Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-21 / 249. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, október 21. Otthonunk, családunk biztonságáért Az ősz beálltával a lakóházakban megkezdődött a fűtés. A kemencékben, vagy a kályhákban égő tűz kellemes, jóleső meleget áraszt. Amikor az emberek a napi nehéz munkából hazatérnek, talán nem is gondolnak arra, hogy ebben a pillanatban a kémény repedésén kipattanó szikra meggyujtotta a padláson heverő lomokat és veszélyben van az otthon. A TŰZ ALATTOMOS ELLENSÉG! v Váratlanul tör elő és gyorsan pusztít. Mindig ott ólálkodik körülöttünk, csak az alkalmas pillanatot várja, — hogy sziszegve törhessen elő. Ott lapul az udvaron kiöntött szürke hamu között, hogy az arra száguldó szélparioára pattanjon és egy pillanat múlva a szomszédos ház tetején járjon vad, pusztító táncot. Tragikus események ezek. nem szabad bekövetkezniök. Ehhez azonban az szükséges, hogy tegyük meg az óvintézkedéseket és tartsuk be a tűzrendészet! szabályokat. Mielőtt begyújtunk a kályhába, tűzhelybe, vizsgáljuk meg, hogy a samotbetét nincs-e megrongálva. A megrongált helyeken a tűzhely fémrésze gyorsan áttüzese- dik és fokozott mértékben sugározza ki a meleget, a környékbe. Ennek következtében meggyulladhatnak a tűzhely közelében lévő gyúlékony tárgyak. A tűzhely a meleget minden irányban sugározza, — ezért ne tegyünk közelébe bútordarabokat. A tűzhely és a bútorok között legalább egy méter távolságnak kell lennie. A tűzhelyet vaslemezből kés-"'" alátétre kell helyezni úgv. hogy a hamutartó kerületét a vaslemez legalább 30 cm-rel meghaladja. Tűzveszélyes folyadékkal (benzin petróleum, stb.) begyújtani vagy tüzet éleszteni nem szabad. 150 cm-nél hosszabb füstcsöveket fémbilinccse1 kell a falhoz erősíteni. A tűzhelyek füstcsöveit sohase vezessük fából készült falon keresztül, még akkor sem. ha azbesztcsővel akarjuk szigetelni. Az azbesztcső idővel megreped és a nyíláson keresztül a hő a falhoz juthat, mely könnyen meggyullad. A fűtőberendezéseket csak állandó felügyelet mellett veszélytelen fűteni. A LAKÁSOKBAN CSAK EGY NAPRA ELEGENDŐ TÜZELŐT SZABAD TÁROLNI. Nem szabad a gyermekeket olyan körülmények között magukra hagyni, hogy azok tüzet tudjanak gyújtani, A gondatlanság következtében gyermekeink akár tűzhalált is szenvedhetnek. A tüzes hamu is sok tüzet okozott már. A ki nem hült hamu lakástűzet is okozhat. Ez főleg ott fordul elő, ahol a hamut kosárba, vagy faládába teszik. Hogy elkerüljük a hamu által keletkezett tüzeket, a hamut mindenkor bádogedényben tároljuk. A lakóházak tűzrendészeténél igen fontos tényező A KÉMÉNYEKNEK MEGFELELŐ KARBANTARTÁSA. Ha a kémény fala megrepedezett, úgy könnyen előA szolnoki „Verseghy Ferenc” Gimnázium tanulói hasznosították az első tanulásmentes munkanapot. Az I/c osztály KISZ alapszervezete munkát vállalt az őket patronáló Városi Kertészetnél. A fiatalok ígéretükhöz híven fél 8 órakor munkaruhában és élelemmel felszerelve gyülekeztek a kertészetben. Az egyik vezető irányításával először megtekintették az üvegházakat, ahol sok szép pá’mát, ficust láthattak. Rövidesen sor került a munkára is. A lányok hamarosan elsajátították a koszorú-alap készítését, szakfogásait. Szinte percek alatt rájöttek, hogy nem is olyan ördöngős mesterség az, csupán egy kis kézügyesség és lelkiismeretes munka kell hozzá. Vidáman fordulhat, hogy a nyílásokból kikerülő szikrák tüzet okoznak. A pincékben és a fáskamrákban igen fontos, hogy a tárolt szén magassága ne haladja meg a 160 cm-t. A szeneket fajtájuk szerint külön- külön kell tárolni. A szenek között zsíros és olajos rongyokat tartani nem szabad. Ha mindezeket az óvóintézkedéseket nem tartjuk be, a szén öngyulladás következtében tüzet okoz. Lehetséges, hogy a megelőző tűzrendészeti tennivalókat többen sokallják. Ha azonban azt vesszük számításba, hogy az otthon nyugalmát fenyegető veszélyről van szó, akkor feltétlenül meg kell tenni a szükséges óvintézkedést. Vereczkei János tü. szds. a Mezőtúri Tűzoltó Alosztály parancsnoka. Nagy Sándomé tanyáját a tiszasülyi Kossuth Népe Tsz földje fogja körül. Ezt a közvetlen közelséget használta zengett az ének, míg a kezek szaporán mozogtak. A délelőtt folyamán átlagban 8—10 koszorúalapot készített el egy-egy leány. Volt is öröm. mikor kezük munkáját gúlába rakták. A fiúk már komolyabb munkát kaptak. A kertészet területén szétszóródott ládákat gyűitötték össze, melyeket — bár szállításra nem használhattak tovább —, de alkalmasak voltak az üvegház fűtésére. Őnáluk sem volt hiány a lelkesedésben és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a munka végeztével a kertészet területén nemcsak hogy deszkát, nem lehetett találni, de még szemetet sem. Decsi Mária tudósító Margarin után étolaj botrány? Még nem ért véget Hollandiában a hatalmas méretű és súlyos károkat okozó margarinhamisítási botrány, máris újabb élelmiszerhamisításról érkezett hír, ezúttal Milánóból. Egv élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó milánói cég az utóbbi hónapokban összesen 2500 tonna szappanport importált külföldről. A génu- ai vámhatóságoknak feltűnt ez a hatalmas mennyiség, — A rendőrség, amely nyomozni kezdett az ügyben, még nem közölt részleteket, de máris tartanak tőle, hogy újabb hatalmas élelmiszerhamisítási botrány van kialakulóban. Azt gyanítják, hogy a cég hatalmas mennyiségű szappanporból „tiszta olívaolajat” gyártott, amelyet az olaszok főzésre használtak fel. (Az „Arbeiter Zeitung”- ból). fel Nagyné arra, hogy sertéseit a közös gazdaság vetésén legeltesse. Ez év márciusában Ollári Béla ellenőrző bizottsági tag, Ollári Attija és Bozóki László tizenkét disznót hajtott le a vetésről, — ami Nagynét a közöst védő gazdák sértegetésére indította. Mi több, másnap egy vödörrel állt lesbe s annak tartalmát elháríthatatlan gyorsasággal zúdította az ellenőrző bizottság tagjára. „Aranyos Gabi!” megszólítással írt ezt követően levelet Nagyné a tsz agronőmusának. A barátságos stílussal szöges ellentétben állt az írás tartalma, mely a Kossuth Népe Tsz gazdáit válogatott sértésekkel illette. Ezek közül a „barom” volt a legenyhébb. A jászapáti ügyészség termelőszövetkezet elleni izgatás bűntette miatt adott ki vádiratot Nagy Sándorné ellen. Perét még ebben a hónapban tárgyalják. áfasznos szabadság Zuhany az országúton A Nap kél: 6.11 h-kor, nyugszik: 16.46 h-kor. A Hold kél: 6.57 likőr, nyugszik: 17,40-kor. Időjárásjelentés — JÁSZSZENT ANDRÁSON befejezték a thermálkút építését. A percenként 600 liter, 42 fokos vizet adó kút létesítésére másfélmillió forintot költöttek a községfejlesztési alapból. OKTÓBER 21 Péntek Orsolya Várható időjárás: túlnyomóan felhős idő, elsősorban délen és nyugaton többhelyen eső. Időnként délkeleti, déli szél. Többfelé köd. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet keleten 15—18, máshol 11—15 fok Jcözött. Távolabbi kilátások: a hét végén felhős idő, esőkkel, a hőmérséklet kissé csökken. — TAPASZTALATCSERÉRE utazott Miskolcra Juhász Imréné dr., a megyei NEB elnöke és helyettese, Csibrány Mátyás. — KULTÚRA ÉS CIVILIZÁCIÓ címmel tart előadást szombaton délután öt órakor a szolnoki Nyúl-űti általános iskolában Molnár János, a TIT filozófiai szakosztályának tagja. Az előadást a IV. kerületi Nőtanács és az iskola szülői munkaközössége szervezi. — TSZ-EINK állatállományának férőhelyét, takarmánykészletét és egészség- ügyi körülményeit vizsgáló brigádokat alakított a Szolnok járási tanács mezőgazda- sági osztálya. — JÓL SIKERÜLT előadást rendezett a turkevei városi Vöröskereszt. A megjelentek kívánságára november végéig minden csütörtökön este 6 órakor filmvetítéssel egybekötött előadást tartanak a város orvosai. — ITTAS SZEMÉLY részére kért italt a szolnoki ökrös László. A járási és városi rendőrkapitányság szabálysértési előadója 200 forintra bírságolta. — A SZIGLIGETI Színház mai műsora (21-én) este 7 érakor a „CIGÁNYBÁRÓ”. — KŐTELEKRE ÉS NAGYKÖRŰBE látogatott a szolnoki fmsz vegyeskara és a rá- kóczifalvi fmsz színjátszócsoportja. A vidám műsor igaz tetszést aratott. — MA DÉLELŐTT 9 órakor Túrkevén, a városi művelődési házban nyilvánosan rendezik a lottósorsolást. — HÉTSZÁZHUSZONHÉT hektár területen erdősítenek megyénkben az őszi és tavaszi fásítás során. Erre a célra nyolcmillió 121 ezer forintot irányoztak elő. — BOTRÁNYOS VEREKEDÉST rendezett erősen ittas állapotban a tiszaföldvári Tordai Sándor. A járási és városi rendőrkapitányság szabálysértési előadója garázdaság miatt 300 forintra bírságolta. — IFJÚSÁG ELLENI bűntett miatt hét hónapi végrehajtható börtönbüntetésre ítélte a karcagi városi bíróság az enyhítésért fellebbező Cinege Andrást. Ezt az ítéletet a megyei bíróság büntető fellebbviteli tanácsa jogerőre emelte. JIIIIIIIHMIIIIIIIIimilllllllllllllHHIIIItlIIHIIIII A szolnoki Falusi Híradó. — Szív küldi szívnek szívesen, a Eseményekről röviden. Helyesbítés Helyesbítjük a 9 és 16-án megjelent jászberényi őszi vásárral kapcsolatos hirdetésünket. A 22- ére jelzett állatvásár elmarad és csak 23-án lesz megtartva. Kard-Ssagtóí. KARCAGIG RÉGI TÉRKÉPEK — ÚJ KINCSEK A LEVÉLTÁRBAN Töredezett, rojtosszélű pergamenek. elsárgult papírtenger, áporodott szag, évtizedek óta ülepedő porréteg: ez a levéltár, — ahogy az avatatlan elképzeli. Százas kripton égők fény- zuhatagában úszó, akkurátus rendben tartott raktár- helyiségek, és a szomszédban kényelmesen berendezett dolgozószoba, benne a kiteregetett térkép fölé hajló kutató: ez pedig az a kép, mely a valóságban fogadja a látogatót. Az évszázados Írásokat őrző polcok tövében tempós munka folyik: a múlt feltárása a jelennek és a jövőnek. A Szolnok megyei Levéltár kollektívája a Damjanich Múzeum igazgatójával. Kaposvári Gyulával együttműködve a „Múzeumi füzetek” sorozatában kiadja a levéltárban őrzött kéziratos térképek katalógusát. Az 1750- től 1848-ig eltelt éveket fogja át ez a jegvzék, számot adva mindazokról a térképekről, melyek ez idő alatt kikerültek a „tekintetes, nemes Heves vármegye”, a mai Szolnok megye területén dolgozó mérnökök tollából. „ÁCVrata DeLIneatlO Tas- Iglae et VtrIVsqVe CV- Manlae” felirás ékeskedik az egyik színes, hajszálfinom vonalakkal megrajzolt térkép sarkában. A latin szavak jelentése körülbelül ennyi: „Pontos lerajzolása a Jászságnak és mindkét Kunságnak”. Jó megfigyelő számára azonban mást is rejt ez a szöveg, s még latinul sem kell tudni a megfejtéshez. A naggyal nyomott betűk egyben római számok is és ezek értékét összeadva a térkép megrajzolásának évszámát, 1782-t kapunk. (Tessék utána számolni!). Az egykori mérnök ötletességének és műgondjának nem egyetlen bizonyítéka a felírat; a nagy térkép legalsó csikjába — mint portré-festők a kép hátterébe — belerajzolta önmagát is. Nyalka huszár ruhában, a mérőeszközt maga mellé támasztva, amint éppen egy mozsárágyún ülve pihen, előtte bográcsban fő a gulyás, fölébe hajlik egy fa lombkorooája, vele szemben pedig lova ficánkol felszerszámozatlanul. A régiségek, furcsaságok, művészi rajzok kedvelőinek valóságos kincs ez a rézkarchoz hasonló kis alkotás és az egész térkép/ mely maga is megérdemli a műalkotás nevet. De vajon mit tud mondani a mának, mi teszi szükségessé és közérdekűvé e térkép összegyűjtését, számbavételét? A katalógus különböző tudományágak szakembereinek kíván segítséget nyújtani azzal, hogy e régi térképekre Antal Árpád és Fodor Zoltán munka közben felhívja figyelmünket, — mondja Antal Árpád elvtárs, a Levéltár vezetője. Nyelvészeknek, helynév kutatóknak az adatok kifogyhatatlan bőségét nyújthatja a térkép tanulmányozása: fényt deríthetnek például Karcag város nevének kialakulására, melyet 150 évvel ezelőtt még „Kard-Szag”-nak írtak. Ködszállás, Asszonyszállás, Kolbász, Fattyu-sziget, Ravaszlyuk — e furcsa, ma már nem létező községnevek eredetének, az elnevezés okának kimutatása is rájuk vár. A postautak irányából a történészek következtethetnek a községek, városok népessége, a település fontosságára. Más térképek viszont az egykori híres Hatrongyos csárda és a Kenderest csárda pontos helyét jelzik számukra. A Tisza szabályozása előtti állapota a földrajztudósok mellett, a geológusokat is érdekli; a régi meder helyén, melynek emlékét ma már csak a térkép őrzi, kutatást indítanak majd mocsári tőzeg után. A műzeológusnak alapvető kiinduló pontul szolgálhatnak a térkép adatai. Ahol a jelzés templomot mutat, feltételezhető, hogy a temető is a közelben volt, tehát az ásatásokat egy elég pontosan meghatározott helyen lehet megkezdeni. Végül újra visszakanyarodunk a helynevekhez. Bárki megfigyelheti, hogy a ma is létező községek igen nagyrészének nevében 100—150 évvel ezelőtt még bennfoglaltatott a „puszta” szó. Puszta- ágóból azóta Jászágó, Pusztacsorbából — Kuncsorba, Martfűpusztából Martfű, Pusztaszentandrásból — Jász- szentandrás lett A térkép tehát egyszerű rá- pillantásra is és a szakemberek szűk csoportján túl mindenki számára tartogat tanulságot az ország történelméről, benépesedéséről, gazdagodásáról. A megyei levéltár dolgozói hasznos és nemes feladatot végeznek a századok e néma tanúinak meg- idézésével. Zilahi Judit Lekerülnek a polcokról a vaskos kötetek
