Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-13 / 242. szám
I960. október 13. smNOK MEGYEI NRPLAF 3 Sürget as idő9 gyorsítsuk meg a betakarítást9 a talajelőkészítést9 a vetést * A Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség kongresszusán Az elmúlt héten a kedvező idő ellenére sem haladt megfelelően az őszi betakarítás és vetés. Sok termelőszövetkezetnél nem megfelelő a munkaerő elosztása, a munka szervezése. Több helyen arra hivatkoznak, azért nem halad a betakarítás és a vetés, mert a tagok a háztáji kukoricát törik, vagy szüretelnek. Helytelenül jártak el azokban a tsz-ekben, ahol nem határozták meg, hogy a szövetkezeti gazdák a hét melyik napján foglalkozhatnak a háztáji terület termésének betakarításával. E hibák felszámolása érdekében sürgősen érvényt kell szerezni a 'özgyűlések határozatainak, amely kimondja, hogy a munkafegyelem lazítóival szemben eljárnak, munkaegység-levonást eszközölnek. Nem szabad megengedni, hogy néhány felelőtlen szövetkezeti tag lazítsa a munkafegyelmet, mert annak a közös szenvedi kárát. Megyeszerte nagy lemaradás mutatkozik a cukorrépa betakarításában. A múlt héten mindössze 800 holdról szedték fel a répát. Ez veszélyezteti a cukorgyár termelését, ezért a kiadott ütemtervektől eltérően korlátlan mennyiségben lehet szedni és szállítani a cukorrépát. A gyárak elegendő vagont biztosítanak a szállításhoz. A múlt hét végén összegyűjtött adatok szerint a cukorrépaszedés a járásokban és városokban a következő: százaiéit Jászapáti járás 64.3 Mezőtúr város 58.8 Kunszentmártoni járás 56.1 Karcag város 55.5 Kisújszállás város 50.4 Törőkszentmiklős város 52.5 Szolnoki járás 49.4 Jászberényi járás 42.4 Törökszentmiklósi járás 40.2 Szolnok város 29.0 Túrkeve váro9 25.7 Kunhegyes! járás 22.0 Tiszafüredi járás 19.1 Jászberény város 7.3 Több, mint 144 ezer hold kukorica termése vár betakarításra, s a legutóbbi jelentések szerint még csak 84 ezer holdnál tartunk. A múlt év hasomló időszakában viszont már a kukorica 75 százalékát betakarítottuk. Nagy a lemaradás a tiszafüredi járásban, alig 35 százaléknál tartanak. A kukoricaszár levágásában és a földről való letakarítás- ban Kisújszállás a sereghajtó. Itt mindössze a múlt hét végéig 130 holdról hordták le a szárat. A kuko'ricatörést a Tárásokban és a városokban a következő százalékban végezték el: százalék Jászberény város 95.5 Mezőtúr váro9 78.7 Szolnok város 78.1 Szolnoki járás 71.4 Jászapáti járás 61.4 Kunszentmártoni járás 6Í.1 Túrkeve város 58.5 Jászberényi járás 56.6 Kisújszállás város 49.6 Kunhegyest járás 47.7 Törökszentmiklósi járás 47.1 Karcag város 44.4 Törökszentmiklós város 41.4 Tiszafüredi járás 35.9 A kukoricabetakarítás lassú üteme, s mégimkább a szár betakarításában mutatkozó késedelmesség máris hátráltatja a talaj előkészítést, a kenyérgabona vetését. Az őszi vetések alá a talajelőkészítés százalékai a következők: százalék Tiszafüredi Járás 94.2 Jászapáti járás 65.4 Mezőtúr város 64.5 Karcag város 64.3 Törökszentmiklós város 62.3 Szolnok város 55.3 Szolnoki járás 53.2 Törökszentmiklósi járás 52.8 Türkeve város 50.2 Kunszentmártoni járás 49.8 Jászberény város 49.0 Kisújszállás város 45.6 Jászberényi járás 44.2 Kunhegyest járás 42.5 Még nagyobb elmaradás mutatkozik a kenyérgabona -'etésében. Még a legjobb já- -ás is mindössze a 31 százaléknál tartott a múlt hét vésőn. A kenyérgabona-vetés állását az alábbi táblázat mutatja: százalék Jászapáti járás 31.2 Túrkeve város 25.9 Karcag város "«-» AZ EMBERTANI KUTATÁSOK ARRA MUTATNAK, HOGY A HONFOGLALÓ MAGYARSÁGBAN A FINNUGOR ELEMEK JELENLÉTE MELLETT TURÁNI-TÖRÖK TÍPUSOK VOLTAK TÖBBSÉGBEN Kisújszállás város 22.3 Jászberény város 21.3 Mezőtúr város 16.8 Szolnoki járás 15.1 Tiszafüredi járás 14.6 Törökszentmiklósi járás 13.8 Jászberényi járás 13.3 Törökszentmiklós város 12.8 Kunhegyesi járás 11.4 Szolnok város 7.7 Kunszentmártoni járás 7-2 A kenyérgabona vetésénél az ellenőrzések során megállapították, hogy nem vetik el több tsz-bem az előírt mennyiséget és nem tartják be a már korábban kiadott szakmai utasításokat. Hiányosságként említhetjük, hogy az alapműtrágyának szánt szuperfoszfátot kiszórják ugyan a már előkészített vetőágyra, de azt nem munkálják bele a talajba. Az ilyen műtrágyázás felesleges, mert a tápanyagot a növény nem tudja felhasználni. A kunszentmártoni Járásban, de a megye más területein is tapasztalható, hogy azokat a kukoricaföldeket, amelyek tiszták, gyommentesek, nem tárcsával, vagy disztillerrel készítik elő a vetésre, hanem a szántásra várnak. Ez helytelen, mert az ilyen területeken kiváló magágyat lehet készíteni tárcsával, disztillerrel, különösen akkor, ha az tavaly őszi mélyszántást kapott. E hiányosságok kijavításával, az erők összevonásával lehet — és szükséges is gyorsítani a betakarítás, a talajLausanne (TASZSZ), A Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség huszonegyedik kongresszusának keddi ülésein folytatták a vitát a Központi Bizottság beszámolójáról. A kongresszus küldöttei felhívásban fordultak az ENSZ- közgyűlés 15. ülésszakához, amely hangsúlyozza, hogy az államférfiaknak mielőbb meg kell teremteniök a békés együttélés útját minden nemzet előtt, függetlenül gazdasági és társadalmi rendszeréelőkészítés és vetés ütemét. I tői. (MTI) Balesetelleni oktatás Dr. Bartucz Lajos egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora, az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem embertani tanszékének vezetője a nemzetközi finnugor kongresszuson beszámolt a magyar antropológia finnugor vonatkozásairól^ Mint elmondotta, csaknem két évszázada vitáznak már azon, hogy a magyar nép legközelebbi rokonait a finnugor, vagy a turáni török népek között kell-e keresnünk. A kérdést mindkét irányban megnyugtatóan csak a mai és a történelmi korokban élt magyarság, illetve a vélt rokonnépek embertani jelA szolnoki vasútállomáson az egyik legveszélyesebb munkakörben dolgozik a képen látható öt ember. A gurítódomb sarus csoportjának tagjai, akik a nagy sebességgel lefele szaladó vagonokat saruval fékezik. A balesetek megelőzésére rendszeresen oktatást tart Rebák István csoportvezető. lemzöinek feltárása döntheti eL Ä honfoglalás idején az egyes nemzetségeken még aránylag tisztán felismerhetők az uralkodó típusok jellemzői, ami azt mutatja, hogy a törzsek között a keveredés akkor még elég gyenge volt. Általában azonban, az egész honfoglaló magyarságot egységben szemlélve, meglepő, hogy míg nyelvünk tanúskodása inkább a finnugor rokonság mellett vall, az előkerült csontok arra mutatnak, hogy honfoglaló őseink között nagyobb arányban voltak a turáni török típusok, mint a finnugorok. — (MTI). Hazánk legszebb tájaira és külföldre is eljutnak a mezőgazdasági dolgozók Az IBUSZ szolnoki irodája és a MEDOSZ Megyei Titkársága kedden sajtótájékoztatón ismertette a mezőgazdaságban foglalkoztatott dolgozók társasutazásának eddigi eredményeit, valamint az őszi-, téli- és a jövő évi hazai és külföldi utazások tervét Ebben az évben a megye termelőszövetkezeteiből, állami gazdaságaiból, gépálloEgy szeri 280 milliós beruházás évente 170 millió forint értékű energia megtakarítását tenné lehetővé Jelentkeznek lassanként az első gyakorlati eredményei annak az elméleti és tervező munkának, amelyet a szárítás technológiájával foglalkozó szakembereink már évek óta folytatnak. Szinte minden iparcikknek szárításon kell keresztülesnie az előállítás valamelyik szakaszában és mellőzhetetlen a szárítás a mezőgazdaságban is. Szárítóberendezéseink azonban elavultak. Szárítógép gyártásunk nincs, a legújabban megtervezett néhány korszerű szárítóberendezést csaknem kivétel nélkül az érdekelt iparágak egyedileg készítették el saját használatra. Az egyéni kezdeményezéseken túl azonban átfogóbb és szervezettebb lépések is történtek már. A Minisztertanács megbízása alapján a Magyar Tudományos Akadémia szárítási bizottsága és a2 érdekelt műsza'ú tudományos .egyesületek már évekkel ezelőtt elkezdték a jelenlegi helyzet országos felmérését és eddig tizenöt iparágban vizsgálták meg a szárítási eljárásokat Megállapították, hogy kevés költséggel is meglepő eredményeket lehetne elérni. A megvizsgált tizenöt iparágban mindössze 280 millió forintos egyszeri beruházás évente mintegy másfél milliárd forinttal nagyobb értékű termék szárítását tenné lehetővé, s ugyanakkor évi 170 millió forintot takarítanak meg az energia-felhasználásban. Vagyis a befektet ^' 'L év alatt magából az enereía-megtakarításból is megtérülne. A kérdés nagy népgazdasági jelentőségére való tekintettel a jövő hónapban a Magyar Tudományos Akadémia megrendezi az első nemzetközi szárítási konferenciát. Máris csaknem harminc külföldi szaktokintélv jelentette be részvételét. (MTI) másairól több, mint százan tettek látogatást a baráti országokba. A Héki Állami Gazdaságból huszonkilencen, a Jászsági Állami Gazdaságból húszán voltak a Szovjetunióban, NDK-ban, Romániában és Csehszlovákiában. Jövőre tovább szélesítik a külföldi társasutazásokat. A túrkevei Vörös Csillag Tsz- ből harminc kiváló dolgozót küldenek a Szovjetunióba, költségüket a szociális alapból fedezik. A Héki Állami Gazdaságból is szintén eny- nyien jutnak el a népidemokratikus országokba. Több lehetőség lesz a hazai társasutazásokra is. A Szolnoki Állami Gazdaság százötven dolgozója még ebben a hónapban megtekinti hazánk egyik nevezetességét, az Aggteleki Csepkőbarlan- got. Több kirándulást rendeznek Sztálinvárosba, Pécsre, Egerbe és az ország más vidékeire. Jövőre Szolnokon kívül Mezőtúrról, Túrkevé- ről, Karcagról és más helységekből is indítanak külön- vonatot. A szövetkezeti tagok és állami gazdasági dolgozók kétnapos kirándulást tesznek Budapestre. Megtekintik a város nevezetességeit látogatást tesznek a Vörös Csillag Traktorgyárban és több más üzemben. Az IBUSZ megyei irodája kéri a mezőgazdasági üzemek. tsz-ek, állami gazdaságok, gépállomások dolgozóit, a jövő évre szóló külföldi és hazai utazási igényeiket még ebben a hónapban juttassák el az IBUSZ megyei irodájához, hogy a kívánalmaknak megfelelő programot biztosítani tudják.-----------------------------------------------■ A vízi szállítás ügyében Népgazdaságunk egészséges lüktetése, gyors szocialista építésünk jelentékeny mennyiségű — évente többszáz millió tonna — áru- és egyéb anyag mozgatását eredményezi. A szállítási költségeket országos szinten milliárdokban számíthatjuk. Szükséges, hogy mielőbb megtaláljuk azokat a thódszere- ket, melyekkel ezek a költségek mielőbb, s tetemesen csökkenthetők. Köztudott, hogy az összes szállítási módok között a vízi fuvarozás a leggazdaságosabb. Hazánkban ennek ellenére az összáru mennyiségnek csupán 1.1 százalékát továbbították tavaly vízi úton. Vasúti szállításra 42, gépkocsira 46 százalék, a többi légi-, szekér és egyéb fuvarra jutott A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata szerint megyénkben korántsem aknázzák ki a vállalatok, üzemek a vízi szállításban rejlő takarékossági lehetőségeket. Ennek oka részben az. hogy helyenként a vállalati érdeket az országos elé helyezik. Az ebben rejlő veszélyt tüstént felismerhetjük, ha tudjuk, hogy a MÁV naponta átlagosan 410 esetben, a gépkocsi fuvarozó vállalatok pedig 174 esetben kénytelenek a szállítást megtagadni — kocsihiány miatt A Tisza nyílt tartalékként kínálja széles hátát az olcsóbb fuvarozás kérdésének, a tengelyen szállító vállalatok kocsiproblémáinak megoldására. Enyhén szólva is érthetetlen, miért szállít évente mintegy 400 vagon, a Tiszából kitermelt homokot a Tiszamenti községekbe tengelyen a Szolnok megyei Építőipari Vállalat Elképesztő, hogy a jászberényi III. számú Főépítésvezetőség, valamint a helyi építőipari ktsz a köbméterenként 47 forintba kerülő marosi (!) homokért köbméterenként 163 forint ten- gelyfuvar-díjat fizet — noha a helyben található, a rendeltetésnek megfelelő homok szállítási díja köbméterenként legfeljebb 70 forintért szállítható lenne. Az építőanyagokat azért kénytelenek nagyobb távolságról szállítani, mert a helyi lelőhelyeknek nincs gazdájuk, nincs irányítójuk. A horribilis anyagmennyiséggel dolgozó — elsősorban építőipari — vállalatok anyagilag teljesen érdektelenek abban, hogy mibe kerül a szállítás. Ha másként lenne, bizonyára töprengtek volna már a jelenleginél jobb megoldáson. A Tiszamenti Vegyiművek évente 6—6500 vagon bolgár piritet használ fel — mely uszálj ban érkezik a csepeli szabadkikötőbe, onnan vasúton Szolnokra. A Tisza vízszintje az év jelentős részében lehetővé tenné, hogy az uszályok egyenesen a megye- székhelyre érkezzenek. Esetleg ugyanezek az uszályok visszatérőben a piritpörköt elszállíthatnák Sztálinvárosba— ahová napjainkban még vasúton érkezik. Évi hatezer vagonra tehető rönkfa érkezik Szolnokra és Szegedre Záhonyból — vasúton. A záhony—tőzsén szakaszon mindössze 2,5 km hosszú, szélesnyomtávú vasutat kellene megépíteni ahhoz, hogy a fa „gyalog”, azaz tutaj formájában szállíttassék — összehasonlíthatatlanul olcsóbban. Szomorú, hogy számos esetben meglévő adottságainkkal sem élünk. így például a Gyulai Vízügyi Igazgatóság a követ Tokajból vasúton szállíttatja Békéscsabáig. Itt a szállítmányt keskeny-nyom- távú vasútra rakják át. Azon leszállítják a Körös-partra, hol uszályokba talicskázzák. Azokon viszik a biztosításra, megerősítésre váró partszakaszra. Az így „szervezett” szállítás tehát kétszeri felesleges rakodást, tengelyfuvarozást eredményez. Mennyivel egyszerűbb, olcsóbb lenne a követ uszályokon egyenesen rendeltetési helyére szállítani! Más esetben a rossz áruelosztás, helytelen tervezés okoz fölösleges kiadást. A budapesti FÖMÄV Szolnokról az ország minden részébe diszponál 20—30 métermázsás tételeket. Ezek nem csekély hányada megérkezik a megye- székhelyre, majd — Budapest, mint kiinduló állomás (!) érintésével — átkocsizik a Dunántúlra. Számos Pest megyei községet Szolnokról látnak el a fővárosban palackozott oxigénnel. így Pilis, Mende esetében az oda-vissza szállítás 140 elpocsékolt kilométert eredményez. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a korlátozott kapacitású szolnoki oxigénlerakat képtelen a helyi igényeket maradéktalanul kielégíteni. Tehát számos Szolnok megyei és városig üzem szinte naponta küld gépkocsit oxigénért — Budapestre. Megyénk adottságai önként kínálkoznak a vízi szállítás kibővítésére. Hatalmas tárházaink állnak a Tisza s a Körös partján — ezek árnyékában hajdan szlovák tutajok, francia, német, jugoszláv, görög uszályok fogadták ölükbe s ontották onnan az árut. Egyszerűen elképzelhetetlen, hogy a vízi szállítás csupán a tőkések számára lett volna akkor kifizetődő — ma már pedig a szocialista népgazdaság számára nem... Emlékeztetünk arra, Rogy annak idején Kossuth Lajos — ki korának kimagasló tehetségű publicistája is volt — elemző cikkben fejtegette a Vukovár—Adria vasútvonal elhelyezésének kérdését. A vasútvonal kijelölésénél javasolta, hogy a kiinduló állomás megválasztásánál vegyék figyelembe az uszállyal szállításból adódó lehetőségeket. Azért ajánlotta Vuko- várt, mert azt a Dunán s Tiszán érkező uszályok egyaránt könnyen elérhetik. Kossuth-i alapossággal, kommunista leleményességgel kell megközelítenünk ezt a kérdést. Sikeres megoldásával tíz-, sőt százmillió forintokat takaríthatunk meg — mely összegek igen hamar és előnyösen éreztetnék hatásukat népgazdaságunk életében. Bede Béla a Szolnok megyei NEB munkatársa Elkészült az új központi épület A Nagykunsági Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet a karcagi mezőgazdasági technikum szűk és egészségtelen helyiségeiben zsúfolódott ösz- sze. így évente csak 8 ezer laboratóriumi vizsgálatot tudott elvégezni. Most az intézet karcagi székhelyén több, mint 8 millió forintos költséggel új központi épületet létesítettek. Itt nyernek elhelyezést a korszerű kutatói szobák és laboratóriumok. Az új épületben a jól felszerelt talajkémiai-, talajfizikai-, mikrobiológiai- és izotóp-laboratóriumok lehetővé teszik, hogy jövőre és a következő esztendőkben a kutatások tudományos színvonalának emelése mellett 30—35 ezer nagyjelentőségű vizsgálatot végezzenek. A karcagi tudományos kutatók, szakemberek munkája, a talajtápanyag- és talajművelési vizsgálatok mind a nagykunsági szikesek termővé tételét szolgálják. Az intézet továbbfejlesztésére már elkészültek a tervek. Jövőre üvegházat és citológiai laboratóriumot építenek
