Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-14 / 217. szám
4 SZOLNOK MEG TEJ NÉPLAP I960, szeptember 14. „Élete utolsó pillanatáig védte a társadalmi tulajdont" — Megingott Márk Imre óvatos védekezése — Hí a-gyazt A gdanski bábszínház előadásáról Két előadásoD ezerkétszáz néző izgulta, kacagta végig a két órát. Nagyobbrészt persze gyerek, A színpadon pedig az az izgalmas kérdés kerfil eldöntésre: Ki nyeri meg a nagy versenyt: A tutajos-e, vagy az út tündére? Mert nem gyerekjáték ám az ősi Krakkóból szárazon, vízen, levegőben eljutni Gdanskba, a szép fövenyes tengerpatra. Addig az út tündérének rengeteg akadállyal kell ám megküzdenie: Felvonul a boszorkány, a viilogószemü manó-kutya és macska, akik akadályozzák a kis tündért. De ott a szalmaboglya, az elrejti, a léggömb viszi, a mézeskalács-huszárok kölcsönadják a lovát. Es Így egyszerre ér a célba a tütajossal, aki a Visztulán tutajozik, és emlékül gyűrűt kap tőle. Ezt látták, ezt láthatták a kis nézők. Mi azonban többet szerettünk volna látni. Ezért kerültünk a színpad mögé, hogy megnézzük: hogyan dolgozik ez a „formabontó” bábtársulat. — Mert amit csinálnak, az kétségkívül szakítás a hagyományos bábos formákkal. — Elsősorban bábok és színészek egyformán látszanak. Hol a báb, hói az élő színész kerül előtérbe. Aki a színpad hátterében tartózkodik, az tizenhét — többnyire fiatal, látszólag cél nélkül össze-vissza szaladgáló férfit és nőt Iáikat Rövid idő után azonban észre lehet venni a szigorú céltudatosságot, a takarékos mozdulatokat. A különböző bábúk, egyéb kellékek a vasvázú színpad mögött helyezkednek el és ezek közül mindig a szükségest viszik fel a színpadra, majd rakják vissza a helyére. Sokan három-négy bábúval is mozognak, ugyanennyit beszéltetnek gyors egymásutánban. Összedolgoznak. — Szeretjük egymást, és amit csinálunk, ez a titka a munkánknak, — mondotta Ali Bunseh, a társulat vezetője. — 1950-ben alakult meg a gdanski Miniatur» Bábszínház két-három ember kezdeményezésére. Most állami státuszban dolgozunk, jelentős támogatással. — Három együttesünk nyolcvanöt személyt foglalkoztat. Megyei társulat a mienk, de járjuk az országot is. Egyébként ez az első külföldi utunk és nagyon boldogok vagyunk, hogy itt Szolnokon ilyen nagy szeretettel fogadtak minket. A művészi felfogásról érdeklődünk. — Engem és a táruslat egész gárdáját a báb- és az ember, a mese és a valóság találkozása foglalkoztat. Ezt igyekszünk úgy kidolgozni, hogy a mese és a valóság mintegy egymásba játszódnak, de ugyanakkor a gyermeknéző által is világosan megkülönböztethetőek. A népi és nemzeti jelleg kidomborítására is ügyelünk. Amit elértünk, azt nemcsak a színészek, hanem a bábtervezők, világosítók, technikai munkatársak munkájának is köszönhetjük. Elbúcsúzunk rokonszenves lengyei vendégeinktől, őszinte szívvel kívánunk sikert nekik a közelgő nagy bukaresti bábfesztiválon. Hernádi Tibor A Márk-per tárgyalásának minden félórája újabb bizonyítékát adja, milyen részletes felderítő munkát végeztek a Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság nyomozói. A megyei bíróság dr. Fekete István tanácsa előtt bebizonyosodott, Márk Imre már mint az OTP tisztviselője a Mezőtúr és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat éttermébe betörést is követett el. Egy udvari ablakot védő dróthálót leszakított, bemászott és kézikasszával együtt majdnem ötszáz forintot elvitt... RABLOTT PÉNZBŐL ÖRÖKLAKÁS A megyei bíróság nagy-tanácstermének valamennyi padsora megtelt- Bevonul a tanács, folytatódik a tárgyalás. — Ez év elején elhatároztam, hogy Budapestre költözünk, lakást veszünk, — vallja az elnöki kérdésre Márk Imre. — Úgy számítottam, hogy ismét a Nemzeti Szállót keresem fel. Reméltem, hogy körülbelül ötvenezer forintra sikerül szert tennem. Azt terveztem, hogy az éjszakai portást chlorethyllel elhódítom, magamhoz veszek egy-két kézikasszát és odább- állok. Egy kórházban dolgozó ismerősömtől sikerült egy fiola chlorethylt szereznem. Elnöki, ügyészi kérdések követik egymást gyors egymásutánban. A terhelt előbb azt állítja, azóta elvált feleségének kezelőorvosától tudta meg, hogy chlorethyllel hódítani Is lehet; majd régebbi foghúzására hivatkozik. Válaszai mind bizonytalanabbakká válnak, ellentmondásokba keveredik. Valami nem stimmel. i. ÁLARC HELYETT SÖTÉT SZEMÜVEG Minden amellett szól, hogy Márk Imre sok gondolkodás után, részletes tervvel indult végzetes útjára. Álarc helyett sötét, foncsorozott szemüveget tett fel, s nehogy újjle- nyomatokat hagyjon: kesztyűt készített zsebébe. Május 29-én fiával indult el hazulról Budapestre, az ipari vásárra. Arra számított, hogy visszautaztában leszáll Szolnokon, — s rövid idő múlva ezrekkel megrakodva tér haza Mezőtúrra. így is* kezdődött ... A fővárosból visszajövet Márk Imre fiát az állomás gyermekvárótermében hagyta. A Nemzeti Szállóba üres bőrönddel ment; abba akarta rejteni a kazettákat. A hotel ajtaját nyitva találta. — Kaphatnék szobát? — kérdezte fojtott hangon a szemüveges érkező. — Szíveskedjék egy keveset várni, — így a mindig udvarias, szolgálatkész Farkas- — Éppen indulok, hogy egy koránkelő vendégünket felébresszem. Az ő szobája felszabadul. ... Márk Imre nem várt. Mint most a tárgyaláson elmondja, egy gézdarabra észrevétlenül chlorethylt fecskendezett^ azt hirtelen Farkas Illés arcára szorította. Másik karjával a védekező portást fogta le... A bátor férfi minden erejével küzdött, noha a második világháborúban szenvedett rokkantsága miatt az izmos, vállas Márkkal szemben kevés esélye volt. — Birkóztunk, dulakodtunk, — mondja Márk. — Farkas Illés a fejét nekiütötte a fülkében álló páncél- szekrénynek. Akkor.«. — Egy pillanatra! — szakítja meg a tanácselnök. — ön magasabb, mint Farkas Illés volt Miként lehetséges, hogy mégis ő ütötte be a fejét. mikor előrezuhantak? Csönd. Erre nem tud válaszolni a vádlott ki csak oly-, kor akadozva, különben érthetetlen nyugalommal beszél szörnyű tettéről. AMIT SOSEM TUDUNK MEG BIZONYOSAN A terhelt a tárgyalás e szakában mind sűrűbben hivatkozik idegállapotára — különösen az úgynevezett kényes kérdések hallatán. — Mit gondol, felismerte-e önt Farkas Illés a birkózás közben? — kérdi váratlanul Fekete István dr. — Nem tudom, olyan idegállapotban voltam, hogy... — Miután az ön sötét szemüvege leesett, szembefordult-e a sértettel? — Lehetséges, nem emlékszem •.. — önnek mi a véleménye? Erre a kérdésre feleljen! — Abban az idegállapotban.. * — „Abban az idegállapotban” — mintha gúny csendülne az elnök hangjából, — tizenhat csapást mért arra az emberre, aki élete utolsó pillanatáig védte a társadalmi tulajdont. Öt, sajnos, már nem tudjuk megkérdezni.,. Márk azt állítja, hogy nem használta az ujjlenyomatok megakadályozására magával vitt kesztyűt. Félpárat — úgymond — a portásfülkében hagyott s hiába keresett; másik félpárat állítólag a Tiszába hajított. Ma még tisztázatlan, hogy miként került a fülkében maradt (?) kesztyű — 82 utcára, hol a merénylet hírére a helyszínre érkezett rendőrtiszthelyettes megtalálta. Erre a korántsem lényegtelen kérdésre majd a tanúvallomásokból kapunk feleletet. HA GYENGE A MERÉNYLŐ Farkas Illés életének kioltója nem takarékoskodott erejével. Erről nemcsak a boncolóorvos felvette jegyzőkönyv tanúskodik, de némán s mégis beszédesen a portásfülkében volt kanapé letört karja is..« Egy vaskazettával Farkasnak szánt csapás csonkította meg a bűnjelek között elhelyezett erős bútort. A hivatásának — s Márk elvetemültségének — áldozatává lett portás tizenhat ütést szenvedett el. Groteszk véletlenként ugyanennyi, pénzt tartalmazó vaskazettát rakott a rabló bőröndjébe... A „nemzetes úr” lóhalálában sietett az állomás felé, hogy még elérje a hajnali vonatot. Az Eötvös-téren már nagyon húzta vállát a súlyos bőrönd — azt ekkor a tér bokrai közé rejtette. Ezután — mintha misem történt volna — fia társaságában hazautazott. Véres ballonját beáztatta, lefeküdt... A kazettákkal telt bőröndöt még aznap reggel megtalálta egy becsületes munkásember, a tiszatenyői Farkas István. Felfedezését percnyi késedelem nélkül jelentette a rendőrségen. Nem kis részben Igaz magatartásának köszönhető, hogy a szolnoki és mezőtúri rendőr- nyomozók öt és félórán belül (!) kézrekerítették ».vitéz” Márk Imrét. — borváró — A Nap kél: 5.19 h-kor, nyugszik: 17.59 h-kor. A Hold kél: 23.45 h-kor, nyugszik: 14.14 h-kor. Időjárásjelentés A Meterológiai Intézet előzetes előrejelzése ma estig: tovább tart a szép, napos idő égő nélkül. Éjszaka szélcsend, napközben mérsékelt keleti szél. Ma 21—24 fokos legmagasabb nappali hőmérséklet várható. — SZEPTEMBER 30-IG még köthetnek szerződést baromfira a termelők. Erről, valamint a felvásárlás őszi csúcsforgalmának egyenletes lebonyolításáról, s a tervek maradéktalan teljesítéséről tanácskoztak hétfőn Jászberényben, kedden pedig Szolnokon a földművesszövetkezetek baromfifelvásárlói. — A MEZŐTÚRI Fazekasok Népművészeti és Háziipari Szövetkezete folyó hó 17-én 14.30 órakor tartja alapszabályszerinti L félévi közgyűlését. — ELSŐ FÉLÉVI munkájáért dicsérő oklevelet kapott a Belkereskedelmi Minisztériumtól a Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat. — A_ KÉNYELMES járást kedvelők számára vastagabb sarokkal is készít magassarkú cipőt a jövőben a martfűi Tisza Cipőgyár. Ez a sarok átmenet az alacsony, lapos és a tűsarok között A mezőgazdaság nagyarányú fejlődése szinte követelőén lép fel társadalmunkkal szemben, hogy minél több jól képzett mezőgazdászt állítsunk a termelés szolgálatába. Az iskolareformmal kapcsolatosan a karcagi mezőgazdasági szakoktatási intézménynél október hó folyamán érettségire épülő Felső Mező- gazdasági Iskola indul. Felhívjuk azokat a fiatalokat, akik a múlt vagy az Idei tanévben szereztek gimnáziumi, vagy mezőgazdasági technikumi érettségi bizonyítványt s valamilyen ok miatt egyetemi, vagy főiskolai felvételük nem volt biztosítható, és á mezőgazdasági pályát választják életcéljuknak, — Je— RENDSZÁMTÁBLA, forgalmi- és vezetői jogosítvány nélkül vezette motorkerékpárját Antal Imre tószegi la* kos. A járási rendőrkapitányság szabálysértési előadója 300 forintra bírságolta. — RÖNTGENSUGÁRRAL javítják a citromnál is több C vitamint tartalmazó fekete ribizke minőségét a fértődi Kutató Intézetben. A világ 70 feketeribizke fajtáját gyűjtötték« össze az intézetben nemesítés! alapanyagnak. — A TISZAGYENDAI tsz- tagok három ároksilót a munkaegységre kapott, valamint a háztáji területen termett takarmánnyal töltenek meg a háztáji tehenek számára. — HATVAN—HATVANEZER forintot fizettek ki tegnap Tiszakürtön, a helyi moziban Veló Györgynének és Soponyi Gábornak a 35. heti négytalálatos lottószelvényükre. — ÉRTEKEZLETET TART ma délután 2 órai kezdettel a Vöröskereszt megyei elnöksége. Az összejövetelen az elnökség tagjai az 1960/61-es oktatási év terveit beszélik meg. I“ TANÁCSTAGI fogadó órái tart dr. Sállá Ferenc megyei tanácstag szeptember 15-én délután 14—17 óra között a szolnoki Rákóczi úti iskolában. Dr. Sálló Ferenc elvtárs megyei választókerülete: Úttörő út jobb oldala, József Attila út bal oldala a 2—110 számig és a Mártírok útja áltál bezárt terület. lentkezzenek a karcagi Felső Mezőgazdasági Iskola Igazgatóságánál és kérjék felvételüket. A felvétel iránti kérelmeket szeptember hó 26-1g kell beküldeni, melyhaE csatolni kell az érettségi bizonyítványt, születési anyakönyvi kivonatot, rövid önéletrajzot, munkahelyvezetői, vagy egyénieknél a tanács javaslatát a felvételre . A tanulmányi idő két esztendő. A másodév sikeres elvégzése után a hallgatók oklevelet kapnak, mely a mezőgazdasági felsó kádert állások elnyerésére Jogosít. Bővebb felvilágosítást az iskola Igazgatósága ad. (k) Szeptember 14 Szerda Szeréna Jelentkezési felhívás és tájékoztató a karcagi Felső Mezőgazdasági Iskolára való elvételhez Jóshát [/ bezavarj áh J óska felnézett a peron nagy órájára. “ Még csak fél hét. Még egy jó félórát kell várnia. De lassan cammog az idő ilyenkor! — Mindent csinálnék, csak várni ne kellene — sóhajtott magában. Három lépést arrébb ballagott, majd újra megállt. A főváros pályaudvarának színes forgataga mindig lenyűgözően hatott rá, szerette az élénkséget, a sokszínű, tarka embersereget. Hatalmas bőröndök, megszámlálhatatlan sok csomag, hordárok, targoncák... Vonatok érkeznek indulnak és állandóan cserélődik a közönség. Hangos bemondó szólítja az utasokat: „Figyelem! Személyvonat indul a csarnok harmadik vágányról Szolnok—Debrecen—Záhony felé húsz perc múlva. A vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll." Jóska állt a peron szélén, s nézte az emberáradatat, amint a kinyitott váróteremajtón özönlött kifelé. Mindenki a harmadik vágányon álló szerelvény felé igyekezett. Az utazás izgalma áradt szét az arcokon. — Ni, ott a nyolcadik kocsiba most szállnak fel Kovácsék. Éppen tegnap mesélte Pista bácsi, az üzem művezetője, hogy hazamennek az öregékhez, otthon tölti a szabadságát a család. Otthon, a kis Tisza menti faluban. No meg aztán az öregekre is ráfér egy kis segítség, hiszen mindketten túlhaladtak már az ötödik tízen. Kovácsék a szomszéd faluból kerültek fel Pestre. Ott a harmadik vágányon álló szerelvény hazafelé megy. Három hónap telt el már azóta, hogy Jóska otthon volt. Azóta már learattak. A faluból ketten dolgoznak fenn Pesten. Horváth Bélával, testi-lelki jóbarátjával a nagyvárosban is együtt tartottak. Három év telt el azóta. Kitanulták a szakmát és mind a ketten motorszerelők lettek. Közben, míg gondolataival foglalkozott, megmozdult á harmadik vágányon álló szerelvény. A nyolcadik kocsi egyik ablakából Kovács művezető erős, izmos keze integetett feléje. Valamit kiabált, valami olyasmit: Te is gyere haza! — Igen, haza kellene már menni! — Meg kellene nézni az öregéket, hiszen a- jövőmenő. szűkszavú levelek és a remegő kézzel odavetett görbe, kezdetleges betűk éppenhogy mondanak valamit. jra a peron n-agyórájára nézett. No még néhány perc és megérkezik Horváth Béla. Tegnapelőtt este ment haza és úgy beszélték meg, hogy várni fogja a vonatnál. — Hirtelen valami megmagyarázhatatlan izgalom járta át a testét. Ott bizsergett a lábujjaiban és megrázta legkisebb porcikáját is. Titkolni akarta önmaga előtt érzéseit. Le akarta gyűrni az önvádat és megnyugtatni piruló lelkét. Gyere haza te is! Igen, igen, ezt mondta Pista bácsi. Megérkezett a szerelvény. A kerekek zakatolását százszorosán verte vissza a hatalmas üvegcsamok. Meg- csikordultak a fékek és pár pillanat múlva újra átvette helyét a megszokott csarnoki zaj. Bélát kereste tekintetével. Az örökké vidám, barna arc után kutatott a sokaságban. Végre megtalálta és testvéri öleléssel köszöntötték egymást. Béla bőröndjének fogójához kötve egy kis csomag csüngött alá, s csendesen megrezdült minden lépésnél. Átpréselték magukat a kijáraton, a Nagykörút forgalmában egy pillanatra megálltak. Átmentek a járdaszigetre, ahol türelmesen várták a villamost. Jóska belső izgalma nem múlt el, sőt talán fokozódott, ahogy Béla titokzatosnak tűnő arcát tanulmányozta. Minden pillanatban a száján volt a kérdés: Mi újság van otthon? A legényszállóban Béla komótosan lebontotta a bőrönd fogójáról a papírcsomagot, majd átadta JóskáTiak. — Tessék! Ezt az öregeid küldték. — Jóslói piros arccal vette át a csomagot, kibontotta, amelyből kalács és egy egész sült csirke került elő. Nézte a küldeményt és szívta magába a sajátságos szagot, a mama kalácsának illatát. Mindketten jóllaktak az otthoniból, aztán Béla indítványára átmentek az egyik közeli kisvendéglőbe, leöblíteni a kiadós vacsorát. gy csendes sarokasztalnál foglaltak helyet. Sört rendeltek. Az első pohár után megeredt a szó Bélából. — Hát otthon voltam! ^Beszéltem az öregeiddel. Jól vannak, csak anyád betegeskedik néha. Apád mondta, hogy már nehezen bírja a munkát. Nálunk meg az 'apám beteges, ő is már a hatvan felé járt. Tegnap este elmentem a szövetkezetbe, ott tartották a regruta- bált.. Sokan voltak. Találkoztam Pintér Jutkával, aki neked és tetszett. Kérdezte, hogy vagy, mit csinálsz? — Jóska szeme egy ? illanatra megvillant, majd újra nyugodtan hallgatta Béla szavait. — No, aztán beszéltem Molnár Ignáccal is. Tudod, ő lett a tsz elnöke. Panaszkodott, hogy kevés a fiatal, az öregek maholnap már nem bírják a munkát. Most vásároltak gépeket, egy javítóműhelyt is felállítanának, csak nincsen szakemberük. Hívott haza bennünket. Azt mor.dta, hogy megtaláljuk a számításunkat. Jóska nyugtalanul mozgott a széken, majd néhány pillanat múlva óvatosan megkérdezte: — Te mit feleltél? — Akkor még semmit. Most, mielőtt eljöttem, beugrottam hozzá '» azt mondtam neki, hogy hazamegyek. — Megőrültél? Ember, hát tudod, mit csinálsz? Újra visszamész faluit? Béla nem válcszolt, ültek és hallgattak. Jóska a pohárba bámult, az álján ott gyöngyözött a sör. Pár csepp még hab formájában kicsordu" és lerakodott a pohár oldalán. A fehér abroszt zöld, barna és sárga csikók szántották és a színek megnyúltak Jóska szemei előtt, mintha elszaladnának messze, valahová a semmibe. — Tessék, ezt a levelet neked küldték. — Jóska átvette a füzetből kitépett, zsíros kockás lapot. Remegő ujjakkal szétbontoi a. Anyja jól ismert betűi táncoltak előtte. — Jóska Fiam! Megragadom az alkalmat, hogy Béla barátodtól üzenjek neked. Tudod, nehéz már az írás, de majd csak elolvasod valahogy, Nem voltál te sohasem rossz gyerek. Amikor elmentél, mi mondtuk apáddal, hogy eriggy csak. Már idehaza is régen jártál. Sok minden történt azóta. A szövetkezetben új vezetőket választottunk, azóta jobb lett minden. Én betegeskedem, a téli megfázás még mindig kínozza a derekamat, apád is öregszik, az is( mindig nehezebben bírja a munkát. Igaz, hogy munka nélkül is megélnénk, mert annyit megszavazott a közgyűlés. De hát a ház körül is akad mindig tennivaló. Meg aztán nekünk is könnyebb lenne, ha itthon tudnánk. Nem is tudom, fiam, mit mondjak, hogy is írjak neked. Apáddal azt szeretnénk, ha hazajönnél. Itthon is van már minden. Áz új kultúrházban van mozi, meg televízió. Fiacskám, meg is kellene nősülnöd, annyi szemrevaló lány van a faluban. Úgy gondoltuk apáddal, itthon van annyi hely, ti is megférnétek. • Hazavárunk, kisfiam! Gyere haza, higgyél anyádnak, minden jó lesz.” J óska letette a levelet, agyában, mint megbolygatott kaptárban a méhek, úgy zsongtak a gondolatok. Bélára nézett, de ő mereven leszegezett tekintettel bámult az asztalra. —I Béla, hallod!.., Engem is hazavárnak! Táncsics Ottó