Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-11 / 240. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1900. október 11. így Tiszafenyon sem szabad Társadalmunk nagy erőfe­szítéseket tesz, a munkából kiöregedettek, a nyugdíjasok életkörülményeinek megjaví­tására. Az igaz, hogy még mindig nem könnyű jól élni. szépen öltözködni, nyugdíja­saink egyrészének. De az is igaz, Európában kevés állam áldoz akkora összeget a nyug­díjasok eltartására, mint Magyarország. Most persze nem pontosan erről van szó. Csupán a tár­sadalmi megbecsülésről. Tör­vény ez nálunk. Ezt sértette meg a tiszatenyői November 7 Termelőszövetkezet. A tsz bizonyos munkálatok elvég­zésére kötelezte nyugdíjasait. Amennyiben ezt nem végzik el. úgy a háztájijukat le fog­ják. S erről hivatalos érte­sítést küldtek az öregeknek Az Intézkedés természetesen nem talált megértésre. Mert. Ml is azt mondjuk s mindenki azt mondja, hogy vonják be az öregeket a munkába, a termelőszövetke­zeti gazdaságok. Különösen az olyan munkaerőhiánnyal küzdő tsz-ek, mint a tiszate­nyői November 7 is. S a nvugdíias falusiak, tanya­siak jó szívvel segítenek Is, Ámde ez csupán lehetőség, mert egyetlen termelőszövet­kezet sem kötelezheti mun­kára a nyugdíjasokat, az öre­geket. Ennyi emberséggel, tiszte­lettel tartozunk nekik. B L. — HATVANEGYEZER 440 MÉTER járda épült me­gyénkben községfejlesztési alapból ebben az évben. A járdák építésére 4 millió 502 ezer forintot fordítottak, eb­ből 790 ezer forint értékű munkát a lakosság végzett el. r „A szülők véleményét várjuk , L — Tóth József né igazgató az oktatási reformtervezetről — A Szolnoki, — újvárosi Ál­talános Iskola igazgatónője Tóth Józsefné. Jelentőségtel­jes munkakört tölt be: mun­kásgyermekek neveléséért, oktatásáért felelős. Könnyen lehet, hogy a most általános iskolába járó generációra vár a nagyszerű feladat: a szoci­alizmus nagyarországi építé­sének befejezése, a kommu­nizmus alapjainak lerakása. — A reform szükségessé­gével a tantestület minden tagja egyetért, — mondotta Tóth Józsefné. — Egyedül a „miként?” — a probléma. Az 5+I-es ok­tatás bevezetésében ml a reform kezdetét látjuk. Csakígy a jövőbe tekintő szülők is. Maglód! Gyula például rö­vid napokkal a politechnikai oktatás megkezdése után fel­keresett bennünket és fel­ajánlotta a Járműjavító munkásainak segítségét. Sok, aránylag kisebbjelentőségű támogatás mellett kilátásba helyezte, hogy — amennyi­ben sikerül anyagot szerez­nünk —, a járóművesek há­romhelyiséges épületet készí­tenek a politechnikai okta­táshoz. — Legközelebbi feladatunk­nak a tantestület egységes állásfoglalásának kialakítását tartjuk, — folytatta. — Még mindig találunk a tanköny­vekben nélkülözhető részlete­ket; számos iskoláskönyv stí­lusa még mihdig indokolat­lanul nehéz — szépsége el­lenére is. Megtisztelő számunkra, hogy a párt s a kormány I a pedagógusok alapos meg­hallgatása nélkül nem kí­ván dönteni a reform mi­kéntjének nagyonis fontos kérdésében. Nincs szükség állatkcríre Stockholmban nincsen állat­kert. Most egy magán vállalat a város környékén hajlandónak mutatkozott jelentős összeget beruházni egy állatkert létesíté­sébe. — Előzetesen kikérték a stockholmi közoktatási hatósá­gok véleményét, hogy helyes- ilk-e az állatkert megépítését. Általános csodálkozásra a köz­oktatási hatóságok tagadó vá­laszt adtak. Kijelentették, hogy tanulmányi szempontból felesle­gesnek tartják az állatkertet, mivel a diákok filmről sokkal alaposabban megismerhetik a vadállatok életét, mint bármi­lyen állatkertben. Az iskolai ha­tóságok döntése után most a sportegyesületek is elutasító nyilatkozatot tettek az állatkert létesítéséről. (A „Schweizer Illustrierte'’-bői). liiiiíilííllfiMíiiifiiiiiíiiliífiíiliitlliiiiifSliiliiilik 99 Több fii A tudásra szomjas száj öli parasztok ezzel a jelszóval indultak támadásra a sár, a piszok, a téli esték véget nem érő szürkesége, a homály el­len. Egy év alatt több járdát építettek, mint az elmúlt év­tizedek során együttvéve. Az 1960-ra tervezett 1000 négy­zetméter betonjárdából 900 négyzetméter már elkészült és 200 négyzetméteren tégla­járdát építettek az Arany Já­nos utcán, A MÁV-tól 3 fo­rintos köbméterenkénti áron vett salakból pedig egymás után döngöl salakjárdát a maga portája elé az, aki egyelőre még nem lakhat az újonnan szépített utcákban. A víztornyot még tavaly decemberben kapta a község állami támogatásból, a bekö­tést azonban az Idei község­fejlesztési alapból és társa­dalmi erőből végzik el. A terveket a Népfront szer­vezése nyomán egy tize­déért, 60 ezer forint helyett 6 ezerért készítette el egy mérnök-csoport, az árkot mindenki maga ássa a há­za előtt, s így a községfejlesztési alap 120 ezer forintját a csövek beszerzésére tudják fordítani. Huszonötezer forintos beru­házással sportpályát építe­nek, s két lebontásra ítélt romos tanya építőanyagából öltöző és klubház is lesz a telepen. A falu kíszistái már alig várják, hogy rúghassák a labdát, s éppen ezért az anya* szállításáról társadal­mi munkában ők gondoskod­nak. A fiataloknak azonban nincs „főhadiszállásuk”: a ta­nács vezetői ezért elhatároz­ták, hogy felszabadítanak egy raktárhelyiséget, s azt még az idén KISZ-szobává építik át. Itt helyezik majd el a 3 ezer forintért vásárolt lemezját­szós rádiót, a község új tele­víziós készüléke pedig az új­telepi ideiglenes kultúrott- honban ka > helyet. A falu évszázados sötétjébe újabb villanypóznák éke ha­sít: 800 folyóméter villany- hálózat épült állami támoga­tásból 1960 folyamán, a köz­ségfejlesztési alapból pedig 520 méter bővítést terveztek. Ebből azonban 720 méter lett. Hogy hogyan? A tanács megpróbálta egy kicsit összehúzni a szíjat más vonalon, s a felszaba­dult pénzt a villanyra for­dítani — de ugyanakkor az Ady utca tíz gazdája egyen­ként 500 forint hozzájáru­lást ajánl fel, csak szúrják le már az ő házuk elé is az oszlopokat. Szajol községben sok az ipari munkás, vasúti dolgo­zó, Szolnokra bejáró érielmi- ségi. Ok és a tsz-parasztok egyaránt sérelmesnek tart­ják, hogy a 3500 lakosú falu­ban egyetlen 250 személyes mozi működik és állandó, a? igényeknek megfelelő kultúr- ház egyáltalán nincsen. A szajoliak mg már úgy vélik, nemcsak kenyérrel él az ember. ÖV mást is köve­telnek: több fényt! Z. J. Éppen ezért felelősségtel­jes minden észrevétel, mely a reformtervezetre vonatko­zóan elhangzik. A fiatalabb kollégák körébén a maxima- lizmus veszélye kísért; túl so­kat akarnak adni. Eddig szű- kebb körben: a pártcsoport- és szakszervezeti bizalmival, továbbá helyettesemmel tár­gyaltunk ezekről a kérdések­ről. Mi négyen már egyetér­tünk a legfontosabb részle­tekben. Az újvárosi általános isko­la igazgatónője úgy véli, hogy az elsőosztályosok tan­anyaga szorul elsősorban mó­dosításra. Ebben az osztály­ban legtöbb a bukás —, ami érthetően kedvét szegi szü­lőnek, gyermeknek. A munkáskerület pedagó­gusai a reformjavaslattól többek között olyan tanter­vet várnak, mely javarészben az iskolán belül megvalósít­ható: Azzal, hogy a tanulók­kal az iskolában sajáttítatják el a tananyagot — a nevelők a szülők feladataiból vállal­nak részt. — Szeretnénk elérni, hogy a szülők éppoly lelkesen fog­lalkozzanak a reformjavaslat­tal, mint érdeklődtek a po­litechnikai oktatás iránt. Szívesen elmegyünk az üzemekbe, beszélgetünk ve­lük. Ezzel egyidejűleg szeret­nénk szólni a vegyesosztá­lyok kérdéséről is, — emlí­tette Tóthné igazgatónő. — Tapasztalataink szerint azok tanulmányi eredmé­nye, légköre, fegyelme jobb, mint a külön-fiú, kü- lön-leány osztályoké. Nem szabal elfelednünk, hogy az életben, a munkahe­lyen Is együtt dolgoznak a nők a férfiakkal. Az újvárosi iskolában mű­ködő szülői munkaközösség tagjai már ismerik a reform­tervezetet. Azt rövidesen szü­lői értekezleten is megvitat­ják. A nevelők azt kérik a szülőktől, hogy minél töb­ben, minél jobban megfon­tolt javaslatokkal járuljanak a remélhetőleg hosszú éve­kig változatlanul maradó új oktatási rend kialakításához. Filmegyveleg TIZENNÉGY RÖVIDFILM VÁR BEMUTATÁSRA Érdekes riportfilmeket mu­tatnak be a mozik a követ­kező hetekben. A Budapest Filmstúdió munkatársai meg­örökítették Robeson magyar­országi utazásának felejthe­tetlen eseményeit. „Az úti- napló” című színes film az argentínai filmfesztivál szín­helyére, a festői Mar del Pla­ta fürdővárosba viszi el a nézőt. A 14 film között sze­repel Hárs Mihály: Amíg a tavasz újra eljön című színes természetfilmje az erdők la­kóinak érdekes életéről, to­vábbá az idő mérésének tör­ténetét bemutató: „A megfo­gott idő”. Ezenkívül több ma­gyar és külföldi riportfilm szerepel ebben a névsorban. A HOSSZÚ MENETELÉS A kínai vörös hadsereg 1934 októberében több mint S ezer mérföldet tett meg Kína 11 tartományán keresztül, áttörve a Kuomintang hadsereg számtalan blokád­ját. Ezt a hősi küzdelmet örö­kíti meg a film. Színes, gyö­nyörű felvételei felejthetetlen benyomást hagynak a néző­ben. AZ EIFFEL TORONY ÁRNYÉKÁBAN A Nap kél: 5,57 h-kor, nyugszik: 17.05 h-kor. A Hold kél: 21.36 h-kor, nyugszik: 12.08 h-kor. — 15 ÉS FÉLKILOMÉTER hosszú új villanyvezeték ké­szült el ez évben megyénk­ben a községfejlesztési alap­ból. A hálózatbővítésre két­millió 460 ezer forintot for­dítottak, amihez 47 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­ka járult. — FÖLDMÜVESSZÖ VET­KEZETI könyvesboltok veze­tői részére értekezletet tarta­nak a várható téli forgalom zavartalan lebonyolításáról Szolnokon, október 20-án. — PARABOLATÜKRŐS járással, Infravörös lámp segítségével nevelnek pec nyecsirkét az orosházi Élet Tsz-ben. Decembei hétezer csirkét állít elő i a gazdaság. — NAPONTA NÉGY-Ö SZÁZAN keresik fel kende: sen a röntgen autót. A tüc szűr«« zavartalan lebonyolíl sához értékes segítséget a nak a vörös keresztes aktíví — ÉLETVESZÉLYESEN megf ~yegette elvált felesét a szolnoki Miriszlai Mikb Nagy hangját 500 forintja ratja — ennyivel sújtotta városi tanács szabálysérti előadója. — TOVÁBB FOLYTA1 OKTÓBER 11 Kedd Brigitta — OPERALÁTOGATÁS­SAL egyb-kötött tanulmányi kirándulásra megy Budapest­re a kisújszállási városi ének­kar e hó 22-én. — MEGJELENT az Arany­könyvtár legújabb kiadvá­nya: Csokonai Vitéz Mihály összes versei. — a Szépiro­dalmi Könyvkiadó Vállalat gondozásában. — KULTÚRA ÉS CIVILI­ZÁCIÓ címmel előadást ren­dez az V. kerületi Nőtanács e hó 22-én délután 5 órakor a szolno.-i Ad. Endre Művelő­dési Htzban. Ez alkalommal Molnár Jánost, a TIT filozó­fiai szakosztályának tagját halljuk. — SAJÁT ERŐBŐL épített 250 férős hizlaldát, 2.500 fé­rőhelyes csibenevelőt, két 5 vagonos górét, egy darálót es egy bognárműhelyt a török­szentmiklósi Táncsics Tsz. Az építkezésre több mint 200 ezer forintot fordítottak. JÁK megyénk jogászai a2 Büntető Törvénykönyv terv zetének vitáját. A legkö2 lebbí ankétra 13-án délelf 10 órakor kerül sor a Szc nők megyei bíróság nagyte mében. Az ankét vezetője c Rácz György, a Legfelső E róság bírája. — NAPJAINK asszonyt érdeklő problémákról besz dr. Bene Zoltán föorv- Kunszentmártonban 13-án e te hét órakor a művelődé házban. Az előadást köv tőén az „Amiről beszélni ke' című filmet vetítik. — A CIBAKHÁZI Vör' Csillag Tsz gazdái 50 féri magtárpadlásos tehénistálU építettek egymillió forintc meghaladó költséggel. Ugyar ott saját erőből határidő elő1 fejezték be egy 120 férős hí< lalda és két dohánypajta épi tését. Az utóbbiakra 400 eze forintot fordítottak. /MfflPOUsgFwSm Synge: Dosztojevszkij: A NYUGATI VILÁG BAJNOKA Az írországi Christy Ma­hon egy csapásra meghódítja egy idegen falu népét. Szé­dületesen növekvő népszerű­ségének, rövid ideig tartó diadalának és hirtelen buká­sának titka bontakozik ki J. M. Synge századeleji, zseniá­lisan messzire látó ízes, népi hangulatú színművében. A drámát először 1907-ben mu­tatták be Dublinben. Ma nagy sikerrel játsszák nem­csak hazájában, hanem Euró­pa sok színpadán. Germonpres: IZLAND, IZLAND Egy flamand halászfalu né­pe hosszú éveken keresztül járja a veszedelmes, viharos tengeri utat Dunkerque és Izland-sziget között. A re­gény Kilo, a csempészkirály, és Madelson, a szép kocsmá- roslány emésztő szerelmét, életük fordulatait, a hajó­gyári munkások sztrájkhar­cát, a hajótulajdonosok és halászok engesztelhetetlen érdekellentétéből fakadó küzdelme tragikus következ­ményeit ábrázolja. — Lírai hangulatú derűs jelenetek, természeti képek pasztelljei, üdítő színfoltok kellemesen oldják fel az izgalom, a fe­szültség légkörét a fordula­tos, eseményekben gazdag regényben. A KAMASZ Dosztojevszkij egy kiala kulatlan jellemű, vidéki fia talembert választ regény« hőséül, akit fiatalságán kivü az is függetlenít a társada lomtól, hogy formálisar ugyan törvényes származá­sú, de tudja magáról, hogj egy jobbágyasszony és égj előkelő földbirtokos fia. Va­lóságos apjához való viszo­nyának tisztázása s egy if­jonti becsvágy naiv elszáná- sa viszi vidékről az orosz tái’sadalmi élet akkori köz­pontjába, Pétervárra. A re­gény formája: első szám el­ső személyben elmondott vallomás. A hős személyes és fiktív „én-regény” forma, egyaránt arra kényszeríti Dosztojevszkijt, hogy ezúttal főként ábrázoljon; a hős naiv fiatalsága, visszás társadalmi helyzete, kamaszos sértettsé­ge egy tájékozatlan, mohón kíváncsi, de egy kicsit kívül- állóan bizalmatlan szem elé tárja a pétervári világot, az éppen a cél, hogy ábrázolja: mit lát a fiatal Doigorukij vidéki tapasztalatlanságában ebből a világból, s amit lát, az hogyan, mivé formálja jellemét. lllllllllliilillllillllllllllllllllllllliilHIHIIillllll — RUMOT LOPOTT a szolnoki 1. sz. önkiszolgáló élelmiszerboltból Gál Julian­na. Szabálysértés miatt 300 forintra bírságolták. cAz én léziám namtas... A szolnoki Szilvási Sándor MÁV-alkalmazott, nős volta létére sem veti meg a bizal­mas női társaságot... így tör­tént, hogy egy forró nyári éjszakán egy átutazó asszony­kával megismerkedett a pá­lyaudvaron. Kettesben beül­tek egy sötét kocsiba, ahol is a „gáláns” Szilvási alkalmi ismerősének kézitáskájában kotorászott. Kiemelte önnön pénztárcáját, melyben a me­nyecske iratait és 50 forint készpénzét őrizte. Azzal az állítással szállt le, hogy ciga­rettát vásárol... Ehelyett egy másik nővel a Vidámkertben megitta az előzőtől „szerzett” ötvenest. Ezután hazament, eltette az asszonya összekészítette cso­magot és szolgálatba indult. A vasúti rendőrség a megká­rosított asszonytól kapott pon­tos személy leírás alapján mész aznap elfogta. A szolnoki járásbíróság — zsebtolvajlás miatt a koráb­ban már büntetett Szilvási Sándort jogerősen három hó­napi börtönbüntetésre Ítélte, életéből meríti témáját Az Eiffel torony árnyékában. A film legnagyobb érdeme, az érdekes témán kívül művészi hitelében, igazságában rejlik. len vívott hősi harcait örökíti meg. A film rendezője és for­gatókönyvíró <a annakidején részt vett a hitleristák elleni harcokban. A nagy családok című ki­tűnő francia film rendezője alkotta az új francia—olasz filmet. Egy munkáscsalád ÜJ BOLGÁR FILM MOSZKVÁBAN Moszkvában bemutatták Az osztag parancsnoka című bol­gár filmet, amely a bolgár yartizánoknak a fasiszták el-

Next

/
Thumbnails
Contents