Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-13 / 242. szám
I960, október 13. SZOUfOB MEGYEI NÉPLAP 5 „Én már nem tudok gép nélkül meglenni” SZOVJET EMBEREK - Közeit ől — Idehallgass fiam! Ha még mindig nem hagytok nyugtot apádnak, ha még mindig csépelni hívjátok, hát én nem is tudom, mit csinálok veletek. Hatvannégy éves, a gyomra is tönkrement, sovány, a lélek hálni jár bele. Szóval hagyjatok neki békét. Nyugdíjazták, itthon a helye, oda volt 36 évig eleget. — De édesanyám... “ Hagyd csak fiam, majd én, — szólt apja. S csendesen, de nagyon határozottan fgy szólt élete párjához: — Ha nem hagyod, hogy -séplést vállaljak, én előre is megmondom, egy napot sem 'eszek itthon. Kimegyek a határba, hol egyikhez, hol másikhoz, mert én már nem '"dók gép nélkül meglenni. Bekern az úgy hiányzik, mint az evés vagy a mindennapi pihenés. Nem ritkák az ilyen viták a Bóné családban. S a 64 éves Bóné Sándort most is ott találtuk a jászkiséri Alkotmány Tsz faluszéli takarmányszérűjén. Csendesen zúg a gép, csépeli a kiséri föld aranyát, a lucerna magot — Alig mozog 5—6 ember a gép körül, mégis telik a zsák. Bő- né Sándor hol az etető munkáját figyeli, hol a gép farához megy és hallgatja az egyenletes zakatolást. Az érdeklődő idegennek szaporán gesztikulálva, látható élvezettel magyarázza az aprő- magcséplés fortélyait. — Látja, szépen megyen ez a gép, de holnap más embert tesznek mellé, nem boldogul vele. Én 36 éve csépe— KOMBINÁLT műhelyt létesítenek a nagyrévi Űj Elet Tsz-ben. Az új épületben a kovács- és bognárfel- szerelés mellett egy beépített Catter-fürész is helyet kap. iiiiimmiiinHiiiimiimiiiiimimiiiimiiiHii A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár műszaki képzettséggel rendelkező beruházási előadót keres azonnali belépéssel. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. lek aprómagot, s ezalatt vagy hat újítást csináltam a gépen. Ismernek már a környéken, sokfelé hívnak csépelni, mert én kiveszem a gazból, amit lehet. Most a hatodik hete csépelek, de még üzemzavar miatt egy percet sem álltam a géppel. Bóné bácsi tehát érti a módját alaposan. Tisztán, veszteségmentesen dolgozik a gépe. Bizonyítására ötven forintot ajánl, ha szemet találunk a pelyva közt. Mondanunk sem kell, az öreg traktoros pénztárcája nem lett szegényebb. Ritka az ilyen szakember. Mindenfelől géphibáról, pocséklásról, ha- tadatlan munkáról hallhatunk. A Jászkiséri Gépállomás minden bizonnyal megbecsüli a jó szakembert és küldi hozzá a fiatalokat hadd tanuljanak. — így van, Bóné bácsi? — kérdezem. — Dehogy küldik, pedig szívesen foglalkoznék velük. Ha máskor nem, hát télen, bent a gépállomás udvarán felállíthatnánk egy cséplőt, s aztán elmagyarázgatnám, — mit kell csinálni, ha hiba van. De hiába mondom már évek óta. Kevés munkavállaló dicsekedhet (?) két munkakönyvvel; Gáspár Béla szolnoki kőműves e kevesek közé tar-, tozik. Nyolc év alatt huszonegy munkahelyen fordult meg, így már második munkakönyvét nyüvi. Munkahelyeinek 20 százalékáról felmondással küldték el, 60 százalékáról önk 'nyesen távozott — további 20 percentnél a „hozzájárulással" bejegyzés szerepel. Ha tudjuk, hogy Gáspár számtalan esetben ittasan ment — vagy sehogyan sem ment... — munkába, feltételezhetjük, hogy a hozzájárulást örömmel megadták a munkahelyek vezetői. Magánéletében sem tanúsított jobb magatartást Gáspár Béla. Első házasságából származó gyermeke édesanyjának nem fizetett gyermektartásdíjat. Emiatt két évvel ezelőtt négy hó..api — próbaidőre felfüggesztett — börtön- büntetésre ítélte a bíróság. Javíthatatlansága miatt második házassága sem sikerült így aztán Bóné bácsi csak két fiát tanítja, azaz hogy a kisebbiket, Jóskát. A nagyobbik ugyanis már 10 éve a gépállomáson dolgozik és Bóné bácsi szerint olyan „fő- gépész-féle”, akit nem nagyon kell már tanítani. Hanem a kisebbik.. .1 — Még iskolás, de nincs olyan nap, hogy ki ne szökjön hozzám tanítás után. <5 is traktoros lesz, mint apja, meg a bátyja. Már most is nagy élvezettel kormányozza a traktort, örül a szívem, ha látom. Ha lenne még vagy két fiam, azt is traktorosnak nevelném Szép szakma ez, csak szeretni kelL Bóné bácsi szereti is, érti is. Olyan a gépe, mint a kezesbárány. Egyhangú zúgását csak néha szakítja meg egy erősebb „brummogás”, amikor az etető kezéből nagy csomót ránt be a telhetetlen dobkosár. Mint fillérek a kasszába, úgy hull az értékes lucernamag a kövér zsákokba. S a nyughatatlan öreg traktoros zsebredugott kézzel, csendesen szemlélődik a gép körül. Sz. S. jobban az elsőnél. Ebből két gyermeke született. Őket éppúgy ütlegelte, éppúgy kikergette számos éjszakán, mint feleségét. Mikor a szerencsétlen asszonytól elválasztotta a bíróság, első dolga volt, hogy a bútorok jórészét fejszével széthasogassa... Második házasságából származó gyermekei után sem fizette rendesen a bíróilag megítélt tartásdíjat. Ma már háromezernél több forinttal tartozik. Viselt dolgai miatt a szolnoki járásbíróság dr. Varga Mária tanácsa elé került. A bíróság Gáspár Bélát tartási kötelezettség elmulasztásának visszaesőként elkövetett bűntettében, valamint ifjúság elleni bűntettben marasztalta el. Emiatt egy év és két hónapi börtönbüntetésre ítélte, amit a vád képviselője tudomásul vett. Az ítélet jogerőre emelkedése után Gáspárnak korábban kiszabott négyhónapos börtönbüntetését Is ki kell töltenie. ELŐBB NÉHÁNY PORTRÉ Ügy hívják: Jelena Misák. A Kárpátukrajnai nagy- dobronyi Pobeda kolhoz állattenyésztő technikusa. Egyben a kolhoz két Komszomol lánycsapatának vezetője, a komszomolista agitátorok irányítója is. Mi a megkapó ebben a fiatal lányban? Az egyik az, hogy nem több 18 évesnél, s egy 2500 hektáros kolhoz állattenyésztési parancsnoka. A másik az — ahogyan parancsnokol. Kézenfekvő volt a kérdés: örülnek-e az idősebb kolhozisták, amikor egy ilyen fiatal lány irányítja őket. Őszintén megmondta: nem. S mindjárt bővebben magyarázni is kezdte. Hányszor és hányszor elkeseredik, amiért csupán fiatalsága akadályozza meg abban, hogy nagy terveket valósítson meg. Pedig milyen nagyszerű tervei, vágyai vannak. A falu alatt egy kis patak folydogál keresztül. Jelena — bár állat- tenyésztő, s nem tartozik szorosan a szakmájához a növénytermesztés — észrevette, ebben a kis patakban milyen nagyszerű lehetőségek rejlenek. összehívta a komszomolis- tákat. Kész tervvel állt elő. — Addig minden vasárnap komszomolista vasárnapot tartunk, amíg a patak medrét ki nem tisztítjuk úgy, hogy abból öntözhetünk. S mert itt fiatalokról volt szó, azok hallgattak rá, kitisztították a patakmedret. Jelenáról azóta elismerően szólnak a Pobeda kolhozban. De az idősebbek még mindig szívesebben veszik, ha gúnyolódhatnak vele. Mit tesz Jelena? Beiratkozik a kijevi egyetem levelező tagozatára, s megszerzi az állattenyésztő doplomát. Majd megmutatja, vele nem lehet packázni. IRINA ÁLMA. Irina egy a sokszázezer le- ningrádi lány , közül. A kerületi Komszomol-szervezet baráti estjén ismertem meg. Az első kérdése az volt: mondjam meg őszintén, hasonlít-e Ruttkai Évára? Hát ha külsőre nem is... Irina műszerész a leningrá- di állami egyetem laboratóriumi intézetében. Dolgozik, s tanul. Mert Irina álma az, hogy filmszínésznő legyen. — Arról beszél 14 éves kora óta, mióta szülei megengedték neki, hogy moziba járjon, egyetlen filmet sem szalaszt el. Nemrégen egy magyar filmet látott: Éjfélkor. Azóta olyan frizurát hord, mint Ruttkai Évának van, úgy öltözködik, mint Ruttkai Éva. Előbb azt hittem, hogy Irina lelkében is fiatalos romantika csupán a színpadvágy. De mikor művészeti vitákba bocsátkozott, amikor filmirányzatokról szólt, amikor Tatjana Szamojlovát idézte, s amikor elmondta: egyelőre még csak tanul, s amikor befejezte az esti előkészítőt, akkor jelentkezik a filmművészeti főiskolára —, megváltozott a véleményem. Mert az, hogy valaki évről évre szerencsét próbáljon, jóval különbözik attól, mintha valaki évről évre tudatosan előkészíti magát, hogy egyszer majd jelentkezik. Addigra pedig évről évre leméri, eljutott-e már odáig, hogy felvételét kérje. AZTÁN ITT VAN PJOTR. A jóbarát, a moszkvai Vörös Proletár gyár kultúrott- honának igazgatója. Nem tudom, milyen emberi értékei, erényei vannak még Pjotr- nak azonkívül, hogy a nemzetközi barátságra specializálta magát. Egy román fiatal jött be szobájába. Pjotr ka- ronfogta, s egy fényképet mutatott neki. A nagy román bohóc. Lengyelek keresték Pjotrot. Mindjárt — mondta, de előbb elővett egy levelet a fiókjából. Ezt Lengyelországból kapta. A németeknek német jelvénnyel kedveskedett. S mikor megtudta, hogy magyar vagyok,'á Balatonról beszélté hol nemrégen turistaként üdült. Az érdekelte: hol játszik most Latabár Kálmán. Nem azon csodálkoztam, mennyire ismeri a népek kultúráját, hanem azon: milyen tapintatosan teszi büszkévé saját hazájukra más népek fiait. SZÁSA. Tizennyolcéves esztergályos. Kujbisevben dolgozik. Mint jól kereső, biztos szakma birtokában dolgozó fiatalember, nem mentes a nagyképűségtől. Nagyvonalúan jelentette ki: egy-két év múltán személykocsi tulajdonosa lesz. Szása külsőre is jómegjelenésű fiú, s hát — mint láttuk is — sikere van a lányok körében. De Szása belső zsebében egy fénykép lapul. Kékszemű, szőke ukrán lány tekint vissza a portrét szemlélőre. S Szásának — bár lehetnének nagy sikerei, nem él vele. Hűséggel kitart szerelme mellett AZ ISMERETLEN MUNKÁS Utólag bánom, hogy a nevét sem kérdeztem meg. Kijevi sétánkon szegődött hozzánk. Magyar szót hallva, úgy gondolta, segítségünkre lesz, ha elvezet a város egy-két nevezetes helyéhez bennünket. Láttuk már a Május 1 parkot, a Dnyeper-hídat, átsétáltunk a város két nagy partját összekötő Szerelmesek hídján, s akkor az ismeretlen munkás majdhogynem szaladva, eddig nem látott utca irányába vágott. Olyan gyorsasággal, hogy követni alig győztük. Egy órát mutatott. Az óra zónánként mutatja a pontos időt. A nagymutató a moszkvai időt jelzi, s számtalan kismutatója azt adja tudtunkra, e pillanatban hány óra hány perc van Londonban, New Yorkban, Bukarestben, Pekingben... Láttuk rajta, az arca egyre gondter- heltebb. Pont a budapesti időt nem mutatja az óra. Mi ugyanis a Közp-Európai időszámítási zónába tartozunk, amelyet Prágával jelez a világ időmérője. Nem sértődtünk meg ezen, de az ismeretlen munkás alig győzött bocsánatot kérni. Egy esztendővel ezelőtt jelent meg a Magvető Könyvkiadó gondozásában a Fiatal írók Sorozatának első kötete. Eddigi eredményeikről és a tervekről a kiadó sajtófogadáson tájékoztatta az újságírókat a MUOSZ székházában _ A sajtófogadáson részt vettek a már megjelent kötetek szerzői is. Dr. Köpeczi Béla, a Kiadói Főigazgatóság vezetője elmondotta, hogy a sorozatban eddig 12 kötet — nyolc prózai és négy verses mű — jelent meg. A kiadó a Fiatal PORTRÉK UTÁN CSOPORTKÉP Köztudomású; hogy a moszkvai autóbuszok, villamosok kalauz nélkül közlekednek. Mindenki maga váltja jegyét. A társadalmi öntudat magas foka kell ehhez. Mitagadás, kíváncsi voltam, van-e mégis olyan szovjet utas, aki potyázik. A Szverd- lov téren szállt fel a fiatalember a 2-es trolibuszra. Figyelemmel kísértem, s láttam: nem váltott jegyet. Nyugodtan ült hátul, senkitől sem zavartava magát Már találgatni kezdtem, ki lehet, mi lehet, miért vonja ki magát az utazási szabályok alól. S akkor felállt, odament a kasz- szához, elővett egy 25 rubelest, felnyitotta a pénztárt, s kivette, ami neki visszajárt. Arra várt, annyi aprópénz összegyűljön, amennyi megbirkózik 25 rubelesével. Van-e Moszkvában részeg ember? Ezt kérdezte tőlém egy ismerősöm haza jövet. Természetesen van. Ahol bort, szeszesitalt, vodkát fogyasztanak, ott részeg embernek is lenni kell. Hogy arányban több-e, kevesebb-e, mint nálunk, nem számoltam. Az viszont szembetűnő: kocsmát nagyon keveset találunk a Szovjetunióban. Könyvesbolt majd minden második utcasarokra jut. S a villamoson, az autóbuszon, a vonaton, a várakozóhelyeken mindenütt olvasnak a szovjet emberek. Szépirodalmat, újságokat, vagy éppen tankönyveket forgatnak. A CSENCSELÉSRÖL. Velejárója a turistacsoportok utazásának. S van ilyen a Szovjetunióban is. De... — Mindössze néhányan űzik. Jellemző eset történt egy magyar turistával. Esőkabátját kínálta fel megvételre. Többen válaszoltak, nem kell — Végül egy az utcai járókelők közül tolmácsot hívott. — Nézze -r mondta —, amire szükségem van, én azt a boltban megveszem. Elnézést, hogy fenntartottam. Börzék Lajos írók Sorozatban elsősorban ifjú kezdő írók első köteteit bocsátotta közzé. Ez a kezdeményezés helyesnek és eredményesnek bizonyult. Általában a mai élet köréből válogatták a szerzők a témáikat. A sajtófogadáson a továbbiakban szóltak a Fiatal írók Sorozatának további terveiről is. Ezentúl is napvilágot látnak a sorozatban a fiatal magyar szerzők első alkotásai, az eddigi egységes külsejű, népszerű áron megjelenő kötetekben. A Magvető Könyvkiadó évente tizenkét müvet szándékozik kiadni a sorozatban. (MTI) ....................- -............■i.ii.M. ,.■11-11-11-^-11-1-1-1.............................................-...............**^*****0*****MM»m+»*r***~<iJY íegbalnt se ét? t?á... Ez a mondás ezegyszer tömör valóság. Faragó néni, Szolnok megye legidősebb lakosa, 102 esztendős, de tavaly járt nála először az orvos. Mikor otthonában, Jász- fényszarun felkerestük, embermagasságig felhányt kukorica halom tövében üldögélt egy kis zsámolyon, szemben az utolsó melegét ontó, öregasszonyok csontját is átmelegítő októberi nappal. Barna kezén papírszerűen száraz a bőr, de ujjai mozgékonyak és erősek. Közel egy évszázad alatt belegyökerezett mozdulattal hántja le a kukoricacsőről a hajat és töri le a csutkáról. A munkát egy pillanatra sem hagyja abba, amíg beszélgetünk. Nem könnyű már a beszéd Faragó nénin ik: nehezen lélegzik, lassan, mélyről törnek fel belőle a szavak, de a gondolkodása, az emlékezete tiszta. Két fiatalaszony unokája hántja a tengerit mellette, velük együtt próbáljuk összeszámolni, hány gyermeke, unokája, dédunokája is van Faragó néninek. Nyolc gyermeket hozott a világra, hat érte meg az „emberkort”, kettő meghalt még gyerekkorában. Hogy unoka hány volt? Gondolkodnak a fiatalasszonyok erősen, össze is gyűjtenek fejben vagy huszonötöt, végül Faragó néni javítja ki őket: huszonkilenc a végeredmény. Huszonkilenc unoka és megszámlálhatatlan dédunoka. A hatalmas szerteágazó család eléggé szétszóródott, százra azonban biztosra tehető a számuk és Faragó néni két ükunokáról is tud. (Könnyen lehet, hogy van több is, csak azok az ország más-más csücskeiben élnek.) Kérdezgetjük Faragó nénit, mire emlékszik a régi időkből: Kossuth Lajosra nem, Deák Ferencre sem, pedig fiatalsága a kiegyezés idejére esett. Akkoriban azonban cselédsors várt a magafajta parasztlányra és Faragó néni 7 évig szolgált egy helyen, ahol még vasárnap sem volt szabad elhagynia a lakást'. Nem csoda, ha szűk kis cselédszobájába nem jutott hír a világ dolgairól. Az első világháborúban négy fia harcolt, s Faragó néni a panasszal teli, csomagot sürgető levelekre még nagyon is jól emlékszik. A hosszú élet titkát szeretnénk még megtudni Faragó nénitől. Hogyan élt? Mit ivott, mit evett, hogy egészségét ilyen töretlenül őrizte meg 102 esztendős koráig. — Szerettem én mindent, csak a babot nem — mondja —, de azt is kellett... Húst ettem szívesen... a bort, pálinkát is megittam... de nem sokat Szórakozásra nem volt nekem időm... a szomszédba, beszélgetni... néha. Dolgoztam... Dolgoztam én egész életemben ... ... és dolgozik még ma is. Tengerit hánt, babot fejt s ha elfogy a kinti munka, ócska rongyokat hasogat szét és hosz- szú, hosszú sokszínű csíkká varrja őket Felgombolyítja és abból szövik aztán a rongyszőnyeget amellyel teli van a kisház, ahol Faragó néni és az unokája él. Ez a ház gyakran kap vendégeket. Orvosok, biológusok, statisztikusok, újságírók keresik fel a 102 esztendős asszonyt, s ő fáradhatatlanul, szívélyesen fogad mindenkit. Száz év fölött már nem csodálkozhatnánk, ha csak árnyékként, félig öntudatlanul, csendes révületben é’ne a világban. Faragó nénit azonban erős, éltető szálak fűzik ide. Unokái gondoskodása, a dédunokák nevetése, a látogatók, de legfőképpen az ami megőrizte 102 évesnek; a tengeri, a rongyszőnyeg, tű és az olló: a munka. Z. J. Huszonegy munkahely, tizennyolc hó börtön a Cf.iataL 3iók iöz&zclícl A TISZA CIPŐGYÁR — Martfű, — telefon: 1, 2, 14 —■ elfekvő készleteiből az alábbi anyagokat ajánlja fel megvételre Cipőkellékanyagok: Nyomőcsat vasalapú ll-es 7,205 pár' Bognárszeg 14 20-as 29 kg Patkószeg 25/13-as 83 kg Gyermek slip cipó fasarok 2.222 pár Faszalag 16-os 126 tekercs Falágyék TB jelű 1«,000 pár Színes PVC lemezek 78 kg PVC fűző színes 4.950 pár Rézalapú nyomócsat 15.700 pár Nlkkelezett cipőcsat 8 mm-es 29.000 pár Cipődtszcsat aranyozott 7 mm-es 6.000 pár Cipőfűző lapos, kék és piros színben 22.00.0 pár Orrvas-szeg 16/10-es .26 kg Orrvas-szeg 20/20-as 24 kg Orrvas-szeg 20/22-es 20/12-es 34 kg Bőrtű 16x2/140 „Svitü 2.900 db Börtű 16x2/130 ICH 2.670 db Bőrtű 322 L/140 ICH 2.000 db Bőrtű „AKRA7 214x2/22 4.000 db Textília 134 R'100 PFAFF 9.000 db Fasarok 2554/T 5.340 pár Fasarok „LONDON’! 9,400 pár Textilanyagok: Festett flanell, Illa 946 m2 Trikóanyag (sport, tréningruhára alkalmas) 2.676 m* Cérna 8-as, zöld 2.000 orsó Vegyianyagok: Gumilakk 980 kg
