizsgálódás után megál­lapították, hogy a kapával gyomirtott területen nincs több nedvesség, a gyökérsér­tés csökkenti a termést. Ka­páláskor ugyanis a felső _G centiméteres rétegben a hai- szálgyökér elpusztul. — El­hagyható-e a kapálás? Az ország állami gazdasá­gai ebben az esztendőben 36 ezer hold kukoricaföldön vé­geztek vegyszeres gyomirtási kísérleteket. Az úttörőmun­kában neves tudósok, kuta­tók, gyakorlati szakemberek segítették a gazdaságokat. Az eredmény megfelel a vára­kozásnak. Tizenhatezer hol­don a Simazin és az Atrazin nevű vegyszerek alkalmazá­sának eredményeként a vetés teljesen gyommentes volt, annak ellenére, hogy kapá­lással egyáltalán nem művel­ték. Tizenegyezer holdon nem volt teljes a siker, de a ku­korica állapota itt sem volt rosszabb azoknál, amelyeket kapával műveltek. A kísérletek során egy má­sik érdekes tapasztalatot is szereztek. A Simazinnal és Atrazinnal ve^-szerezett föl­deken a kukorica is jobban fejlődik. A növény állapota Élet Tsz-ben is hamarosan vé­geznek e munkával, pedig többszáz hold csépelnivaló- juk volt. Zagyvarékason éj­jel-nappal dolgozik a cséplő­gép. Azért szervezték meg a kétműszakot, hogy mielőbb átadhassák a gépet a szász- bereki gazdáknak. Nem mindenütt tapasztal­ható azonban ilyen szorgalom és gondosság. A jászfénysza- rui Lehel Kürt Tsz-ben egy gép 2 hét alatt 4 zsákot csé­pelt, Jászágón is állandóan a gépet javítják. Ilyen nehéz­séggel több helyen küzdenek. A gyakori gépállás miatt nem halad a munka s még igen sok a csépeletlen mag­here és lucerna. kintve, végül is belenyugod­tak, hogy csak azért jár mun­kaegység, amit ténylegesen elvégeztek, s csak annyi, amennyit a munkaegység­könyv előír. Itt térünk vissza történe­tünk elejtett fonalához, hogy tudniillik a levél írója azok közé tartozik, akik nem nyu­godtak bele. Igaz, a revízió, s a levonás a Bakó-féle szőlős munkacsapatot érintette leg­fájdalmasabban, melyben le­vélírónk férje is dolgozott: 62 munkaegységgel lettek sze­gényebbek. Részben azért, mert területük nem huszon­egy, hanem mint a pontos mérés kimutatta, csak tizen­nyolc hold volt, részben azért, mert a munkaegységkönyv szerint nem írható jóvá 160, csak 113 munkaegység. A megyei tanács két tagjának, a tsz főkönyevlőjének és bri- gádirnokának jelenlétében utánaszámoltunk és megálla­olyan, mintha Bizonyos meny- nyiségű műtrágyái kapott volna. Ez a jó hatás akkor is megmutatkozik, ha a gyomir­tás nem száz százalékos, vagyis a táblán bizonyos mennyiségű gyom található. Megállapították azt is, hogy tavaly a vegyszerrel kezelt kukorica 50 százalékkal adott nagyobb zöldtömeget. Az idén szintén jók a ta­pasztalatok. Pedig a száraz időjárás rendkívül kedvezőt­lenül befolyásolta a műve­lést, mégis 30—40 százalékkal több zöldtömegre számítanak a vegyszerrel kezelt kukori­caföldekről. Fontos feladat­ként említette az előadó, hogy az úttörőmunkába a kukorica vegyszeres gyomirtásának el­terjesztésébe minden gazda­ságnak be kell kapcsolódnia. A kapálásnélküli gyomirtást helyi ismeretekre kell ala­pozni. Ismerni kell a talaj minőségét, szerkezetét, a gyo- mosodás mértékét, a helyi csapadékmennyiséget — kü­lönös tekintettel az áprilisi, májusi és júniusi tenyészidő- szakra. Ha ezeket a szempon­tokat a gazdaságok szakem­berei megvizsgálják, megál­lapíthatják, hogy melyik vegyszer milyen mértékű al­kalmazása a legjobb. Ha a gyakorlati szakemberek tudo­mányos szinten látnak , e módszer bevezetéséhez, a kí­vánt eredmény nem marad el. Példa erre a Csorbái Álla­mi Gazdaság idei eredménye. E gazdaságban ezer hold kukoricából 360 holdon Si­mazin és Atrazin vegyszerrel helyettesítették a kapálást. A csapadékban szegény nyár el­lenére is a növények magas­ra nőttek, jő a csőképződés és a holdankénti szemtermést átlag 24—25 mázsára becsü­lik. A gazdaság többi kukori­caföldjén eredménnyel alkal­mazták a Dikonirt nevű vegy­szert is, amely ugyancsak jó­hatással volt a növények fej­lődésére. Érdemes megemlí­teni: ha vegyszerrel perme­tezzük a földet, egy hold „műveléséhez” 3.3 munkaóra ( szükséges. Ez jelentős idő­megtakarítás, ha alapul vesz- szük, hogy egy hold kukorica gondos kapálásához legalább másfél napra van szükség. Előnye a Simazin és Atrazin vegyszereknek továbbá az, hogy hatásuk két esztendeig marad a földben, s így csak minden második évben válik szükségessé alkalmazásuk. A vegyszeres permetezés költ­sége nem haladja meg a gépi kapálás költségét, sőt annál kevesebb. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek ' töre­kedjenek a kukorica kapálás­nélküli művelésére — mon­dotta befejezésül Somlyó Fe­renc, mert ezzel időt, gépet, emberi munkaerőt takaríta­nak meg, s korszerűbbé, eredményesebbé teszik e fon­tos takarmánvnövény terme­lését. pítást nyert: a normakönyv alapján egy hold szőlő évi munkájáért legfeljebb 113 munkaegység járhat. A tsz te­hát helyesen járt el, amikor a többit levonta. Amikor egy új vezetőség azzal kezdj tevékenységét, hogy felülvizsgálja a munka­egységjóváírásokat és levonja ami jogtalan, ezt — úgy le­het — sokan nem nézik jó szemmel. De később azok is belátják, hogy helyes volt az intézkedés. A Tiszagyöngye Tsz-ben egész évre 68 446 munkaegység felhasználását tervezték. S ha nem vonják le az ellenőrző bizottság által megállapított 11 243 jogtala­nul jóváírt munkaegységet, több mint három hónappal az év vége előtt (!) túllépik a keretet. A munkaegységjóváírás nem lehet alku tárgya, csak annyit lehet jóváírni, ameny- nyi jár. Trekovics Mihály, Pászti István és Bakó Sándor elsősorban magának árt, de a közösségnek is, ha emiatt sértődöttet játszva, nem dol­gozik - patkós — Dege György Már most kezdjük el a kukoricamoly elleni védekezést Sz. S. „Annyiért nem dolgozunk!“ Lehet-e alku tárgya a munkaegység]óváírás? Röviden az aprómag-cséplésről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents