Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-20 / 248. szám

2 SZÓI-NOK MEGYEI NEPLAr 1960. október 20. Külföldi hírek London (MTI). A News­week washingtoni szerkesztő­ségének értesülése szerint Anderson, az Egyesült Álla­mok pénzügyminisztere a legerélyesebben sürgette a ■í ülföldön. főként Nyugai-Né- metországban állomásozó amerikai csapatok és hozzá­tartozóik létszámának drasz­tikus csökkentését. — A cél. hogy a költségvetést egyen­súlyba hozzák és az Egyesült Államok aranykészletének ki­áramlását lelassítsák. Damaszkusz (MTI). — Nasszer elnök kedden Da- maszkuszban mintegy ötven­ezer fiatal előtt egy nagvgyű- lésen beszédet mondott. Kije­lentette, hogy „az Egyesült Arab Köztársaság minden anyagi és erkölcsi támogatást megad” az algériai szabad­ságharcosoknak. Párizs (MTI). A Noselle megyei Apach állomásán a vasutasok elhatározták: meg­tagadják a franciaországi tá­maszpontjaikra induló nyu­gatnémet katonák és hadi­anyaguk vasúti szállítását. — Metz pályaudvarán a vasuta­sok hasonló határozatot ké­szítenek elő. Bonn (MTI) Münchenben merényletet követtek el egy Beissner nevű nyugatnémet exportőr ellen. Beissner gép­kocsijában bomba robbant, az exportőrt életveszélyes sé­rülésekkel kórházba szállí­tották. A nyugatnémet sajtó an­nak a feltevésének ad han­got, hogy ezt a merényletet is a „vörös kéz” nevű fran­cia jobboldali terror szerve­zet követte el: — Beissner ugyanis elsősorban észak-af­rikai fegyverszállítási ügyle­tekkel foglalkozott. Párizs (MTI). Az algé­riai háború két hét múlva hetedik esztendejébe lép. A kommunistákkal az élen a francia baloldal új kampányt indít a háború ellen. Minden napra esik egy-két tüntetés. Lyon külvárosaiban és Mar­seille munkásnegyedében mozdultak meg legutóbb a kommunista fiatalok. A francia diákszövetség október 27-én a CGT-vel együttesen rendez akciókat az algériai békéért. A CGT ezzel egyidőben egyórás til­takozó sztrájkot szervez or­szágszerte. A lázadó tábornokok nyomására Frondizi különleges bizottságot nevezett ki a kommunista tevékenység felülvizsgálására Buenos Aires (MTI). Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint Frondizi ar­gentin köztársasági elnök Larcher volt hadügyminisz­ter menesztése után újabb kérdésben teljesítette a kom- munista-ellenesség zászlója alatt hatalomra törő lázadó tábornokok akaratát. Kedden este rendeletet írtak alá, amely különleges bizottságot hív életre „az argentínai kommunista tevékenység ki­vizsgálására”. A bizottság, amelyben a hadsereg, a rend­őrség és a kormány képvise­lői vesznek részt, tanácsokat ad a kormánynak „a kom­munista tevékenység korlá­tozására hozandó intézkedé­sekről”. A lázadó tábornokok, akik egy héten keresztül állam­csínnyel fenyegették az or­szágot és Frondizi elnök éle­tére törtek, még azt is elér­ték, hogy a hivatalos közle­ménybe belevegyék: a külön­leges bizottság létrehozása azért vált szükségessé, „hogy megvédjék a békét és a belső rendet, amelyet a kommuniz­mus tevékenysége veszélyez­tet”. Az AP jelentéséből kitű­nik, hogy Larcher tábornok, a volt hadügyminiszter úgy látszik megsértette a katonai államcsínyek íratlan argentí­nai szabálykönyvét, amikor le­mondó levelében a lázadó Montero tábornokot azzal vá­dolta, hogy diktatúrára tör és magatartását „hitszegésnek” nevezte. Aramburu volt köz- társasági elnök vezetésével katonai becsületbíróság ült össze, hogy ítéljen Larcher tábornok magatartása felett. Montero tábornok a maga ré­széről párbajra készül kihív­ni a volt hadügyminisztert, de — mint hangoztatják — erre nem kerülhet sor, amíg a becsületbíróság eljárása fo­lyik. Más hírügynökségi jelenté­sek beszámolnak arról, hogy ismét feltűnt Bahia Blanca hadikikötője mellett a nyu­gati jelentésekben időnként felbukkant „rejtélyes tenger­alattjáró”. Ilyen „rejtélyes tengeralattjárót” legutóbb februárban hajszolt két héten keresztül — egyébként ered­Kedden mindkét amerikai elnökjelölt beszélt Miamiban ménytelenül — a fél argentin hadiflotta. A jobboldali lapok i ezeket a „tengeralattjárókat” minden alkalommal féktelen kommunista- és szovjetelle­nes propagandára, a táborno­kok a hadiköltségvetés újabb tételeinek megszavazására használták fel. (MTI) HiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiHiniiit Az Egyesült Államok céljai ellentétesek az afrikai országokéval Conacri (TASZSZ) A gui- neai hírügynökség heti tájé­koztatója egyik cikkében rá­mutat, hogy Hruscsov kez­deményezte a vezető állam­férfiak részvételét az ENSZ-! közgyűlés 15. ülésszakának i munkájában. A nagyhatal-l mák részvétele a vitás kérdé-! sek megoldásának felkutató-1 sában, valamint a nyugati országok és a szocialista or­szágok álláspontjainak egy­bevetése lehetővé tette az új ázsiai és afrikai független or­szágoknak, hogy tisztázzák a „barát” és az „ellenség” sza­vak jelentését. A cikk a továbbiakban bí­rálja az Egyesült Államok kongói politikáját és ezt ír­ja: „Ugyanakkor, amikor Nkrumah és Nasszer kijelen­tették, hogy az ENSZ főtitká­rának képviselői Kongóban olyan intézkedéseket hoztak, amelyek el’entétesek a kon­gói nép igazi érdekeivel, Ei­senhower elnök leszögezte, hogy az Egyesült Államok tá­mogatja és támogatni fogja a jelenlegi főtitkár intézkedé­seit. Tudomásul kell venni, hogy Amerika célja Kongó­ban szöges ellentétben van az afrikai országok céljával. — Mindenesetre az afrikai or­szágok New Yorkban megje­lent vezetőinek álláspontját jobban osztotta Hruscsov, mint Eisenhower, vagy az Egyesült Államok más kép­viselői." Akiadvány hangsúlyozza, hogy a gyarmati országok függetlenségéről kiadott szov­jet nyilatkozattervezet meg­feleli' afrikaiak alapvető ér­dekeinek. Miami (MTI) A két ameri­kai elnökjelölt, Kennedy sze­nátor és Nixon alelnök ked­den beszédet mondtak Mia­miban az amerikai légierő kongresszusán. Kennedy beszédében első­sorban Latin-Amerikával és Kubával, valamint az Egye­sült Államok nemzetközi te­kintélyével foglalkozott. Egyébként Miami városa volt Kennedy Florida-állam- beli választási kőrútjának el­ső állomása. Florida régebben „szilárd déli területnek” szá­mított a demokraták szem­pontjából, de 1952-ben és 1956-ban a demokratákkal szakítva, Eisenhower mellé állt. Jelenleg — írja az AFP — a Demokrata Pártnak úgy látszik nagy nehézségekkel kell megküzdenie, hogy visz- szaszerezze régi pozícióját. A játszmának azonban még nincs vége és nehéz előre megjósolni, kié lesz az a tíz szavazat, amelyet Florida képvisel az elektorok között. Kennedy miami beszédében szigorúan bírálta a jelenlegi kormánynak a kubai ügyben elfoglalt álláspontját. Hossza­san beszélt az Egyesült Álla­mok katonai tekintélyének csorbulásáról és programot javasolt a katonai tekintély megszilái dítására. Hangoztat­ta, ha a demokraták győznek, az elnökválasztáson, az Egye­sült Államok „nemcsak kato­nailag lesz erős, hanem a hi­degháború valamennyi arc­vonalán támadást indít.” Néhány órával Kennedy után Nixon is felszólalt az amerikai légierő tagjai előtt. Beszédében ő is elsősorban külpolitikai kérdésekkel fog­lalkozott. Kubával kapcsolat­ban kijelentette, hogy „Cas­tro rendszere rákbetegség a nyugati félgömbön,” és az Egyesült Államok „túlságosan nagy türelmet tanúsít e rend­szerrel szemben.” A továb­biakban azt fejtegette, hogy „az Egyesült Államoknak to vább n is meg kell vétózni a Kínai Népköztársas.' ENSZ jogának rendezését c ragaszkodnia kell az ellenó- zés előtérbe helyezéséhez leszerelés kérdésében.” New York. Adlai Stevenso- volt demokrata elnökjelö Kennedy New York-i híve nek vacsoráján nagy válás tási beszédet mondott. Han súlyozta, Nixon évek óta mi dig azt mondja, „mind rendben van." Hozzátette, kérdés, vajon ez a félrevezető kijelentés tudatlansás követ­kezménye-e, vagy szándékos megté esztés a célja. Köve­telte, hogy Nixon és Cabot Lodge mondja meg az iga­zat az amerikai népnek és hagyjon fel azzal a szokással, hogy gyengének, együgyűnek, vagy árulónak minősít min­denkit. aki nem úgy beszél a békéről, hogy ugyanakkor a „tömeges megtorlás”-t emle­geti. Végül hangsúlyozta, hogy a demokraták az Eisen- hower-kormányt hibáztatják, mert eltitkolta az igazságot, nem látta meg előre a készü­lő változásokat, nem volt elég gyors, nem rendelkezett elég képzelőerővel, és nagy­vonalúsággal ahhoz, hogy rendezze az elintézhető prob­lémákat, még mielőtt válság lett ve na belőlük. Az amerikai választási had­járatból nem marad ki az egyház sem. Azt a tényt, hogy Kennedy, a demokraták el- nökjelöltje katolikus vallású, ellenfelei arra használják fel, hogy mozgósítsák vele szem­ben a protestánsokat. Mint az AFP közli, az amerikai evan­gélikusok országos szövetsége október végén széleskörű kampányt indít, amelynek célja megakadályozni, hogy a protestánsok tízmilliói a ka­tolikus elnökjelöltre adják le szavaztaikat. A déli államok babtista szektái, valamint más vallási csoportok is arra készülnek, hogy a legközeleb­bi vasárnapokon országos jel­legű támadást indítsanak. A katolikusok kérlelhetet­len ellensége W. A. Oriswell texasi prédikátor is, akinek egyik szónoklatát több, mint százezer példányban nyomtat­ták ki. Criswell azt hirdeti, hogy a katolicizmus polgári zsarne kság és ha a választá­sokon Kennedy győz, akkor a katolikusok betörnek a Fe­hér Házba „és talán — han­goztatja a prédikátor — a következő elnök, aki jobban hajlik arra, hogy a Vatikán utasításainak engedelmesked­jék, még egyszerűen meg is szünteti a vallásszabadságot. Röviden: Kennedyre szavaz­ni annyit jelent, mint meg­hívni a pápát, hogy Lincoln ágyába feküdjék../ (érkeztek smaarnixs 1000 ft-tói 220Q ft-ig 13. — Zsukov! Nyugalom, nyu­galom, nyugalom! Tiltakozá­sunkat már továbbítottuk az Amerikai Űrhajózási Cent­rum főnökének, és a kor­mánynak is. Nem tűrjük az űr-kalózkodást! A szédületes iramban roha­nó űrhajó minden utasa pil­lanatok alatt értesült a hír­ről. Remizov Donszkovra bíz­ta a Kozmoszplán haladásá­nak ellenőrzését, Elisa és Pista a rádió-televíziós köz- potnba siettek. Zsukov még Batalowal tárgyalt. Batalov arcán nyugalom tükröződött. Ez lecsillapította az űrhajó utasait is. — Az eddigi tíz percen­kénti rádióhívást percre sű­rítjük. Ha rendkívüli ese­mény történik, azonnali hí­vás kötelező! — Értem, úgy lesz — vá- ’aszolt Pjotr Zsukov. a Koz- moszplán parancsnoka. A képernyő az űrhajón is és az uráli állomáson is el- ''alványodott. Az Amerikai Űrhajózási Centrum főnöké­nek szobájában viszont teljes pénvben villogott a hatalma' "r-térkép, melyen gyorsan közeledett egymáshoz az űr­hajó piros és az RB—285-ös műbolygó sárga fénypontja. Hastings, Home, Brown és Cording a kényelmes fote­lekben figyelték a két kicsi pont mozgását, amikor fel­berregett a rádiótelefon. Has­tings bekapcsolta. — Tábornok úr — jelent­kezett a titkárnő — az Egye­— Oké, kapcsolják! Kattintott egyet a rádióte­lefon kapcsolóján és felka­cagott. — Féltik a Kozmoszplánt, uraim! Nos, lássuk, mit akar Batalov úr ... A szoba túlsó falán megvi­lágosodott a képernyő és Ba- latov jelent meg rajta. Has­sült Űrkutató Központból Ba­talov, a Központ elnöke tilta­kozik a kísérlet ellen. Azon­nali televíziós-összeköttetést kér. Hastings elmosolyodott. tings kezébe vette az apró mikrofont. — Üdvözlöm, Mister Bata­lov! Rendelkezésére állok. — Engedje meg. hogy én is üdvözöljem Mister Hastings! Szeretném közölni Önnel, hogy Központunk tiltakozik tervezett kísérletük ellen! — Nem gondolja, hogy látjuk, miről van szó? Különben is a kísérlet a nemzetközileg el­fogadott szabályokba ütkö­zik. Hastings nem felelt azon­nal. — Kérem, — folytatta Ba­talov — hogy a kísérletet a Kozmoszplán visszatérése utánra halasszák el. — Sajnos, Mister Batalov, erre nincs semmi lehetősé­günk. Az RB—285-ös egy esz­tendő múlva juthat hasonló kedvező helyzetbe, hogy ra­kétáját a Marsra irányíthas­suk. Addig pedig nem várha­tunk ... Önök sem várnának a helyünkben. — Emberekről van szó, Mister Hastings! Emberekről, akik kilépnek majd a bolygó felszínére, melyet az Önök nukleáris rakétája rádióakti- wtással szennyez be! Tudják előre, hogy milyen következ­ményekkel járhat egy mars­beli nukleáris robbanás? Hastings újból előszedte gunyoros mosolyát. — De Mister Batalov hi­szen éppen erre vagyunk kí­váncsiak! Batalov keményen válaszolt. Közlöm önnel, hogy tilta­kozást jelentettünk be kor­mányuknál. Sajnálom, hogy ón, Mister Hastings, nagy tudását és hozzáértését ha­lálraítélt célok érdekében fecséreli ... Good by, Mister Hastings. Az uráli állomás szétkap­csolta a televíziós összevötte- tést, a Centrumban pedig Hastings komoran fordult a szekciók parancsnokaihoz. — A helyzet koránt sem nehezedett meg, uraim, bár nem gondoltam, hogy Bata­lov ilyen nagy purpallét csap ... Túlságosan is jól is­merik ezek a vörösök azokat a nemzetközi szabályokat! Pedig — heherészett a tá­bornok — ha tudnák, hogy nincs is szándékunkban „le­lőni” a Marsot! — De nem tudják — szólt közbe Cording — és ez a döntő! — A kormány a tiltakozás­ra kitérő választ adott — je­lentette Batalov a tudósok óránként ismétlődő rövid kon­zíliumán. — Ezt várhattuk, mást nem — morfondírozott maga elé Sztepán Groncsevics. A fel­háborodás hangjai hallatszot­tak jobbról is, balról is. Ba­talov csendet kért. Azonnal ki kell dolgoz­nunk a várható események lehető legtöbb verzióját. Sze­rintem arra is sor kerülhet, hogy a Kozmoszplán leszállá­sát nem engedélyezzük, és a Mars megkerülése után visz- sza kell térnie a Földre. — Lehetetlen! — Kárba vész az egész út! A tizenegynéhány tudós fel­ugrált helyéről és úgy lát­szott, hogy a meglett, több­ségükben koránt sem fiatal emberek teljesen az ameri­kai Centrum provokációs kí­sérletének hatása alá kerül­tek. Batalov nyugalomra intette-'’f'ffált. — Elv^ársak, fecsérel iük az időt? Dühkitöréseinkre vesztegetjük a drága perce­ket? Javaslom, lássunk mun­kához! Sztepán Groncsevics. kérem, fáradjon a rádió-ügye­letre, és közölje a Kozmoszp­lánnal a helyzetet. — Úgy lesz, Batalov elv­társ. Groncsevics elsietett, és két perc múlva az űrhajón is tudták, hogy a Centrum a tiltakozás ellenére is végre­hajtja a kísérletet. Zsukov Elisával és Kovács Pistával tárgyalt a Kozmoszplán tu­dományos megfigyelő-kabin­jában. — Elisa, kedves, — kezdte Zsukov — kérem, hogy meg­figyeléseit az RB—285-re össz­pontosítsa.' Most semmi más nem érdekes számunkra A helyzet komoly. Nem tud­hatjuk, hogyan alakul. Tel­jes figyelmet és pontosságot kérek. Ha jól emlékszem. ? óra 15 perccel ezelőtt jelen­tette, hogy a Szaturnusz irá­nyából feltűnt az ameriko* műbolygó? — Igen — lapozott bele gyorsan a jegyzeteibe Elisa — pontosan 3 óra 15 perc 20 másodperccel ezelőtt észlel­tem először a RB—285-öst. A jelenlegi távolság a Koz­moszplán és a műbolygó kö­zött 300 ezer kilométer.. — Kovács elvtárs, kérem kfmosolia be a távcső kép­vetítőjét! Pista a Kozmoszplán be­épített. különleges teleszkóp­jához lépett, lekapcsolta a mennvezetvilám'tást és beáhf- tntta a képet az RB—285- ösre. (Folyto+ívk) SASS ERVIN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents