Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-06 / 236. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. október 6. N. Sz. Hruscsov és Szukarno indonéz elnök. (Rádiókép. — MTI Külföldi Képszolgálat) Folytatták Kína ENSZ tagságának megvitatását New York (MTI). Az ENSZ-közgyűlés kedden délután, magyar idő szerint este 8 órakor kezdődött ülésén tovább folyt az általános politikai vita. TASZSZ-jelentés szerint Lewquerica spanyol küldött magasztalta a Franeo-rend- szert segélyező washingtoni kormányt, majd durva kirohanásokra ragadtatta magát a semleges országokkal szemben. Kijelentette, a spanyol kormány büszke rá, hogy országa területén idegen katonai támaszpontok vannak. Az Egyesült Államok ,,hatalmát^ dicsőítve állást foglalt a leszerelési probléma érdemleges közgyűlési megvitatása ellen, mert szerinte ez nem lenne egyéb, mint „szentimentális komédia”. Mulai Hasszán trónörökös, a marokkói küldöttség vezetője sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy még mindig nem történt előrehaladás a leszerelés terén. Mulai Hassan azonban szemlátomást kő-' vetkezetlenségről tett tanú-! bizonyságot, amikor a továbbiakban támogatta azt a nyugati tervet, amely szakértői bizottság alakítását indítványozza a leszerelés műszaki szempontjainak tanulmányozására. A gazdaságilag fejletlen országok segélyezéséről szólva Marokkó képviselője hangsúlyozta, hogy az ilyen segélynyújtásnak nem szabad politikai nyomás eszközévé válnia. Utalt a gyarmati problémákra és élesen elítélte a gyarmatosítók kongói mesterkedéseit, majd követelte, hogy vessenek véget iiiimiHiitimiiiiiiiiimiiHiiiumtiiiHmHiHtt KÜLFÖLDI Uíeclc Moszkva (MTI). Kádár János elvtársnak, a magyar ENSZ-küldöttség vezetőjének az ENSZ-kögyűlés október 3-i ülésén elhangzott beszédét szerdán mintegy másfél oldalon közölte a Pravda. „Oldjuk meg az emberiség létkérdéseit’^ — ezzel a címmel ismerteti a lap Kádár elvtárs felszólalását. Ankara (AFP). Ankarában és Isztambulban 1961 március 1-ig — a nemzeti egység-bizottság határozata értelmében — meghosszabbították az ostromállapotot, amelyet áprilisban vezettek be, eredetileg hat hónapra Párizs (TASZSZ). Kedden a hivatalos thaiföldi rádió felhívta a nyugati országokat, hogy pénzzel és fegyverrel segítsék Nosavan tábornokot. a laoszi lázadót, az algériai vérontásnak. A marokkói küldöttség vezetője felhívta a közgyűlést, hogy érvényesítse a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli törvényes jogait Ezzel a közgyűlés kedd délutáni, magyar idő szerint esti ülése befejeződött. A legközelebbi ülés szerdán délelőtt, magyar idő szerint délután 15.30 órakor kezdődött. Mint az UPX jelenti, az ülésen felszólalt: Bolivia, Ausztrália, a Fülöp-szdgetek és Belorusszia küldötte. — Az ülést nyugati kommentárok szerint nagy érdeklődés előzte meg. A délutáni, magyar idő szerint este 8 órakor kezdődött ülésen folytatódtak a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságának vitái, A vitában Belorusszia, Ceylon, Lengyelország, Irak, Ukrajna, Románia, Kuba, Finnország, Szudán, Spanyolország és Panama küldötte jelentette be felszólalását. HA A TOLVAJ NEM TUD LOPNI NEM KIS tolvajról van szó, nem tyúklopásról, nem is egy üveg pálinkáról. A vádlott — a szabadság honából George Washington mintaköztársaságából imperialista rablóvá süllyedt Egyesült Államok — országokat lop, s ha nem sikerül, az egyszeri tolvaj módjára ő kiabálja, hogy meglopták. 1956 őszén a Wall Street és a Fehér Ház urainak számítása szerint két pompás zsákmány bekebelezése vált esedékessé: úgy gondolták, hogy beértek a Magyar Népköztársaságban végzett sokéves felforgató és uszitó tevékenység gyümölcsei, s a területileg kicsi, de stratégiailag fontos Magyarországot könnyedén le lehet választani a szocialista táborról. — Ugyanakkor a Közép-Keleten válságossá lett a kivén- hedt brit oroszlán és a gall kakas — másszóval az angol és francia gyarmatosítók helyzete. Az „önzetlen” szövetséges ilyenkor az illető államok segítségére siet, de úgy, hogy a segítség ürügyén odaküldött katonai egységekkel megszerezze magának a felmérhetetlen értékű pozíciókat; a Közel-Kelet olaját, s a Szó ietunióval határos, tehát hadászatiíag jelentős területeket. AZ IMPERIALISTA rablónak mindkét remek terve csődöt mondott. A magyarországi ellenforradalmat a Szovjetunió segítségével néhány nap alatt levertük, s a munkás hatalom ma Magyarországon szilárdabb, mint valaha. A szuezi angol- francia—izraeli agresszióba pedig az amerikai imperializmus a helyzetből és a közvéleményből fakadó nyomás miatt nem avatkozhatott bele és az érdekelt országok ellenállásán megbukott néhány hónappal később, a Közel-Kelet megszerzésére kiadott Éisenhower-doktrina is. E két súlyos vereségből látszott kivezető útnak, vagy legalábbis a figyelem elterelésére kiválóan alkalmas eszköznek az úgynevezett „magyar-ügy” megkonstruálása. Az Egyesült Államok szavazógépezetéhez tartozó néhány hirhedt fasiszta ország a demokráciáról kezdett szónokolni; Kuba, (akkor még Battista diktatúrája alatt), Franco-Spanyolország és Portugália javasolták, hogy az ENSZ bélyegezze meg a „nemzeti felkelést véres erőszakkal elnyomó” Szovjetuniót, s kötelezze az emberi jogok tiszteletben tartására. Ezt a durva rágalmaival is nevetséges javaslatot azután olyan államok szavazták meg, mint Franciaország, amely akkor már három éve folytatott irtóháborút Algéria ellen, a Cipruson és Kenyában kegyetlenkedő Nagy-Britannia, a köztársaságiak vérében fürdő Franco-kormány, a többmillió kongói kiirtásából meggazdagodott Belgium, s még sokan hasonlók. Az ázsiai-afrikai népek még a sodróesrejű rágalomáradatban is meg tudták őrizni politikai érzéküket^ többnyire tartózkodtak a szavazástól. HASONLÓ komolysággal vehetők figyelembe az ENSZ által a „magyar-ügy” kivizsgálására kiküldött ötös-bizottság tanúinak vallomásai. A bizottság 111 tanújának neve közül 107-et titokban tart: érthetően! Ezek az emberek volt rabok, bűnözők, ellenforradalmárok, vagy legjobb esetben is szökésüket mentegető, önigazolásul a hazát mocskoló volt magyarok. Az ötös-bizottság jelentését, ezt az elképzelhetően „mélyreható, pontos és elfogulatlan” elemzést azóta minden évi közgyűlésen előveszik, megtárgyalják, megköszönik, kiegészítik, stb. Milyen szép is az, mikor egy ilyen nagy nemzet, mint a 170 milliós Egyesült Államok és a nagymultú, sok tízmilliós nyugat-európai országok ennyire fáradságot nem ismerve foglalkoznak a magunkfajta kis nép ügyével! No, dehát az amerikai rádiós társaságoknak is kell élniök valamiből, melyek ezt a pompás csemegét, a magyar tanúk könnyfacsaró vallomásait, mindig teljes terjedelemben közvetítik. Az állam vezetői is újra meg újra próbálkoznak; ők sem nyugodhatnak bele egykönnyen abba, hogy rendzavarási kísérleteik ilyen „ENSZ-esített” formában sem sikerültek. Mint Kádár elvtárs a jelenlegi közgyűlés előtt elmondott beszédében megjegyezte, Magyarországon az utóbbi négy év alatt az ipari termelés 36 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 12 százalékkal, a dolgozók életszínvonala 24 százalékkal emelkedett. SZÉPÜLŐ, gazdagodó életűnk, — nyugodt, bizakodó légkör; ez a „magyar-ügy” egyetlen, valódi tartalma. A többi: rágalom, ostoba kitalálás, a nyakoncsípett tolvaj dacos, de reménytelenül sikertelen védekezése. ZILAHI JUDIT IIL A hangszóróból visszafojtott szipogás hallatszott. — Jól van kislány, nincs semmi baj. Ne sírjon, kérem. Kovács Pista rendes fiatalember, én bizonyítom. — Én csak... higgye el, Igor Kuzmics... ón csak arra kértem... — Tudok mindent, és ne haragudjon... Tréfa volt az egész, no. Köszönöm, hogy szólt. Máris indulunk. Kuzmics karonfogta Pistát. ■— Mondom, hogy gyors hódítás volt... Siessünk, mert Batalov elvtárs már bizonyára vár bennünket a nagy tanácskozóban. • CIKÁZVA VILLOGTAK a fényreklámok a világváros utcáin. A xenon-lámpákkal, és ultra-neonnal világított épületkolosszusok emeleti teraszain apró helikopterek landoltak és röppentek újra a magasba, hozták-vitték az utasok tömegét. Száz-százötven emeletes házak törtek az ég felé mindenütt, homlokzatuk teljesen átlátszó, törhetetlen üvegből készült. A járókelők pontosan látták, hogy mi történik a falakon túl, az árúházak forgataga az üvegen keresztül úgy hatott, mintha egy hatalmas hangyabolyt kettészeltek volna, és abban millió és millió hangya nyüzsögne... Az üveghomlokzat másik nagyszerű előnye az, hogy átengedi az ibolyántúli sugarakat is, ennek hasznosságáról nedig felesleges beszélni... Korom és füst már évek óta ismeretlen fogalom. A xenon-lámpákhoz és az ultraneonokhoz szükséges villamosenergiát atomerőművek szolgáltatják, és a modem kor „fehér éjszakáit” teremtik meg a nagy világvárosban. A parkok zöld fái alatt százezrek sétáltak, sokan pedig a kellemes hangulatú büfék apró asztalainál kóstolgatták a finom kaukázusi óbort. A Kreml toronyórája zengő kondulással számolt tízig, amikor az Űrhajósok terén, az Űrkutató Központ 150 emeletes palotájának harmadik emeletéről egészen a huszadik emelet ablaksoráig húzódó fényújságon kigyultak az első betűk. A fényújság az utolsó megbeszélés hírét közölte. — Az Egyesült Űrkutató Központ sajtófőosztálya jelenti: A Kozmoszplán holnapután hajnalban, 5 óra 30 perc 16 másodperckor elindul 55 millió kilométeres útjára. A Mars bolygó évmilliárdos titkainak felderítése új szakaszba érkezett. A Kozmoszplán parancsnoka Pjort Zsu- kov, a Központ bolygókutató szekciójának vezetője. Percekig villogtak a hatalmas betűk, amikor elsötétült a fényújság és újabb közlés betűi gyulladtak ki gyors egymásutánban. — Legközelebbi hírünk 15 perc múlva várható. Addig a fényújság televíziós ernyőjén Igor Kuzmics, a Központ sajtófőnöke nyilatkozik munkatársunknak a Kozmoszplán útjának világvisszhangjáróL VALAHOL a hatodik és a tizedik emelet közötti térségben nyomban megvilágosodott egy harmincszor _ ötven méteres mező és az óriási, kivetített képen feltűnt Igor Kuzmics arca, amint a Központ televíziós riporterének interjút ad a Kozmoszplán útjáról. A színes képet sugárzó hatalmas képernyő kékes derengéssel sugározta be a térre özönlők tízezreit, akik izgatottan tárgyalták a rendkívüli tudományos eseményt, az eddig közölt híreket. A riporter kellemes hangja betöltötte az Űrhajósok terét. A kombinált fémhangszórók kitűnő akusztikai hatást teremtettek a köralakú tér épületóriásai között. Százezernyi ember fordította tekintetét a magasba. A riporter szembefordult a számára láthatatlan nézőkkel. — Kedves nézőink, bemutatón# Önöknek Igor Kuzmics elvtársat, Központunk sajtófőnökét, aki e pillanatban érkezett az utolsó megbeszélésről, ahol az expedíció tagjai és a Központ elnöksége véglegesen lezárják a Kozmoszplán programját. Kedves Igor Kuzmics, kérem, tájékoztassa fővárosunk lakóit a Kozmoszplán tervezett útjáról... Igor Kuzmics megnyerő vo- nású arcán mosoly suhant át, bár a hangjában, amikor megszólalt, furcsa izgatottság érződött. — Ismeretes, hogy most, ebben az évben került újra 55 millió kilóméteres közelségbe Földünkhöz naprendszerünk legtitokzatosabb bolygója, a Mars... Eddif huszonöt kutató rakétát küldtünk a Hold B—5 jelzésű űrállomásáról a Mars felé. Ezek a rakéták részben a Mars műholdjaivá váltak, részben a Marsra szállítottak különleges, hernyótalpas laboratóriumokat. Néhány rakétánk viszont — mint például a Zeusz IV-es és az Ikarusz I- es — a Mars többszörös megkerülése után visszatért Hold-beli támaszpontjára. A kutató-rakéták értékes adatait központunk Hold-beli kolóniája feldolgozta és továbbította a Földre..« — Ha szabad kérdeznem, kedves Igor Kuzmics; milyen eddig nem ismert adatokat hoztak ezek a rakéták a távoli, rejtélyes bolygóról? — szólt közbe a riporter. Kuzmics újra elmosolyodott és tovább folytatta: — Ne kívánja kedves barátom, hogy elmeséljem azokat, hiszen azt hallgatóink, nézőink már legalább olyan jól ismerik, mint jómagam. De egyet mégis elmondanék, egy olyan új és megdöbbentő hírt, melyet ezelőtt néhány perccel televízión küldött hozzánk a Hold-kolónia tudós- csoportja. Az Űrhajósok terén százezer ember morajlott fel Igor Kuzmics szavaira. Többen bekapcsolták zseb-magnetofonjukat, hogy otthon, családi körben is lejátszhas- sák a szenzációsnak ígérkező hírt. Jól látták, hogy Kuzmics egy fényképfelvételt húz elő a belső zsebéből és átadja a riporternek. — Látja ezt a felvételt? — Igen — válaszolta kissé meglepődve a riporter. — Nos, mondja el, mit lát rajta? Hallgatóinak, nézőink bizonyára roppant kíváncsiak, dehát százezer meg százezer pédányban még nem sokszorosíthattuk, hiszen tíz perce érkezett, mondhatnám az .utolsó pillanatban, mielőtt a Kozmoszplán útrakel, hogy közvetlenül Földünkről szá- guldjon ki az űrbe a Mars felé. Nos, barátom, beszéljen! A téren szorongó tömeg látta, hogy a riporter átveszi a fényképfelvételt, néhány pillanatig mereven nézi, aztán felkiált:... SASS ERVIN (Folytatjuk) LJf^3^S2S^sHBS
