Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-10 / 214. szám
i960, szeptember 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Diákok a gőzkalapács mellett Még egészen frissek a va- kációs emlékek, órák után még nyári élményeiket tárgyalják a „srácok’’ — már szinte észrevétlenül „belerázódtak” a komoly munkába. Túljutottak az ismerkedés, az első napok izgalmán. Kamaszok. Júniusban az általános iskola padjaitól búcsúztak s ma már büszkén húzzák ki magukat, amint diáksapkával a fejükön végigvonulnak a városon. Szemmel láthatóan nőttek: gimná- zisták, elsőosztályosok. Szapora léptekkel ér a kis csoport a Járműjavító kapuja elé. Nem kell sokat várniuk. Maglódi Gyula siet eléjük, s bevezeti őket leendő munkaterületükre: o tanműhelybe Itt jönnek össze majd hetenként egyszer, hogy a politechnikai oktatás keretében megismerjék a lakatos szakma titkait Mert titok az. A tolómérce, a reszelő, a kalapács használata, igazi értelemben még ismeretlen előttük. A reszelés technikáját — amit úgy kell majd Ismerniük, mint hegedűművésznek a kottát —. a dörzsárazást, a szegecselést még az ismeretlenség homálya fedi. Ma még csak beszélgetnek róla Kedvvel, vitathatatlan érdeklődéssel hallgatják a mester szavait a rendről, a fegyelemről, amit elsősorban megkövetelnek tőlük. — Itt, a gépek világában, ahol hetenként megfordultok és dolgoztok majd, nagy a baleseti veszély. Éppen ezéri ismernetek kell a megelőzés szabályait és be is kell tartanotok ... Meglátjátok, hogy nem olyan ördöngős dolog ez. Persze — ha kedvetek van hozzá... Hegy van-e? Erről beszélgetünk egy csoport diákkal. — A műszaki dolgok nagyon érdekelnek — mondja egy hosszúra nőtt fiú, Pasz- terják Iván, s a többiek rá- bólintanak. — Azért választottuk ezt, mert ehhez érzünk kedvet — szól közbe egy másik. — Az osztály többsége ide jött, a Papírgyárba húszán mentek. Ondók Pista bácsi, — a mester —, jövendő oktatójuk szeretettel nézi őket. — Szeretem a fiatalokat, — magyarázza. — Szívesen foglalkozom velük. Már tíz éve ezt teszem, az üzemben nem tudok olyan helyre menni, ahol ne találkoznék a kezem alól kikerült szakemberrel. Nem egyre nagyon büszke vagyok. Nagyszerű szakmunkás válik azokból, akik a szívüket is beleadják a munkába. És akarnak. A diákok is igen igyekvőek ... Csak jót mondhatok arra a csoportra, amelyik tavaly kezdett... Ha szorgalmasan dolgoznak* a négy év letelte után a kivá- lóakat felszabadítjuk, s a lakatos szakmából segédi oklevelet kapnak az érettségi bizonyítvány mellé. Szikszai Pista, Vígh P. Miska, s a többiek közben érdeklődéssel vizsgálgatja a satut, a reszelőket. Mit kezdenek majd tizenegyféle reszelővei? A jövő titka... Előbb meg kell ismerkedni a fémek általános tulajdonságaival, a vaskohászattal, acélgyártással, aztán jönnek a mérési gyakorlatok, az élő- rajzolás ... Félév után apróbb összetett munkákat is rájuk bíznak már... De addig? Először is meg kell ismerkedniük a tanműhely, s az egész üzem életével. Felkerekednek hát, s a mesterrel az élen körüljárják az üzemet. Először a mozdony-osztályra mennek. — Ez itt — magyarázza Pista bácsi — 411-es ameri-' kai tipúsú mozdony, villamos emelővel felhúzták, most szerelik fel rá a csatlókat... Ez az oldal a javító részleg, itt dolgoznak a köszörűsök, esztergályosok, gyalusok. — Amott a kormányművet, ten- gelyá°vat, dugattyút javítják. Ez meg a mozdony mérleg Tovább sétálnak. — Itt álljunk meg. Ezek a kazánkovácsok. Ott, fenn, az a fiú* Munkácsi Feri is a tanulóm volt. Igen jó- ravaló legény, jó szakember, mindig lelkesen érdekelte a szakma, mindent ismerni akart... Bizony, ő is így kezdte, mint ti... Kerékesztergagépet, gőzkalapácsot, satut talán még nem láttak ezek a fiúk, de az ambíció fűti őket, kíváncsian nézik a hatalmas gépeket, s titkon annak örülnek, hogy lám csak, jól választottak. Juhász Miklós, a kis lányosarcú, szőke fiú már ismeri az üzemet, bátyja itt dolgozik, esztergályos. Dobos Bélának az édesapja dolgozik itt. Fia is húz a lakatos mesterséghez, amelyről az apa otthon annyi szeretettel, annyi lelkesedéssel tudott mesélni. Nagyokat csap a gőzkalapács az izzó vasra, szerteröppen a sok szikra, s huszonhat gimnazista fiú talán ezekben a percekben jegyezi el magát a vasas-szakmávaL — rónai — A Szolnok megyei népi ellenőrök jayaslatai a termelőszövetkezeti pénzgazdálkodás C • könnyítésére A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság programjának megfelelően széleskörű vizsgálatot tartottak a népi ellenőrzési bizottságok a termelőszövetkezetek hitelellátmányá- ról. Szolnok megyében hetvenhét népi ellenőr, huszonegy szakértő és más elvtársak bevonásával a jászapáti-, a jászberényi-, kunhegyesi-, kunszentmártoni-, törökszentmiklósi-, tiszafüredi járásokban, Túrkeve, Kisújszállás, Tö- rökszentmiklós, Jászberény városokban végeztek felmérést. Sokoldalú tapasztalataikat nemrégiben összesítették a megyei népi ellenőrzési bizottság ülésén. Termelőszövetkezeteink számára, s a termelőszövetkezeti gazdálkodást irányító szervek vezetői számára is sok tanulsággal szolgál a népi ellenőrök véleménye, javaslatainak összessége. A többi között a következőket állapították meg. Termelőszövetkezeteink gazdálkodásának kibontakozásához, a számviteli munka tökéletesítéséhez sok segítséget jelentett a kettős könyvitel bevezetése. A könyvelői tanfolyamok résztvevőinek száma országosan elég nagy, s ebből Szolnok megyére 35 százalék esik. 1959-ben tizenhat képesített könyvelőt képeztek át kettős könyvviteli munkakör ellátására, hatvan szövetkezeti könyvelő képesített könyvelői iskolán vett részt. Az idén pedig több mint száz szövetkezeti könyvelőt iskoláztatnak. így vált lehetségessé, hogy hogy a megye 237 szövetkezetéből 137-ben már kettős könyvelést vezetnek most is, s 1961 január 1-el minden termelőszövetkezet áttér a kettős könyvviteli rendszerre. A vizsgált termelőszövetkezetekben azt tapasztalták a népi ellenőrök, a kettős könyveléssel elérhető, hogy a naprakész könyvelés elősegítse a gazdálkodás pontos ellenőrzését. A népi ellenőrzési brigád- vizsgálat fő részeit a hitelfelhasználás képezte. Az értékelés szerint a járási- városi tanácsok mezőgazdasági osztályai, a járási- városi bankfiókok dolgozóival együttesen vigyáznak arra, hogy a termelőszövetkezetek jól hasznosítsák az állami segítséget. Felfigyeltek a hi- felkérés nehézkességére. Törvényeinknek megfelelően a termelőszövetkezet csak úgy kérheti a hitel folyósítását, ha ahhoz a termelőszövetkezet közgyűlése hozzájárul. Ez a követelmény sokszor hátráltatja a szövetkezetei Történetesen aratás közben akar hitelt a termelőszövetkezet. A közgyűlés összehívása kimondottan az aratás gyors befejezésének késleltetésével jár. A népi ellenőrzési bizottság ezért azt javasolja; a nagy munkák idején úgy könnyítsék meg a hitelellátást, hogy elegendő legyen a kibővített vezetőségi ülés határozata, illetve állapítsák azt meg, mekkora ösz- szeg igénylése kívánja meg a közgyűlés összehívását. Kiigazításra szorul a hitelezési norma. A Magyar Nemzeti Bank kunhegyesi járási fiókjánál történt. A kunhegyesi Lenin Tsz területén 100 mázsa paradicsom is megterem holdanként. A Magyar Nemzeti Bank azonban csak 50 mázsát fogadott el, mert ez az általános norma, s így 7 M0S2KVÄ1 KÉPESLAP Az egész ország területéről 25 ösztöndíjas orosz nyelvtanár egy hónapot töltött a Szovjetunióban. Az alábbaiaK- ban a küldöttség egy tagja moszkvai élményeiből idéz. Autóbusz — kalauz nélkül A moszkvai Forradalom téren a megállónál türelmes és fegyelmezett emberek hosszú sora várja az autóbuszt. A sor végére állok, majd a tömeggel együtt az érkező kocsi belsejébe sodródom. — Adja ide — szól oroszul egy szürkeruhás, kockásinges férfi és a kezemben lévő aprópénzre mutat. Látva csodálkozásomat, készségesen magyarázom. — Moszkvában ma már minden második autóbusz, trolibusz, vagy villamos kalauz nélkül közlekedik... az érkező utasokat az első és a hátsó ajtónál persely várja... ebbe kell beledobni a viteldíjat... 40 kopejka... ha nincs aprópénz, össze kell gyűjteni a többi felszállótól... persze nem szabad megfeledkezni a menetjegy leszakításá- ról sem.« — Szóval „önkiszolgáló” autóbusz — gondolom magamban. Átadom a kockásingesnek a 40 kopejkát, elveszem a menetjegyet, a legközelebbi szabad helyet elfoglalom és önkényteíenül a felszálló utasokat kezdem figyelni. Az autóbusz sűrűn megáll. A vezető bemondja az állomásokat, a mikrofonon keresztül irányítja az utasokat is. Fél óra alatt sok ember megfordul a kocsi belsejében, de nincs közöttük egy sem, aki az önkéntes és ellenjegyváltást előrzésnélküli mulasztaná. Nyolc-tízemeletes új házak között, fákkal és virágokkal szegélyezett úton robogunk. Körülöttünk az épülő, terjeszkedő területét csaknem háromszorása növelő Moszkva, a kocsiban pedig az új város építői, a szovjet emberek. A magyar kiállításon Liza mindössze 27 éves. De máris a Lomonoszov egyetem bölcsészkarának tanársegédje. Rövidrenyirt fiús haja. vidám tekintete éles ellentétben áll azzal a barnakeretes szemüveggel, melyet az orrán visel. ő a magyar pedagógus- csoport szovjet részről kijelölt vezetője. Valamennyien szeretjük, mert vidám, tréfáinkat megérti, elfogadja, ha lehet, azonnal visszaadja — s mert komoly, tudományának, a nyelvészetnek tökéletes ismerője. A magyar ipari kiállítás nagyon tetszik neki. A gépeket nem nagyon méltányolja, de a könnyűipari pavilon pazar pompája, modern vonalai, a magyar mesterek remekbeszabott alkotásai felkeltik az érdeklődését. Különösen a női cipők finom formáiról, a női ruhaanyagok ízléses színeiről nyilatkozik nagy elismeréssel. Kisfiú a nagy könyvtárban Két év múlva ünnepli fennállásának századik évfordulóját a moszkvai Lenin- könyvtár. A Rumjancev- múzeum könyvtár-részlege 1862. július 1-én kezdte meg működését. Akkor 100 000, majd 1917-ben 1,2 millió, jelenleg kb. 21 millió könyv, folyóirat, újság áll az olvasó rendelkezésére. A 22 olvasóterem egyikében megtaláljuk a 10 éves Szását, a moszkvai 514. számú iskola tanulóját is. A magyar tanárok körülveszik, simogatják rövidrenyirt szőke haját, kiveszik kezéből a könyvet, megnézik, mit olvas, beszélgetnek vele. apja és nevelője. Tanítványai vissza-visszatémek hozzá, néha családjukkal együtt és „nagyapának” szólítják. Eredményes munkáját a mellén csillogó kitüntetés igazolja. Ki gondolná erről a tekintélyes külsejű, mégis barátságos tekintetű, robosztus termetű, ősz emberről, erről a kiváló pedagógusról, hogy 40 évvel ezelőtt, 1920- ban, Iff éves fejjel, külön- Szemjonovics böző bűncselekményekkel terhelten, megrontott lélekkel, a fiatal bűnözők börtönében ült?... Súlyos léptekkel előttünk sétálva meséli emlékeit. Egy esős reggelen a börtön igazgatója hívatta. Az őrök durván belökték az irodába, ahol egy szürkeruhás, egyszerű férfi ült, fekete-keretes szemüveggel szokatlanul nagy orrán. Igen, jól emlékszik, az orr — pedig talán nem is volt olyan hatalmas — gyakorolta rá a legnagyobb hatást. Anton Szemjonovics Makarenko — mert ő volt a nagyorrú férfi — kertelés nélkül felajánlotta neki, hogy vegyen részt tervezett vállalkozásában. a telep felépítésében. A megegyezés megpe- csételésére kezét nyújtotta a szokatlan ajánlattól teljesen megzavarodott suhancnak. Kiléptek a börtön kapuján, maguk mögött hagyták a nedves falakat, a kemény priccset. a durva beszédű őröket, s ballagtak a szemerkélő esőben, elől Anton Szemjonovics, ügyet sem vetve a háta mögött csoszogó, s az ekkora nagy bizalomtól meghatott gyerekre... — így kezdődött... A többit a regény lapjairól már ismerik — mondja. Valóban ismerjük. Nincs olyan magyar nevelő, aki ne olvasta volna Makarenko pedagógiai hőskölteményét — Az új ember kovácsát. A regény hőse: Karabánov — Igazi nevén Kalabálin — itt áll előttünk. Könny csillog szürke szeme sarkában, amikor mesteréről, nevelőapjáról, a legnagyobb szovjet pedagógusról beszél. De a magyar tanárok szemében is furcsa fény takarja a meghatottságot és a szilárd elhatározást: ilyenek akarunk lenni, így akarunk dolgozni, ahogyan ő dolgozott, az új, a szovjet emberek nevelője, számos kiváló pedagógiai tanulmány szerzője, Anton Makarenko... Powers és a moszkvaiak A hétemeletes „Bukarest" szálló harmadik emletének egyik szobájában ülünk és a moszkvai rádió legfrissebb híreit hallgatjuk. Az adás váratlanul megszakad. Rövid szünet után ünnepélyes, komoly hangon olvassa fél a bemondó Malinovszkij marsall napiparancsát. S augusztus 18-án, este 9 órakor — a parancsot követően — tompa morajjal folynak egybe a Moszkva körüli ágyúk sortüzei — a légierők napján — a diadalmas szovjet repülők tiszteletére. Kinyitjuk szobánk Kremlre néző ablakait, hallgatjuk a Mindennap eljár ide. Kedves könyvei a szovjet írók ifjúsági regényei, szereti a kalandos útleírásokat, a gyermekek számára irt érdekes ismeretterjesztő műveket, de nem veti meg a meséket sem. Orosz fordításban már magyar népmeséket is olvasott. Jól emlékszik a kis kakas történetére a gyémánt félkrajcárral. Az egyik magyar pedagógustól — talpraesett feleletei jutalmául — díszes KISZ- j el vényt kap. Sokáig tartja tenyerében, kék szemében felcsillan az öröm, de csak ennyit mond: Szép... kraszi- va...” Elbúcsúzunk tőle, s a töb- b’i. körénk sereglett, kezében könyvet szorongató szovjet gyermektől. a hatalmas könyvtár legkisebb olvasóitól. Találkozás a regényhőssel Szemjon Afanászjevics Kalabálin a neve. Moszkvától nem messze, Jegorjevszk nevű városban igazgatja azt a tízosztályos iskolát, melyben — mint egykor Makarenko híres telepén — az apátlan- anyátlan gyermekek elhelyezéséről és neveléséről gondoskodott a szovjet állam. Évtizedeket töltött itt, mint a gyermekek igaz barátja, díszlövéseket és csodáljuk a vörös várfalak fölött lejátszódó káprázatos tűzijátékot ... Az adás folytatódik... A szovjet légierők napján egyszerű munkások, háziasszonyok, úttörők ítélik el az amerikai kémrepülőt, de elsősorban háborút áhítozó gazdáit. „Az a helyes, ha nemcsak a földön van rend, hanem a levegőben is” — mondja a Szverdlov téren posztoló rendőr. — „Erős kézzel lesújtunk azokra, akik hazánk határait megsérteni merészelik” — mondja az autógyár munkása. — „Büszkék vagyunk hazánkat védő katonáinkra” — ez az egyik Bal- csug utcai háziasszony véleménye ... Dr, Nagy János a Lenin Tsz több, mint 186 ezer forint hiteltől esett el. A kunhegyesi Vörös Október Termelőszövetkezet évekre visszamenően 160 mázsát termelt cukorrépából. A bank a 118 mázsás terméshez ragaszkodott, s így a termelőszövetkezet 450 ezer forinttal kevesebb hitelt kapott. Hasonlóképpen megrövidülnek a termelőszövetkezetek a műtrágyakedvezmény- nyel. A 3004/2-es kormányhatározat a holdanként! műtra- gyafelhasználás után hitel- kedvezményt biztosít. Csakhogy műtrágya hiányában ezt nem tudják igénybe venni a termelőszövetkezetek. A népi ellenőrök azt javasolják, a kedvezményhez szükséges a műtrágyamegrendelés és leszállítás után arányosan illesse meg a kedvezmény a termelőszövetkezetet. A hitelkedvezményekkel olyan bajok is vannak, hogy jónéhány szövetkezeti vezető nincs tisztában a rendeletekkel. — Az abádszalőki Ezüst Kalász Termelőszövetkezetben sem a vezetőség, — sem a könyvelő nem tudta, milyen kedvezményeket kaphat a termelőszövetkezet az áruértékesítés, a műtrágyafelhasználás, az építkezés, a saját növendékmarha nevelés után. Egyrészt változtatni kell a szövetkezeti vezetők szemléletén, akik nem forgatják a hivatalos közlönyöket, arra várnak, majd a járás, a megye úgy is ismerteti, hogyan járjanak el ebben, vagy abban a szakkérdésben. Másrészt a Magyar Nemzeti Bank nagy szolgálatot tenne, ha áttekinthető kedvezmény-táblázatot készítene. így a termelőszövetkezetek világosan látnák, mikor teljesítik a kedvezmények feltételeit. Nincs rendjén minden a hitel törlesztése körül. A termények, termékek részleges szállításánál esetenként a bank az egész összeget visz- szatartja hitel törlesztésére. Helyesebb lenne, ha a százalékos arányát törlesztetnék a szövetkezettel, mert másként megzavarhatják a munkaegységelőleg-osztá3t, vagy a szövetkezeti gazdaság más napi kiadásait. Ugyancsak bürokratikus a fedezet-igazolási rendszer. Sok időt töltenek el vele a szövetkezeti vezetők. A mezőgazdasági osztályok ismerik a termelőszövetkezeteket. Jó lenne, ha a mezőgazdasági osztály döntését elegendőnek vennék a bankfiókok. Megtörténik ugyanis, hogy mire késedelmesen a fedezetigazolást megkapják a termelőszövetkezetek, az áruféleségek akkorra kifogynak. Hogy a ló másik oldalára se essünk, az lenne a legcélszerűbb, ha megállapítanák, mekkora ösz- szeg erejéig nem kell fedezetigazolás a termelőszövetkezetnek. Végül van a szövetkezeti pénzgazdálkodásban egy ellentmondás. A termelőszövetkezetek december 3I-el zárnak.- A bankfiókok október 31-el számolnak el. A két dátum közti időben pénzzavar keletkezhet a termelőszövetkezetekben. A megyei népi ellenőrzési bizottság ezért javasolja: alakítsanak egy bizottságot a kormányzati szervekből a hitel-elszámolás idejének módosítására. Hozzák összhangba a hitel-elszámolást a zárszámadással. A népi ellenőrök vizsgálatából kitűnik, a szövetkezeti pénzgazdálkodás rendben van, nagyobb rendellenességek nincsenek, s ezek a javaslatok csak elősegítik a termelőszövetkezeti hitel- gazdálkodás megkönnyítését. B, L.
