Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-07 / 211. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1960. szeptember 7. rr« ”11" ” *^1 az őszi mélyszántás uszaszolloson rosszul ------- J A m egyei tanács fSmezőgazdásza nyilatkozott a Néplapnak Munkatársunk felkereste Vedrődy Gusztáv elvtársat, a Szolnok megyei Tanács főmezőgazdászát és felkérte, nyilatkozzon az őszi mélyszántás tapasztalatairól. Vedrődy elvtárs a követke­zőket mondotta: Idáig mintegy 160 ezer hold talajmunkát végeztünk el. Az őszi vetésterületnek több mint 20 százalékát elő­készítettük vetés alá, s a mélyszántásra váró össz- földterületünk 43 százalékán is elvégeztük a munkát. Ösz- szehasonlítva 1959 hasonló időszakával, nagy fejlődést tapasztalunk. Tavaly szep­tember 5-én 26 százaléknál tartottunk a mostani 43 szá­zalékhoz mérve. — Annál kevésbé szólha­tok elismerően a talaj munka minőségéről. Ellenőrzést tar­tottam a tiszaszöllősi Szarvas Sándor és Petőfi Termelőszö­vetkezetekben. Mindkét szö­vetkezeti gazdaságban azt ta­pasztaltam, hogy nem kielé­gítő a mélyszántás minősége. A Szarvas Sándor Termelő- szövetkezetben nem szántják keresztbe a földet. így aztán bakhátak és völgyek marad­nak a szántásban az eke tarlókereke a dombon maga­san jár, az eke sekélyen szánt, ha pedig völgybe kerül a kerék, mélyen fog az eke. s így a szántás egyenlőtlen marad. — Másik hiba: Nem zárják le a talajt. A szanda- szöllősi Aranykalász Terme­lőszövetkezetben Molnár elv­társnak. a szövetkezet elnö­kének és a szövetkezet gazdá- szának az a véleménye, nem szabad mélyen szántani, mert az eke vad talajt hoz fel, s azt tartják nem zárják le a szántást, hogy a rögök fel­fogják a havat. Ha Molnár elvtárs és a mezőgazdász ol­vasnának, a régi szakiroda­lommal ellenkezően az új gazdasági leírásokban már azt találnák: ők elavult el­méletet vallanak. Ugyanezt a gyakorlat is bebizonyította. Szikes föld kivételével átme­net nélkül végezhetjük a mélyítő szántást. — Ami a hófogást illeti, oktalanság. Inkább az törté­nik, hogy a szántáskor a ta­lajban van annyi nedvesség, amennvivel könnyen elmun­kálják, elplanírozzák a szán­tást. Kiszáradás után ezt már többszöri munkával nagyobb normálhold ráfordítással vé­gezhetik, csak él. Mindjárt példát is hoznék elméletük cáfolatára. A mezőtúri Bercsényi Terme­lőszövetkezet tavaly 70 centi­méter mélyen szántott. — S hogy mennyire nincs vadta- laj-elmélet, mutatta az, hogy bár 20 ezres tőszámmal ter­mesztenek a mélyszántáson kukoricát, a terméskilátások nagyon jók. Ahol nem végez­tek ilyen mélyszántást, keve­sebb tengeri termésre számít­hatnak. — A mélyszántáshoz tarto­zik, hogy a termelőszövetke­zetek vezetői ne engedjék be­csapni magukat. A zagyva- rékasi Kossuth Termelőszö­vetkezetben a Szolnoki Gép­állomás SZ—100-as erőgépe 26—32 centiméteres mély­szántás helyett 20—22 centi­méter mélyen szántott csak. A járás vezetői vették észre. Kérdezem: Miért nem a szö­vetkezet elnöke, a szövetke­zet mezőgazdásza figyelmez­tette a traktorosokat? Miért engedik, hogy a traktorosok nem a munkamegrendelésnek megfelelően dolgozzanak? — Jó példákkal is szolgál­hatok. A besenyszögi terme­lőszövetkezetek, a vezsenyi A magasabb műveltségért Csütörtökön délután fi­gyelemreméltó kezdeménye­zés született a Járműjavító­ban. Mintegy kétszázan jöt­tek össze a „szocialista bri­gád” címért harcoló munká­sok közül. A megyei tanács művelődésügyi osztályával folytatott előzetes tárgyalá­sok után ült össze ez az érte­kezlet, amely a művelődési munka megjavítására jó és hasznos tervet dolgozott ki. A jelenlevők felhívással for­dultak az ország szocialista brigádjaihoz. Felhívás Mi, a Szolnoki Járműjaví­tó U. V. szocialista brigád címért küzdő dolgozói az MSZMP művelődéspolitikai irányelveit, a SZOT műve­lődési programját magunké­vá téve, vállalt termelési fel­adataink mellett az üzemi népművelési munka szerve­zői, aktív részesei kívánunk lenni. Ennek érdekében vállaljuk, hogy az üzemben e kezde­ményezés alapján megalakult üzemi népművelési tanács programjának tervezésében, illetve annak megvalósításá­ban tevékeny részt veszünk. A programot vállalásaink szerves részének tekintjük. Célunk az, hogy megteremt­sük az üzemi önképzés szer­vezettebb formáját. E határozatok alapján vál­laljuk, hogy teljes létszám­ban részt veszünk az isme­retterjesztő előadásokon, a Szigligeti Színházzal ■ közösen munkás-művésztalálkozókat szervezünk. Üzemünk a szín­ház egyes előadásaira telt házat biztosít. Kiállítást szer­vezünk a Szolnoki Művészte­lep művészeinek alkotásaiból; író-olvasó találkozókat, zenei ismeretterjesztéssel egybekö­tött hangversenyeket rende­zünk. Ezzel kívánjuk növel­ni általános műveltségünket, szélesíteni látókörünket. Vál laljuk, hogy munkatársain­kat is igyekszünk meggyőzni a művelődés fontosságáról, meghívjuk őket is a rendez­vényekre. Felhívjuk az ország vala­mennyi szocialista brigádiát. tegyenek hasonló vállaláso­kat. Meg vagyunk győződve arról, hogy műveltségünk szélesítésével hozzájárulunk a szocialista embertípús ki­alakításának meggyorsításá­hoz és ezen keresztül a szo­cialista építés hatékonyabbá tételéhez. Szolnok, 1960. szept. 1-én. A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett MÁV Szolnoki Járműjavító Ü. V. „Szocialista brigád” címért versenyző dolgozói. Hunyadi Tsz, s a kunszent­mártoni Zalka Máté Terme­lőszövetkezet példás talaj elő­készítést végez. A Zalka Máté Termelőszövetkezet letrá­gyázza a földet, majd közép­mélyen megszántja gyűrűs­hengerrel lezárja, s 3—4 hét múlva 35—40 centiméter mé­lyen újra megszántja. — Ezt kövessék megyénk termelőszövetkezetei, s ne a tiszafüredi Hámán Kató Ter­melőszövetkezetet, ahol a földre kiszórt trágya nitro­géntartalma szabadon távo­zik. A kiszórt trágyát egy-két órán belül szántsuk le. A trá­gyaszórók összhangban dol­gozzanak a mélyszántást vég­ző gépekkel — Végül a járási tanácsok mezőgazdászaihoz szólok. — Ezekben a napokban szakad­janak el az íróasztaloktól. — Hetenként legalább négy na­pot a szövetkezetekben tölt­senek, s legkevesebb 30 mi­nőségi ellenőrzést végezzenek. Tartson ez mindaddig, míg az őszi munkákat be nem fe­jeztük. B. L. Közérdekű közlemény Értesítjük a levelező tagozat és a dolgozók gimnáziuma I. osztályába jelentkezett hallga­tóinkat, hogy a beiratkozás szep­tember 8-án, csütörtökön délután 4—6-ig tart. A tanítás a levelező tagozaton 12-én, hétfőn délután 2.15 h-kor, a dolgozók gimnáziuma osztá­lyaiban 13-án délután fél 5-kor kezdődik. A Szolnoki Állami Verseghy Ferenc Általános Gimnázium Igazgatósága LEGYEN MINDANNYIUNK GONDJA AZ ISKOLAREFORM Érdek lődéssel vártuk oktatási rendszerünk tovább­fejlesztésének irányelveit S most hogy a vasárnapi la­pokban megjelent, — s az összeállító társadalmi bizott­ság a párt és a kormány hoz­zájárulásával nyilvános vitá­ra bocsátja, érezzük: megfe­lelt várakozásunknak. Vá­laszt ad azokra a legégetőbb kérdésekre, amelyek az utób­bi években egyre jobban fog­lalkoztatták a szülőket, a tanuló fiatalokat, s nem ke­vésbé a nevelőket. Mindenekelőtt az a köve­telmény vonul végig az irány­elveken, hogy az eddiginél sokkal szorosabbá tegyük is­koláink kapcsolatát az élettel, a gyakorlattal és a terme­léssel. Ez az a törekvés, amelynek megvalósítása hoz­zásegít bennünket ahhoz, hogy gyermekeink szakmát szerető és a termelő mun­kát becsülő művelt emberek­ké formálódjanak. A most közreboesájtott ok­tatási irányelvek kimondják: „Fokozatosan, minden álta­lános iskolában be kell ve­zetni a gyakorlati-műszaki (politechnikai) oktatást.” Az általános iskola feladata, hogy általános alapműveltsé­get nyújtson a tanulóknak. Ugyanakkor a gyakorlati-mű­szaki oktatás bevezetésével eméletben és gyakorlatban megismerteti a tanulókkal & termelő munka elemeit, elő­készíti őket a társadalmilag hasznos munka végzésére. Megtelt a pótkocsi r” Jól halad a silókombájn, gyorsan telik a magasított pót­kocsi. A kétpói Petőfi brigád Berecz József, a zömök termetű, fekete bajuszos bri­gádvezető végszóra érkezett. Éppen róluk beszélgettünk, a kétpói Szabadság Tsz Petőfi brigádjáról. Fórizs János el­nökhelyettes és Antal Károly agronómus is úgy vélekedett, hogy ez a brigád jár az élen. Igaz, nem lehet panasz a más brigádbeliek szorgal­mára sem, aminek legjobb bizonyítéka a munkában va­ló jó előrehaladás. A cséplés gondját már augusztus 20-ra elvetették, több mint 110 hold termését kellett elveretni”. A határ­ban dolgozó 21 gép most a magágyat készíti, a tavasziak földjét szántja. Ez utóbbi munkával a hét közepére vé­geznek is. De akkorra már vetésük is lesz, mert mind az öt brigádban dolgoznak már a vetőgépek. Közel 500 hol­don készítették el a múlt hét végéig az őszi takarmányke­verék és árpa magágyát. Mé­lyítő szántást végeztek 1073, mélyszántást 357 holdon, az istállótrágyát pedig 224 hol­don dolgozták bele a talajba. Megkezdték a silózást is. A 200 hold silókukoricából kombájnnal levágták 180 hold termését, s a Haladás és Petőfi brigád már elké­szített 600, illetve 400 köbmé­ter silót. Szállítják a cukor­répát is. Most nem azért kell vitatkozni, hogy fogja­nak már e munkához, inkább kicsit fékezni kell az iramot, mert naponta csak 4 vagon répát tudnak elszállítani. Ilyen az általános kép, de térjünk vissza egy kicsit a Petőfi brigádhoz. Itt mi a helyzet? Miért szólnak róluk elismeréssel, dicsérettel? Elő­ször is azt említhetjük, hogy kalászosokból felül múlták a közös gazdaság termésát­lagát. Búzából 13.34, tavaszi árpából 12.67, őszi árpából pedig az 50 százalékos jég­kár ellenére is 15.25 mázsás átlagtermést takarított be a brigád. A szövetkezeti átlag búzából 11.40, tavaszi árpá­ból 12.32, őszi árpából 14.35 mázsa, — sorolja Antal Ká­roly agronómus. Ennyi volt pontosan — hagyja jóvá a brigádvezető, s még hozzáfűzi: — Tavaly 210 mázsás cu­korrépa termést értünk el. Most meg a kalászosok fi­zették meg a gondosabb, — szakszerűbb munkát. — Hogy most mit dolgoz' nak az embereim? — Sok mindent, hisz a több mint ezer holdas területen jócskán van tennivaló. A nö­vénytermesztők a cukorrépát és a napraforgót szedik. Igaz, ez utóbbinak már a végén járnak. A gépek szántanak, magágyat készítenek. Kitisz­títottunk 600 mázsa őszi ár­pát, ennyi kell a tsz-nek ve­tőmagnak. Aztán az állatte­nyésztőknek is meg van a maguk munkája, gondja-ba- ja. A közös gazdaság állat- állományának nagy részét a Petőfi brigád gondozza. Meg itt van a bognár és kovács műhely is. Egy szóval nem kell a szomszédba menni munkáért. — Hogy ki a legjobb dol­gozó? — Erra csak úgy tudnék válaszolni, ha felsorolnám mind a hetvenhat nevet, mi­vel ennyi a brigád létszáma. Együtt, közösen oldjuk meg a feladatokat és így minden­kit megillet az elismerés. Bár ezt nem igen kapjuk meg, —t mondja a brigádvezető őszintén, szókimondóan. Szavaiból érzik: tudja, hogy a jól végzett munká­ért járó jogos dicséret ser­kentőleg hat, jól esik az em­bereknek. A jó szó, az elis­merés nem kerül pénzbe. — Csupán az szükséges, hogy a tsz vezetősége értékelje az egymással vetélkedő bri­gádok tevékenységét, s ne fukarkodjon a dicsérettel, be erre a szövetkezeti gazdák rászolgálnak. K. K. S ha már a megfelelő alap megvan, fiataljaink ipa­ritanuló iskolákban képezhe­tik szakemberré májukat. Az irányelv igen egyszerű sza­vakkal rögzíti: Az a közvet­len célunk, hogy az általános iskolát végzett ifjúság túl­nyomó többsége valamilyen formában tovább tanuljon. Nézzünk csak mélyebbre a szavak mögé! Tanuló ifjú­ságunk túlnyomó többsége magas képzettségű szakem­ber lehet! A képzettség el­érésének legjobb, legcélsze­rűbb formáit a közeljövőben kell kialakítanunk. A szak­iskoláknak is és a középfokú oktatási intézményeknek is elsőrendű feladatuk lesz a jövőben, hogy az általános műveltség mellett minél jobb szakmai képzést, illetve elő­képzést nyújtsanak. A szakközépiskolák gimnáziumok és a felsőok­tatás minden fokán érvénye­sülni kell annak a törekvés­nek, hogy évről évre több művelt, jól képzett szakem­ber kerüljön ki onnan. Olyan emberek, akik a társadalom fejlődésével egyidőben min­denkor képesek alkalmazni a korszerű termelési eljáráso­kat, tudják kezelni a mo­dern gépeket, akik a terme­lésben otthonosak, aránylag könnyen, jól áttekintik a feladataikat, s ha kell, veze­tő posztokon is helytállnak. A cél az, hogy e fontos élethivatásra ne utólag, ha­nem általános műveltségük megszerzésével egyidőben ké­szüljön fel tanuló ifjúságunk. S ez korántsem könnyű, ko­rántsem egyszerűen elintéz­hető feladat. Nem könnyű, s nem is „mások dolga”, ha­nem mindannyiunké. Veze­tőké, pedagógusoké, szülőké egyaránt. Vezetőké, mert ok­tatási rendszerünk tovább­fejlesztésének végleges ki­dolgozása, annak elrendezése az ő felelősségük. Pedagógu­soké, mert az iskolareform megalkotása, annak gyakor­lati végrehajtása rájuk ró legtöbbet. Szülőké, mert ve­zetőknek, pedagógusoknak azok segíthetnek legtöbbet, legértékesebben, A tanulóifiúság ne­velésében az állam nagy gondot oszt meg a szülőkkel. A gyermekek szakmai kép­zésének gondjaiból is nagy részt vállal. Ez tükrözi azt is, hogy itt az egyén és a társadalom érdekei egybees­nek. A szülő boldog, nyu­godt, ha gyermeke művelt, képzett, fontos munkát vég­ző emberré nevelődik. A tár­sadalomnak szüksége van a művelt, képzett, szakmailag hozzáértő emberekre. S ezért vállal sokat magára azokból a gondokból (nem utolsó sor­ban költségekből), amelyek az ilyen emberek nevelésével járnak. Az irányelvek már nem is­meretlen dolgot kezdemé­nyeznek. A legutóbbi néhány év gyakorlata, a politechni­kai oktatások beigazolták a tanulók vonzódását, érdeklő­dését, s e tanítási rendszer életrevalóságát is. Amit most, az irányelvek széles­körű vitára bocsájtása után tennünk kell: Adjunk minél több hasznos tanácsot, javas­latot, elgondolást oktatási rendszerünk véglegesítéséhez. Segítse mindenki, hogy rend­szerezetté az élet követelmé­nyeivel egybehangoltabbá változtassuk országunkban a tanulást, a nevelést. Oktatási rendszerünk to­vábbfejlesztésének más fon­tos feltételeit is meg kell te­remtenünk. Ezt szolgálja pél­dául az a tény, hogy az irány­elvek kimondják: Uj tanter­mek építésével fokozatosan csökkentjük, majd teljesen megszüntetjük iskoláinkban a kettős váltást. Mit segíthe­tünk itt? Nagyon sokat. Kü­lönösen a szülők tehetnek na­gyon sokat azért, hogy az er­re fordított állami erő mel­lett társadalmi munkával is segítsük gyermekeink jobb tanulási lehetőségeit. Kezünkben van gyer­mekeink tanulásának sorsa, jövője. Vitatkozzunk rajta: Vitassuk meg, melyik út lesz az, amelyen a közösen kitű­zött célt minél előbb elérjük. E cél érdekében a lap hasáb­jain szerkesztőségünk is vitát indít. Kérjük a szülőket, a nevelőket és minden érdeklő­dőt, írja meg elgondolásait, javaslatait, észrevételeit ok­tatási rendszerünk továbbfej­lesztésének irányelveihez. PRAG A IPARA Prága minden ötödik lakó­ja ipari dolgozó. A város la­kóinak száma megközelíti az egymilliót. Csehszlovákia fő­városának területéin található meg az ország ipari vállala­tainak körülbelül 10 száza­léka, vagyis megközelítőleg 160 vállalat. Az ipari válla­latok több mint fele, elsősor­ban a gépipari vállalatok a város északkeleti és délnyu­gati részében helyezkednek el. Legjelentősebb közülük a CKD-Praha üzem amely a visocany kerületben találha­tó. Ugyanebben a kerületben működik a Praha gépkocsi üzem, amely elsősorban te­hergépkocsikat gyárt. Prágá­ban található a világszerte ismert csehszlovák motorke- réknár-gyártás központi vál­lalata is. Jelenleg a város külső területein új ipari centrumok keletkeznek. — Prága iparában központi he­lyet foglal el az élelmiszer- ipar amelynek termékei, — mint pl. a prágai sonka, vi­lágszerte ismeretesek. A prá­gai inari vállalatok termelé­se 1960-ban 1948-hoz viszo­nyítva négy és félszeresére emelkedett. Gondtalan megélhetést biztosítanak az öregeknek a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetben Megyénk termelőszövetkezeteiben most határozzál: meg azoknak a juttatásoknak a nagyságát, amelyekkel a szövetkezetek munkaképtelen idős tagjaikat támogatják. A mezőhéki Táncsics Tsz-ben csaknem 130 ilyen idős gaz­dát számoltak össze. Ezek részére úgy határozták meg a pénzbeli és a természetbeni jövedelem nagyságát, hogy az minden szempontból gondtalan megélhetést biztosítson. A nyugdíjjogosultak a havi 260—300 forint pénzösszeg mel­lett megkapják az átlag munkaegység 15 százalékát és 800 négyszögöl nagyságú háztáji földterületet. Ezeknél a ta­goknál a tsz vállalta a háztáji után járó adó fizetését is. Azoknak a parasztembereknek, akik a nyugdíjkorhatárt még nem érték el, de koruknál fogva már csökkent mun­kaképességűek a gazdaság az átlag munkaegység 30 szá­zalékát biztosítja. Ezen túlmenően megkapják a háztáji földterületet és egyéb más juttatásokban is részesülnek. Az előzetes számítások szerint az idős szövetkezeti gazdák a mezőhéki Táncsics Tsz-ben a háztáji földterület mellett az idén közel nyolcezer forintot kapnak pénzben és termé­szetben. V- .

Next

/
Thumbnails
Contents