Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-07 / 211. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1960. szeptember 7. rr« ”11" ” *^1 az őszi mélyszántás uszaszolloson rosszul ------- J A m egyei tanács fSmezőgazdásza nyilatkozott a Néplapnak Munkatársunk felkereste Vedrődy Gusztáv elvtársat, a Szolnok megyei Tanács főmezőgazdászát és felkérte, nyilatkozzon az őszi mélyszántás tapasztalatairól. Vedrődy elvtárs a következőket mondotta: Idáig mintegy 160 ezer hold talajmunkát végeztünk el. Az őszi vetésterületnek több mint 20 százalékát előkészítettük vetés alá, s a mélyszántásra váró össz- földterületünk 43 százalékán is elvégeztük a munkát. Ösz- szehasonlítva 1959 hasonló időszakával, nagy fejlődést tapasztalunk. Tavaly szeptember 5-én 26 százaléknál tartottunk a mostani 43 százalékhoz mérve. — Annál kevésbé szólhatok elismerően a talaj munka minőségéről. Ellenőrzést tartottam a tiszaszöllősi Szarvas Sándor és Petőfi Termelőszövetkezetekben. Mindkét szövetkezeti gazdaságban azt tapasztaltam, hogy nem kielégítő a mélyszántás minősége. A Szarvas Sándor Termelő- szövetkezetben nem szántják keresztbe a földet. így aztán bakhátak és völgyek maradnak a szántásban az eke tarlókereke a dombon magasan jár, az eke sekélyen szánt, ha pedig völgybe kerül a kerék, mélyen fog az eke. s így a szántás egyenlőtlen marad. — Másik hiba: Nem zárják le a talajt. A szanda- szöllősi Aranykalász Termelőszövetkezetben Molnár elvtársnak. a szövetkezet elnökének és a szövetkezet gazdá- szának az a véleménye, nem szabad mélyen szántani, mert az eke vad talajt hoz fel, s azt tartják nem zárják le a szántást, hogy a rögök felfogják a havat. Ha Molnár elvtárs és a mezőgazdász olvasnának, a régi szakirodalommal ellenkezően az új gazdasági leírásokban már azt találnák: ők elavult elméletet vallanak. Ugyanezt a gyakorlat is bebizonyította. Szikes föld kivételével átmenet nélkül végezhetjük a mélyítő szántást. — Ami a hófogást illeti, oktalanság. Inkább az történik, hogy a szántáskor a talajban van annyi nedvesség, amennvivel könnyen elmunkálják, elplanírozzák a szántást. Kiszáradás után ezt már többszöri munkával nagyobb normálhold ráfordítással végezhetik, csak él. Mindjárt példát is hoznék elméletük cáfolatára. A mezőtúri Bercsényi Termelőszövetkezet tavaly 70 centiméter mélyen szántott. — S hogy mennyire nincs vadta- laj-elmélet, mutatta az, hogy bár 20 ezres tőszámmal termesztenek a mélyszántáson kukoricát, a terméskilátások nagyon jók. Ahol nem végeztek ilyen mélyszántást, kevesebb tengeri termésre számíthatnak. — A mélyszántáshoz tartozik, hogy a termelőszövetkezetek vezetői ne engedjék becsapni magukat. A zagyva- rékasi Kossuth Termelőszövetkezetben a Szolnoki Gépállomás SZ—100-as erőgépe 26—32 centiméteres mélyszántás helyett 20—22 centiméter mélyen szántott csak. A járás vezetői vették észre. Kérdezem: Miért nem a szövetkezet elnöke, a szövetkezet mezőgazdásza figyelmeztette a traktorosokat? Miért engedik, hogy a traktorosok nem a munkamegrendelésnek megfelelően dolgozzanak? — Jó példákkal is szolgálhatok. A besenyszögi termelőszövetkezetek, a vezsenyi A magasabb műveltségért Csütörtökön délután figyelemreméltó kezdeményezés született a Járműjavítóban. Mintegy kétszázan jöttek össze a „szocialista brigád” címért harcoló munkások közül. A megyei tanács művelődésügyi osztályával folytatott előzetes tárgyalások után ült össze ez az értekezlet, amely a művelődési munka megjavítására jó és hasznos tervet dolgozott ki. A jelenlevők felhívással fordultak az ország szocialista brigádjaihoz. Felhívás Mi, a Szolnoki Járműjavító U. V. szocialista brigád címért küzdő dolgozói az MSZMP művelődéspolitikai irányelveit, a SZOT művelődési programját magunkévá téve, vállalt termelési feladataink mellett az üzemi népművelési munka szervezői, aktív részesei kívánunk lenni. Ennek érdekében vállaljuk, hogy az üzemben e kezdeményezés alapján megalakult üzemi népművelési tanács programjának tervezésében, illetve annak megvalósításában tevékeny részt veszünk. A programot vállalásaink szerves részének tekintjük. Célunk az, hogy megteremtsük az üzemi önképzés szervezettebb formáját. E határozatok alapján vállaljuk, hogy teljes létszámban részt veszünk az ismeretterjesztő előadásokon, a Szigligeti Színházzal ■ közösen munkás-művésztalálkozókat szervezünk. Üzemünk a színház egyes előadásaira telt házat biztosít. Kiállítást szervezünk a Szolnoki Művésztelep művészeinek alkotásaiból; író-olvasó találkozókat, zenei ismeretterjesztéssel egybekötött hangversenyeket rendezünk. Ezzel kívánjuk növelni általános műveltségünket, szélesíteni látókörünket. Vál laljuk, hogy munkatársainkat is igyekszünk meggyőzni a művelődés fontosságáról, meghívjuk őket is a rendezvényekre. Felhívjuk az ország valamennyi szocialista brigádiát. tegyenek hasonló vállalásokat. Meg vagyunk győződve arról, hogy műveltségünk szélesítésével hozzájárulunk a szocialista embertípús kialakításának meggyorsításához és ezen keresztül a szocialista építés hatékonyabbá tételéhez. Szolnok, 1960. szept. 1-én. A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett MÁV Szolnoki Járműjavító Ü. V. „Szocialista brigád” címért versenyző dolgozói. Hunyadi Tsz, s a kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezet példás talaj előkészítést végez. A Zalka Máté Termelőszövetkezet letrágyázza a földet, majd középmélyen megszántja gyűrűshengerrel lezárja, s 3—4 hét múlva 35—40 centiméter mélyen újra megszántja. — Ezt kövessék megyénk termelőszövetkezetei, s ne a tiszafüredi Hámán Kató Termelőszövetkezetet, ahol a földre kiszórt trágya nitrogéntartalma szabadon távozik. A kiszórt trágyát egy-két órán belül szántsuk le. A trágyaszórók összhangban dolgozzanak a mélyszántást végző gépekkel — Végül a járási tanácsok mezőgazdászaihoz szólok. — Ezekben a napokban szakadjanak el az íróasztaloktól. — Hetenként legalább négy napot a szövetkezetekben töltsenek, s legkevesebb 30 minőségi ellenőrzést végezzenek. Tartson ez mindaddig, míg az őszi munkákat be nem fejeztük. B. L. Közérdekű közlemény Értesítjük a levelező tagozat és a dolgozók gimnáziuma I. osztályába jelentkezett hallgatóinkat, hogy a beiratkozás szeptember 8-án, csütörtökön délután 4—6-ig tart. A tanítás a levelező tagozaton 12-én, hétfőn délután 2.15 h-kor, a dolgozók gimnáziuma osztályaiban 13-án délután fél 5-kor kezdődik. A Szolnoki Állami Verseghy Ferenc Általános Gimnázium Igazgatósága LEGYEN MINDANNYIUNK GONDJA AZ ISKOLAREFORM Érdek lődéssel vártuk oktatási rendszerünk továbbfejlesztésének irányelveit S most hogy a vasárnapi lapokban megjelent, — s az összeállító társadalmi bizottság a párt és a kormány hozzájárulásával nyilvános vitára bocsátja, érezzük: megfelelt várakozásunknak. Választ ad azokra a legégetőbb kérdésekre, amelyek az utóbbi években egyre jobban foglalkoztatták a szülőket, a tanuló fiatalokat, s nem kevésbé a nevelőket. Mindenekelőtt az a követelmény vonul végig az irányelveken, hogy az eddiginél sokkal szorosabbá tegyük iskoláink kapcsolatát az élettel, a gyakorlattal és a termeléssel. Ez az a törekvés, amelynek megvalósítása hozzásegít bennünket ahhoz, hogy gyermekeink szakmát szerető és a termelő munkát becsülő művelt emberekké formálódjanak. A most közreboesájtott oktatási irányelvek kimondják: „Fokozatosan, minden általános iskolában be kell vezetni a gyakorlati-műszaki (politechnikai) oktatást.” Az általános iskola feladata, hogy általános alapműveltséget nyújtson a tanulóknak. Ugyanakkor a gyakorlati-műszaki oktatás bevezetésével eméletben és gyakorlatban megismerteti a tanulókkal & termelő munka elemeit, előkészíti őket a társadalmilag hasznos munka végzésére. Megtelt a pótkocsi r” Jól halad a silókombájn, gyorsan telik a magasított pótkocsi. A kétpói Petőfi brigád Berecz József, a zömök termetű, fekete bajuszos brigádvezető végszóra érkezett. Éppen róluk beszélgettünk, a kétpói Szabadság Tsz Petőfi brigádjáról. Fórizs János elnökhelyettes és Antal Károly agronómus is úgy vélekedett, hogy ez a brigád jár az élen. Igaz, nem lehet panasz a más brigádbeliek szorgalmára sem, aminek legjobb bizonyítéka a munkában való jó előrehaladás. A cséplés gondját már augusztus 20-ra elvetették, több mint 110 hold termését kellett elveretni”. A határban dolgozó 21 gép most a magágyat készíti, a tavasziak földjét szántja. Ez utóbbi munkával a hét közepére végeznek is. De akkorra már vetésük is lesz, mert mind az öt brigádban dolgoznak már a vetőgépek. Közel 500 holdon készítették el a múlt hét végéig az őszi takarmánykeverék és árpa magágyát. Mélyítő szántást végeztek 1073, mélyszántást 357 holdon, az istállótrágyát pedig 224 holdon dolgozták bele a talajba. Megkezdték a silózást is. A 200 hold silókukoricából kombájnnal levágták 180 hold termését, s a Haladás és Petőfi brigád már elkészített 600, illetve 400 köbméter silót. Szállítják a cukorrépát is. Most nem azért kell vitatkozni, hogy fogjanak már e munkához, inkább kicsit fékezni kell az iramot, mert naponta csak 4 vagon répát tudnak elszállítani. Ilyen az általános kép, de térjünk vissza egy kicsit a Petőfi brigádhoz. Itt mi a helyzet? Miért szólnak róluk elismeréssel, dicsérettel? Először is azt említhetjük, hogy kalászosokból felül múlták a közös gazdaság termésátlagát. Búzából 13.34, tavaszi árpából 12.67, őszi árpából pedig az 50 százalékos jégkár ellenére is 15.25 mázsás átlagtermést takarított be a brigád. A szövetkezeti átlag búzából 11.40, tavaszi árpából 12.32, őszi árpából 14.35 mázsa, — sorolja Antal Károly agronómus. Ennyi volt pontosan — hagyja jóvá a brigádvezető, s még hozzáfűzi: — Tavaly 210 mázsás cukorrépa termést értünk el. Most meg a kalászosok fizették meg a gondosabb, — szakszerűbb munkát. — Hogy most mit dolgoz' nak az embereim? — Sok mindent, hisz a több mint ezer holdas területen jócskán van tennivaló. A növénytermesztők a cukorrépát és a napraforgót szedik. Igaz, ez utóbbinak már a végén járnak. A gépek szántanak, magágyat készítenek. Kitisztítottunk 600 mázsa őszi árpát, ennyi kell a tsz-nek vetőmagnak. Aztán az állattenyésztőknek is meg van a maguk munkája, gondja-ba- ja. A közös gazdaság állat- állományának nagy részét a Petőfi brigád gondozza. Meg itt van a bognár és kovács műhely is. Egy szóval nem kell a szomszédba menni munkáért. — Hogy ki a legjobb dolgozó? — Erra csak úgy tudnék válaszolni, ha felsorolnám mind a hetvenhat nevet, mivel ennyi a brigád létszáma. Együtt, közösen oldjuk meg a feladatokat és így mindenkit megillet az elismerés. Bár ezt nem igen kapjuk meg, —t mondja a brigádvezető őszintén, szókimondóan. Szavaiból érzik: tudja, hogy a jól végzett munkáért járó jogos dicséret serkentőleg hat, jól esik az embereknek. A jó szó, az elismerés nem kerül pénzbe. — Csupán az szükséges, hogy a tsz vezetősége értékelje az egymással vetélkedő brigádok tevékenységét, s ne fukarkodjon a dicsérettel, be erre a szövetkezeti gazdák rászolgálnak. K. K. S ha már a megfelelő alap megvan, fiataljaink iparitanuló iskolákban képezhetik szakemberré májukat. Az irányelv igen egyszerű szavakkal rögzíti: Az a közvetlen célunk, hogy az általános iskolát végzett ifjúság túlnyomó többsége valamilyen formában tovább tanuljon. Nézzünk csak mélyebbre a szavak mögé! Tanuló ifjúságunk túlnyomó többsége magas képzettségű szakember lehet! A képzettség elérésének legjobb, legcélszerűbb formáit a közeljövőben kell kialakítanunk. A szakiskoláknak is és a középfokú oktatási intézményeknek is elsőrendű feladatuk lesz a jövőben, hogy az általános műveltség mellett minél jobb szakmai képzést, illetve előképzést nyújtsanak. A szakközépiskolák gimnáziumok és a felsőoktatás minden fokán érvényesülni kell annak a törekvésnek, hogy évről évre több művelt, jól képzett szakember kerüljön ki onnan. Olyan emberek, akik a társadalom fejlődésével egyidőben mindenkor képesek alkalmazni a korszerű termelési eljárásokat, tudják kezelni a modern gépeket, akik a termelésben otthonosak, aránylag könnyen, jól áttekintik a feladataikat, s ha kell, vezető posztokon is helytállnak. A cél az, hogy e fontos élethivatásra ne utólag, hanem általános műveltségük megszerzésével egyidőben készüljön fel tanuló ifjúságunk. S ez korántsem könnyű, korántsem egyszerűen elintézhető feladat. Nem könnyű, s nem is „mások dolga”, hanem mindannyiunké. Vezetőké, pedagógusoké, szülőké egyaránt. Vezetőké, mert oktatási rendszerünk továbbfejlesztésének végleges kidolgozása, annak elrendezése az ő felelősségük. Pedagógusoké, mert az iskolareform megalkotása, annak gyakorlati végrehajtása rájuk ró legtöbbet. Szülőké, mert vezetőknek, pedagógusoknak azok segíthetnek legtöbbet, legértékesebben, A tanulóifiúság nevelésében az állam nagy gondot oszt meg a szülőkkel. A gyermekek szakmai képzésének gondjaiból is nagy részt vállal. Ez tükrözi azt is, hogy itt az egyén és a társadalom érdekei egybeesnek. A szülő boldog, nyugodt, ha gyermeke művelt, képzett, fontos munkát végző emberré nevelődik. A társadalomnak szüksége van a művelt, képzett, szakmailag hozzáértő emberekre. S ezért vállal sokat magára azokból a gondokból (nem utolsó sorban költségekből), amelyek az ilyen emberek nevelésével járnak. Az irányelvek már nem ismeretlen dolgot kezdeményeznek. A legutóbbi néhány év gyakorlata, a politechnikai oktatások beigazolták a tanulók vonzódását, érdeklődését, s e tanítási rendszer életrevalóságát is. Amit most, az irányelvek széleskörű vitára bocsájtása után tennünk kell: Adjunk minél több hasznos tanácsot, javaslatot, elgondolást oktatási rendszerünk véglegesítéséhez. Segítse mindenki, hogy rendszerezetté az élet követelményeivel egybehangoltabbá változtassuk országunkban a tanulást, a nevelést. Oktatási rendszerünk továbbfejlesztésének más fontos feltételeit is meg kell teremtenünk. Ezt szolgálja például az a tény, hogy az irányelvek kimondják: Uj tantermek építésével fokozatosan csökkentjük, majd teljesen megszüntetjük iskoláinkban a kettős váltást. Mit segíthetünk itt? Nagyon sokat. Különösen a szülők tehetnek nagyon sokat azért, hogy az erre fordított állami erő mellett társadalmi munkával is segítsük gyermekeink jobb tanulási lehetőségeit. Kezünkben van gyermekeink tanulásának sorsa, jövője. Vitatkozzunk rajta: Vitassuk meg, melyik út lesz az, amelyen a közösen kitűzött célt minél előbb elérjük. E cél érdekében a lap hasábjain szerkesztőségünk is vitát indít. Kérjük a szülőket, a nevelőket és minden érdeklődőt, írja meg elgondolásait, javaslatait, észrevételeit oktatási rendszerünk továbbfejlesztésének irányelveihez. PRAG A IPARA Prága minden ötödik lakója ipari dolgozó. A város lakóinak száma megközelíti az egymilliót. Csehszlovákia fővárosának területéin található meg az ország ipari vállalatainak körülbelül 10 százaléka, vagyis megközelítőleg 160 vállalat. Az ipari vállalatok több mint fele, elsősorban a gépipari vállalatok a város északkeleti és délnyugati részében helyezkednek el. Legjelentősebb közülük a CKD-Praha üzem amely a visocany kerületben található. Ugyanebben a kerületben működik a Praha gépkocsi üzem, amely elsősorban tehergépkocsikat gyárt. Prágában található a világszerte ismert csehszlovák motorke- réknár-gyártás központi vállalata is. Jelenleg a város külső területein új ipari centrumok keletkeznek. — Prága iparában központi helyet foglal el az élelmiszer- ipar amelynek termékei, — mint pl. a prágai sonka, világszerte ismeretesek. A prágai inari vállalatok termelése 1960-ban 1948-hoz viszonyítva négy és félszeresére emelkedett. Gondtalan megélhetést biztosítanak az öregeknek a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetben Megyénk termelőszövetkezeteiben most határozzál: meg azoknak a juttatásoknak a nagyságát, amelyekkel a szövetkezetek munkaképtelen idős tagjaikat támogatják. A mezőhéki Táncsics Tsz-ben csaknem 130 ilyen idős gazdát számoltak össze. Ezek részére úgy határozták meg a pénzbeli és a természetbeni jövedelem nagyságát, hogy az minden szempontból gondtalan megélhetést biztosítson. A nyugdíjjogosultak a havi 260—300 forint pénzösszeg mellett megkapják az átlag munkaegység 15 százalékát és 800 négyszögöl nagyságú háztáji földterületet. Ezeknél a tagoknál a tsz vállalta a háztáji után járó adó fizetését is. Azoknak a parasztembereknek, akik a nyugdíjkorhatárt még nem érték el, de koruknál fogva már csökkent munkaképességűek a gazdaság az átlag munkaegység 30 százalékát biztosítja. Ezen túlmenően megkapják a háztáji földterületet és egyéb más juttatásokban is részesülnek. Az előzetes számítások szerint az idős szövetkezeti gazdák a mezőhéki Táncsics Tsz-ben a háztáji földterület mellett az idén közel nyolcezer forintot kapnak pénzben és természetben. V- .
