Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-09 / 213. szám
1960. szeptember 9. SZOLNOK MEGYEI NCPUI 3 /\ 0 Mit tudnak a herényi vasasok? =» Erre a kérdésre kérjük a választ Berki Imrétől, a jászberényi Aprítógépgyár szereldéjének művezetőjétől, — Gyerünk végig a szereidén, nézzünk közben szét, — invitál. S aztán magyaráz: Ez nyolc méteres keverődob — mutat egy nagy hengerpalástra.— Ilyent még nem csináltunk. —, Az ott, mellette hengerműalkatrész. Tégla gyárnak készítünk síma és fogazott hengerműveket. Ez itt egy 80/100-as hengermű kísérleti példánya. A régebbi típuson három szíjtárcsa volt, ezen csak kettő. Nem eszi úgy a szíjat. Továbbhaladva a fiatal Sasa Lászlóra mutat kísérőnk: A munka mellett tanul, a technikum esti tagozatára jár. Többen vannak így. — Anyagi előnyökkel jár-e a tanulás? A fiatalember megvonja vállát: — Nem azért járok technikumba, hanem azért, mert szeretek tanúink — Milyen elfoglaltságot jelent a technikum? — Heti négy estét. — Milyen gépet szerelnek itt? — nézek a fura alakú masinára. — Malaxőrt. Tojásszénké- ezítésre használják majd a bolgárok. Emellett — szintén Bulgáriának — gumikeverő hengerművet szerel a Palásti brigád. Hármat már korábban szállítottunk oda. Alkatrészekkel különben most ellátnak bennünket, teljesíteni tudjuk a tervet. — Itt Kiss Jancsi brigádja dolgozik, — mutat szét kísérőnk az oszlopsoron túl. — Négy tányéros adagolót készítenek téglagyáraknak, meg két felfüggesztett vibrátort a Dorogi Szénbányászati Trösztnek. így legalább lesz protekció a szénellátásban, — jegyzem meg a vibrátort vizsgáló Szabó Jánosnak. •—Nincs nekünk ahhoz szerencsénk. Jó szén ritkán érkezik telepünkre, eladnak itt mindent. A bányagépek mellett frissen festett paradicsom paszi- rozók sorakoznak. — Konzervgyári berendezésként szállítjuk a Szovjetunióba. A Csillik brigád területén haladva szembetűnik egy gép. Vékony rétegben fűrészpor- szerű anyag burkolja, — Hát ez mi? — Verőcsatos malom. Csokoládékészítésre használják. — Jó volna kipróbálni. — Már megtörtént. A múlt héten eljöttek a csokoládégyárból. Kakaót és csokoládét őröltünk. Volt is olyan tömeg, s nemcsak a gép erőpróbája érdekelte őket... — Most meg a „Zizi” alapanyagát őröltük benne. Verőcsatos malmunk jól bevált, tetszett a csokoládégyári szakembereknek. Csak amiatt elégedetlenkedtek, hogy a kész gyártmány exportra kerül, nekik csak jó egy év múlva szállíthatunk. Hiába, ahogy nálunk mondják: „nem fér a programba”. Utoljára a Szöllősi brigádhoz jutunk el. Ök szokták szerelni a legnagyobb gépeket. A Lábatlani Cementgyár 75 méter hosszú kemencéjét is ők szerelték. Most szélosz- tályozót szerelnek többek között. Bulgáriai cementgyárba kerül. Rendeltetése az, hogy a finom szemcséket továbbengedje, a nagy szemcséket visszatartsa. Két tízes törő is készül itt. Agyát most rajzolják, aztán kerül megmunkálásra a horizontra. Egy 12 méteres golyósmalom is kész lesz nemsokára. Ugyanolyan lesz, mint az, mutat kísérőnk a csarnok távolabbi helyén álló masinára — csinálunk újított kivitelű kettes törőkét is. Törágyuk hegesztett. Európában' sehol nem gyártanak hasonló eljárással törőgépeket. A prototípus beváltotta a hozzáfűzött reményeket, így a négyes és hatos törőknél is erre a megoldásra térünk át. Előnyös ez a módszer, hiszen a négyes törőknél gépenként egy tonna anyagot takarítunk meg ezzel az eljárással. Nem kell várni az öntődére sem, s ugyanakkor a gép tartóssága, teljesítménye nem csökken. A „járda” szélén két tízes törő áll. •— Szállításra várnak? — Igen. Elkészítettük, de a jugoszlávok csak jövőre fogadják azokat. A szállítás már nem ránk tartozik. Mi megtettük a magunkét... SB. A magyar—holland árncsereforgalom eddigi legnagyobb üzletkötése Jött létre Az illetékes magyar és holland minisztériumok most hagyták jóvá azt a megállapodást, amely a magyar NI- KEX és a holland Werkspoor, illetve a Peja Arnheim cégek között néhány héttel ezelőtt létrejött. A magyar külkereskedelem mintegy másfélmillió dollár értékben 380 kéttengelyes nyitott vasúti tehervagont vásárol az utrechti Werkspoor cégtől. Az üzletet adressációban bonyolítják le úgy, hogy a Peja Amheim és más holland cégek magyar árukat vásárolnak a vasúti kocsik ellenében és ezek bevitelére külön engedélyt adott a holland kormány. A vasúti kocsikért vagonalkatrészeket, különböző nehézipari és könnyűipari termékeket szállít Hollandiába külkereskedelmünk. (MTI) e 9 „Örömmel jövünk máskor is!66 A „harmadik csengetési”-tői közel két hét választja el a közönséget s a művészt. S bár rengeteg a munka, az előkészületek a művészek csaknem minden idejét igénybeveszik, a Szigligeti Színház igazgatósága mégis módot talált arra, hogy a művész és közönsége ne a színházban, hanem az életben találkozzék először. Így került sor a pusztapalo- tási Állami Gazdaságban a művészek és dolgozó parasztok találkozójára. A műsorban fellépő Gallai Juditot, Komáromi ' Évát, Halász Lászlót és Rózsa Tibort forró tapssal jutalmazta a ,közönség. Másik találkozójukat alig néhány napja rendezték. Ezúttal a szolnoki Járműjavítóba mentek. Az üzem kapujában szívélyesen fogadták a kis csoportot, s amerre csak jártak, az üzem területén a mozdonyjavítóban, az asztalosoknál, a kovácsműhelyben — mindenütt szeretettel várták a színház tagjait. A közösen elfogyasztott ebéd után tovább folyt a ba- rátkozás, majd délután a színházteremben a vendégek hangulatos műsorral viszonozták a szíves vendéglátást. — Gallai Juditnak, Péter Gizinek, Rózsa Tibornak, Varga D. Józsefnek s a többieknek a baráti közönség állva, tapssal köszönte meg a kellemes délutánt. „A gyár kapuja mindenkor nyitva áll Önök élőtt” — búcsúztatták a művészeket, s rá egyszerűen hangzott a válasz: „Örömmel jövünk máskor is!” Fábián Péter HfHimillllilllUiiiMIIMiillllillllíHiliHtlIIIMI Műszaki tudományos együttműködés az NDK és Bulgária között A közelmúltban eredményes tárgyalások folytak Szófiában a Német Demokratikus Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti műszaki-tudományos együttműködés további’'' kiépítéséről. Az új megállapodás széleskörű tapasztalatcserét irányoz elő. c SZOLNOK MEGYEIEK HELVÉCIÁN Egy tornyos, bástyás épület előtt állt meg a különjáratú busz, a Helvéciái Állami Gazdaság központjában. Ide, a híres szőlő- és gyümölcstermelő állami gazdaságba szervezett látogatást a Szolnok Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya. A szolnoki és kunszentmártoni járás termelőszövetkezeteiből elnö- kök, agronőmusok, szőlő- gyümölcskertészek és a brigádvezetők jöttek el tanulni, tapasztalatokat gyűjteni. A hét és félezer holdas gazdaság munkájáról, eredményeiről Elek Gyula agrármérnök tájékoztatta röviden a vendégeket. íjőleg a szőlő- és gyümölcstermesztés nagyüzemi módszerei, a gépi művelés, az új telepítés bevált módjai iránt érdeklődtek a Szolnok megyeiek. A Helvéciái Állami Gazdaság 1100 hold termő- és 496 hold 1—5 éves telepítésű szőlővel rendelkezik. Kétszázhét hold termő gyümölcsösük az utóbbi években 473 hold új telepítésűvel szaporodott. Nemcsak boraik* hanem gyümölcstermésük is eljut külföldre. Most is Aranypármen almát válogattak, osztályoztak a lányok az egyik helyiségben, amit Csehszlovákiába szállítanak Helyben palackozzák a bort s bortermésük 80—85 százalékát szintén export-áruként értékesítik. A kilenc község határában elterülő gazdaságban 1953- ban kezdték meg a 80—90 éves szőlőtőkék kicserélését. Évente 100—150 holdon telepítenek— iáként Hárslevelűt éa Kékfrankost. Emellett 40- 50 holddal szaporítják évente a gyümölcsösüket is. — Mennyi a sor- és tőtávolság az újtelepítésű szőlőnél? — kérdezte Havasi Mihány, a kunszentmártoni járási tanács főkertésze. — Nálunk legjobban bevált a 125 cm-es sor- és a 80 cm-es tőtávolság. Ezt a telepítési módot ajánljuk a termelőszövetkezeteknek, mert itt már lehetővé válik a gépek alkalmazása, — így Elek Gyula. Érdekességként és követendő módszerként mondotta el, hogy gyümölcsfát nem ültetnek a szőlő közé. Egy-egy területre csak tisztán szőlőt telepítenek. Mégsem lesz kiesés gyümölcstermelésükből, mert például a hektáronként telepített szőlők köré gyümölcsfa-sávot ültetnek. Ez egyben a szél, fagy ellen is védelmet nyújt. Az egyik üzemegységben láttunk is ilyen telepítést. Itt alma- és kajszi facsemete képezi a védősávot. — Ez igen! Ez aztán szőlői «■» mondták többen is elismeréssel, amikor az 1953-ban, 1955-ben telepített táblákhoz értünk. A cementoszlopokhoz erősített dróthuzalokba kapaszkodó nyílegyenes szőlősorok, az egészséges fürtöket érlelő tőkék valóban szép látványt nyújtottak. — Mi is így szeretnénk telepíteni, hogy ne kellene any- nyi szőlőkaróval bajlódni, s könnyebb lenne a gépek alkalmazása — .jegyezte meg Czingler András, a nagykörűi Petőfi Tsz kertésze. Csa- la Lajosnak, a tiszaf öld vári Lenin Tsz munkacsapatvezetőjének is nagyon te (szett ez a telepítési mód. ű azt is megfigyelte, hogy metszéskor milyen csapokat hagytak, mert náluk 'legtöbbször emiatt van -vita. Figyeltek, szemlélődtek a nagyréviek is, hiszen a Haladás Tsz-ben most ősszel és tavasszal 30 holdon telepítenek szőlőt, 5 holdon pedig gyümölcsöst. Az itt látottakat már a gyakorlatban hasznosíthatják. Nádas Illés bácsi, a nagykörűi Kossuth Tsz gazdája is jegyezgetett, mások pedig csak úgy fejben raktározták el a hallottakat, látottakat. — No, azért még itt is alkalmazzák a Kiss Bálint-fé- le háti permetezőket! — jegyezte meg valaki, amikor a fiatal agrármérnök elmondotta, hogy motoros peremetező- gépeik és a francia gyártmányú lóvontatású permetező- gép mellett ezer háti permetezővel rendelkeznek. A gépesítés évről évre fejlődik — hangzott a válasz a megjegyzésre. Azt is megkérdezte egy vendég, milyen szőlőfajták találhatók a gazdaságban. — Főként Ezerjó, Kadarka, Olaszrizling, az új telepítéseknél pedig Hárslevelű és Kékfrankos —, szolgált a felvilágosítással Elek Gyula. Természetesen sor került a présház és a pince megtekintésére is, valamint a jóhírű jhelvéciai borok megkóstolá- sára. Itt már nagyon megoszlott a vélemény. Voltak, akik a Rizlinget tartották a legfinomabbnak, mások az Ezerjót, a Kadarkát, a Kékfrankost dicsérték. De legtöbben annak a sző-, vetkezeti gazdának adtak igazat, aki így vélekedett: — Csak kétféle bort ismerek; jót és még jobbat. A helvéciai borok valóban jóhírűek, nem csoda, ha ízlettek a Szolnok megyei vendégeknek. Rövid látogatást tettek a tapasztalatcsere résztvevői a helvéciai Cj Tavasz Tsz-ben is. Ennek a közös gazdaságnak a konyhakertészete híres. Jövőre már 200 holdon termesztenek konyhakerti növényeket. Az öntözést 12 csőkút létesítésével biztosítják. Kétszázhuszonnyolc hold szőlője és 200 hold gyümölcsöse van a termelőszövetkezetnek. Gyönyörű az almáskertjük, ahol háromezer termő almafa van, melynek zöme Jonathán és Starking. Itt azt tudakolták a me- gyénkbeliek, hogyan készültek fel a szüretre. A gazdaság főagronómusa adott választ. — Elmondotta, hogy a borforgalmi vállalat mindenben segíti őket. Kijavíttatták a kádakat, hordókat, s a hiányzó felszereléseket is rendelkezésükre bocsátják.— Érdekességként említjük, — hogy 18 hold területen, ahol kiszedték a kiöregedett szőlőt — megforgatták a talajt, s majd új szőlőt telepítenek, az idén burgonyát termelnek. Az előzetes termésbecslés alapján, amit próbaszedéssel végeztek, mintegy 160—180 mázsás átlagot várnak. Hazafelé a látottakról, hallottakról folyt a szó az autóbuszon. Mindenki egyetértett azzal, hogy hasznos, tanulságos volt az állami gazdaságban és az Cj Tavasz Tsz-ben tett látogatás. Nagy Katalin Szerényebben! Vannak furcsa jelenségek. Most például ennek a bizonyos „lég” szócskának a használata. Elterjedt olyannyira, hogy egyesek már nem is tudnak nélküle mondatot szerkeszteni. Épül a szolnoki Kassai újji iskola. Az illetékes nyilatkozik, — s lapunk megírja, — hogy ez „országos viszonylatban a legmodernebb”. Ugyancsak Szolnokon, a Beloiannisz úton épülő MTH iskola — „országos viszonylatban is a legmodernebb.” Lapunk ezt is megírja. Megnyílt egy bolt Szép, modem, tágas — elhangzik a nyilatkozat* s nyomán a cikk: *,hazánk legnagyobb ilyen jellegű boltja.” Történik egy kezdeményezés a Járműjavítóban. A szocialista brigádok elhatározzák, hogy részt vállalnak az üzem munkásainak neveléséből. Valaki hozzá teszi, hogy ezt az országban először, ^legelőször”, itt csinálják. De mit folytassuk, úgysem érnénk a példák végére egyhamar. Mi az igazság? A Kassai úti iskola, vagy az.épülő MTH intézet tényleg modern. Olyan, ahogyan 1960- ban építeni kell. Szolnokon is, meg Veszprémben, vagy éppen a fővárosban. Nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy az idén épült iskolák szerte az országban mind ilyen modemek. De hogy melyik. a legmodernebb? Már engedtessék meg: nem lehet eldönteni. Talán még az is lehetséges* hogy egyforma tervek alapján készülnek. Az új önkiszolgáló bolt? Szép, modern. Elég nagy is. De én láttam már az országban ennél nagyobbat is* szebbet is. Modernebbet is. És hogy menjünk végig a felhozott példákon: A Járműjavítóban elhangzott kezdeményezés sem a legelső az országban. Egy a sok jó kezdeményezés közül, amelyek a; szocialista brigádmozgalom során szerte az ország üzemeiben keletkeznek, A felhozott esetek önmagukban még nem sok kárt okoznak. Legfeljebb arról tanúskodnak, hogy egyeseken nagyon feszül a mellény, vagy más példával élve: akadnak olyan emberek, akik azt hiszik, kicsiny szobrocskájuk megnő azzal* ha a magukalkotta magasabb talapzatra emelik. Pedig bármilyen magas a talapzat, a szobor marad — amilyen. Nagyobb baj a „lég” szócska terjedésében van. A „leg”-nagyóbbat követik a rokonok. A „leg”-elsőnek, a s,leg”-először, a „legutóbb — s mindegyik olyan mondatban, amelyikből nem hiányozhat a „miénk”* „nálunk”* stb. Veszedelmessé válhat ez a járvány akkor* ha az egészséges versenyszellem helyett — csupán csak a nagyobb, de meg nem érdemelt dicsőségért — akkor is odateszik a „leg”- et valamilyen jelentés, információ mondataiba, ha nincs alapja. Ha a községek, járások, vagy szövetkezetek, gépállomások, üzemek csak azért versenyeznek, hogy ők birtokolják a „leg” szócskával járó közmegbecsülést — s az esetleges prémiumot. (Uram bo- csá! ilyen is volna?) Pedig nálunk nem ez a verseny célja — bár a versenyben ezt is ki szokták mondani, — hanem a több és jobb minőségű* a minél olcsóbb termelés. Volt ilyen példa. Az egyik járás jelenti, hogy ezt meg ezt a munkát legelsőként a megyében befejeztük. A helyszínen kiderült, hogy bizony még az utolja hátra van. Nem fejeztétek ti még azt be — így a kérdő- revonás. — Mire a jelentés felérkezik, készen leszünk — ez a válasz. Persze, nem lettek készen a jelentés nyilvánosságrahozatalakor. Nem vezet jóra, «*■ ha mindenre a legelső, legjobb* legújabb jelzőt akasztjuk. Elhomályosítja ez a „légváradat a valódi eredményeket, amelyek tényleg a dolgozók kö2ös erőfeszítéseinek nyomán születnek. Ne járassuk le ezt a szerény szócskát. Ne rontsuk az árfolyamát. Arra mondjuk csak, ami tényleg megérdemli. De ki mondja, M használja? — Ti írjátok meg-a • cikkeitekben — jegyezhetik meg lapunk olvasói. Igazuk van. Lapunk is így írja Sokszor. Mi is helyt adunk Időnként az érdemtelenül elhangzó nagymellényű kijelentéseknek, sőt a nagy lelkendezésben a magunk véleményét is felsőfokban fejezzük ki néha. Kézenfekvő tanulság nekünk is és másoknak is: A „leg” szócskát a jövőben többször kell a *,szerény” szóval párosítva alkalmazni. Legyünk eredményeink, sikereink megítélésében szerényebbek. (V. J.) „Jó üzlet a leltározás“ Lakatos István öt évvel ezelőtt került a mezőtúri földművesszövetkezet 14. számú boltjába vezetőként. Az üzletet ebben az esztendőben önkiszolgáló rendszerűvé alakították — emiatt onnan több cikket más boltba kellett átszállítani. Az ekkor megtartott leltározásnál Lakatos számos áruféleség árát önkényesen írkálta fel az ívekre. A 30 Ft-os kerékpárlámpa áraként a törvényes 30 forint helyett „leleményesen” 53 forintot tüntetett fel; hasonlóképp „értékelt” sok festékfajtát, lakkot, ecsetet is. Mint a gondos rendőri nyomozás során kiderült: a leltárösszesítő készítése során 56 cikknél tüntetett fel nagyobb értéket a legálisnál. így 17 ezer 700 forintos leltárhiányát 9 ezer 900 forintosra „zsugorította.” Mondanunk sem kell, hogy a leltárhiány nem holmi elérni csapás következménye, sokkal inkább a boltos felelőtlenségéből keletkezett. Lakatos eltűrte, hogy távollétében idegenek szolgáljanak ki árut; míg. kívülállók tartózkodtak az üzletben, ő másutt nyugodtan sakkozott... Felületessége folytán több mint ezerkétszáz forint értékű áru, majdnem hatszáz forintot érő göngyöleg is tönkrement, A városi ügyészség társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett csalás, hanyag kezelés, ártúllépés és többrendbeli magán(jkiratha- misítás bűntette miatt készített vádiratot Lakatos István ellen. A leltározás mégsem látszik jó üzletnek... Befefezfe tanácskozásai! a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal 40. plenáris ülése A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (O. I. V.) 40. budapesti ülésszaka a munkabizottságok kétnapos tanácskozása után csütörtökön plenáris ülést tartott a Tudományos Akadémia székházában. Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első helyettese megnyitó szavaira Báron le Roy, a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal elnöke válaszolt. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak a meghívásért és a szives fogadtatásért, amelyben az Oiv-t részesítette, majd a magyarországi szölőkul- túra nagy tradícióit, a magyar borok kiváló minőségét méltatta. (MTlj,
