Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-21 / 249. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKt Az emberiség létérdeke a leszerelés Termelőszövetkezeti élet Öttusa lehetőségek Szolnokon VI. évfolyam, 249. szám. Ara 50 fillér I960, október 21., péntek. N. SZ. HRUSCSOV BESZÉDE a moszkvai dolgozók október 20-i nagygyűlésén az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség munkájáról Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön Moszkvában nagygyűlésen számolt be az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség munkájáról. Beszédének elején hangsúlyozta: — Ha megkérdezik tőlünk, érdemes volt-e elutaznunk New Yorkba erre az ülésszakra, minden fenntartás nélkül kijelenthetjük, nemcsak érdemes, hanem szükséges is volt. Ma már az egész világon elismerik, hogy a közgyűlés mostani ülésszaka rendkívül nagyjelentőségű. A szovjet kormány szükségesnek tartotta, hogy az ülésszakon megtárgyalják a jelenkor leginkább halaszthatatlan és életfontosságú problémáik Úgy gondoltuk, hogy az ENSZ-közgyűlés munkájában a legfontosabb beosztású államférfiaknak kell résztvenniök. Az Egyesült Államok kormánya és szövetségesei megpróbálták lejáratni ezt az eszmét, de — ahogy önök is tudják — kudarcot vallottak. Álláspontunkat valamennyi szocialista ország forró támogatásban részesítette és ez az álláspont nagy visszhangra és — Ezekre a változásokra legelsősorban az jellemző, hogy felnőtt a szocialista országok hatalmas tábora. Ma a szocializmus zászlaja alatt több, mint egymilliárd ember él és ' dolgozik. A szocialista világrendszer létrejötte döntő jelentőségű az egész emberiség sorsára nézve. A szocialista országok nemcsak hogy megszülettek, hanem gyorsan meg is erősödtek. megvédtek forradalmi vívmányaikat és kimutatták, hogy fö’ényhen vannak a tőkés rendszerrel szemben a gazdaság, az életszínvonal, a tudomány és a kultúra fejlesztésében. A szocialista országok vezetnek a termelés növelésének ütemében, a világűr meghódításában, az atomenergia békés felhasználásában. Bennünket, kommunistákat azzal vádoltak, hogy az erőszak hívei vagyunk, hogy az embereket csupán a hatalom megszerzésére tudjuk mozgósítani, hogy lábbal tiporjuk az égvén szabadságát, de kéo- telenek vagyunk alkotni, ipart, mezőgazdaságot szervezni. Ma az egész világ tudja, hogy ott van igazi szabadság. ott fejlődik gyorsan a népgazdaság és a kultúra. — ahol a nép győzedelmeskedik, ahol a társadalom szervezetének új rendszere jut diadalra, vagyis ott, ahol a szocializmus győz. A szovjet kormányfő a továbbiakban rámutatott, hogy az elmúlt tizenöt év alatt hatalmas változások történtek a gyarmati világban is. Gvar- matbiroda’mak dőlnek össze sőt mondhatnék, hogv össze is dőltek, s most már csak a törmelékük recseg-ropog. Ázsiában megszabadult a gyarmati elnyomástól India Indonézia. Burma, Ceylon é« több más Nanlomkban rendkívül viharos erővelmegértésre talált számos ország kormánya részéről. Az Egyesült Államok elnöke, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália miniszterelnöke és néhány más szövetségesük — attól tartva, hogy elszigetelődik — kénytelen volt, ahogy mondani szokás, menetközben átállni és nagy- sietve részt vett az ülésszakon. Mint ezt a világ közvéleménye is helyesen értékeli, a közgyűlés 15. ülésszaka a legegyetemesebb nemzetközi találkozó volt azok közül. amelyeket a modern történelem valaha is ismert. Ezen az ülésszakon több mint harminc ország államfője, kormányfője és vezető államférfia vett részt. Az ENSZ-közgyűlés hatalmas üléstermében óriási érdeklődéssel és figyelemmel hallgatták végig a jelenkor több kimagasló államférfiászabadulnak fel Afrika népei. Afrika sokat szenvedett népei végre emberi jogokat nyerhetnek. Lehetetlen figyelmen kívül hagyni ezeket a nagy nemzetközi változásokat. Amikor a második világháború után megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Amerikai Egyesült Államok volt a világ ura. Ez az ország volt a leggazdagabb, gazdaságilag legerősebb. Valószínűleg ezért döntöttek 'ügy, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyét az Egyesült Államokba tegyék. Földrajzilag ez igen sok nehézséget okoz, nem is szólva arról, hogy az Egyesült Államokban uralkodó viszonyok egyálN. Sz. Hruscsov ezzel összefüggésben utalt arra. hogy amikor az ENSZ megalakult, helyesen határozták meg legfőbb célját: a béke biztosítását a feszültséget okozó és a harmadik világháború kirobbantását előidézhető kérdések rendezését. A hangsúly egy olyan szerv megalakításán volt, amely elintézhetné az országok között felvetődő nehézségeket és konfliktusokat. Éppen ezért alakult meg a Biztonsági Tanács. Annakidején igen helyes volt, hogy a Biztonsági Tanácsnak tizenegy tagja lett, s ezek közül öten — az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Kína, Anglia és Franciaország — állandó tagként kerültek a tanácsba. Az ENSZ-et megszervező akkori politikusok bölcsességére vall, hogy a Biztonsági Tanácsban valamennyi nagyhatalmat egyenlő jogokkal ruházták fel, bár a szocialista országok annakidején abszolút kisebbségben voltak a világon. Akkoriban csak a Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság volt szocialista ország. Ezt az egyenjogú tást keltettek a szocialista tábor országaiból érkezett küldöttségek vezetőinek beszédei. így Antonin Novotny elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének, Wladyslaw Gomulka elvtársnak, a lengyel küldöttség vezetőjének, Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársnak, a román küldöttség vezetőjének, Todor Zsivkov elvtársi nak, a bolgár küldöttség vezetőjének, Kádár János elvtársnak, a magyar küldöttség vezetőjének, Mehmet Shehu elvtársiak, az albán minisztertanács elnökének beszéde. Az ülésszakon felszólalt N. V. Podgomij elvtárs, az Ukrán SZSZK küldöttségének és K. T. Mazurov elvtárs, a Belorusz SZSZK küldöttségének vezetője. N. Sz. Hruscsov ezután részletesen elemezte a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit és a szovjet küldöttségnek az ENSZ- közgyűlés 15. ülésszakán kifejtett tevékenységét. A világban az ENSZ megalakulása óta végbement változásokról szólva k’ielentettalán nem segítik elő egy nemzetközi szervezet rendes tevékenységét. Ha most kerülne sor az ENSZ székhelyének megválasztására, akkor az afrikai népek, a négerek aligha egyeznének beli, hogy olyan országba helyezzék a világszervezetet, ahol a négereket emberszámba sem veszik, a legszigorúbb faji megkülönböztetést alkalmazzák velük szemben, sőt olykor még meg is lincselik őket. A nemzetközi életnek ezek a tényezői, mint annyi más is, azt példázzák, hogy eljött az átértékelésnek, a legfontosabb világproblémák újszerű megoldásának ideje. helyzetet ismerte el az ENSZ alapokmánya is, amely tartalmazta a nagyhatalmak egyetértésének elvét és a vétójogot. A világon annakidején a tőkés országok voltak fölényben. De az ENSZ megalapítói helyesen úgy gondolkodtak, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete csak akkor tudja ellátni feladatait, ha a többség — márpedig akkoriban a tőkés országok, a gyarmattartó hatalmak voltak többségben — nem fog visszaélni helyzetével a kisebbség kárára. A szovjet kormányfő itt ismét utalt a világ politikai arculatának megváltozására, hangsúlyozta, hogy ma már a szocialista világrendszer országaiban él a földgömb lakosságának több mint egy- harmada. A szocialista országok termelése jelenleg a világtermelés több mint egy- harmadára rúg. az ipari és mezőgazdasági termelés sok ágában pedig a világtermelésnek csaknem a felét adják. A gyarmati rendszer roncsain új független államok keletkeztek, s ezek olyan politikát folytatnak, hogy kívül maradnak a katonai tömböJelentősen megváltozott az imperialista hatalmak volt nagy gyarmatainak helyzete is. Milyen jogon lehet Angliát ma nagy államnak, Indiát pedig nem nagy államnak tartani? Milyen jogon? — Régebben minél nagyobb furkósbotja volt valakinek, annál nagyobbnak tartották. Anglia pedig a maga idejében a legfőbb gyarmatosító birodalom volt. Tűzzel és vassal vetette maga alá az országokat, botot tartott a kezében és úgy uralkodott. Csaknem a félvilágot meghódította, s ez határozta meg nagyságát. A helyzet most megváltozott. A második világháború befejezése után Anglia kénytelen volt megelégedni kevesebbel, mint amennyi korábban az övé volt. Az a tény, hogy Anglia jelenleg még megtartott és erőnek erejével kegyetlenül elnyom néhány gyarmati országot — ez csak hanyatlását jelenti, nem pedig erőinek felfelé ívelését. Franciaország szintén imperialista gyarmatosító hatalom, amely ugyanilyen módszerekkel tette magát naggyá, afrikai és ázsiai népek meghódításának és kegyetlen leigázásának útján. Ma ez a nagyhatalom több mint hat éve háborúzik Algériával és sehogysem képes megmutatni nagyságát azzal, i hogy megszüntetné kalózpolitikáját. Ma más idők járnak. A népek ma harcolnak, hogy leszámoljanak elnyomóikkal, gyarmatosítóikkal, sikeresen vívják harcukat a szabadságért, megvédik emberi jogaikat. Miért tartják nagyhatalomnak Franciaországot, és ugyanakkor miért nem tartják annak Indonéziát. Miért van az, hogy Indiának és Indonéziának az Egyesült Nemzetek szervezetében más a helyzete, mint Angliának és Ellenkezőleg, most olyan erők működnek, amelyek taszítják az egyes országokat az Egyesült Államoktól. Ez lényeges változás. Maguk az amerikaiak mind ez ideig nem értették meg ezt kellőképpen és meg kell mondani, hogy a világon még sok emberben nem vált ez tudatossá, ha érzik is ezt, még nem vonták !e a következtetéseket a megváltozott viszonyokból. Az Amerikai Egyesült Államok a nemzetközi küzdőtéren ma már nem olyan hatalmas or- szlrt, mint korábban, noha a kapitalista országok közül gazdasági és katonai vonatkozásban egyaránt az Egyesült Á’lamok a legerősebb. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének létrehozásakor kön és csoportosulásokon. Ilyenek: India, Indonézia, Burma, az Egyesült Arab Köztársaság, a Ghánái Köztársaság, Guinea, Nigéria és más államok. Franciaországnak és miért nem állandó tagja például ez a két ország a Biztonsági Tanácsnak? Vagy vegyük az Amerikai Egyesült Államokat, amely továbbra is hatalmas kapitalista állam. De ha az Egyesült Államok korábban, mint a fellendülő kapitalizmus országa bizonyos vonzást gyakorolt — ez a vonzóerő demokratikus burzsoá alkotmánya volt — ezt ma már elvesztette. Az Egyesült Államok most reakciós állam, ahol a monopolkapitalizmus uralkodik; olyan állam, amely imperialista politikát folytat, a gyarmatosítókkal halad együtt, sőt irányítja őket. Az Egyesült Államokban a tőke és a militarizmus mindent maga alá gyűr, mindent maga alá rendel, jóllehet fenntartják a demokrácia látszatát. Az Amerikai Egyesült Államok korábban messze kimagaslott gazdasági életének fejlettségével, erejével. Európától és Ázsiától óceánok választották el és ez az Európában és Ázsiában dühöngő háborúk idején leküzdhetetlen gátat jelentett. Az Egyesült Államok nem érezte saját bőrén, mit jelent a háború, az éhség és a pusztulás. — De az óceánok nem jelentenek többé áthidalhatatlan természetes erődítményt az Egyesült Államok javára. Az Egyesült Államok kiváltságos gazdasági helyzetét is elveszti. A Szovjetunió, a szocialista országok gigászi sikereket arattak gazdasági életük fellendítésében. Egy sor tudományág fejlődésében magunk mögött hagytuk az Egyesült Államokat. Hasonló a helyzet a közoktatás, a kultúra, a művészetek területén, nem is beszélve a politikai és a szociális rendszer fölényéről, a szocialista országok népeinek erről a vívmányáról. Kína nem volt egységes és kevés ügyet vetettek rá. Ha a monopolt ke országai mégis bevonták a Biztonsági Tanácsba, ezt nyilvánvalóan azért tették, hogy hozzáláncolják a kapitalista világhoz, hogy a szocialista, marxista- leninista eszmék meg ne fertőzhessék Kínát. De a kínni nép maga döntötte el, hogyan éljen. A Kínai Kommunista Párt vezetése alatt a népnek a felszabadulásért vívott hősies harca győzelemmel végződött. Azok után, hogy Kína valóban népivé és kínaivá vált és hogy kormánya valóban a nép törekvéseit tükrözi, az imperialista, monopoltőke országai nem ismerik el. az imperialisták nem ismerik el a kínai Kinát, ellenben elismerik az amerikai Kínát, az általuk megszállt Tajvan szigetet. A népi Kínát az Egyesült Nemzetek Szervezetébe sem veszik fel, a népi Kína nem foglalhatja el törvényes helyét e szervezetben. Miért lehetséges ez? Kína talán eltűnt? Nem, Kína létezik! Kína van! Vagy talán már nem olyan nagy? Nem, Kína ma hatalmasabb állam gazdasági és politikai értelemben egyaránt, mint valaha is volt. Kínát azért nem ismerik el, mert szocialista állammá vált. Az a félelem, amellyel a szocialista Kína megjelenése az imperialistákat eltöltötte, megfosztotta őket az egészséges gondolkodástól, ezért kezdték tagadni a kínai Kín? létezését. Hatalmas változások történtek a legutóbbi években Afrikában is. Afrikában az Egyesült Nemzetek Szervezete megteremtésekor gyakorlatilag mindössze három önálló állam létezett. E kontinens egész területét a gyarmatosítók osztották fel egymás között és sok évtizeden át igában tartották az afrikai népeket. Afrika ma egészen más képet mutat. Ezen a földrészen 26 független állam jelent meg, lakosságuk együttvéve több mint 180 millió ember. Rendkívül jellemző, hogy a legtöbb ilyen országban — 26 ország közül 16- ban — 1960 folyamán kiáltották ki a függetlenséget. Az ifjú afrikai államok küldöttei az ENSZ-közgyűlé- sén megjegyezték, hogy az 1960-as év: Afrika éve. Egész Afrikára kiterjedt a nemzeti felszabadító mozgalom lángja. De még ma is a gyarmatosítás igáját nyögi e földrész 16 állama. Ezekben az országokban mintegy 50 millió ember él A gyarmati és függő orszá gok népei szembeszállnak az idegen elnyomással és nem kétséges, hogy kivívják függetlenségüket. Ezek a világ szociális és politikai térképének egyes jellemvonásai 15 évvel az Egyesült Nemzetek Szervezetének megteremtése után. Az imperialista, monopol - kapitalista államok, a nyugati hatalmak katonai tömbjeinek tagjai fegyveres erőre akarnak támaszkodni, hogv megszilárdítsák az ENSZ-ben elfoglalt uralkodó helyzetüket, amely az ENSZ megala- Dításának idején alakult ki. Ezt az uralmat mindenáron fenn akarják tartani, bár a történelem megfosztotta őket e jogaiktól, s szerintem az a fő, hogy lehetőségeiktől is megfosztotta őket. Veszendőben van az a régi gazdasági fölény, amely lehetővé tette, hogv az imoerialista országok a világ sok országára nyomást gyakorolhassanak. Az imperialista hatalmak katonai tekintetben is elvesztették azt a régebbi fölényüket, amelyre az ..erőpolitika” folytatásában támaszkodtak. Ezért természetes és törvényszerű, hogy a Szovjetunió küldöttsége a 15. köz- '’éven felvetette: (Folytatás a 2. oldalon) nak felszólalását. Nagy ha- te: Felnőtt a szocialista országok hatalmas tábora Az ENSZ célja és szervezete Az imperialista hatalmak és volt gyarmataik Az Amerikai Egyesült Államok elvesztette korábbi vonzóerejét i
