Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-04 / 234. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP i960, október 4. Ellenőriztünk is - tanultunk is Amikor sok a jóból Színielőadáson részt venni jó dolog, de nem utolsó mu­latság egy táncdalénekes meghallgatása sem. Mond­juk: egyik héten egyikre, a másikon a másikra kerítene sort az ember... A tisza- föltíváriaknak lett volna mód­juk, hogy két egymást követő héten szórakozzanak. A vál­tozatos programtól a földmű­vesszövetkezet „jóvoltából” estek el. Az fmsz-nek még nem volt birtokában a megyei tanács népművelési csoportjának műsorengedélye, mikor már javában árusította a jegye­ket a tervezett táncdalestre. A művelődési otthon vezetői ellenben idejekorán gondos­kodtak a műsofengedély megszerzéséről — s így min­den követelménynek eleget téve fogadták a Túrkevéről érkezett öntevékeny színját­szókat. Az fmsz-nek viszont érthetően és világosan tudtá­ra adták Szolnokon: ugyan­azon a napon, melyen a kul- ,túrház előadást rendez — a másik rendezvényre nem ke­rülhet sor. Ennek ellenére megtartot­ták az fmsz-vendéglőben a táncdal estet. Nyilvánvaló, hogy aki arra ment el: el­esett az Ipafai lakodalomtól — és fordítva. Jobb szerve­zéssel ennek könnyű lett volna elejét venni. Az enge­dély nélkül előadást rende­zők ellen szabálysértési eljá­rás indult. Tévedés ne essék — a tánc­dal- és magyarnóta-esteknek nem vagyunk mi ellenségei — feltéve, hogy színvonaluk­ban és tartalmukban megfe­lelnek korunk követelmé­nyeinek. Megrendezésükkel kapcsolatban csak ennyit: a maga idejében, a maga he­lyén. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság szeptember utolsó hetében kétnapos vizsgálatot tartott az újszászi Szabadság Termelőszövetkezetben. A közös gazdaság állatállo­mányszaporulatának megte­kintésében részt vett többek között Gugi Mihály, a százs- bereki Béke Tsz sertésgondo­zója és Gyetvai István, a szolnoki Lenin Tsz juhásza. Velük beszélgetett a napok­ban lapunk munkatársa. Nagyon hasznos volt szá­munkra ez a két nap. Sokat tanultunk, s a látottakat igyekszünk majd a mi gaz­daságainkban, saját mun­katerületünkön is gyümöl- csöztetni, — mondja Gyetvai István. Természetes, ami problémá­val találkozunk, akár hiá­nyossággal is, arra felhívtuk a szövetkezet vezetőinek fi­gyelmét, megmutattuk a hi­bák felszámolásának módját, ami nálunk jobban megy, azt elmondjuk. És — nem szé­gyen az! — sokat tanulunk, — vette át a szót Gugi elv­társ. — Elismerést érdemel a tisztaság, az egészségügyi kö­vetelmények szigorú betartá­sa. Minden istálló- és ólajtó előtt ott láttuk a klórmeszes ládát Nagyszerű védekezési forma ez a betegségek ter­jesztése ellen. — A tsz vezetői és az ál­latgondozók között nagy megértést, együttműködést tapasztaltunk... És sorolják, egyre sorolják a látottakat. Hogy milyen észszerűen helyezték el a te- nyészbaromfit. Fás területen, ahol télen-nyáron védett he­lyet találnak a szárnyasok. Ugyanakkor a termelőszö­vetkezet vezetői elpanaszol­ták, hogy a baromfiállo­mányban töbhízben dűva- dak garázdálkodtak. Sajnos ez a körzet vadász- területileg Pest megyéhez tartozik. Éppen ezért a veze­tőség kéri a felettes szerve­ket, hogy a tsz területét nyil­vánítsák tsz vadászterületté. Az esetben megfelelően tud­nak védekezni a rókák és egyéb vadak kártevése ellen. Más kérés is elhangzott a vizsgálat során. Nevezetesen: jó lenne, ha a fehér hússer­tések részére a tsz állati fe­hérjét tudna takarmányozás­ra biztosítani. A NEB ellenőrök közben­járására már meg is oldó­dott ez a kérelem. A Tejipari Vállalat köz­ponti Tejüzeme hetenként két alkalommal 31 hektoliter szeparált tejet, savót szállít az újszászi Szabadság Terme­lőszövetkezetnek. Mert a népi ellenőr nem­csak bírál, de ahol tud: se­gít. — rónai ­A Nap kél: 5.46 h-kor, nyugszik: 17.18 h-kor. A Hold kél: 17.19 h-kor, nyugszik: 4.55 h-kor. — MAJDNEM 1 millió fo­rintot ruháztak be saját erő­ből ebben az évben Tósze­gen a Dózsa Tsz-ben. Az építkezéseknél a tsz a bontá­si anyagok felhasználásával jelentős összeget takarított meg. , — ÖT ELŐADÁST szervez a nevelésről és a szülők kö­telezettségeiről Kőteleken a Nőtanács október 15-től feb­ruár 15-ig. Ugyanitt gazdasz- szonykör is alakul az ősz fo­lyamán. — ELKÉSZÜLT az ötven­ezredik Benczúr televíziós készülék a Székesfehérvári Villamossági Televízió és Rá­diókészülék gyárban- Most a tömegigényeket kielégítő ol­csó televízió típus: a Tavasz gyártását kezdték meg.. A készülék előreláthatólag 3.700—3.800 forintba kerül. — A SZIGLIGETI Színház ma esti műsora (4-én) 7 óra­kor a „CIGÁNYBÁRÓ” A Tiszasülyi Állami Gaz­daság eddigi vöröskeresztes aktívái összefogtak á jász­apáti járási Vöröskereszt tit­kárával és alapszervezeteket hoztak létre a gazdaságon belül. Az együttes összefogás igen szép eredményt ért el: tíz — A JÁSZKISÉRI Tallós István és Géza többször ki­szabott szabálysértési birság ellenére is az Erdőgazdaság területén tördelt gallyat. A jászapáti járásbíróság a két Tallóst fejenként 500 forint pénzbüntetésre Ítélte. — ÖTVENEN TANULNAK a karcagi Lenin Tsz tagjai közül ebben az évben szak­akadémián. Rajtuk kívül nyolc gazda mezőgazdasági technikumi levelező tagoza­ton, egy pedig egyetemi szin­ten teszi teljesebbé tudását. — ÜT ÉS JÁRDAÉPÍTÉSI tapasztalatcserét tervezett a megyei tanács községfejlesz­tési csoportja a szolnoki vá­rosi tanáccsal közösen. A ta­pasztalatcserén a cementet pótló bitumenes kötőanyagú burkolatok felhasználásáról tárgyaltak a szakemberek. A JASZALSŐSZENTGYÜR GYI 30 éves Rácz Györgyöt a jászapáti járásbíróság szemé­rem elleni bűncselekmény miatt 6 és félévi börtön bün­tetésre ítélte. A megyei bíró­ság fellebbviteli tanácsa az elítélt enyhítésért benyújtott fellebbezését elutasította és a járásbíróság ítéletét jogerőre emelte. nap alatt hatvan új taggal szaporodott a Vöröskereszt szervezete. A tagszervező munkában élen jártak: Berta Istvánná, Nagy Lajos, Nagy Lajosné, Kovács Ignácné, va­lamint a gazdaság igazgatója* párttitkára és a szakszerve­zeti bizottság elnöke is. Ügyesen, szabályosan A Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság személy- és tehergépkocsivezetők részvételével gyakorlati és ügyessé­gi versenyt rendezett. Első képünk a személygépkocsik ügyességi versenyének rajtjáról készült. A másodikon Földes Ferenc, a Tejipari Vállalat dolgozója mosolyog. A tehergépkocsivezetők ügyességi versenyében a tiszte­letre méltó első helyezést érte el. Október 4 Kedd Ferenc Vöröskeresztes alapszervezet alakult a Tiszasülyi Állami Gazdaságban 9 A magyar küldöttség is résztvesz: a lakásépítő szövetkezetek első nemzetközi találkozóján \ Az Idén 3250 szövetkezeti lakás épül hazánkban Brno-i képek Négytagú küldöttség — élén Tisza Józseffel, a Ter­melőszövetkezeti Tanács tit­kársága vezetőjével — uta­zott el szombaton Párizsba, hogy részt vegyen a lakásépí­tő szövetkezetek most első ízben megrendezésre kerülő nemzetközi találkozóján. A számos európai ország rész­vételével összeülő konferen­cián ismertetik és megtár­gyalják a különböző orszá­gokban működő lakásépítő szövetkezetek szervezési és működési formáit, elveit, majd megtekintik a francia- országi szövetkezeti lakótele­peket. A nemzetközi megbeszélé­sen a magyar küldöttség is ismertetni kívánja a hazánk­ban máris igen nagy népsze­rűségnek örvendő szövetkeze­tek működését, szervezeti fel­építését. Magyarországon és a szocialista országokban — mint például Csehszlovákiá­ban, Lengyelországban, a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban — azért is népszerűek a lakásépítő szövetkezetek, mert az építési költségekből az állam jelentős részt vállal magára. Kedvezmény az is, hogy a lakásépítő szövetkeze­teknek a mindenkori telekár 50 százalékát kell csak meg­fizetniük. A szövetkezeti la­kóházakat típustervek alapján építik, az építési költséget tehát nem terheli a tervezés ára sem. A nagy családos dolgozók eltartott családtag­jaik után kedvezményben ré­szesülnek. E kedvezmények révén a szövetkezeti lakások általában 30—35 százalékkal olcsóbbak, mint az öröklaká­sok., A szövetkezeti lakásépítő mozgalom jelenlegi formájá­ban az elmúlt évben 1581 la­kás építésével kezdődött meg. Ezeket a lakásokat most ad­ják át — folyamatosan — az új lakóknak. Ebben az évben 3250 szövetkezeti lakás építé­séhez kezdtek hozzá, melyből Budapesten ezerh étszázötve­net, vidéken pedig ezerötszá­zat építenek fel. Ismét lehet fogolyra vadászni Öt évvel ezelőtt a rendkí­vül kemény tél nagyon meg­tizedelte az ország fogolyállo­mányát. Akkor a Földműve­lésügyi Minisztérium orszá­gosan betiltotta vadászatát. Azóta az állomány-megóvás és a fészekalj-mentés ered­ményeként ismét szoporodás- nak indultak ezek a hasznos madarak. Számuk megsokszo­rozódott, de még mindig nem éri el az 1938-as szintet. Me­gyénkben jelenleg mintegy 25 ezerre becsülik a fogoly-állo- bányt. Az FM utasítása alapján a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztálya most engedélyez­te megyénkben a fogoly va­dászatát. és szeptember 11­pon is meghaladja az ötvenez­ret. Különös érdeklődés mu­tatkozik a magyar pavilon szerszámgépei, rádió, televí­zió, műszer kiállítása iránt — Mindezt fokozza az a rejt­vénypályázat, amit a magyar kiállítás rendezett. Tíz kér­dés Magyarországról. A he­lyes megfejtők között értékes ajándékokat osztanak ki. Az első díj egy nagy képernyős Orion televízió, továbbá pres- sógép, kávédaráló és magyar népművészeti tárgyak. A ki- bocsájtott közel háromezer pályázólap néhány óra alatt elfogyott. A vásár legszebb pavilonja a háromemeletes nemzetközi kiállító t^rem, melynek kupo­lája 120 méter átmérőjű és 38 méter magas. A kupolát oszlop nem támasztja alá Az üzlet, az üzlet A nemzetközi pavilonban ismerősöm, a csepeli Vas- és Fémművek egyik műszaki ve­zetője, ki nagy szakértelem­mel temetkezik az öntödei gé­pekbe. Nem elégszik meg az­zal, hogy megtekintse,, hanem érdeklődik teljesítménye, renlszere, előnyei és hátrá­nyai iránt. Persze ezeket az adatokat a kiállító cég irodá­jában lehet megszerezni. Be­kopogtatunk tehát az Angol Stona-Wallwork-Limited iro­dájába. Ismerősöm németül üdvö­zölte a vállalat igazgatóját, Mister Tree-t. Mikor meg­tudta, hogy Magyarországról, a csepeli üzemből érdeklő­dünk gyártmányai után, nagy szívélyességgel invitált a foga­dó helyiségbe. Itt aztán meg­talál az ember mindent, ami a jó üzletkötéshez szükséges. Csinos titkárnő bájos mosoly- lyal kínálja az italt és hideg ínyencségeket. Közben tár­gyalások folynak. Minket a teljesen automatizált héj- formaöntő érdekel. Mister Tree lelkesen magyaráz, bár árujának nem sok cégér kell. Dehát az üzlet, az üzlet.. Vé­gül is a kedélyes társalgás a csepeli gyártmányok dicsére­tével végződik. A csehszlovák üzleti iro­dákban hasonló a helyzet, ha a külsőségekre nem is fordí­tanak olyan gondot, mint az angoloknál. Persze a szolid keretek között is kötnek üzle­tet. Parancsol egy gyönyörű képet? Mint mindenütt, élelmes emberek itt is találhatók. Az aljcalmi fényképész koránt sem a helyiekből válassza pácienseit, hanem a külföldi­ekre veti hálóját. Jó ember­ismerő a fotos. A karonfogva sétáló csoportokra úgy csap le, hogy szinte észre sem ve­szik, máris elkészült a felvé- tel, Mire a kuntsaft felesz­mél már a nevét és címét is leírta a fotós csinos adju­tánsa és rövidesen a fény­képész zsebében csörög a ko­rona. Amit még el kell mondani Érno-ról Rövid párnapos ottartózko- dásunk alatt — annak elle­nére, hogy a vásár alkalmá­val naponta 150 ezer ember­rel több tartózkodott a vá­rosban mint egyébként — sok kellemes dolgot jegyez­hettünk fel. A villamos ka­lauztól érdeklődtünk egy al­kalommal a szállásunk címe után. Nagynehezen tört né­metséggel és a cím felírásá­val megértettük egymást. Az átszállóhelyen leszállt a vil­lamosról és a másik kocsi kalauzának megmondta, hol szállítson le bennünket. Egy másik este séta köz­ben messzire barangoltunk. Nem is sejtettük, hogy már a külvárosban vagyunk. Ké­ső volt, alig jártak az utcán. Az egyik ügyeletes gyógy­szertárnái találkoztunk két fiatalemberrel. Közös nyel­ven egyikünk sem beszélt, de a címünk felírása mégis se­gített a kívánságunk megér­téséhez. Mikor megkapta az orvosságot elkísért bennün­ket a villamos megállóhoz és felszállt velünk, majd a ka­lauznak megmondta hol szó­lítson le, hogy hazakerüljünk. Szívélyesen elbúcsúzott, a következő megállónál leszállt és elindult az orvossággal ha­za. Előzékenysége minden­esetre örök emlék lesz jzá- munkra. A vendégszeretettel úton útfélen találkoztunk. Ha be­mentünk az étterembe a fel­szolgáló sietett elénk és ő csinált helyet. A büfében, — melyek általában önkiszolgá­lók, az emberek türelmesen várják a sort. És itt kell meg­jegyezni, hogy a büfékben do­hányozni, szemetelni nem szabad. Aki ellene vét, azt megbüntetik. Így bizony nagy tisztaságról és kellemes leve­gőről tanúskodnak ezek a kö­zös étkezdék. Még ehhez tar­tozik az is, hogy az italozók nem részegedhetnek le, mer már a spicces vendéget sem szolgálják ki. Nem ártana nálunk is bevezetni ezt a jó módszert. A város a nagy zsúfolt sáv ellenére is tiszta. A lakosok nem szemetelnek, hajnem a hulladékot a gyűjtőbe rak­ják. Éjszaka az utakat taka­rító gépjárművek reggelre tisztává varázsolják. A Mor­va főváros jelenlegi fejlődé sében máris a világváros' közé sorolható. A régi rr emlékek, a Peterhoff, a Ja'i temvlom, az Állami Szín mellé sorakoznak az új ** dern előregyártott eleme készült lakóházak. Megk ték építeni az új operák a többszáz személyes ? dát, a további lakóne két. Igen érdekes tape, hogy a csehszlováké rsaládok zöme éttern étkezik. Nem is csoda, i ahogy az árakat nézeg jobban jár így a csalán főzéshez szükséges nyt anyan áránál nem sokt - drágább a menü (Folytatjuk.) ANDRÁSI BÉLA i tői október 16-ig állapította meg a vadószidényt. Terüle­tenként meghatározott szá­mú, a negyében összesen 8500 fogoly kilövésére adott enge­délyt. Az állomány ritkítása® — selejtezése a fajtafejlődés érdekében is szükségessé vált. Jellemző, hogy az ötéves szünet alatt a vadászok szin­te elfelejtették a fogolylövés technikáját. Az első vadásza­ton megyénk 34 vadásztársa­ságának mintegy ezer vadá­sza körü’belül két és fél— háromezer foglyot lőtt ki, de erre — szakértő véleménye szerint — legkevesebb 15 ezer töltényt elpufogtattak. A szobi határállomáson gyorsan végeznek a vámtisz­tek és máris Csehszlovák te­rületen száguld velünk a prá­gai gyors. Községek, városok rendezett állomásai váltják egymást. A sínek mentén a földeken szövetkezeti parasz­tok■ népes csoportja végzi az őszi betakarítást. Nem olyan a kép. mint azt a külföldre utazó várja. Nincs semmi különleges, vagy szenzációs látvány. Éppen úgy, mint ná­lunk, szorgosan dolgoznak az emberek. Az állomásokon, hol néhány percre megáll a vo­nat, jól öltözött utazókat és várakozókat látunk. A robogók városa Megérkezve, pezsgő nagyvá­rosi kép tárul elénk. Számí­tottunk a nagy forgalomra, hiszen jelenleg másodszor rendezik meg a csehszlovákok Brnoban a Nemzetközi Ipari Vásárt. A látogatottság azon­ban olyan, mintha évszázados tradíciói volnának. Ezt árulja el az a rengeteg jármű és gyalogos, amely az utakon hömpölyög. Az állomás előtt nehezen vergődünk át a „Cse- dok” által küldött autóbusz­hoz. Talán még nehezebb a feladata sofőrünknek. A köz­lekedést a rendőr egyénileg irányítja és ilyen tumultus­ban nem csoda, ha egyes he­lyeken 8—10 percig is vára­koznak a kocsik. A látottak után nem is mérgelődünk ezen. Az egyik útitársunk ta- •lálózn jegyezte meg: ha nem csalódom, a robogók váro­sába érkeztünk. Valóban a kétszemélyes robogók tömege száguld és a parkírozó helye­ken nem nehéz ötvenet meg­számolni. ' Brno-i tartózkodásunk cél­ja a vásár megtekintése. Ke­vés ilyen rendezett, ízlésesen elhelyezett’ vásárt " láttunk még. A főbejárattal szemben, előkel« helyen áll a magyar és szovjet pavilon. Látogatott­ságuk közönséges hétközna­C

Next

/
Thumbnails
Contents