Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-30 / 257. szám

2066-ban

A „beszéltető44 sötétség

Nagy rosszat tett a másodikos kisfiam a napokban. Nem a szokásos gyerekcsínyek egyikét, amelyeket játékos csintalansággal naponta elkövet. Nem. Ezúttal komoly folt esett a becsületén: a zeneiskolai tandíjból tüntetett el 3 forintot. A kérdésre. hogy hová tette a pénzt, zavaros mesével válaszol:

— A tanárbácsinak adtam

— hadarja. — Tízpercben ott ment el a kapu előtt és én beszaladtam az osztályba és elővettem a pénzt és odaadtam neki.

Rögtön tudtam, hogy hazudik. Túlságosan sok és van a mondataiban. Azután meg a tandíjhoz egy 10 forintos bélyeg is jár, azt miért tartotta meg?

— Péterkém — mondom

neki egyelőre még egészen szelíden — te elköltötted a 3 forintot. Mondd meg szépen mit vettél rajta?

A gyerek csak áll, nézi a szemben lévő falat, s megkezdődik az idegfeszítő játék. én kérdezek, Péter egy mukkot sem válaszol. Nem ez az első ilyen esetem vele, ha nem akarja megmondani az igazat, nincs az a hatalom, amivel kihúzzam belőle.

Kétségbe vagyok esve. A hazugság is csúnya hiba, a tandíjra adott pénz elsik- kasztása még csúnyább. Hiába magyarázom neki, hogy felnőtt korban ezért börtön jár, s aki így halad, később nagyobb összegeket is ellop majd — nem ér semmit. A lopás szóra ugyan feljajdul: — Én nem lopok! — kiáltja sírva. Vallani azonban semmiképpen sem akar.

Mit tegyek? Verjem meg? Annyi tapasztalatom már van Péterrel kapcsolatban: ha megverem, éktelenül ordít, beszélni azonban mégsem fog. Ne vigyem el a nagyanyjához, ahová holnap bédre megyünk, vagy ne engedjem el a többivel a moziba? Ez mind csak elvadítja a gyereket. Ülök gondokba merülten ... Már 9 óra van, s egy hajszálnyit sem jutottunk előre. — Végre eszembe jut valami.

— Gyerekek — mondom a nagyobbaknak —, feküdjünk le. Péter itt marad a szoba közepén, s addig nem bújhat ágyba, míg meg nem mondja az igazat.

Lefeküdtünk. A lámpákat is eloltottuk. Az én kisfiam meg csak állt a sötétségben, mozdulatlanul. Fel-felsírt néha, könyörgött, hadd feküdjék le. Megkeményítettem magam: nem engedtem.

A nagy csönd és sötétség elálmosított. Jóideje szunyókálhattam már, amikor Péter megszólalta

— Anyuka..:

— Tessék, kisfiam? — kat- tintom fel a villanyt.

—• A pénzen ceruzát vettem.

Ceruzát? — enyhülök meg gondolatban egy kicsit. — Legalább hasznosat vásárolt.

— Hol vetted?

— A sátorban.

— Melyik sátorban? — kezdek gyanakodni.

—* A trafik mellettiben.

— Hiszen ott édességet árulnak.

— Ceruzát vettem, — ragaszkodik előbbi állításához makacsul a gyerek.

— Hozd elő!

Péter hallgat és nem mozdul.

— Hozd elől — kiáltok rá újra. — Hová tetted?

— Megettem, — mondja szégyenkezve. *— Mind a három ostyából volt, csokoládé töltelékkel.

Magyarok külföldön

A bennünket körülvevő országok nyelvének és szokásainak hiányos ismerete sok-sok derűs pillanat, tréfás félreértés okozója. Mindjárt közülük egyet. Tudvalévőén bolgár barátaink fordítva intenek nemet és igent. — Vagyis: ha a bolgár ember igen- löleg bólint, az azt jelenti: nem.

S ha fejét kétoldalra rázza, helyeslésének ad kifejezést. Erre már az első napokban felhívták figyelmünket, dehát a szokás hatalma oly nagy ...

így történt, hogy a szófiai Vörös Zászló étterem derék szakácsait, pincéreit akaratunkon kívül is elszomorítottuk. Reggeli végeztével kedveskedően körénk gyülekezett az étterem személyzete. Egy kérdésük volt, nyájasan érdeklődtek: ízlett-e a menü? Valahányan voltunk, azonnal reflex-szerűen igent bólintottunk. Abban a pillanatban meg is fagyott a mosoly a bolgárok arcán. Szemlesütve hagytak ott észrevétlenül bennünket. Jön aztán a tolmács lélekszakadva: mégse kellett volna így megbántani az étterem dolgozóit. Persze, persze. Mi jóindulatúan igent mondtunk, ők viszont nemre értették, mivelhogy a bólin- tás fordított értelemben használatos náluk.

Na, de amit adtunk, vissza is kaptuk. Tekintve, hogy a férfi- szakállnak olyan mindegy: külföldön, vagy honi országán tartózkodik-e az ember, egyaránt gyorsan kinő. S mit lehet tenni? Azt, amit egyik útitársam tett. Arcszőrzetének eltávolítása céljából a fodrászüzletbe tért. A mester előzékenyen leülteti, s mutogatással kérdezi: hajvágás lesz-e. Barátunk — értvén a „kétkezi szótárt”, tagadőlag rázza a fejét.

A bolgár Figaro erre gyakorlott mozdulatokkal belenyír a hajzatába. Úgy kelletik. Miért nem tanultuk meg a bolgár igent és nemet mozdulattal helyesen kifejezni.

•

Anélkül az ember külföldre ne menjen, hogy a jelvénycserére fel nem készül. Jómagam pusztán egy KISZ Jelvényt vittem a Szovjetunióba. Azt Moszkvában nyomban tovább is adtam egy Komszomol-jevényért. A Kom- szomol-jelvényemet egy lengyel fiatal áhította meg. Adott érte varsói emblémát. — Erre a finn gyűjtő csapott le. A finn fiútól kapott jelvényt jónéhány napig senki sem háborgatta. Mígnem egy csinos román diáklány mutogatott erősen: adjam ezt neki. Értésemre adja, pillanat csupán, s hoz helyette másikat. Várok. Perc sem telik el, s máris örömteli mozdulattal tűzi kabáthajtő- kámra a KISZ-jeivényt.

•

Még más. Moszkvában a kiállítási tér közelében laktunk. A kiállítás előtt Muhina monumentális szobra áll: „Munkás- és kolhozista”. A sarlót tartó munkás, s a búzakalászt emelő kolhozista fél lábon állva, előredőlve, balkezüket hátra tartva, jobb kezüket elörenyújtva szimbolizálják a munkás-paraszt hatalmat. Ezt az emlékművet mindenki ismeri Moszkvában. Erre épített két útitársunk, akik az irdatlan nagy város forgatagában félnapi utazgatás után sem találtak haza. Nem csoda, hiszen oroszul egy szót sem tudtak. Nagy tömeg vette körül őket, hogy segítsenek rajtuk, ök álltak, s magyarázkodtak. Egyszerre valamelyiküknek mentőötlete támadt. — Azon nyomban megfogták egymás előrenyújtott kezét, féllábra helyezkedtek, s halálkomo- lyan ábrázolták a munkás-paraszt hatalom szobrát. Hatalmas nevetés tört ki, de legalább így hazavezették őket.

A szoboralakítás híre gyorsan terjedt a magyar csoportban, s miután Leningrádban egy harci szekér emlékműve közelében laktunk (a harci szekér emlékműve: négy lovat fog kantáron a katona), azt kérdezgettük élő szobormodelljeinktől: ha netán Leningrádban is elkeverödné- nek, hogyan alakítanának négy lovat ketten?

A furfangos mázoló

iTEMETKEZESI VAllAl

(Kép szöveg nélkül.)

Gondos szülők

r Ü |

Kemény Erzsébet

Iffil

A,

tC-Xt

Ifiéb szöveg nélkül).

•— Ezek biztos szolnokiak

Kép a jövőből

Javaslatunk a karcagi földművesszövetkezeti üzletház hasznosítására. Boltnak nem bolt. Legyen idegenforgalmi nevezetesség...

KERESZTREJTVÉNY

1

3

4

5

r9

10

■■SS

::::

n

TF*

ifi

13

::::

8i!

7“

lé"

14

ÜÜ

»7

Í8~

jt9

ȟ

■■■■

■■■■

2Ö~

gjggg

Ea

w

Tői

BH

22

23~

24

::a

::::

25

25 j

¥

27

2ö~

29

ifi

30~”

¥

31

m

32

liy

ÜÜ

33

ü

~

35

555S

Hä!

3é~

3? ;

¥

38

39

4Ö~

HU

558«

41

42

a

i

ÜÜ

45”

46

üli

47

B

ssb:

!S

48

HkT ■ ■■■ ■MB

49”

50

ÜÜ

S>1

¥

52

SS

SS

ST~

64"

ü

E

Vízszintes:

1. A vízsz. 51. folytatása. 11. Nulla. 12. Görög mitológiai alak. 14. Ennyi új épület készült el hazánk tsz-eiben az év első nyolc hónapjában. 18. Benne „lebeg’-* a naprendszer. 20. Namur mássalhangzói. 21. Neked németül. 22. Régies CS. 23. Szörnyeteg. 25. Vívó-kifejezés. 27. Fizetési eszköz népiesen. 28. Magasabbra tesz. 30. OZO. 31. Vetésével igyekezni kell. 32. Község. 33. Vissza: növények. 34. Kitüntetés. 36. R;. .sz: talány. 38. Derűt előz. 40. Politikai röv. 41. Fehér franciául fon. 43. Spion. 44. Tagadás eleje s vége. 45. Szállító. 47. Fordított névelő. 48. Monda. 49. Nem az enyém. 51. Uj magyar film címe (folytatása vízsz. 1.) 53. Azonos mássalhangzók. 55. Megyei költőnk s versének címe (nyolcadik négyzetben kettős betű).

Függőleges:

2. Nagysikerű amerikai film volt. 3. Mézgyűjtő. 4. Perzsia. 5. Munkabér kiszámításának alapja. 6. Lószerszám. 7. Olasz labdarúgó csapat 8. Levegő népiesen. 9. Római házi istenség. 10. 9 római számmal, 13. Uj magyar film elme (folytatása függ. 26.). 15. Fonógép része. 16. Tréner. 17. Meggyilkolt japán politikus (utolsó négyzet üres). 19. Kísértet. 22. Köbgyök ezer. 24. Kelet- európai folyó. 26. A függ. 13. folytatása. 27. Dunai. 29. íme. 31. Baba. 35. Epületmaradvány. 36. Az első helyre. 37. Elegem van belőle. 39. Fém. 41. Olajfa termése. 42. Repül. 45. Magaslat (K=Y). 46. Európai főváros. 48. Szarvasfajta. 50. Eleven, a. Állat 52. Fölé. 54. LS.

Megfejtésül beküldendő: Vízsz. 14., 51., 55. Függ. 13., 17.

Október 23-i rejtvényünk helyes megfejtése: Szakszervezeti Világszövetség, Kisfaludy Károly, Micsurin.

Könyvet nyertek: Kövér Ernő Szolnok, Nyitrai Sándorné Kunhegyes. (A könyvet postán küldjük ki.)

Szolnok megyei Néplap REJTVÉNYSZELVÉNYE. 1960. október 30,

v

BORZAK LAJOS