Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-14 / 243. szám

1960. október 14. SZOLNOK HBGYE1 NEPLAI A termelés pártellenőrsésének néhán* kérdéséről a Vége a paradicsom-szezonnak A tiszagyendai Lenin Termelőszövetkezetben ez évben 850 mázsa paradicsom termett. A paradicsomnak az utolsó termését a napokban Zsíros Erzsébet és Kontra Anna gyűjtötte össze. Hétszáz mázsát a Kecskeméti Konzerv­gyár, 150 mázsát pedig a MÉK Vállalat vett át a szövet­kezettől. Két előadás Pártunk VII. kongresz­szusa a szocialista építés ed­digi eredményeit és további lehetőségeit figyelembevéve határozta el a szocializmust építő munkánk meggyorsítá­sát. A kongresszus határoza­tának végrehajtása minden pártszervtől, s minden egyes párttagtól sokoldalú szervező, nevelő és cselekvő munkát követel. E feladatok az ipar­ban, a mezőgazdaságban, s egyéb munkaterületeken is íz eddiginél nagyobb köve­telményt állítanak a párt-, a gazdasági- és szakvezetés ^lé. Túrkeve város pártbizott­sága a kongresszus határo­zata alapján számbevette a 'hetőségeket és ennek alap­én dolgozta ki a második öt­íves terv helyi vonatkozású f''’adatait. A pártszervezetek >ányításával a szövetkeze­tekben is elkészültek a kö­vetkező öt évre szóló célkitű­zések. Gondot fordítottunk arra, hogy az előző évekhez képest a fejlődés gyorsabb ütemű legyen, ügy látjuk, hogy az országos átlagnál jó­val magasabb növekedést ér­hetnek el a mezőgazdasági nagyüzemeink. E célok elérése megkö­veteli: minden pártszervezet vezetősége és minden párt­tag ismerje meg azon terület adottságait, lehetőségeit, ahol dolgozik. Ismerjék, milyen tartalékok állnak a rendel­kezésükre. Milyen eljárások­kal növelhetik a termelést, a munka termelékenységét, hogyan tudják azt olcsóbbá tenni. E feltételek ismerete nélkül a pártszervezet nem tudja helyesen megjelölni a feladatokat és segíteni sem tud. Városunkban a tsz párt- szervezetek vezétőségei több­ízben megvizsgáltak olyan kérdéseket, mint a talajerő- eazdálkodás, s ezzel össze­függően a szerves- és műtrá­gya helves alkalmazása, a ta­lajjavítás, stb. A tapasztala­tok eredményeként már az idén mintegy 530 holdon di- sózással, 750 holdon kémia­ilag végeztek javítást. A kö­vetkező évre pedig azt kez­deményezték: 1500—2000 hol­don végezzenek talajjavítást A mezőgazdaság terméshoza­mainak növelésében ugyan­ilyen fontos tényező az öntö­zéses gazdálkodás fejlesztése. Az idén még alig több, — mint 3 ezer holdon öntöztek a jövő évre mintegy 5 ezer holdon lesz öntözéses gazdál­kodás. Ez az alapja annak, hogy egy aszályos [időjárás elle­nére is biztosabban számít-' hatunk magasabb termésho­zamokra. Hat-hétszáz holdon a kukoricát, 300 holdon a cu­korrépát és jelentős terüle­ten a lucernát is öntözik. Fon­tos tényező a tsz-gazdaságok jövedelmezőségének növelése szempontjából a különböző, közös segéd- és feldolgozó- üzemek létrehozása. Vessző­feldolgozó üzemet, baromfi- keltetőt és kombinátot szán­dékozunk építeni. Tervünk­ben egy tejfeldolgozó üzem létesítése is szerepel. Egyes pártszervezeteink foglalkoz­nak azzal is, hogyan alakul­nak egyes termékek, főleg a tej, a hús, a búza, a kukorica termelési költségei. Vizsgál­ják, hogyan lehet helyesebb munkaszervezéssel, a gépi- és munkaerő jó kihasználásával, a különböző új eljárások be­vezetésével a költségeket csökkenteni. Pártszervezeteink vezetői törekszenek arra, hogy mindenki részletesein is­merje a terveket. Sokan már azok elkészítésében is részt- j vesznek. A javaslatokat sok emberrel megbeszélik, hogy a helyes elgondolások bele­kerüljenek a tervbe. Ez már az idén elég jól sikerült. Az elkészített tervek pedig aktí­vákon, taggyűléseken, bri­gádértekezleteken újból meg­vitatják. A párt irányító és ellenőr­ző munkájának fontos felté­tele, hogy a párttagok ismer­jék a tervek végrehajtásának szakaszait. Tudják milyen ne­hézségek és akadályok van­nak. Ehhez segítség a rend­szeres tájékozódás és a be­számoltatások megszervezése. A pártszervezetek így tudják leginkább kiválasztani, hol kell sürgősen segítséget nyúj­tani. Elsősorban a Vörös Csillag Tsz-ben van ez így. ahol egy-egy kampányfelada­tot, annak lebonyolítását rendszerint előre megvitatják. Ha kell, egyes párttagoknak megbízatást adnak, akik fe­lelősek a munka teljes sike­réért. Szemmel kísérik a leg­fontosabb területeket; pél­dául a tehenészetet, a ba­romfitenyésztést, vagy a ta­karmánybázis megteremtését A tsz pártszervezetének ilyenirányú munkája nyomán az elmúlt egy év alatt a te­hénállomány kétszeresére nö­vekedett és a tejhozam is nagymértékben emelkedett. Ahhoz, hogy az egyre nö­vekvő feladatokat sikeresen végrehajtsuk, széles látókö­rű, szakmailag képzett embe­rekre van szükség. Az el­múlt években pártbizottsá­gunk és pártszervezeteink mind többet tettek ezért. Két évvel ezelőtt megszerveztük a mezőgazdasági technikum esti tagozatát, ahol mintegy harmincöt-negyven fő — jó­részt tsz- és gépállomási ve­zetők — kezdte meg szakmai ismeretei bővítését, elsajátí­tását. Hiba viszont, hogy már most, a második évben ezek­ből sokan elmaradtak. Ez is mutatja, hogy még nem min­den vezető érti meg a szak­mai-, politikai tanulás jelen­tőségét Milyen módon valósít­ják meg pártszervezeteink a termelés pártellenőrzését? Itt nem valami parancsnoki rendszerről van szó. Ez első­sorban azon az elven alap­szik, hogy a párttagok kö­telesek végrehajtani a párt határozatait és állandóan ma­gyarázni a pártonkívüli dol­gozóknak, szeirvezni azok részvételét a határozat vég­rehajtásában. Az irányítás és ellenőrzés szervesen összefügg. A párt- szervezet vezetősége mellett ebben minden párttag részt vehet. Nagyon fontos a párt- csoportok tevékenysége is. Munkájukon nagyban múlik a tervek sikeres végrehajtá­sa. A beszámoltatás szintén egyik módszere az ellenőrzés­nek. Helyes az a módszer például, amit a Vörös Csillag Tsz-ben alkalmaznak: egy- egy fontos kérdést a pártve­zetőség, az igazgatóság, a szakvezetés bevonásával kö­zösen vizsgál és vitat meg. A gazdasági- és szakvezetők —, köztük a pártonkívüliek is — szívesen beszámolnak, ha látják, hogy a munkájukhoz segítséget, tanácsot kapnak. A vezetők beszámoltatása mellett a termelés pártellen- őrzésének fontos része a bri­gádokban, üzemegységekben dolgozó párttagok tevékeny­sége. Itt nagy szerepük van a pártmegbízatásoknak. a pártcsoportok és a brigád­vagy üzemegység vezetői együttműködésének. A Vö­rös Csil’ag Tsz-nél Balogh és Szurcsik elvtárs —, mint üzemegységvezetők igen jó1 együtt működnek a pártcso- Dortvezetőkkel. kérik az ott dolgozó kommunisták segítsé­gét. A termelési gondok mel­lett időnként megtárgyalják a munkafegyelem helyzeté* az egves brigádtagok munká­ját is. Az egyes üzemegvség­Az ez évi községiét!eszíésl tervben Szolnokon négy autó­busz váróterem építését irá­nyozták elő, 120 ezer forin­tos költséggel. Kivitelezésre eddig nem kerülhetett sor. mert az eredeti tervben sze­replő idomanyagok nem be­szerezhetők. A terveket át­dolgozták. Ezek szerint egy ben épp a pártcsoport-ülés határozata alapján léptek fel a brigádban lévő néhány fe­gyelmezetlen személy hibái ellen. Fontos, hogy a gazdasá­gi- és szakvezetők ne csak a vezetőségnek, hanem időn­ként a taggyűlésnek is szá­mot adjanak. Az utóbbi egy­két év óta a tsz-ben egyre gyakoribb, hogy különböző gazdasági kérdésekről a tsz elnöke, vagy agronómusa tart beszámolót a taggyűlésen. — Ilyenkor a párttagság a gaz­dasági feladatokról elmondja véleményét és javaslatát. Az ellenőrző és segítő mun­ka szempontjából igen fon­tos, hogy pártszervezeteink e munkába fokozottabban von­ják be az üzemekben a szak- szervezeteket, a termelőszö­vetkezetekben a KISZ- és nő­bizottságokat, amelyek mind az ellenőrzés, mind az em­berek mozgósításában, neve­lésében igen sok segítséget nyújthatnak. Az irányítás és ellenőrzés során mindig arra kell töre­kedni, hogy az elősegítse az új módszerek bevezetését, a takarékosságot, a munkafe­gyelem szilárdítását, a terme­lési költségek .csökkentését, stb. Mindez összefügg a pártszervezet politikai neve­lő munkájával. Megismertet­ni az emberekkel az újat, az új eljárások lehetőségeit. — Mindig úgy, hogy az ellen­őrzés is segítő legyen. Ha ebben a szellemben végzik a pártszervezetek az irányító- és ellenőrző munkát, az em­berek mindig szívesen fosad­ják ezt és a munka eredmé­nyes lesz. Vad András, az MSZMP túrkevei bizottsá­gának titkára. HiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiu Wem engedélyeztéli:, hogv Fosierl a Szovtéténlriban gyégykezeltés'télt New York (TASZSZ) Wil­liam Foster, az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártjá­nak tisz+eletbeli elnöke kérte az amerikai hatóságokat, en­gedjék meg, hogy a Szovjet­unióban gyógykezeltesse ma­gát. Az amerikai hatóságok azonban megtagadták a ki­utazási engedélyt. váróterem megépítése 67 ezer forintba kerül. Egyes meg­takarítások révén három au­tóbuszvárót építhetünk: elő­re láthatólag a Kertvárosban, a Tüdőkórháznál és a Papír­gyárnál. A kivitelezést az Építőipari és Javító Vállalat végzi — még ebben az évben. Kultúra és civilizáció cím­mel Molnár János, a TIT fi­lozófiai szakosztályának tag­ja ma, 14-én este 17 órakor előadást tart a Sipostéri ál­talános iskolában. Az elő­adást a II. kerületi nőtanács és az iskola szülői munka- közössége szervezi. Ugyan­csak ma este öt órakor ke­rül sor az első kerületben Csontos Sándor Házasság és csálád című előadására, az első kerületi pártházban. Itt az első kerületi nőtanács és az Achim András úti iskola szülői munkaközössége szer­vezi a látogatókat. A nóta- nácsok és a szülői munkakö­zösségek ezúton is meghívják az érdeklődőket. A szolnoki 223 méter 19.30 Falusi híradó! Zenés riportmű­sor falvaink életéből. — Szív küldi szívnek szívesen. — Jász­kunság! Krónika. — Hírek, ri­portok, tudósítások a nap ese­ményeiről. Felhívás A Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága köz­li, hogy a Végrehajtó Bizottság Titkárságán és a VB. szakigazgatási szerveinél 1960. november 1-től kezdődően az ügyfél fogadási időt az alábbiakban szabályozta: hétfőn: 8—14 óráig, kedden: 8—12 „ szerdán 8—12 „ csütörtökön: 8—14 „ pénteken: 8—12 „ Szombati napokon ügyfél fogadás nincs. A fent közölt időpontokban a VB. egy-egy vezetője is az ügyfelek rendelkezésére áll. Oláh György vb. elnök Három autóbusz Táróterem épül Szolnolion .-innnnnnnmnnnf jmaaunjuuLiuuujutJu^^ Levélváltás Ez év márciusában Szén drei József, aki negyven év óta él a Szovjetunióban, levelet írt szerkesztőségünknek, s ;é.'te: írjunk szülővárosáról, Karcagról. Kérésére megir- uk, hogy a ház, amelyben lakott, most is áll, s benne már nyoma sincs az egykori gondoknak, a nincstelenség- nek. Cikkünkre Szendrei József egyik negyven évvel ez­előtti bajtársa is válaszolt, s azt kérte: továbbítsuk tévé­ét Szendrei Józsefnek. Levele így hangzott: KEDVES JÓSKA BARÁTOM! Kívánom, hogy soraim ta- Hjanak jó egészségben téged s édes mindnyájatokat. Hin- i szeretném, hogy ha soraim­at felkereslek negyven év '.tán, ezt az eljárásomat nem ekinted tolakodásnak. Hej pajtás! Negyven év óta ok víz folyt le a Tiszán, az- Ha Karcag képe is nagyot 'öltözött. A Horthy idő alatt ?. de most, a felszabadulás ■zenöt éve óta pedig sokszo- -osat fejlődött a kunsági kis i,rasztváros. Ha egyszer ha- a-iö-nél, bizony csodálkoznál! 1920 — úgy emlékszem — nárciusában találkoztunk ntoljára. Bizony, az idő na­von előrehaladt azóta. Ez év reb-uár 3-án már én is a 60. ívet töltöttem. Tehát amikor utoljára Sajószentpéteren ve­led és az öreg Fodor Jóska bácsival találkoztam, azóta mondom, szépen megöreged­tünk, A bajtársak közül is so­kan meghaltak. Az öreg Fodor Jóska bácsi a felszabadulás után haza­jött a Szovjetunióból és Ve- csésen lakott egy szép kertes lakásban. Onnan 1952-ben hazajött Karcagra és 1955-ben temették el a déli temetőben. Látod pajtás, így hullunk ki a sorból. De már abban a tu­datban, hogy gyermekeink­nek jobb sorsa lesz, mint ne­künk. Az első világháború után Kar tagon is, mint másutt az országban — a sok nélkülözés után fellendült a munka és dolgozhattunk. Azért ne gon­dolj arra, hogy a proletár meahájasodott. Gondja volt arra a Horthy-korszak hóhé­rainak, h^gy k szívja a vérét és a verejtékét. Néhány év múlva ismét tele volt mun­kára várakozókkal. Borzasztó volt az, amit átélt a nicstelen napszámos, vagy paraszti pro­letár. Azonban jött a nagy hon­védő háború, amely meghozta számunkra is a felszabadu­lást, a szabadságot. Hej pajtás! Vajon gondol­tuk volna-e, amikor Sajó- szentpeteren elköszöntünk egymástól, hogy majd csak negyven év után kapunk hírt egymásról? Én most a karca­gi Béke Tsz tagja vagyok, a kertészetben dolgozom. Karcag és Kunmadaras ha­tárában létesült egy fürdő­hely kitűnő gyógyvízzel és ma már háromezer lakosa van. Itt építettünk a fiammal egy kis házat, itt lakunk. In­nen járok a szomszédságunk- b n lévő kertészetbe. Van négy gyermekünk, hat uno­kánk. Idehaza Karcagon szép a határ. Szépek a kukoricák. — Azt sem a régi szokások sze­rint, hanem négyzetesen ve­tettük. Hibridkukorica ter­mesztésévé1 foglalkozunk, ami bőségesen fizet. Többle­ten járt nálunk Sevcsenko elvtárs, a híres szovjet tudós és Karcagon a mi termelőszö­vetkezetünkben ismertette a kukorica — főképpen a siló- kukorica termesztését. Ugyan­csak járt Karcagon Hruscsov elvtárs és ő is felhívta a fi­gyelmet a kukoricatermelés­re és annak hasznos voltára. Tudod, hogy örültünk mi an­nak! Őre bajtársam! Ha soraim kezedbe kerülnek — ne saj­náld toliad, írjál sokat. Üdvözöl: Vadai Jóska.” Azóta a válasz is megérke­zett, 3 többek között így hangzik: „KT ÍVES JÓSKA! 1919 novemberében és de­cemberében Óbudán egy munkascsaládnál laktam. Az udvarba volt a bejárat. Egyik éjjel a Héjjas-különítmény megjelent az udvaron. Mezít­láb ugrottam■ az utcára az ablakon át. Bolyongásom közben találkoztam Fodor bá­csival. Ő meghívott Pestszent- lőrincre. Megörvendtem, gon­doltam, végre kipihenem, ki­alszom magam. örömmel mentem vele. Nem gondol­tam, az első éjjel mi vár reám. Lefeküdtem a jó puha áovba. Már aludtunk, mikor két oldalról erősen megverték az ablakot. Fodor bácsi ijedten mondta: V'qünk van. Tiszti­őrség fogta körül a házat. — Fodor bácsinak váltig mond­tam, ne féljen. Nyissa ki az ajtót. Én pedig a takarót erő­sen a mellemre szorítottam, a browingot lövésre készítet­tem, így vártam. Hajszálon függőt az életünk. A tisztek bejöttek a hálószobába, kö­rülállták az ágyat. Megkér­dezték, ki vagyok. Fodor bá­csi azt felelte: az öcsém, gyó­gyításra jött. A főhadnagy felmordult gorombán és el- nentek. Fodor bácsi pedig azt mondta nekem: Menj, menj, mert mindkettőnket kivégez­nek. Szegénynek a foga vaco­gott a félelemtől. Mit tehet­tem, tovább vándoroltam. Áprilisban Kispesten laktam. Egyszer a háziasszonyom ki­húzott a kosarából egy szol­noki újságot: Felhívás volt benne. „Aki élve átadja a do*ektívosztályra Szendrei Józsefet és Fodor Józsefet, 5—5 ezer korona vérdíjat kap, mint veszélyes kommunista egyéneknek a megsemmisíté­séért.’’ így hagytam el az or­szágot. Így kötöttem ki szov­jet földön_ 1941-ben. amikor a hitleri fasizmus berohant Ukrajná­ba, én a sebesült feleségem­mel, 6 éves kisfiámmal fog­ságba estem. Több ízben vol­tam a halál torkában. A fele­ségem ballábát a németek le­vágták térden felül. Neheze­dett a sorsunk. 1943-ban, mi­kor a németek menekülni kezdtek, bennünket, férfiakat elhajtottak maguk előtt. Én a családom vittem magammal és bekerültem a magyar fel­derítő csendörség kezébe. — Tisztában voltam a helyze­temmel, de szegény rokkant feleségemnek nem mondhat tam el, anélkül is nagyon félt Elvittek Németországba. Ott halt meg szegény feleségem. Maradt a kisfiam. Ö most az orosz hadseregben szolgál. Ma már nyugdíjban vagyok. Kedves Testvér! Csókold meg helyettem a családodat. Nagyon szépen megkérlek add át baráti üdvözletem mindazon elvtársaknak, akik részt vettek az 1918—19-i harcokban, akik küzdöttek azért, hogy ma építhessék r szabad, munkás országot. — Fogad1 szívből jövő üdvözle t^m * Szendrei József.’

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents