Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-11 / 240. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, október II. Szabálytalan csúcstalálkozó az East River partján D iplomáciai eseményekben gazdag esztendőnk az Egyesült Nemzetek Szervezetének történetében is új szakaszt nyitott. — A szovjet miniszterelnök kezdeményezése következtében rendkívül nagy érdeklődés és főként fokozott várakozás előzte meg az ENSZ 15. közgyűlését. Mint tudjuk, az amerikai diplomácia minden erejét latbavetette, hogy rábírják a kormányokat: a kormányfők és az államfők boj- kottálják a közgyűlést. Az East River partján épült pompás üvegpalotában a világból összesereglett kétezer tudósító mégis történelmi ülések tanúja lett. A Szovjetunió kezdeményezésére egymásután foglalták el helyüket a közgyűlési teremben a kormányfők, az államfők és a többi delegáció vezetői legalább külügyminiszteri rangban. Aki távolmaradt, az önmagát rekesztette ki a nagyok gyülekezetéből. Az amerikai kormány erőfeszítése ellenére is sikerült kivívni, hogy az emberiséget érintő nagy kérdésekről olyan színvonalas vitára kerüljön sor, amely felülmúlja az előzőket. Hruscsov, Eisenhower, Macmillan, fíehru, Castro, Sukarno, Novotny, Gomulka, Kádár, Dej, Zsiv- gov, Shehu, Nkrumah, Nasz- szer, Sekou Touré, — de soroljuk-e tovább, hogy igazolva lássuk: csúcsértekezlet ez a javából! Igaz, nem kerékasztal körül és csak a nagyhatalmak részvételével, amelyet protokoll szokás szerint a külügyminiszterek hosszas üléseken készítenek elő. A fféle szabálytalan csúcs- találkozó, az ENSZ 15. közgyűlése s ez rendkívül megnövelte a világszervezet tekintélyét. A korábbi közgyűlésekre oly jellemző szó- cséplés helyett heteken át színvonalas vita zajlott, termékeny javaslatok egész sora hangzott el; a szünetekben is élénk diplomáciai tevékenység, élénk kétoldalú eszmecserék, találkozók követik egymást s újabb javaslatokat dolgoznak ki a különböző ellentétes álláspontok áthidalására. Még az ellenséges sojtókommentárok is beismerik, hogy a szocialista országok javaslatai találnak a legnagyobb visszhangra a közgyűlésben és a világközvéleményben is. — Hruscsov miniszterelnök ítélete a gyarmati rendszer felett, javaslata az általános és teljes leszerelésre és az ENSZ főtitkári tiszte helyett három személyből álló kollektív vezetőtestületre, azaz szervesen a valósághoz idomítva a főtitkári állást. De akármelyik szocialista fődelegátus beszédét vizsgáljuk, megállapítható, hogy valamennyi értékes hozzájárulás a nagy kérdések megoldásához. így Wladislaw Gomulka javaslata, hogy világszerte tartsanak népszavazást a leszerelésről, hozzanak létre Európában atommentes övezetet és ENSZ-határozat alapján tiltsák be az atomfegyver- kísérleteket. GheorghiuDej és Todor Zsivkov többek között azt javasolták, hogy kössenek kollektív biztonsági szerződést a Balkán országai. Kádár János, a magyar küldöttség vezetője beszédében az emberiség e legegyetemesebb fóruma előtt példát mutatott, egy kis nép mivel járulhat hozzá a feszültség csökkentéséhez és a béke megszilárdításához. — Emeljük ki egyik javaslatát, amely a főtitkári tisztség átszervezésére vonatkozik. A nyugatiak részéről igen vitatott kérdés, miként oszlana meg majd az intézkedési jog a három titkárból álló titkárság tagjai között. Kádár János azt javasolta, havonta felváltva elnököljön a szocialista, a semleges és a kapitalista országokat képviselő ENSZ-titkár. A 15. közgyűlésen megjelentek az új afrikai országok fekete vezetői, a világtörténelem késői szereplői is. — Igen érdekes, hogy ebben az esztendőben éppen megkétszereződik már az ENSZ-tag- országok száma, ugyanis az 1945. évi San Francisco-! alakuló közgyűlésen ötven volt a tagországok száma. Most Nigéria lett a kilenc- venkilencedik és Mauritania, Iszlám Köztársaság még ebben az évben a századik ENSZ-tagállam. A z afrikai és az ázsiai országok jelentős része semleges politikát követ, s most itt az ENSZ-közgyűlés- ben is megmutatták politikai arculatukat. Mindenáron Hruscsov—Eisenhower találkozót sürgető határozati javaslatuk egyik leglátványosabb r.ieknyilvánulása annak a szerepnek, melyet a semleges államok kívánnak játszani a nemzetközi életben, jelen esetben mint a Kelet és a Nyugat közti közvetítő. Mint ismeretes, éles összecsapásra került sor a találkozót sürgető ötös javaslat vitájában, mert az amerikai küldöttség sugalmazd sára beterjesztett ausztrál és argentin módosítás — mint Nehru mondta — meg akarta fosztani értelmétől az eredeti javaslatot. Az első kísérlet kudarcba fulladt a közgyűlés nagy többséggel leszavazta az ausztrál módosítást és az argentin javaslatot is csak durva szavazási manőverrel tudták végighaj- szolni, amelynek aztán az lett a következménye, hogy a semlegesek visszavonták javaslatukat. Az amerikai politikát az jellemzi az ENSZ-közgyűlés- ben, hogy üres szócséplésbe, ügyrendi vitába akarja ful- lasztani a közgyűlés munkáját. — Egyetlen javaslatot tudtak a közgyűlés elé vinni — a nem éppen eredeti ötletről tanúskodó, úgynevezett magyar kérdést. így akarják elterelni a figyelmet a döntő kérdésről, a leszerelésről, a német kérdésről, és a többi halasztást nem tűrő nemzetközi problémáról. Az amerikai kormány képviselőinek vagy nem futja többre, vagy — s ez látszik valószínűbbnek — passzív magatartásukkal akartak irányító hatást gyakorolni a közgyűlésre, hogy megbénítsák a világ- szervezet munkáját. — Hajójuk azonban zátonyra futott Az ENSZ-ben még soha nem volt Ilyen tartalmas közgyűlési vita, ilyen prominens politikusok még nem vettek részt a sorsdöntő kérdések megtárgyalásában. És mindez a szovjet kormány kezdeményezésének eredménye. Pedig éppen az amerikai politikusok és elkötelezetteik azzal vádolják a Szovjetuniót, hogy szét akarja rombolni a világ- szervezetet. íme, a vád visz- szahul: a vádlók fejére. B ár sok a biztató jel, hogy a világszervezetbe is kezd behatolni az élet hogy a világban végbemenő változásoknak szükségszerű változásokat kell hozniok az ENSZ-ben is, — még sok harcot kell megvívni ott, az East River partján épült üvegpalotában, — vagy akár másutt —, hogy a béke erői diadalmaskodhassanak. Hírek az ENSZ-hői New York (MTI). Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Hruscsov szovjet miniszterelnök vasárnap a szovjet ENSZ-küldöttség Glen Gove-i villájában ebéden látta vendégül Todor Zsivkovot, a bolgár küldöttség vezetőjét, valamint Podgornijt és Ma- zurovot, az ukrán, illetve a belorusz küldöttség vezetőjét. Egy UPI-jelentésből kitűnik, hogy az öt semleges ország Hruscsov—Eisenhower találkozót sürgető javaslatának amerikai mesterkedéssel történt megbuktatása után vezető amerikai politikusok megkezdték hadjáratukat a javaslat beterjesztői ellen. Harminc demokratapárti kongresszusi képviselő vasárnap levelet intézett Eisenhower elnökhöz. A levél írói felszólítják az Egyesült Államok kormányát, hogy foglaljon állást azt Egyesült Arab Köztársaságnak a Biztonsági Tanácsba való felvétele ellen. Celler, New York-i képviselő, a csoport vezetője kijelentette, hogy „az EAK bebizonyította, hogy nem méltó a bizalomra”. • Conakry. — A guinea! hír- ügynökség hétvégi bulletinjében az ENSZ átszervezésének kérdésével foglalkozik és fenntartás nélkül támogatja a szovjet küldöttség javaslatait. A kommentár rámutat, Hammarskjöld főtitkár kompromittálta magát azzal, hogy együttműködött Kongóban az agresszorokkal. Magától értetődik tehát, hogy a főtitkárnak távoznia kell — hangoztatja a kommentár. Felhívás a halászokhoz és a horgászokhoz A hazai és külföldi tudományos kísérleti intézmények a balvándorlások felderítése érdekében széleskörű kísérleteket kezdtek a Dunán és a Dunába torkolló folyók vízrendszerén. Az egyes halfajták százait jelölték és jelölik meg alumínium vagy műanyag plakettel, Illetve tetoválással. A kísérletek eredményeinek felméréséhez szükséges, hogy a Duna egész vízrendszerén ösz- szegyűjtsék a jelölt halak adatait. Ennek érdekében a Földművelésügyi Minisztérium halászati felügyelősége felhívja a halászok és a horgászok figyelmét arra, hogy a kifogott jelölt halak hosszát és súlyát pontosan mérjék le és az adatokat, a jelzéssel (plakett vagy egyéb jel!) és a fogás módjának, helyének időpontjának leírásával küldjék el a Földművelésügyi Minisztérium halászati felügyelősége — (Budapest, V. kerület, Kossuth Lajos tfc ÜJ 6. Pista hangtalanul nevetett — Elisa, maga mindig ilyen vidám, vagy most... az izgalmát leplezi? Legyen őszinte, mert én is az leszek: izgul? — Hát... bizony egy kicsit ... Egészen kicsit... — Én is — bólintott komolyan Pista —, de tudja, sokszor és szívesen vállalnék ilyen izgalmakat. Nem? — Batalov nagyszerű ember! — szólt közbe Elisa. Pista rákontrázott: — És Zsukov, a parancsokunk? Hozzá mit szól? — Ö is ... ügy hallottam, már vagy hússzor megjárta a Holdat. Ez már komoly „múltnak” számít a „szakmában .. <— És... és velem.rólam mi a véleménye? Elisa Pista szemébe kacagott. — Majd megmondom, ha visszatértünk a Földre. Jó? — Az nagyon soká lesz, Elisa... — Nagyon kíváncsi? — Végtelenül. — Kár. Hamar megöregszik, és ki jön majd velem... velünk a Vénuszra? Észre sem vették, amikor a :erem egyik szögletében megvilágosodott egy eddig rejtetten megbúvó képernyő, és egyszerre Batalov tekintett rájuk. — Már a Vénusz-utazáson törik a fejüket, angyalkáim? MSfíi lesz ez túl gyors iram? EUsa és Pista lopva egymásra néztek. — Csak beszélgetünk, Batalov elvtárs... — szólt a lány. — Azonnal lefeküdni’ Mikor pihenik ki magukat, ha még most is...? Reggel nyolckor találkozunk. Dosz- vidánia! A képernyő elsötétült, és ők ketten, maguk sem tudták miért: egymás kezét fogva léptek ki a csillagvizsgáló termeiből, és a gyorslift ajtajában mint régi jóbarátok váltak el egymástól. — Jóéjszakát, Elisa, szép álmokat... — Magának Is, Pista... Holnap... holnap úgyis találkozunk. U. Sztepán Groncsevics éppen elmaradhatatlan délutáni teáját élvezte, amikor megszólalt lakásán a rádiótelefon. Korát meghazudtoló fürgeséggel ugrott fel és sietett a készülékhez. Feleségének — aki a csengetésre benézett a szomszédos szobából, csak annyit mondott: — Biztosan Batalov. Szükség van még az öreg Gron- csevicsre... Bekapcsolta a készüléket. — Tessék, itt Groncsevics. — Üdvözlöm, Sztepán Groncsevics, itt Batalov beszél. Kérem, hogy a legsürgősebben jöjjön be a Központba. Az elöő&ég úgy döntött, hogy ön is tagja lesz annak a tudóscsoportnak, amely a Kozmoszplán útját állandóan figyelemmel kíséri, és feldolgozza az űrhajó által leadott tudományos adatokat. Groncsevics kitörő örömmel válaszolt. — Köszönöm, Batalov elvtárs, köszönöm. Gondoltam, hogy szükség lesz rám, vártam is, hogy hív ... — Nos, akkor siessen öreg harcos, mert minden perc késedelem haszontalanul elfecsérelt idő Várom. Újból kattant a készülék, Sztepán Groncsevics pedig három perc múlva már egy taxi-helikopteren a Főváros kőrengetege felett repült, és nem telt bele öt perc sem, máris a Központ tető-repülőterén landolt a gép. A felhőkarcoló tetején mozgalmas élet fogadta, öt hatalmas turbó-helikopter személyzete gyülekezett, hogy az expedíció tagjait és a Központ által kijelölt tudóscsoportot a Kozmoszplán indulási helyére, az Uraiba szállítsa. Sztepán Groncsevics a gyorslifthez sietett, hogy megkeresse Batalovot, akinél jelentkeznie kell. Az elnök szobájában már útra készen gyülekeztek az expedíció tagjai és a kijelölt tudósok. — Üdvözlöm, Sztepán Groncsevics — sietett elébe vidáman Batalov — jókor érkezett. Azonnal indulunk. Az elnöki fogadószobában A szovjet államfő rögtönzött sajtóértekezlete (Folytatás az L oldalról) ta: Elkövetkezhetik az az idő, hegy az ENSZ majd könyörögni fog Kínának, foglalja el székét az ENSZ-bea. Az idén azonban nemcsak a vita, hanem a szavazás is tanulságos volt. A szavazás eredményének gyors elemzése érdekes tényeket tár fel. Néhány ilyen tény; 1. Az ENSZ tagállamok többsége a Kínai Népköz- társaság mellett szavazott, vagy tartózkodott a szavazástól. 2. Az Egyesült Államok szavazatokat vesztett, pedig az ENSZ taglétszáma növekedett. 3. A Kínai Népköztársaság ENSZ tagságának visszaadása mellett szavazó tagállamok száma évről évre növekszik. 4. Az Egyesült Államok támogatóinak többsége évről évre csökken. A leglényegesebb azonban nem az, hogy az Egyesült Államok ez évben csupán ilyen csekély többséget szerzett, hanem az, hogy még e csekély többséget Is csak nagy erőfeszítések árán volt képes megszerezni. Az Egyesült Államok és szövetségesei mindent elkövettek, hogy szavazatokat szerezzenek. A francia küldöttség az afrikai tagállamokat próbálta „megdolgozni”. Ezeket az új afrikai országokat rengeteg politikai és gazdasági szál fűzi a volt anyaországhoz. Ennek ellenére az új afrikai államok többsége tartózkodott a szavazástól. Helytelen lenne azonban abban az illúzióban ringatni magunkat, hogy az Egyesült Államok pozíciója összeomlott az ENSZ közgyűlésen. Nem így van. Az Egyesült Államok, ha nehezen is, de mégis megszerezte a többséget és immár tizenegyedszer ismét kirekesztette a Kínai Népköztársaságot a világ- szervezetből. Ez a reális tény. De ugyanilyen reális tény az is, hogy elmúlt az idő, mikor elegendő volt az Egyesült Államok küldöttségének egy gombot megnyomnia és a szavazógép működésbe lépett. Ez a szombatesti szavazás egyik legfontosabb tanulsága. Nehru televíziós interjúja New Yorkban DELHI (TASZSZ). Az In- dinfo közlése szerint Nehru, indiai miniszterelnök New Yorkban egy televíziós interjú keretében üdvözölte Hruscsov szovjet kormányfőnek azt a javaslatát, hogy 1961 elejére hívják össze az ENSZ-közgyn- lés rendkívüli ülésszakát a leszerelési egyezmény kidolgozására. Meggyőződésem — mondotta — Nehru —, hogy Hruscsov leszerelést akar és nem akar háborút. Nehru megjegyezte, hogy a nyugati hatalmak „nem akarják közvetlenül megközelíteni a leszerelés kérdését," A Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságának kérdéséről szólva Nehru a következőket mondotta: Indiának meggyőződése, hogy mind nemzetközi szempontból, mind az ENSZ érdekeiből kiindulva képviseletet kell kapnia a népi Kínának az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Kína ENSZ-beli képviselete nélkül nem lehet megoldani olyan kérdéseket, mint például a leszerelés. Az indiai kormányfő végezetül kijelentette, hogy India támogatni fog minden olyan javaslatot, amely a gyarmatok függetlenségének megadására irányul. (MTI). bár ott volt az expedíció parancsnoka, Pjotr Zsukov, és elmerülten beszélgetett Mihail Remizovval, a Kozmoszplán térvező-mérnökével. — Grigorij Donszkov Elisával és Kovács Pistával ült az egyik kényelmes pamlagon, és bizonyára valami kellemes tréfán nevettek annyira önfeledten, hogy a hozzájuk lépő Sztepán Groncsevics meg is jegyezte« — Úgy látom, a fiatalság nem fél egy cseppet sem — és biztatóul nagyott ütött Pista vállára —, nos, fiatalember, hát megkérded-e még, hogy visszafelé is repülsz majd Budapestre, vagy nem? Pista .kérlelő tekintetet vetett Groncsevicsre, de talán neheztelt is kicsit a kérdésért — Ugyan Sztepán Groncsevics, hogy is gondolhat ilyet? Mondtam én azt egyáltalán? — Nézz oda, még letagadnád?... Persze, Elisa előtt nem illik ilyesmit kérdezni — mosolygott az öreg tudós. Erre már Elisa is közbeszólt: — Nem mondanánk igazat, ha egyre azt hajtogatnánk, hogy nem félünk... Persze, egy kis szorongás azért kerül. De... nem így szép az élet? Nekivágni az ismeretlennek, aztán majd meglátjuk... Donszkov fejezte be a gondolatsort: — Azért már szívesen filmezném a Marsot... Nem lesz rövid és könnyű az út — Batalov csendet kért. — Elvtársak! öt perc múlva indulás. Engedjék meg nekem... hogy még egyszer köszönetét mondjak mindazoknak, akik munkájukkal lehetővé tették a Kozmoszplán megalkotását és azt, hogy nagyszerű űrhajónk holnap hajnalban útrakelhet a legtitokzatosabb bolygó, a Mars felé. Éljenek a tudó? mány hőseit v” v — Hurrá! Bravől Éljen! — kiáltások hallatszottak mindenfelől, majd mindenki ke- zetszorított az öt elszánt űrhajóssal, és a gyorsliftekhez indultak. A tetőn felzúgtak a helikopterek motorjai, és pontosan a megjelölt időben, délután 4 órakor, egymás után röppent fel az öt tömzsi gép a Központ felhőkarcolójáról, és egy gyors búcsúkor után pillanatok alatt eltűntek az Ural irányában. • Az Ural lábánál, ahol nem is olyan régen olyan különös, és furcsa éjszaka uralkodott, már a kora hajnali órákban sokszáz ember foglalatoskodott a Kozmoszplán indítótornyán, a kordonon kívül pedig öt világrész sajtó-, rádió- és televízió tudósítói ütöttek tanyát Budapest, Róma és számtalan más világváros valamennyi hírügynöksége, újságja, rádiója és televíziója feszülten várta az érkező híreket. Az indítótoronytól nem messze valóságos sajtóközpont épült ki néhány nap alatt és a sokszáz tudósító egy háromemeletes acélpalotában gyülekezett, ahol rádiótelefonok, elektrónikus géptávírók és televízió közvetítőállomások álltak rendelkezésükre. Batalov és az expedíció tagjai az utolsó előkészületeket is megtették az indulásra. A végső vizsgálat mindent rendben talált, mire a Központ elnöke hajnali 5 óra 30 perc 16 másodpercre megadta az indulási engedélyt. A Kozmoszplán messziről karcsúnak tűnő, közelről azonban annál hatalmasabb teste indulásra készen pihent az acél állványerdő közepén. *' * (f olytatjuk) SASS ERVIN
